Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-17 / 13. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 1979. január 17., szerda Map Htilfetnyes Kevesen ismerik nálunk Bánó Jenőnek, a mexikói kávéültetvényesnek a nevét, aki új Hazájában a kávéter­melésben iskolát teremteti és meghonosította ezt a köz­kedvelt növényt. 1855-ben Roskoványban (a régi Sáros megyében) szüle­tett. Fiúméban, az Osztrák— Magyar Monarchia tengeré­szeti kereskedelmi akadémiá­ján tanult, majd tengerészeti hadapródként bejárta Nyu- gat-Európa országait, sőt Af­rikát is. Később vasúti tiszt­viselő lett. Amikor felesége meghalt, fiatalon nyugdíjaz- tatta magát és Mexikóba vándorolt ki. ottani állam­polgár lett. Megtanulta a kávétermelés minden csínját- binját és mintaültetvényeket létesített Vaxaca tartomány­ban. Camilla, Hungária, Hun­nia, és Pannónia elnevezésű telepei rövidesen közismer­tekké váltak és ezek voltak alapjai a később Kifejlesz­tett mexikói kávétermelés­nek. Tudását rendszeresen gyarapította Közép-Ameri­kában tett utazásai során, ahol tapasztalatait rengeteg jegyzetben rögzítette. Ekkor írta meg a kávé termelésről szóló munkáját, melyet 5 nyelven adtak ki és a ká­vétermelő országo 'ban köz­ismert szakkönyvvé vált. Bánó Jenő élete nem szű­kölködött izgalmas fordula­Karcsú Milyen vékony ■ lehet, egy karóra? Erre a furcsa kér­désre egymás után két sváj­ci cég is gyakorlati választ adott, amikor egyikük egy 1,98 mm vékony „Espeda- kvarc” típusú elektromos órával lépett a nyilvánosság elé. A másik ezt a „vékony­sági rekordot” is megdöntöt­te. Mindössze 1,89 mm át­tokbun. Ig.y pl. büszkeségéi, a mexikói kávéült“tvényeket egy váratlan ciklon teljesen elpusztította és a mexikói kormány, nagyra becsülve Bánó érdemeit és kiváló ké­pességeit. 1903-ban Buda­pestre nevezte ki fökonzul- nak. Innen — saját, kérésére — Egyiptomba helyezték át 1910-ben. Amikor az első vi­lágháború kirobbant, az an­golok letartóztatták mint magyar állampolgárt, de 3 hónap múlva, miután igazol­ta. hogy Mexikó megbízott­ja és ottani állampolgársá­gú. szabadon engedték. Ek­kor átköltözött Spanyolor­szágba. ahql átmenetileg Barcelonában élt és éles új­ságcikkekben támadta a központi hatalmak háborút kirobbantó politikáját. Bánó Jenő korának egyik ismert földrajztudósa is volt. Előadásokat tartott a Ma­gyar Földrajzi Társaságban, könyveket írt útjairól, ta­pasztalatairól. A párizsi So- ciété Akademique d’histoire aranyéremmel tüntette ki és tagjai közé választotta. Ma­lagában halt meg 1927-ben. A kávétermelésről szóló szakkönyve még ma sem évült el, második szülőhazá­jában és a kávétermelő or­szágokban ma is tanulnak belőle. Rudnay János karórák méröjű mechanikus órát dobolt piacra. A kvarcóra mintapéldányaiból ebben az évben mór több. mint 100 elkelt 8500 svájci frankos árával „kimondottan olcsó­nak” számit „karcsúbb” tár­sával szemben, amelynek mintapéldányait 50 000 svájci frankért árusítják. ■teség mellett még nevetsé­gessé is tegye magát? Ha­talmas erőfeszítésébe került, hogy uralkodjon magán és elmondta, hogy van egy régi hegedűje, igazi Stradivári- us, hallotta azt is. hogy a mester keresi a hangszere­ket és ezért bátorkodott te­lefonálni és elhozni a he­gedűt. Yehudi Menuhin azt mondta: — Tulajdonképpen nincs szükségem hegedűre. Van néhány nagyszerű hegedűm, amihez már hozzászokott a kezem is, de szíves örömest megnézem. Kezébe vette a hegedűt, figyelmesen megnézte, majd játszott rajta néhány tak­tust. — Csalódást kell önnek okoznom. Ez egy egyszerű hegedű, nagyon is átlagos minőségű. Nem ér többet, mint tízegynéhány fontot. Még zenekarban sem lehet használni. Esetleg tanulónak. — De belül ott a felirat: Stradivárius — védte utolsó reménvszálát Tomlinson úr. — Látszik a felragasztott lapocska. A hegedűművész