Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-02 / 284. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1978. december 2„ szombat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken fogadta Anto­nio Maidanát, a Paraguayi Kommunista Part első tit­kárát. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, tevékenységéről és vélemény- cserét folytattak a nemzetkö­zi helyzet, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, vala­téri a A Szovjetunió állampol­gárságáról szóló új törvény elfogadásával pénteken dél­előtt Moszkvában véget ért a Legfelsőbb Tanács ülés­szaka. A 29 cikkelyből álló új törvényjavaslatot Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának póttag­i íiiíii é Mailtanát mint a pártközi kapcsolatok fejlesztéséről. Kádár ’János, az MSZMP, a- magyar . nép szolidaritásáról biztosította a paraguayi kommunistákat, demokratákat, minden haza­fit a fasiszta diktatúra meg­döntéséért folytatott áldoza­tos harcukban. A találkozón jelen volt Alfredo Alcorla. a Paraguayi Kommunista Párt másodlit- kára, Julio Rojas, a Politikai Bizottság tagja és Berec.z János, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának vezetője. j Tanács ülésszaka ja, a Legfelsőbb Tanács El­nöksége elnökének első he­lyettese terjesztette elő. A képviselők egyhangúlag megszavazták a Szovjetunió állampolgárságáról szóló új törvényt, s a Legfelsőbb Ta­nács háromnapos ülésszaka ezzel befejezte munkáját. A bányaüzemek, a vállalat gazdasági, politikai, szakszer­vezeti és KISZ-vezetői rész­vételével ifjúsági parlamen­tet tartottak tegnap hazánk legnagyobb mélyművelésű szénbánya-vállalatánál, a Borsodi Szénbányáknál. A meghívott vendégek között köszöntötték Soltész Istvánt, az MSZMP Központi Bizott­sága tagját, Mráz Tibor or­szággyűlési képviselőt és Varga Balázsi, a KISZ Köz­ponti intéző Bizottsága tag­ját. Az előzetesen kiadott írá- !to& tájékoztatóhoz Monos János, a vállálat igazgatója fűzött szóbeli kiegészítőt. Elmondta, hogy az elmúlt években a bányászfiatalok létszámuknak megfelelően részt vállaltak a vágathajtá­si, a frontfejtési, a szállítási és a fenntartási feladatok­ból. A jövőben is nagy szük­ség lesz a fiatalok helytál­lására, hiszen például 1979- ben 10 százalékkal kell nö­velni az aknák termelését. A fő feladat ezután a minőség és a hatékonyság fokozás^, a gazdaságosság javítása.^ Ezek­ben a tennivalókban” nagy szerep hárul a fiatalokra. A jövő esztendőben megyénk e vállalatának 5 millió tonna szenet kell felszínre hoznia, s remény van a 2 százalékos tervtúlteljesítésre is. Buku Imre, a vállalat szak- szervezeti bizottságának tit­kára korreferátumában ar­ról beszélt, hogy sokat ja­vult az elmúlt években a fiatalok érdekképviselete. Hasonló mértékű minőségi változás következett be a nevelés terén is. Az anyagi befektetésék, így az ifjúsági klubok létrehozása azonban nem hozta meg a várt si­kert, ezért ezen a téren még sok a tennivaló. Hegedűs Dezső, a BSZ KISZ-bizottságának titkára elmondta, hogy javultak az aknáknál az élet- és munka- körülmények. Az ifjúsági törvény végrehajtásában a gazdasági, politikai vezetők közös felelősséget vállalnak. A hozzászólások során egyaránt szó volt a gondok­ról és az eredményekről. A küldöttek kérték a gépesítés további fokozását, a lakás- helyzet javítását. A lyukó- bányai és a kurityáni bá- nyászfialalok elmondták, hpgy szeretnének ifjúsági klubot létesíteni. Sző esett az oktatásról is. aminek le­hetőségeit szélesíteni szük­séges. 