Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-18 / 14. szám

1979. január 18., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Beszélgetés dr. Pásztor Pállal, a MÁV Miskolci Igazgatósága vezetőjével KíSZ-védnökség a gyakorlatban Hogyan dolgoztak a barcikai fiatalok? — Az elmúlt évet igen jó eredménnyel zártuk. A terve­zettől 400 ezer tonnával több, összesen 29,3 millió tonna árut szállítottunk. Ebben a vasúti közösség, különösen a 7500 szocialista brigádtag ál­dozatos, jó munkája mellett része van annak is, hogy az elmúlt évek során igen jó kapcsolatot alakítottunk ki az üzemekkel, s ez az együtt­működés tavaly is tovább erősödött, — összegezi az el­múlt évi eredményeket dr. Pásztor Pál, a MÁV Miskolci Igazgatóság vezetője. Gyakran mondogatják, hogy a MÁV „beépül” az üzemekbe. Ennek az a ma­gyarázata, hogy a vasút a legjobb szakembereit adja át a vállalatoknak, a szállítás szervezése, irányítása végett. Erre különösen Borsodban igen nagy szükség van, hi­szen itt egy sor folyamatosan termelő nagyüzem van, ame­lyet alapanyaggal, nyers­anyaggal, óramű pontossággal kell ellátni, illetve a kész­terméket kiszállítani a cím­zettekhez. Az igazgató sze­rint az említett üzemekkel közösen már nemcsak a tized- tonnákért, hanem a másod­percekért is küzdenek. A jó eredmények forrása az, hogy a múlt év elején sikeresen végezték az előszál­lításokat, majd az érdekelt vállalatokkal való közös meg­egyezéssel a második félévre programozott szállítást át­ütemezték —, ahol erre le­hetőség nyílt — az első fél évre, amelyét terven felüli eredménnyel zártak. Kiderült, hogy ez népgazdaságilag is igen fontos volt. Az év ele­jén pangás volt a világpia­con, a II. fél évben megnőtt a kereslet a kohászati termé­kek iránt, így a MÁV —, mert az első fél évben „léleg­zethez” tudott jutni — idő­ben tudott, vasúti kocsikról gondoskodni, hogy az export- termék hamar a külföldi megrendelőkhöz jusson. A közös együttműködésnek más előnye is van. Igaz, hogy a MÁV mindig kap új, nagy- raksúlyú vasúti kocsikat, de ugyanannyit le is kell selej­teznie. A vasutasok és az üzemiek együttműködése nyomán 1,4 tonnával növel­ték kocsinként a statikus ki­használást. Ez azt eredmé­nyezte, hogy az igazgatóság területén 33 ezer köcsit ta­karíthattak meg. Növelték a tehervonatokon szállított áruk mennyiségét, pontosabban az átlagos terhelést. Ez gyakor­latilag azt eredményezte, hogy naponta ,10 vonatot ta­karíthattak meg. 10 vonattal kevesebbel szállíthatták el ugyanazt a mennyiséget. Áz 1979. évi feladatok jó­val nagyobbak az előző évi­nél. A hálózatnak egymillió tonnával kell több árut szál­lítania, ínint tavaly, és ennek a többletnek kétharmada a MÁV Miskolci Igazgatóságára hárul. Így ez évben 29,8 mil­lió tonna árut kell az igaz­gatóság területén bepakolni, és szállítani. A nagyobb feladatra már a múlt év végén kezdtek fel­készülni, 14 nagy szállítóval, többek között a BÉM-mel, a BVK-val, a KPM Közúti Igazgatóságával, a Közúti Építő Vállalattal, a Miskolci Mélyépítő Vállalattal, a TÜZÉP-pel kötöttek szerző­dést előszállításokra. Eszerint az I. negyedévben 400 ezer tonna