elmoso­lyodott — Régi vicc. Több tíz­ezer hegedűben van ilyen laoocska. Ez nem arról ta­núskodik. hogy régi mester keze munkája, hanem csak arról. , hogy annak pontos mása. Erről minden zenész tud. De mi van önnel? Ta­lán vizet ?. .. Mister Henry MacAreck egy pillanatra abbahagyta el­beszéléséi és megitta utolsó korty hideg kávéiát, A mil­liomos mozdulatát leső pin­cér rögtön odaugrott egy fcveg konyakkal, megtöltötte a poharakat és újabb kávé­adagot javasolt. — Köszönöm — mond­tam —. azt hiszem, mára elég. A barátom apró kortyok­ban itta az aranyló színű italt és szüntelenül ismétel­gette: — Micsoda ország! Milyen nagyszerű ország az, ame­lyik ilyen italt gyárt. — A rendőrség nem ka­pott el? — A rendőrség? Senki nem tett. feljelentést elle­nem. A Stradivárius vételé­nek története Tomlinson úr édes titka maradt. Biztosít­hatlak. hogy a mai napig senkinek nem dicsekedett el vele. hogy hogyan akarta rá­szedni a szegény munkást, amire alaposan ráfizetett. Négyezer fontot kerestem és azonnal elutaztam az Egye­sült Államokba. — Minek? Hiszen nem je­lentettek tel. nem fenyege­tett börtön. — Nem ettől féltem, de nem láttam értelmét, hogy várjak, hogy az öreg uzso­rás a nyomomra bukkan­jon. és zsugorisága ellenére áldozzon néhány száz fon­tot. hogy a másvilágra küld­jön . . . Különben meguntam Angliát. Elhatároztam, hogy az A ihm ti-óceán másik part­ién vadászok cápákra. Volt egv kis tőkém és csalhatat­lan módszerem a sokszoro­sításra, lf?v aztán eev liá­non leszálltam New York­ban a la Guardia repülőte­rén. — De miért változtattad meg a nevedet? — Egyáltalán nem változ­tattam meg. csak foneliku­Aggódva vagy bizakod­va, szomorúan vagy elége­detten beszélünk a mező­gazdaság várható és már elért eredményeiről. Az avatatlanok és a szakem­berek egyaránt számon tartják az újabb meg újabb rekordokat, a terméshoza­mok növekedését. Tudjuk, mennyi búza. kukorica, cu­korrépa, szőlő vagy alma termett és ez mennyivel több vagy kevesebb a ta­valyinál. Van azonban olyan termőterületünk is, amelynek a hozamát még a szakemberek sem isme­rik pontosan. Ök is csak becsléssel tudják megálla­pítani, hogy mennyi ter­mést érlelnek be évente erdeink leggyakoribb fái: a bükk, a tölgy, a cser, a gyertyán és a többi lom­bos fa, meg a különféle fenyők. A fa a legfontosabb nyersanyagok közé tarto­zik. Az építőipar, a bá­nyászat. a közlekedés, a bútoripar nagy mennyiségű fát és faterméket használ fel. -íz áruforgalom mind több fa alapanyagú cso­magolóanyagot igényel, a kulturális élet nem kép­zelhető el papír nélkül. A világ fa- és fatermékter­melésének az értéke ma meghaladja a 40 milliárd dollárt. A statisztikai ada­tok szerint az iparifa-fo­gyasztás az évszázad végé­re megkétszereződik, a lü- zifafogyasztás pedig mint­egy 20 százalékkal növek­szik. Ez arra utal. hogy a fa mindinkább megszűnik tüzelőanyag lenni, s egyre jobban ipari nyersanyag lesz. Az ipari fából készült termékek csoportjait te­kintve a legnagyobb nö­vekedés forgácslapban, fa­rostlemezben és papíripari termékekben várható. A fűrészáru-szükséglet arány­lag kis mértékben nő. A fűrészelés ma már elavult technológia, a jövőo az új termékeknek kedvez. Hazánkban a fakiterme­lés úgy alakul, hogy a ki­termelt nettó fatömeg 79.6 százaléka .kemény lombfa, 13 százaléka lágy lombfa és csak 7.4 százaléka fenyőfa. Ez az arány az ipari nyers­anyagellátás szempontjából kedvezőtlen. Hagyományos faiparunk ugyanis elsősor­ban fenyőfát dolgoz fel. a korszerű faipar pedig' fő­ként lágy lombfát igényel. Képünkön: téli fakiterme­lés. Zeolit Jelentős szerepet kaphat a környezetvédelemben a zeo­lit nevű ásvány. A kutatók megkeresték és elemezték a hazai lelőhelyeket, megálla­pították, hogy az alumínium- szilikátokat tartalmazó ás­ványból bőségesen található