3 magyar—szítiai tárgyalások Befejeződtek a magyar—szíriai tárgyalások. Képünkön: a Hafez Al-Asszad vezette szíriai és a Kádár János vezette ma­gyar tárgyalóküldöttség az MSZMP KB székhazában. Hafez Al-Asszad, az Arab Üjjászületés Szocialista Párt­jának főtitkára, a Szíriai Arab Köztársaság elnöke pénteken — Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnöke és Garat Róbert külügyminiszter-helyettes társaságában — a Beloian­nisz Híradástechnikai Gyár­ba látogatott el. A vendége­ket megérkezésükkor Soltész István kohó- és gépipari mi­niszter, Szatmári István, a XI. kerületi Pártbizottság el­ső titkára, Grubics István, a XI. kerületi Tanács elnöke és a gyár vezetői fogadták. Iklódy Gábor vezérigazga­tó tájékoztatta a vendégeket a nagy múltú gyár tevékeny­ségéről, termelési szerkezeté­ről, a világ számos országába eljutó termékeiről. Örömmel szólt arról, hogy a szíriai el­nök magyarországi látogatá­sának időpontjában mar két évtizedes múltra tekinthet vissza a gyárnak szíriai part­nereivel kialakult kapcsolata, s az az elmúlt húsz év ta­pasztalatai alapján nagyon jó. Fejlesztési eredményeiket folyamatosan ismertetik szí­riai partnereikkel. Ezt követően olyan beren­dezésen, amelyet legutóbb Damaszkuszban is bemutat­tak, megtekintették a Be­loiannisz gyár önálló fejlesz­tési tevékenységének leg­újabb eredményeként, b nem­zetközi kooperációban készült elektronikus alközpont-rend­szer működését Hafez Al-Asszad elisme­réssel nyilatkozott a látottak­ról, a termelőmunka szerve­zettségéről, s további ’sikere­ket kívánt a gyár dolgozói­nak. , * Pénteken délután laz MSZMP Központi Bizottsága székhá­zában befejeződtek a ma­gyar—szíriai hivatalos tár­gyalások. A megbeszélésen a tárgyaló csoportok Kádár Jánosnak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első .titká­rának és Hafez Al~Asszad- nak, az Arab Üjjászületés Szocialista Pártja főtitkárá­nak, a Szíriai Arab Köztár­saság elnökének vezetésével áttekintették a pártok közöt­ti együttműködés kérdéseit, megvizsgálták a két ország kapcsolatainak alakulását, to­vábbi fejlesztésének lehetősé­geit. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet kölcsö­nös érdeklődésre számot tar­tó kérdéseiről, különös te­kintettel a közel-keleti hely­zet legutóbbi fejleményeire. * Hatez Al-Asszad én fele­sége, valamint kísérete pén­teken megtekintette az Álla­mi Népi Együttes műsorát az együttes székhazában. A vendégekkel együtt részt vett az előadáson Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége, Púja Frigyes kül­ügyminiszter, Molnár Ferenc kulturális államtitkár is. KAYSONE PHOMV1HANE ELVTÁRSNAK, a Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottsága főtitká­rának, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszter- elnökének SZUFANUVONG ELVTÁRSNAK, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság elnökének, a Leg­felsőbb Népi Tanács elnökének Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa, or­szággyűlése és az egész magyar nép nevében a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltásának harmadik évforduló“ ja alkalmából forró elvtársi üdvözletünket küldjük Önöknek és Önökön keresztül a Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottságának, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kor­mányának, a Legfelsőbb Nép; Tanácsnak és a testvéri laoszi népnek. Pártunk és népünk őszinte elismeréssel és tisztelettel te­kint a laoszi népnek marxista—leninista élcsapata, a Laoszi Forradalmi Néppárt vezetésével, a társadalom forradalmi át_ alakításában, a népi hatalom megszilárdításában elért ered­ményeire. Nagyra értékeljük és támogatjuk a Laoszi Népi Demokra­tikus Köztársaság internacionalista tevékenységét, amely a testvéri szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok fejleszté­sére, az indokíniai térség békéjének és országai függetlensé­gének, szuverenitásának megvédésére, népei