követ, kavicsot, alap­anyagot és szenet akarnak e módon elszállítani. Sajnála­tosan a szokatlanul hideg idő nagyon fékezi a vasút mun- (tfdlát. Az igazgatóság törté­netében ez évben fordult elő először, hogy 70 * vasúti ko­csiból csak robbantással tud­ják kiszedni a szenet. S az időjárás más vonatkozásban, például felsővezetékek lesza­kadásában is érezteti „orosz- lán”-körmeit. A látogatóból kibuggyan a kérdés: hogyan tud az igaz­gatóság a tavalyinál is na­gyobb eredményt elérni, van-e erre lehetőség? Az igazgató válasza az első pil­lanatban meghökkentő. El­mondja, hogy a nyitott ko­csiknál 6, a fedetteknél va­gononként 11 tonna szabad kapacitással rendelkeznek. A vagonpark korszerűsítése ré­vén egy vagonba átlagosan 41 tonna áru rakható be. Sajnálatosan áz adatok egész sora tanúsítja, hogy az üze­mekben 10,15—20 tonna árut raknak a nagy befogadóké­pességű vasúti kocsikba. A fuvardíjat az átvevő a kocsi befogadóképességének aránya szerint fizeti. A külföldi cé­gek a „levegö'-szállítást, az úgynevezett holtfuvardíjat megtéríttetik az árut berakó üzemmel. Nálunk sajnálato­san ez ritkán fordul elő. A vállalatok, a közösség rová­sára bőkezűek, nem követe­lik a fuvardíj visszafizetését, amely a vállalatokat és az üzemeket anyagilag is a ko­csik jobb berakására ösztö­nözné. Sok helyen gond van, a ra­kodás gépesítésével. Lapunk­ban is foglalkoztunk vele, hogy a felemelt kocsiállás- pénz egy részét átadják a vállalatoknak a rakodás fej­lesztésére. Sajnálatosan ezt igen kevesen, csak elvétve igénylik. Vannak ellentmondó jelen­ségek, esetek. Gondolunk ar­ra, hogy bár az adott válla­lat telephelyén ott állnak ki- rakatlanul a vasúti kocsik, de ugyaninnen üres kocsikat sürgetnek. Ennek az a ma­gyarázata, hogy egyes válla­latok azzal törődnek, hogy az áru időben kiinduljon az üzemből, de a kirakatlan ko­csik nem nagyon zavarják őket:, hiszen a tetemes kocsi­álláspénzt a termelési költsé­gekhez csapják. Örvendetesen mind több vállalatnál ismerik fel a rak­súlykihasználás jelentőségét, mind több helyen igyeksze­nek időben kirakni a kocsik­ból az árut, hogy a jármű visszakerüljön a vasúti vér­keringésbe. Az ilyen szemlé­letre és gyakorlatra, a szállí­tó és a szállíttatók együtt- rfiűködésére igen-igen nagy szükség van, hiszen a vasút nagy feladatát csak a válla­latok segítségével valósíthat­ja meg. A szállításhoz jó vasúti pá­lyára van szükség. A vasút- igazgató elmondotta, hogy bár erősen megkurtították a beruházási összeget, ennek ellenére mindent elkövetnek a vasúti pályák korszerűsíté­séért. a biztonságos közleke­désért. így többek között to­vább folytatják a hatvan— miskolci szakaszon a pálya­rekonstrukciót, itt a 48 kilo­grammos sínek helyett a mé­terenként 54.4 kilogrammos síneket „gombolják” be. A kiszedett sínmezőket pedig a sátoraljaújhelyi vonal korsze­rűsítésére használják fel. Ez évben befejezik a sátoralja­újhelyi vonal építését és foly­tatják a leninvárosi vonal korszerűsítését. 