Tokaj vidékén. Tulajdonsá­gai közül legfeltűnőbb a nedvszívóképessége. A vizs­gálat szerint e tulajdonsága főként a környezetvédelem­ben ígér nagy jövőt. A kí­sérletek szerint ugyanis a vegyipari hulladékokból szá­mos anyag kiválasztására, megkötésére alkalmas. Külö­nösen az ammónia, a kén­hidrogének, a kéndioxid, va­lamint a merkaptánok meg­kötésében értek el figyelem­re méltó eredményeket. Ezek alapján felhasználható a vegyipari hulladékok tisztí­tására. Segítségével újra hasznos anyagokat nyerhet­nek és dúsíthatnak mellék- termékekből, véggázokból. san leírtam angolul es ír hangsúlyt adtam neki. Ne felejtsd el, hogy azokban a nem nagyon Egyesült Álla­mokban a származásnak óriási szerepe van, és saj­nos. a szláv származást a legrosszabbnak tekintik. Ugyanúgy, mint az olaszt. Ellenben az ír nevű emig­ránsok a legrégebbi, leg- arisztokratikusabb réteg Amerikában.' A „Mac” vagy az „O” betűvel kezdődő név­jegy minden ajtót kinyit az USA-ban. A legelőkelőbb társaságba is belépést bizto­sít. Nekem meg feltétlenül be kellett > jutnom abba a körbe. A pénz egymagában, nem sokat ér. Miért ne le­hettem volna MacAreck. a szegény Makarek helyett. Gondolod, hogy Lengyelor­szágban. a homlokegyenest más rendszerben, ez a pin­cér ugrálna úgy körülöttem, ha nem mister MacAreck, hanem csak a Nyugatról ha­zatelepült Henryk Makarek lennék? Légy nyugodt, biz­tosan nem. No, de gyerünk. Pihenni is kell egy keveset. Megyek Miedzyzdrojéba. Megismerkedtem ott egy csodálatos kislánnyal. A Képzőművészeti Főiskola hallgatóia. Ha akarod, me­hetünk együtt. — Köszönöm a meghívást. És ki csinálja meg helyet­tem a bíróság' tárgyalásról a beszámolót, és ki - adja le telefonon Varsóba, a szer­kesztőségbe? Talán holnap­után sikerül korábban el­szabadulnom. De most már valóban a legfőbb ideje, hottv eltegyük magunkat holnapra ... , (Folytatjuk) Autóbuszra várva — hidegben cs hóban Az elmúlt hetek időjárása ugyancsak próbára tette az Avas-déli lakótelep több mint 17 000 lakóját. Most nem az akadozó távfűtés problémáit akarjuk feszeget­ni, hanem egy, a közleke­déssel kapcsolatos kérdésre keresünk választ. Naponta több ezer ember utazik a 32-es és a 33-as autóbuszokkal, a Szamuely utcától az Avas-déli Engels úti végállomásig. Ezekben a hideg és havas napokban „érzékenyebben” reagálunk egy olyan dologra, amely már régóta érthetetlen so­kak számára. A Szamuely utcába beérkező autóbuszok az utasok ki- és beszállása után egy percet sem várva — indulnak. Ez eddig rend­be volna, hiszen minden itt felszállni készülő utas meg­várja a maga egy-tí? percét, s az . igazsághoz tartozik, hogy a gépkocsivezetők pár méter után rendszeresen megállnak és felvesznek egy- egy szaladó — elkésett utast. Az Engels úti végállomáson viszont mindig áll bent 2— 3; sőt 4 autóbusz is, és kö­rülbelül 10 perces időközök­ben indulnak egymás után. Tehát „lent” is és „fent” is várakoznak az utasok. A Szamuely utcában is, az Avas-délen is. Mi ennek az oka? Lehet, hogy a Szamu­ely utcában várakozási, par­kírozás! gondok vannak, vagy á menetrend „törvé­nye” okoz ilyen furcsa hely­zetet? Egy biztos; a várako­zó utasoknak így semmikép­pen sem jó. S mindezekhez hozzá tarto­zik, hogy az utasok a szabad ég alatt várakoznak, hiszen fedett, védett utasvárók nin­csenek. Nagyon sokán kis­gyerekkel. karon ülő aprósá­gokkal — minden megálló­ban. A minap is tanúja vol­tam. hogy a metsző, hideg szélben, hóesésben. három férfi ..szélvédőként” közrefo­gott egy kismamát, aki két apróságot tartott a karjai­ban. Az illetékesektől kér­dezzük: nem lehet valamit módosítani az autóbuszok' menetrendjén? A fedett vá­rókat nem lehetne még a nyár beállta előtt megépíte­ni? Előttünk ugyanis még az egész tél, s utána jön a sze­les, esős tavasz. (1*. J., Mis­kolc) * Szilágyi