Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-04 / 2. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1979. január 4., csütörtök Fümlevé! BŰÉK! A fedőnév; GYTV Egy város, ahol teljesülnek a kívánságok IGEN STÍLSZERŰEN kezdődött 1070-ben a magyar filmek bemutatása. Szörény Rezső mától látható munkájának a címe az év első napjaira kívánkozik: BÜKK! Á. film címlistáján csupa vonzó név: operatőrje Zsombolyai János, zenéjét szerzetté Tamassy Zdenkó, a főszerepekben Bujtor István, Bálint András. Haumann Péter. Bodnár Erika. Esztergályos Cecília. Meszléry Judit, kisebb szerepekben Temessy Hódi. Márkus László, Kiss Gábor. A reklámképeken sok a szilveszteri hungulatú kép. Aztán perég a film ... Részeg társaság mellékutcai bezárt kocsmaajtón dö- .romból, egy térfiú azt , kiáltozza, nyújtsanak ki neki egy adag bablevest a roló alatt; két darab ötszázas a cigány markába, aki modern éjjeli zeneként a kaputelefonba muzsikálja a szép nótát. A társaság ide-oda csapódik, gőzfürdőbe megy, a szilveszterre készülő város bazárokkal zsúfolt utcáin kó- fiorog, mintha csak a néhány nap előtti utcakép peregne előttünk, idegen lány is hozzájuk csapódik, aztán különböző lakásokban bukkannak fel; megjelennek munkahelyükön, valamiféle kutatóintézetben is, részt vesznek e^y szilveszteri munkahelyi bulin, magánjellegű intim szórakozásokba keverednek, még eljegyzés is adódik a másfél órán át szemkápráztutóan pergő kávaiadban. Él, szilveszterre készül, óévet búcsúztat, régit temet a társadalom, fo- . gadkozásolc születnek mámorosam remények szökkennek fel és enyésznek a semmibe év búcsúztatásának rövid időszakában. A nagy forgatagban hőseink sosem tűnnek el szemünk elől. Indulatos vitáikból. alkoholtól is fűtött őszinteségükből, az örömé- - ben és bánatában egyaránt az italhoz forduló , emberek közhelyszerű megnyilatkozásaiból; félmondatos motyogásaiból. a szilveszterre készülés lelkesültségében kimondott, majd később dühös ki faTtad ááökban megfogalmazott mondandóikból mozaikszeriien bontakozik ki a történet: három kutató másfél évi munkával kidolgozott valamit, amiről sosem tudjuk meg, mi is valójában, csak annyi ismeretes, hogy másfél évi munka van benne. El’srherést várnak érle. ám az igazgató, akitől a megbízást kapták, időközben távozott, az utód — egyikük egyetemi évfolyamtársa — nem méltányolja igyekvésü- ket. a sértett és buta emberig gőgjével kezeli munkatársait és az ügyet. Megvárt az ok a sértődésre, a további búskeserves mulatozásra- ivásra, pedig még a java hátra van, mert egy ideig jelentéktelen figurát neveztek ki feléjük irányítónak. Mondhatni, az élet produkál ilyen helyzeteket. Mondhatni azt is. hogy minden mozzanat, ami csak ebben a filmben adódik, megtalálható az életben, talán még az is, hogy valaki eljegyzésének éjszakáján futólag elszeresse az üzemi buli közben barátjának és közvetlen munkatársának szép feleségét, majd hajnalra megtérjen arájához. Minden valódi lehet benne, de ebben az együttesben, ebben a tálalásban valahogy nincs hitele, nem lehet igaz is. Csináltság érződik mindvégig a filmen. A három főhős közül kimagasodó, Oroszlánnak is becézett' figura — Bujtor István alakítja —, nem tud hozzánk annyira közel kerülni, hogy igazságát magunkénak érezzük. Nemcsak azért, mert egy kedves behemót link alakot látunk, aki csélcsap, vagány- kodó, duhaj és öntelt, hanem mert a film nem is próbál meggyőzni semmivel az ö és társai igazáról, egyszerűen nem is avatja be a nézőt abba, kik ezek az emberek. mi körül forog a vita, illetve a nézeteltérés köztük, meg az új intézeti igazgató között. Az a tény, hogy bírják a szilveszteri strapát, búskeservükben is mulatoznak, nincsenek. kibékülve a világgal, még nem teszi elfogadhatóan rokonszenvessé őket. Es