1980 végére villamosított vasúti vonal kapcsolja össze Leninvárost a megyeszékhellyel. Csorba Barnabás A Miskolci Bőripari Szö­vetkezet táskajavító részlege a , Bajcsy-Zsilinszky úton mű­ködik. Iskola és aktatáska, strandszatyor és más, a min­dennapi életben használatos bőr- és műanyag kellék for­dul meg a kezeik között. A szövetkezetnek nem ez a leg­gazdaságosabb részlege, de a Az állattenyésztés költsé­geinek kétharmadát teszik ki a takarmányozás kiadásai. Évente egymillió tonnányi fehérjére van szükség, ennek 70 százaléka importból szár­mazik. Sok fehérje mellett drága abrakot fogyasztanak a baromfitelepek lakói. A fe­hérjék teszik ki összes ta­karmányuk egy ötödét, a ser­téseknél 16 százalékát. Éppen ezért figyelemre méltóak azok a kezdeményezések, amelyek az importanyag csökkentésére, hazaival való felváltására irányulnak. Ti­zenkétmillió dollár megta­karítást tesz lehetővé a ta­valy átadott bábolnai Pre- mix-üzem, amely idén 2 mil­lió tonna takarmányhoz ele­Csöng a telefon. Egy ko- hászfeleség a „Miért legyek művezető?” című írások szer­zőjét keresi. Én vagyok. Kemény, ' becsületesen ke­mény bírálatot kapok. Én és a hozzám hasonlóak, miért sajnáljuk a munkásoktól a műszakpótlékokat? Nem ér­tem. Megismétli a kérdést. Először arra gondoltam, a szokásos zaklatok sokasá­gából kellemetlenkedik velem valaki. Nem kenyerem a magyarázkodás, szinte csak a kohászokról írok, erőm sze­rint igyekszel; könnyíteni gondjaikon. Másokra is hi­vatkozik ez a sértett asz- szony, kötelességem vála­szolni. Az ö férje húsz egyné­hány éve dolgozik a kohá­szatban, most a kohók mel­lett. Nincs se húsvét ja, se karácsonya, se szilvesztere. Évek óta az ünnepek hajna­lán, amikor mi már szen­dergünk, a kohászok az éj­szakai műszak fáradságát, torkukban a fekete füstöt, pórusaikban a korom szem­cséit hozzák haza. Tag'lózva alszanak el. Kér, írjak egy ellencikket, mert megsértet­tem ezeket az embereket, asszonyaikat, családjukat. Ko­rábban pótlékok nélkül is vállalták a több műszakot, s az állam nagyon helyesen most már anyagilag is elis­lakosság érdekében a jövő­ben is üzemeltetni fogják. Az öttagú kollektívából hár­mat mutatunk be munka közben: Makranczi Lászlónét, Csorna Sándort és Tóth Sán­dort. gendő koncentrált hatóanya­gú, vitaminokkal és nyom­elemekkel dúsított állati tápszert; állít; elő. A mecseki Hegyháton gazdálkodó egy- házaskozári—szászvári Hala­dás Tsz szakemberei kidol­gozták a szántóföldi mellék- termékek iparszerű feldolgo­zásának technológiáját. Egy kiló szalmából 28 deka. egy kiló kukoricaszárból 40 deka, egy kiló répafejből még en­nél is több szemes kukorica tápértékének megfelelő ta­karmányt lehet nyerni. A Környei Mezőgazdasági Kom­binát az idén 3100 vagon nyúltakarmányt állít elő. A nyúltakarmányokban az idén már nincs importanyag. meri fáradságos munkájukat. Miért fáj egyeseknek, hogy a munkások megérdemelten magasabb jövedelemhez ju­tottak? Nem tudom, kiket sértet­tem meg az országosan egy­séges műszakpótlék-rend­szerrel kapcsolatos megálla­pításaimmal, de a több mű­szakos, folytonos üzemben dolgozókat biztosan nem. Va­lószínűleg hibát követtem el, mert félreérthetően írtam. Revízió alá vettem megjelent írásaimat, s az alábbiakkal egészítem ki. Amit írtam, igaz. Jelensé­gek bemutatása konkrét pél­dákban. Sajnálom, hogy