imperialistaelle­nes összefogásának erősítésére irányul. örömünkre szolgál, hogy pártjaink, országaink és népeink együttműködése évről évre erősödik. Jól fejlődnek baráti kap­csolataink, melyek bővítését és további elmélyítését szolgál­ják megállapodásaink és azok végrehajtása. Pártjainknak és népeinknek a marxizmus—leninizmus és a proletár interna­cionalizmus eszméin alapuló testvéri barátsága és együttmű­ködése a szocialista országok erejének növekedését, a béke és biztonság megszilárdítását szolgálja az egész világon. A magyar kommunisták és a magyar pép, mint mindig, a jö­vőben is szolidaritást vállal a laoszi nép igazságos harcával és támogatja a békés országépítő munkájút. Nemzeti ünnepükön kívánjuk Önöknek és a testvéri laoszi népnek, hogy érjenek el újabb kiemelkedő sikereket a tár­sadalom szocialista átalakításában, országuk békéjéért és biz_ tonságáért folytatott áldozatos harcukban. 1 KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke I (LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság., Minisztertanácsának elnöke APRÓ ANTAL, , a Magyar Népköztársaság országgyűlésének elnöke * A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Béke- tanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága és a Magyar Nők Országos Tanácsa az évforduló alkalmából táviratban köszöntötte laoszi testvérszervezelét. II. Rendszeres táiékoztatás Megszokott, magétól érte­tődő dolog, hogy a munka­helyi vezetők és a dolgozók rendszeresen tanácskozzanak közös gondjaikról: a munka­helyi feladatokról, a kijaví­tásra váró hibákról. Ezek az eszmecserék, akár hivatalos fórumon, akár szűkebb kö­rű kötetlen megbeszélések keretében zajlanak le, igen meggyőzőek, ha valóban ér­demi, konkrét kérdésekről szólnak, ha hasznos javasla­tok születnek. De hogy való­ban ilyenek legyenek, ennek egyik lényeges előfeltétele a dolgozók tájékozottsága, ala­pos ismerete nemcsak saját szűkebb munkaterületükről, hanem az üzem, a vállalat munkájának egészéről. Nem véletlen, hogy oly erősen igénylik a dolgozók a sökoldalú, az alapos tájékoz­tatást. Ma jobban maguké­nak érzik a gyárat!, mint teg­nap, növekedett szakmai tu­dásuk, műveltségük, s nem utolsósorban egész politi­kánk. közéletünk szelleme be­leszólásra, javaslatokra , biz­tat. Gyakran tapasztalni azon­ban, hogy miközben a helyi vezetők buzdítják a’ dolgozó­kat a véleménynyilvánításra, az érdemleges, az alkotó be­leszólásra, nagyon gyéren csörgedezik a tájékoztatás forrása. Pedig enélkül fele­lősen, érdemben bírálni, ja­vasolni aligha lehet. Hogyan gondolkodik erről a munkás? lánc egy vélemény: „Azt mindig pontosan tudom, ho­gyan végeztem el a munká­mat. De hogy mi van a mű­helyben, vagy a gyár másik sarkában, arról már keveset tudok. Időnként vannak ugyan értekezletek, de az­után hosszú ideig semmi. Ha most körül kellene vezetnem valakit a gyárban és be kel­lene számolnom a termelési problémákról, bizony zavarba jönnék.” Persze, egyetlen munkás, de még mérnök sem lehet annyira tájékozott, hogy a „kisujjában” legyen mindaz, amit a gyárról, a munkahe­lyéről tudni lehel, s amit kell. például az igazgatónak vagy a párttitkárnak. A rendszeres, alapos tájékozta­tás azonban jelentősen meg­növeli a dolgozók aktivitá­sát, sőt hozzáértését is. S nem utolsósorban a rendsze­res tájékoztatás jelentősen befolyásolja a dolgozók po­litikai hangulatát, politikai „közérzetét”. Tapasztaljuk például, hogy a túlzott derű­látásnak, vagy az indokolat­lan pesszimizmusnak éppen a tények hiányos ismerete, vagy félreismerése a forrása. S hozzálehetjük: néha ha­sonló forrásból táplálkozik a passzivitás, a közömbösség, olykor még a cinizmus is. Gyakran a tények puszta fel­tárása, a pontos