István, a Miskolci Közlekedési Vállalat forgal­mi főosztályvezetője vála­szol: Megértjük, az Avas- délen lakók, problémáját, de az utasvárók építése nem a vállalatunk, hanem a tanács feladata. Az autóbuszok köz­lekedésével kapcsolatban a következő tájékoztatási tu­dom adni: a 32-es és 33-as járatok csúcsidőszakban (5— S óra és 14—18 óra között) 6—7 percenként indulnak. A 32-es járatunk Szamuely ut­cai végállomása csak ideig­lenes megoldás, hosszabb tartózkodásra, várakozásra itt nincs lehetőség. Az új vég­állomás a Vörösmarty utcá­ban kerül kialakításra, s a tervek szerint ennek átadá­sára január 1-én került vol­na sor. Amikor a Vörösmar­ty utca bekötése a Szemere utcára megtörténik — remél­jük mielőbb — a 32-es iárat sűrítésére is mód nyílik. Üj járatot is tervezünk, 133-as jelzéssel az Engels ut­cai végállomás ás a D1GEP között. Ennek útvonala szin­tén a Népkert, Vörösmarty, Szem ere utcán át a DIGEP lesz. Ez olyan többlet jármű­kapacitást jelent, am: bizto­sítékot nyújt az Avas-déb n lakóknak arra, hogy zsú (olt­sa gmentesen, kulturáltan tudjanak közlekedni a vá­rosba, illetve a nagyüze­mekbe. Ennek a módosításnak is azonban elsőrendű feltétele az, hogy a Miskolci Mélyépí­tő Vállalat kivitelezésében elkészüljön végre az út be­kötése. * A Miskolc városi Tanács II. kerületi Hivatal műszaki osztályának helyettes veze­tője. dr. Rúzsa György vá­laszol: Jogosnak tartjuk a lakosság igényéi, esért még a múlt él- novemberében megrendel tű n k hat da ra. b ti - pus utasvárót Legyártását a Cementipari Gépjavító Vál­lalat ez év közevére vállal­ta. Reméljük, még a határ­idő előtt, elkészülnek, mivel kivitelezését a vállalat szo­cialista brigádjai vállalták, bogii er-el is segítsék az Avas-déli lakótelepen élők jobb utazási körülményeit. Albérlő után kell-c jövedelmi adót fizetni ? Milyen helyiséget lehet ki­adni albérletbe anélkül, hogy adót kellene utána fizetni? Egy lakás albérletbe történő kiadása esetén jövedelmi adóként milyen összeg meg­állapítása jogos? Ilyen és eh­hez hasonló kérdésekre kér­tek felvilágosítást levélíró­ink. Miskolc város Tanácsa V. B. pénzügyi osztályának fő­előadója, Teleki Károly vá­laszol: ,,A komfort nélküli lakás bérbeadása, valamint lakószobának, vagy a lakás más helyiségének albérletbe adása — adómentes. A men­tesség feltétele, hogy a bér­be, illetve albérletbe adás, lakás céljára történjen. Adó­mentes az albérletbe adás akkor is, ha az ingatlanában lakó tulaidonos lakás ccl'ára adja bérbe a salát lakásával összefüggő, műszakilag cl nem különíthető lakóhelyisé­get, Adómentes az ágybérlet is. A műszakilaa különálló helyiség lakás céljára törté­nő bérbeadása azonban — adóköteles. Általában a házingatlan tulajdonosának kell jövede­lemadót fizetni, ha bérbead­ja családi házát, lakását, üdülőiét, vagy egyéb helyisé­get. Egyes esetekben azon­ban a bérlöt is terheli adó, ha bérleményét hasznosítja. Ilyen, ha az albérlet — ágy­bérlet —. vagy a komfort nélküli lakás bérbeadása nem lakás, hanem egyéb más (üdülés, pihenés. közületi szerv dolgozóinak elszálláso­lása, műterem, iroda, rende­lő. stb.) célokat szolgál, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséget (üdülő, műhely, üzlet, garázs, műterein, stb.) hasznosítanak albérlet útján. Az ebből származó jövede­lem adóköteles. Amikor a tulajdonos kom­fortos, műszakilag elválasz­tott lakást ad ki lakás cél­jára, a bér 30 százaléka az adó alapja. Ezen összeg utá« évi 12 ezer forinttól 24 ezer forintig 10 százalék adót hrU fizetni. Amennyiben a bérié­it díj ennél magasabb, az adó kulcsa tovább emelke­dik. Ezt az eljárást kell al­kalmazni például abban az esetben, amikor akár taná­csi, akár szövetkezeti lakást adnak ki albérletbe, s maga a tulajdonos nem lakik olt.

Next

/
Thumbnails
Contents