egye­sek felületesen olvasnak, s ezáltal felületesen keresik az igazságot is. Nincs ebben az országban egyetlen ember, aki „sajnálna” a kohászok­tól bármilyen magas jöve­delmet. De tény, hogy a mű­szakpótlékoknak — sok he­lyütt — nincs termelésfede­zete. S erről nem ők tehet­nek! A műszakpótlékok beveze­tésének hármas célja volt. A korszerű termelőberendezések jobb kihasználása, a több A címben feltett kérdésre adtak választ a minap azon a tanácskozáson, amelyet a Borsodi Vegyikombinátban tartottak, s ahol az új pvc- gyár építése felett vállalt KISZ-védnökségi munkát ér­tékelték a résztvevők. A mérlegkészítést a megyei védnökség! operatív bizott­ság végezte, s tegyük mind­járt hozzá, eredményes tevé­kenységről adhatott számot. Kazincbarcikán, így min­denekelőtt a Borsodi Vegyi- kombinátban csaknem két évtizedes hagyománya van ennek a gazdasági munkát segítő mozgalomnak. A KISZ-védnökség tulajdon- képoen 1960-ban kezdődött a BVK-bnn. Gyakorlatilag a vállalat minden fontosabb üzeme —, mint például a PVC—I. és II. gyár. a kapro- laktám gyáregység, a nitro­gén II. és III. üzem stb. — KISZ-védnökséggel valósult meg. E hagyomány folytatása­ként több mint öt évvel ez­előtt — 1973 októberében — a KISZ kazincbarcikai vá­rosi küldöttértekezlete új­fent védnökséget vállalt egy jelentős nagyberuházás, ne­vezetesen a 11 milliárd fo­rint költségelőirányzattal megvalósítandó PVC—III. gyár építése felett. Ezzel kezdetét; vette sok száz KISZ-tag és szervezeten ki - vül álló fiatal nagyszabású munkaakciója, amely a be­ruházás határidőre, 1978. de­cember 31-re történő befeje­zését tűzte célul. Most. közel öt és fél év távlatából, amikor már javá­ban termel az új létesít­mény, joggal állapíthatta meg az értékelést végző me­gyei testület, hogy helyes kezdeményezés volt a véd- nökségvállalás, hogy elérte a célját, hozzásegítette a nép­gazdaságot a tervidőszak legjelentősebb vegyipari be­ruházásának sikeres megva­lósításához. Az évek során szinte nem akadt olyan munkaterület, ahol ne érződött volna, ahol nem vált kézzelfoghatóvá a KISZ. a fiatalok, az ifjúsági brigádok jelenléte. aktív közreműködésük a napi fel­adatok megoldásában. Ele­gendő utalni rá, hogy a kez­det: kezdetén a munkák szer­műszakos, folyamatos üze­melésre ösztönzés, a nagyobb terheléssel járó munka fo­kozott anyagi elismerése, ja­vuljon a munkásosztály hely­zete. Ezekből egyértelműen csak az utóbbi valósult meg. Illetve^... A művezetők, termelésirá­nyítók is a munkásosztályhoz tartoznak! Én béraránytalan- ságokról szóltam, nem azok ellen, akik több okból meg­érdemelten megkapták a pót­lékokat; azokért szóltam, akik hátrányos helyzetbe kerültek. Több fórumon elhangzott: a jelenlegi átlagos életszínvo­nalunk nincs arányban a népgazdaság teljesítőképessé­gével, az egyes emberek munkájának ’ hasznával. Sok esetben nem igaz az a mondás, hogy: termelj többet, jobban élsz! A lé­nyeg a hatékonyságon, a gazdaságosságon, nem a mennyiségen van. A népgaz­daság felpörgetése pedig a közvetlen irányítás szintjén dől el. A minőségért, a ha­tékonyságért, a munkafelté­telek szervezettebb biztosítá­sáért a