helyzet- és feladatismertetés már önma­gában is mozgósító erőnek bizonyul. Milyen hibákkal találko­zunk ma a munkahelyi tá­jékoztatásban? Még mindig akadnak olyan vezetők, akik az üzem egyes problémáit „üzleti titokként” kezelik. Ügy gondolják, az egyszerű dolgozók nem illetékesek ar­ra, hogy bepillantsanak az „üzleti könyvekbe”, vagy egyszerűen nem bíznak ben­nük, hogy képesek okos, ész­szerű javaslatokat tenni, s nem utolsósorban erőfeszíté­seket a legnehezebb felada­tok megoldására. Igaz, sok­szor talán egyesek öncélú ki- váncsiskodása tartja vissza őket. Valóban akadnak meg olyan dolgozók, akiknek az információ csak azéi't kell, hogy „csemegézzenek” rajta, hogy kérkedjenek jóliníor- máltságukkal. A dolgozók zö­me azonban nem valamiféle szenzációt vár, hanem olyan tájékoztatást igényel, amely őszinte a tények feltárásá­ban és határozott a munka- program ismertetésében. Vajon szem előtt tartjuk-e ezeket a kívánalmakat a tá­jékoztatásban? Hallani olyan beszámolókat a műhely, a gyár munkájáról, melyek nem felületesek, nem őszin- tétlenek, mégis, a munkás úgy kel fel a székről, hogy nem kapott konkrét segítsé­get a munkájához. Zúg a fe­je a sok számadattól, de nem látja az összefüggéseket, nem ismerte meg pontosan a fel­adatokat. Igen, mert a tájé­koztatás csak regisztrált, nem elemzett. Hibákat állapított meg, de nem bírált konkré­tan. elemzőén. Szólt a fel­adatokról. de csak általános­ságban. De hogy konkrétan mit kell tenni a- gyárban, a műhelyben, a gép mellett — őrről nem beszéltek. Persze, egy-egy tanácsko­zás nem ölelheti fel a mű­hely minden problémáját, nem igazíthat el a gyár ösz- szes dolgaiban. De az is igaz, hogy a tájékoztatás nem le­het csupán a hivatalos ta­nácskozások feladata. Hiszen a dolgozóktól nemcsak ilyen alkalmakon várjuk a javas­latokat, az alkotó beleszólást, hanem mindennap. Legyen tehát a rendszeres tájékozta­tás is a gazdasági, politikai munka elválaszthatatlan ré­sze. Agitációs munkánknak ma éppen ez az egyik leg­főbb feladata. Minden agitá­ciós beszélgetés egy-egy fon­tos láncszeme lehet a dol­gozók ismeretei gyarapításá­nak, a hozzáértés javításá­nak. A világosan feltárt lé­nyek, a gyengeségek meg­mutatása, uz új és új felada­tok megismertetése — ezek a legvonzóbb, a legagilatf- vubb, a leginkább mozgósító érvek’ ma, amikor a szocia­lista építésnek valóban nagy hozzáértést követelő felada­tait oldjuk meg. Hány és hány példa van rá, hogy az egyik munkate­rület dolgozói tudnak segíte­ni a másiknak, nem azzal, hogy elvégzik helyettük a munkát, hanem mert tudják: miért, miben maradlak .el, okos javaslatokkal álltak ejö, vagy példájukkal igyekeztek: hatni. És mennyi példa var» rá, hogy egy-egy munkáskol- leklíva tagjai, mert a lényelo ismeretében megértették, mit jelent a gyors és a jó munka a másik műhelyben, u másik gyár vagy éppen azJ egész népgazdaság számára, kettőzött erőfeszítéssel dol­goznak. Vajon ugyanígy dol­goznának akkor is, ha nenn látnák és nem értenék, mi­lyen drágán termelünk, mi­lyen arányban a fejlett or-, szagokhoz képest, mit jelent az adott gyár vagy a népgaz­daság számára az önköltség­nek akár egy ezrei ék nyi le­szorítása is? í Nem lehet a gazda fele- ' lősségét és igyekezetét bele- oltani a dolgozóba, ha csak a ipaga munkájának problémá­ját latja, hu lgtóköre nem terjed túl a műhelyen. A Iá- ■ jékozotlság már önmagában is bizonyos fokú felkészült­séget jelent. Ha a dolgozó egyben szakmailag is Igyek­szik növelni hozzáértését, nemcsak a feladatok puszta végrehajtója lesz a maga te­rületén, hanem érezni fogja a gazda gondjait és felelős­ségéi, is, s ennek megfele­lően fog segíteni mindenben, amiben csak tud. K. r. i ■

Next

/
Thumbnails
Contents