ezen keveset segít, hogy egyikük — a többiek előtt elhallgatva — belépett a pártba, mondván, nem tisztességes dolog csak kívülről kritizálni mindent, mint a társai teszik, hát ő most már belülről kritizál. Nehéz elhinni, hogy a fiatal értelmiség tényleges gondjai sűrűsödnek ennek a filmnek a mondandójában, nehéz a filmben megismert szereplők életmódját, megnyilatkozásait, gondolkodását általánosító szándékú, társadalmi méretű képként, vagy akárcsak az értelmiség életérzéseinek megnyilvánulásaként is felfognunk. Talán egy szűk körű társaság, egy munkájának nem kellő méltányolása miatt megkeseredett, vagy átmenetileg elkenődött értelmiségi társaság múló hangulata tükröződik a BÜEK!- ban, de az meg nem ért meg annyi munkát, mint arneny,- nyit belefektettek, s nem biztos: hogy megéri azt a nézőii társadalmi figyelmet, amit elkészítése és bemutatása után természetesen igényel. * A HÉT TOVÁBBI FILMJEI között látható Az én tenger testvérem című olasz film, Folco Quilici rendezése. Nem játékfilm a szokott értelemben, hanem egy-egy öreg polinéziai bennszülött elbeszélése alapján eleveníti fel a polinéziai szigetvilág Óletét, mielőtt az idegenforgalmi érdekességgé vált volna. Színes tengerparti képei nem kárpótolnak az egész filmet belengő unalomért. A filmklubban Fellini filmje, a Casanova két része látható, de ez külön szót kíván. Benedek Miklós Az emberek többségé- vei ellentétben, örültem reggel, mikor hallottam, hogy hideg volt az éjszaka, s ma ismét mínusz 8—12 fok lesz. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek ma már korcsolyázhatnak. Nem, nem a műjégpályán, amelynek eddig is szorgalmas látogatói voltak, 'hanem a saját jegükön, melyet tegnap délután hizlaltak. Mert a Gyermekvárosban már napok óta a jég áll az érdeklődés középpontjában. A hideg idő, szerencsére kedvezett, „fölengedték” a körülsáncolt kézilabdapályát, és megosztoznak a negvven pár korcsolyán. A jégpálya afféle lülléte- les programként szerepelt a szünet időtöltései között, mostantól azonban ez lesz a több mint kétszáz gyerek legtöbb, legkedvesebb szórakozása. Persze, az óvodások ezúttal inkább csak nézők, öl; még nem merészkedhetnek a jégre. Az év utolsó előtti napján azonban a többi gyerek volj a néző; az óvodásokon derültek — bennük gyönyörköd tele — a GYTV külön adásában.1 ■£ Ez a három betű a gyermekvárosi televízió „fedőneve”. Diószeghy Dániel stúdióvezető irányításával — és számos munkatársa segítségével — már eddig is elkészült egy-egy műsor. Egész estet betöltő programmal azonban csak most rukkoltak ki. Nem csoda, hogy december 30-án ott ült a készülékek előtt minden gyerek, s persze, sok felnőtt is. A Gyermekváros nevelőin kívül eljöttek a barátok, a patronáló szülők, a különböző szocialista brigádok tagjai. A gyermekvárosi televízió már korábban rögzítette az intézmény lakóinak évközi nagy élményeit, például a formációs táncbemutató gyermekcsoportjainak műsorát, láttuk Hofi Gézát, s egy időre megszakították a műsort a Kántor sorozat kedvéért. Az adás fénypontja azonban az óvodások „Bolondos boldog szilvesztere” volt. Tulajdonképpen egy szívderítő közös játék, melyben a játékvezetők szerepét az óvónőképző szakközépiskola harmadik osztályos növendékei töltötték be. Természetesen nem most találkoztak először a gyerekekkel; év közben is ki-ki- látogatnak ide, hogy tanuljanak és hogy taníthassanak. Jobbára csak a szakember vette észre, hogy menynyi szeretet, szakismeret következménye ez a felszabadult játék. Hiszen a gyermekvárosi óvodások nem meghitt családi környezetből kerültek az intézetbe; sokan Saját jégpályán... közülük csecsemőotthonokban nevelkedtek, vagy veszélyezteteti környezetből hozták el őket erre a védett helyre. Legtöbben közülük — szemben a más három-négyéves gyerekekkel — itt tanulnak meg beszélni; észrevenni a szépet. Itt találkoznak az első dalokkal, versekkel. A gyermekvárosi nevelőknek nem kisebb a feladatuk, mint hogy ezekből az apróságokból hatéves korukra iskolaérett gyerekeket neveljenek. Nem mindig, nem minden esetben sikerül, de a pedagógusok bírják türelemmel, ötletekkel. Sokat segít ebben a zárt rendszerű tévé is, amelynek természetesen nemcsak az a feladata, hogy egy-egy ünnepi alkalommal szórakoztassa a Gyermekváros lakóit, hanem az, hogy a maga eszközeivel nyitogassa értelmüket. S a televízió csak egy a sok eszköz és módszer közül, melyeket mind-mind „bevetnek” a gyerekek nevelése, oktatása érdekében. # Dr. Dobos László, á Gyermekváros igazgatója megmutatja a nemrégen elkészült, berendezett „miliő- tantermet”,- amely arra hivatott, hogy a kicsik minden érzékszervére hasson. Ez a terem már alig hasonlít a hagyományos osztály- termekre. A hátteret többlépcsős kis színpad foglalja el, ahol lehetőség nyílik dra- matikus megnyilatkozásokra; ahol szabadon játszhal- ják el szerepjátékaikat a hatévesek. A színpad szomszédságában esztétikus kis paraván, sok-sok bábbal. Valamennyi — a nyuszi, a róka. a < mackó és ki tudná felsorolni', hányán vannak — rr ’ óvodás korból ismerős. Aztán van filctábla, amelyen maguk a gyerekek elevenítik meg a mesejeleneteket. Arról már nem is beszélve, hogy a szekrények mennyi diafilmet, képeskönyvet rejtenek. Az elsősök egyelőre még a szokásos kis asztaloknál ülnek, de az egyik patronáló szocialista brigád már készíti azt a több fiókos, lakkos munkaasztalt, amelynek rekeszeiben mindazok a tárgyak és eszközök megtalálhatók, amelyek szükségesek egy első osztályos 'gyerek tevékenységéhez. A szaktantermi rendszer egyre népszerűbb — mert egyre fontosabb! — a ma iskolájában, de a Gyermek- városban szinte nélkülözhetetlen. Mert mi tagadás, ezeket a gyerekeket sokkal nehezebb szóra, gondolkodásra bírni, mint azokat, akik nem veszélyeztetett környezetből kerülnek iskolába. Persze, nemcsak az elsősöknek van szaktantermük, hanem a felső tagozatosoknak is. Az élővilág-terem valóságos kis természetrajzi múzeum. A belépő figyelmét a nagyméretű dioráma ragadja meg (pontos másolata a gyöngyösi múzeuménak), ahol természeti környezetben látjuk a bükki erdőség emlőseit, madarait. Emellett egy kis — gyeptéglával szegd ’ezett — sziklakért a természetvédelemre hívja fel a figyelmet. A legkedvesebbek azonban az akváriumokban, terráriumokban tartott halak. tesnősbékák, s a kényelmes kis „házban" tartott tengeri malacok. Ezeket a gyerekek gondozzák, s egyikmásiknak rr neve is van. Nem a«.. elképzelni, hogy szellemiekben mennyit gazdagodhat tizenöt év alatt — mert optimális körülmények között ennyi időt tölt a Gyermekvárosban egy növendék — egy gyerek ebben a környezetben. A nevelői munkát egzakt módon aligha lehet mérni. De talán az is sok mindent elmond, hogy évenként 33 ezer forintot fordítanak egy-egy tanulóra ... A Gyermekváros most ötéves. Azok a felnőttek, akik kezdettől „ itt. dolgoznak, most kapták meg a törzs- gárdajelvényeket, de ennél sokkal többet is kaptak: nap mint nap láthatják, tapasztalhatják — a nyíló értelmű, a felnőtté, keresőképessé váló gyerekeken — munkájuk eredményét. Mint említettük, a Gyermekváros kis lakóit — legalábbis kezdetben — nem könnyű szóra bírni. A GYTV szilveszteri műsorában azonban már többen nyilatkoztak. Hogy mit szeretnének az új esztendőben? Vannak, akik még több kimenői. (Ennek egyébként semmi akadálya nincs, hiszen a Gyermekváros nyílt intézmény.) Mások új pingpongasztalt. Az egyik fiú tökéletesíteni szeretné hímző-varró készségét, van, aki többször szeretne színházba menni. De a legtöbben a szülőket, testvéreket akarják gyakrabban látni az új esztendőben. Erre is lesz lehetősség, sőt a Gyermekváros igazgatósága valamennyi borsodi gyermekintézménybe is elviszi neveltjeit. Sokszor még el sem hangzik egy-egy kívánság — ezt a karácsonyi ajándékosztáskor is tapasztaltuk —, s máris megvalósul. Ilyen például az új jégpálya is. (gyarmati) Népművelési munka Második alkalommal olvasható a fenti cím az Encsi nagyközségi és járási Művelődési Központ által közreadott módszertani füzeten. A mostani kiadvány elsősorban a klubok működéséhez, munkájához kíván segítséget nyújtani. Az encsi járás művelődési házaiban összesen ötvenöt klubot tartanak számon. Hogy ezek milyen szerepet töltenek be u községek közművelődési életében — vagy éppen milyet kellene belül- iteniük —, arról Tarczy Gyula. a művelődési központ igazgatója ír egy hosszáé,b tanulmányban. Az öszefog- laió jellegű, sok érdekes gondolatot tartalmazó írás minden bizonnyal hasznosan járul hozzá a klubvezetők, a j közművelődési életet s»erve- . zők munkájának tudatosáéba, tevszerűbbé válásához. Ez utóbbira szükség is van, mert mint olvashatjuk: „ ... u művelődési házak nyilvatartásánnk nagy löszét a klubok, szakkörök foglalják le, tehát járásunkban elsődleges szerep jut a kiscsoportos foglalkozásoknak.” Közleményeim ’78 — Fájdalommal tudatom mindazokkal, akik tudtak, róla, vagy ismerni vélték őt, hogy Vén Ember hosz- szan tartó, súlyos boldogtalanság után elhunyt. Betegágyánál utolsó percéig ott maradtak vele hűséges szolgál; a Sírás és a Kín. Mielőtt lefoghatták volna a szemét. Vén Ember még egyszer, utoljára felült az ágyán. Csengetést hallott, ajtót nyitott a Sírás. A postás érkezett. Most hozta a hírt, hogy ö, Vén Ember tulajdonképpen boldognak született. Csak elkallódott útközben az írás. ★ — Találkoztam egy emberrel. aki korán kelt és aranyat lelt. Azonban — mint elmesélte — amikor napközben egyszer elnyomta az álom, ellopták tőle a kincsét. ★ — Feljegyeztem egy tanácskozáson, hogy az új seprő, jól seper. A szomszédom ekkor odasúgta, hogy bizony, a szemét sem a régi már. — Egy korsó ebben az évben is addig járt a kútra, míg el nem törött. Ahogyan azt már hasonló esetekben megszokhattuk, most is újat vettek helyette. Fonottat. •k — Az ünnep 880. évfordulójának reggelén mindenki boldog volt. Csak Magán Ember rótta a város utcáit mások öröméből kirekesztetten, a jóléti helyét behullámzó derűs nyugalomtól megfosztottan. Transzparensek, plakátok szaladtak szembe vele. minden irányból. Ettől még jobban elszorult a szíve. Néhány könnycsepp futott végig az. arcán, de a betűk, a szavak áthatoltak a nedvességfátyolon. folyton szemébe szaladtak. Ekkor érlelődött meg benne az elhatározás. Úgy érezte, talán még nem késő. talán még ö is tehetne valamit... és akkor elhatározta, hogy újra bejárja a várost, s mire az ünnep 888. évfordulója véget ér: minden transzparensen és minden nlakáton kijavítja a he- 'vesirási hibákat. — Egy lónak négy lába volt, mégis lelőtték, ugye?-k — (Egy ágy pedig meg- vetettfe önmagát. ★ — Rómában lírát. Párizsban divatot tanult, jelenleg Balaton menti üdülőhelyen. saját nagy kertes házban lakó. havi ötezer forint feletti iövede-i lemmel, gépkocsival, bükki fennsíkkal, jövő évben kibocsátandó szárnyasrakétára visszaigazolt előjegyzéssel rendelkező férfi keresi magányos — vagy elcsábítható —. jól szituált, könnyen felejtő, feltűnően csinos, előítéletektől sem mentes hölgy ismeretségéi házasság céliából. Válaszokat ..Szőlőfölddel is rendelkezőm” jeligére a kiadó (m)ba kérek. Elnézést. Szülőfölddel is rendelkezem. ★ — A szerencse 1878-ban is forgandó volt. naponta tapasztaltam én magam is. Hol itt. hol ott találtam — hűlt helyét. .. (1. n. j.) I Bálint András, Bodnár Erika és Káldi Nóra a BŰÉK! egyik jelenetében. _