művezetők, termelés- irányítók, egyáltalán a kö­vezésére, irányítására és koordinálására alakult helyi védnökségi operatív bizott­ság összesen '14, a kivitele­zésben, a gépek, s berende­zések gyártásában és szállí­tásában részf vett KISZ- szervezettel kötött együtt­működési szerződést, amely kellő alapul szolgált a köl­csönös segítségnyújtásra. A megállapodások —, amelyek­nek köre a későbbiekben to­vább bővült — eredménye­képpen a társifjúsági szerve­zetekben kiváló segítőkre ta­láltak az építési és szerelési program határidőre, eseten­ként határidő előtt való tel­jesítésében. De még az olyan KISZ-esek is a BVK segít­ségére siettek, akikkel a bar- cikaiak nem álltak szoro­sabb kapcsolatban, azaz nem kötelezte őket semmilyen írásban foglalt megállapo­dás. Ide sorolhatjuk például a Lenin Kohászati Művek, valamint az Ózdi Kohászati Üzemelt egv-egy termelőüze­mének KTSZ-szervezetét, amelyek bizonyos, a beruhá­záshoz nélkülözhetetlen anya­gok gyors legyártásában mű­ködtek közre. Sok-sok tényt, adatot le­hetne felsorolni, amely mind a védnökségvállalás sikeré­ről tanúskodik. A legkézzel­foghatóbb bizonyíték mégis az, hogy több éves megfe­szített munkával határidőre felépült egy gyáróriás, s ta­valy az üzemindítás első évében a népgazdasági terv­ben előírt 50 ezer tonna pvc- por helyett 63 500 tonna ki­váló minőségű, minden pia­con értékesíthető terméket állított elő. Végezetül, fontos tanul­ságként szolgálhat a jövőre nézve, hogy a BVK-ban vég­zett védnökségi munka egy­ben hatékony eszköznek bi­zonyult a fiatalok tudatfor­málásában is. A beruházás­ban részt vevő KlSZ-szerve- zetek többségében olyan lég­kör alakult ki, amely meg­felelő alapul szolgált a jó kö­zösségi szellem formálásá­hoz, s általa növekedett a fiatalok politikai aktivitása. L. L. zépvezetők tehetnek a leg­többet. A munkások, s a fel­sőbb vezetők szorításában, két tűz között dolgoznak. Koráb­ban a legképzettebb szak­munkások közül emelték ki őket, nagyobb felelősségért, idegi megterhelésért, érthe­tetlenül alacsonyabb anyagi elismerésért. Ha ezek az em­berek nem érdekeltek kellő­képpen, egyre nehezebb az előrelépés. A legkiválóbb szakmunkások nem szívesen fogják vállalni ezeket a be­osztásokat, s így a műszaki vezetői utánpótlás egy fon­tos csatornája szűkülhet be! Korábbi írásaimban megál­lapítottam — konkrét ada­tokra, példákra hivatkozva —, hogy az országosan egységes műszakpótlék-rendszer álta­lában kedvezően hatott, de egy sor megválaszolatlan kér­dést hozott felszínre. Én, őszintén szólva, nem gondol­tam, hogy a telefonbeli kér­dés is kérdés lehet. Saját sé­relmeinket mindig fontosabb­nak éx'ezzült, mások gondjai­nál. Általában másokhoz va­gyunk következetesek, önma­gunkhoz alig-alig. Sem én, sem más nem sajnáljuk a kohászoktól a magasabb bért. Tisztelet mindenkinek, aki a veleszületett és szerzett ké­pességeitől telhető legjobbat igyekszik létrehozni ebben az országban. Karosi Imre Fotó: Szabados György Az importanyag csökkentésével Miért legyek művezető? líz előlem, tíz utánam! II nasvnhb feladatok meg jobb epiiukodest itenoak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents