Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-10 / 291. szám
1978. december 10-, vasárnap ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 A lakásgyártás fepődése ESaszéíegetós dr. Szabó János építésügyi áiiamtitkárrai Egymillió kettőszázezer lakás; a második 15 éves lakásfejlesztéSi program keretében — 1076. és 1990. között — ennyi új hajlék épül. Óriási mennyiség, a meglevő lakásállománynak hozzávetőleg egyharma- da. Nem túlzás feltételezni-kijelenteni — hiszen ez történt 1960. és 1975. között is-—, gyökeresen megújul, korszerűbbé válik településeink, kisebb és nagyobb városaink arculata. Ám e változás mégis különbözik a korábbi másfél évtizedben végbementtől. Részint, mert tovább gyorsul az urbanizáló- dás folyamata — nagyközségek válnak várossá, kisközségek városiassá —, és meghatározóbbá lesznek a modern építési eljárások. Mind .kevesebb ház falait emelik téglából, folytatja térhódítását a beton, tervidőszakról tervidőszakra több új ott- ' hon elemei készülnek házgyárban. Minderről az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban dr. Szabó János államtitkárral beszélgettünk. Nyilatkozatának időszerűségét az MSZMP Központi Bizottságának az építő- és építőanyagipar helyzetével, továbbfejlesztésével foglalkozó októberi határozata adja, amely egVebek mellett rögzíti: „az új lakások kétharmadát korszerű technológiával, többszintes kivitelben, nagyobbrészt lakótelepeken kell megvalósítani”. — Az 1,2 millió évi átlagban 80 ezer új lakást jelent — mondja dr. Szabó János. — Ennek kétharmada 53 ezer.. Ha tekintetbe vesszük azt is, hogy a lakások átlagos alapterülete a mostani 53-ról 56 négyzetméterre növekszik a hatodik ötéves terv időszakában, akkor kitűnik: évente a jelenleginél mintegy 160 ezer négyzetméterrel több, korszerű technológiával épülő lakást kell átadni. Mindehhez további műszaki fejlesztésre van szükség, a tíz házgyárból álló országos hálózat ugyanis évi, mintegy 30 ezer otthon elemeit adja. Igaz, ma sem a házgyárak a korszerű lakásépítés kizárólagos bázisai. Hat panelüzem is működik Dunaújvárosban, Szolnokon és másutt; beváltak az alagútzsaluk — Zalaegerszegen, valamint Heves megyében még sokáig e módszerrel építkeznek —. s megjelent immár az angol Wimpey-cégtől vásárolt No-Fines „egyszemcsés öntöttbeto- nós” technológia is. Ez utóbbinak a társasházak tető alá hozásánál lehet nagy szerepük; egyelőre szövetkezetek alkalmazzák, Keszthelyen és Bonyhádon épült jó néhány ilyen lakás. — Valamennyi eljárás közül a házgyári a leginkább iparosított, mind a gyárban, mind az építkezések színhelyen ez igényli a legkevesebb élőmunkát. Tekintettel a népgazdaság teherbíró képességére: miként fejlődik tovább c hálózat? A meglevő gyárak panelgyártó kapacitásai növelilc-e, vagy új gyárak létesülnek-e a__ következő öíéves lervidöszakokhan? — A Központi Bizottság határozata azt is előírja: „a lakásépítés iparosítása összpontosuljon a házgyárak folyamatos korszerűsítésére'’. Bár nem öreg üzemek — a legkorosabb is tizenkét esztendős csupán —. kétségkívül érettek a korszerűsítésre. A korszerűsítés pedig együttjár az .' i n len d Tikit lássál: a panelgyárUis még kevesebb élőmunkát fog igényelni. Az arányokat érzékelteti a fővárosi helyzet.' Budapest négy házgyára összesen 13,5 ezer lakás eicmeinek kiadására képes évente, ám a következő tervidőszakokban ez már kevés lesz. A gyárak kapacitását oly módon kell növelni, hogy a hatodik ötéves tervben esztendőnként mintegy Ui ezer, a hetedikben — 1986. és 1990 között — viszont már 17,5 ezer otthon összeszerelését tegyék lehetővé. A legidősebb házgyár, a budapesti 1-es már teljesen megújult, s a technikai fejlesztésen túl a kibocsátóképessége megkétszereződött. Az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően kerül sör a többi űzöm rekonstrukciójára is. Országossá terebélyesitve a helyzetképet: u négy budapesti és a többi hat városban levő gyár — üzembe helyezéstik sorrendiében: a győri, a miskolci, a debreceni, u szegedi, a veszprémi és a kecskeméti — most évente együttesen 31 ezer lakás paneljait készíti el. A tervek szerint 1981. és 1985. között mór 36 ezer, a hetedik ötéves terv időszakában pedig 44 ezer lesz az esztendőnként:' átlag. Mindehhez elsődlegesen a belső tartalékokat kell feltárni, hasznosítani, s u gyártás egész folyamatát hatékonyabbá, a magasabb igényeknek megfelelőbbé — rendszerelvüvc — tenni. Am az intenzifikálás csupán a járható utak egyike; emellett foglalkozunk egy dcl-dunántúli — pécsi — házgyár létesítésével, erre a hatodik ötéves tervben kerülhet sor. Távolabbi, de még a 15 éves fejlesztési program részét képező elképzelés: vizsgáljuk, mennyire szükséges Hatvan térségébe is házgyárat építeni. — Az intenzifikálás eredményeként csökken-e az egy lakás építésére jutó élőmunka ? — Feltétlenül csökkennie kell... noha mindezt múltidöben is mondhatnánk. Már hat éve célul tűztük, hogy egy 53 négyzetméteres házgyári lakás 800 óra alatt készüljön el, ezzel szemben 960—1200 óránál tartunk. A műszaki fejlesztések, az új eljárások sokat lendíthetnek ugyan, de meghatározó a gyárak ösztönzőbb gazdasági érdekeltsége is. Törekedni kell a több- műSzakos kihasználásukra, a magasabb szervezettségre, a fegyelmezett munkára. Műszaki előrelépést jelent az is, hogy a házgyárak jobban támaszkodnak majd az ipari háttérre, s más vállalatok termékeit is felhasználják. Például a győri házgyár — amelynek éves kapacitása 5120-ra növekszik —, felhasználja a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát szombat- helyi üzemének könnyű térelemeit. E Beton,yp nevű fürdőszoba-elemek a svájci DURISOL-cég licence alapján készülnek, s könnyebbek a vasbetonból gyártottaknál. Természetesen nemcsak a házgyárak használhatják; ilyen térelemeket kapnak a kaposváriak is. A méretre szabott elemekbe — figyelmet érdemlő kooperáció! —ők helyezik bele a Csőszerelői pari Vállalat nagy sorozatban gyártott épületgépészeti elemeit. — A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnak panclüzeme van. Mi less en- nek és a többi poligonuzcmnek a sorsa? —A kaposvári üzem lakáspanel-gyártá- sának jövője a Dél-dunántúli házgyár függvénye. Ma hat panelüzem működik, s együttesen mintegy ötezer lakás elemeit készítik. A lakásépítésnél fölössé váló üzemek mást fognak gyártani, amelyekre viszont hosszabb távon is szükség van, azok fejlesztésében meg kell közelíteni a házgyári színvonalat. Változatlanul nagy a jövőjük az alagútzsaluknak, amelyek megfelelő technikai fejlesztés és optimális sorozatnagyság esetén a jelenleginél is gazdaságosabban vállalhatnak részt a lakásépítésből. Egy készlettel évente 250—300 otthon épülhet, de mert ehhez háttérre — darura, betongyárra, betonszivattyúra, s egyéb eszközökre — is szükség van, működésük csak akkor rentábilis, ha egy-egy vállalatnak, szövetkezetnek négy-öt készlete van. Ez természetesen feltételezi azt is, hog’y egyidejűleg több helyen építkezzenek. Hatásfokuk előregyártóit térelemekkel és egyéb módon ugyancsak fokozható. Távozóban van — noha korántsem gyors e távozás — a blokkos építési mód; de amíg építünk blokkal, addig folyamatosun korszerűsítjük ezt az eljárást is. Soros feladni a külső szigetelés javítása és a belső vakolat elhagyása. A fővárosban a Cen-. tenárium-lakótelepen már ki is próbálták a gipszkartonos belső burkoló- és válaszfal-rendszert. amely amellett, hogy jobban szigetel, mintegy .200 óra élőmunka-megtakarítást is lehetővé tesz. — Kiemelt kormányprogram a könnyűszerkezetes építés. A székesfehérváriak állal honosított GhASP-rendszer immár csatát nyert: c. könnyűszerkezetes^ iskolák Fejér megye halárán túl is megjelentek. .4 könnyűszerkezetek a hatodik ötéves lerv- ben miként segítik a lakásépítést'! _________ — A már említett módon: iskolákat, óvodákat, bölcsődéket szerelünk össze. Am a Tervczésfojlesztési és Típustervező Intézet szakemberei már megkezdték a rendszer továbbfejlesztését: kereskedelmi és vendéglátóipari létesítményekhez is alkalmassá teszik. A könnyűszerkezetek még a lakóházakon is megjelennek, például Zalaegerszegen, homlokzati elemként, az alagútzsalus építéssel kombinálva — fejezte be a kérdésekre adott válaszát dr. Szabó János államtitkár. F. T. Az Egyesült Izzó gyöngyösi gyára az Egri Finomszcrelvcny- gvárral közösen különleges robotberendezést készített. A nehéz fizikai munkát cilái ó gépeket a Szovjetunióban tv -képcsövek gyártásánál alkalmazzák. A képen: a robotokat ösz- szeszerelés után kipróbálják, bejáratják. Ismét Nívódíjasok Az 1978-as esztendőben nyújtott kimagasló teljesítményének elismeréséül az idén ismételten megkapta a Népművelési ' Intézet által adományozott Nívódijai a miskolci 6-os számú, Fazekas utcai Általános Iskola ének-zene tagozatának kórusa. A Népművelési Intézet minden évben kitünteti az ország négy-öt legjobb munkát végző, legeredményesebben szereplő kórusát. A miskolci 6-os számú iskola kórusa 1976-ban kapta az első Nívódijat. Ugyancsak ebben az évben vehették át Miskolc város Reményi Ede elnevezésű Nivódíját is. A kitüntetést december 20-án adják át Budapesten, a Népművelési Intézetben. A szemékhez fűződő jogok Három évtizeddel ez- j &C; előtt, 1948-ban került 1 sor az alapvető emberi ! jogok átfogó deklarálására, 1 amikor az ENSZ-közgyűlése * elfogadta az Emberi Jogok i Egyetemes Nyilatkozatát. Ez 1 a nyilatkozat garantálja a J munkához való jogot, ami i nem a létminimumhoz való [ jogot jelenti, hanem a szc- i mély iség aktiv formálásának ' jogál. Garantálja a tanulás- [ hoz. a művelődéshez, a pi- i henéshez, az egészségügyi, J szociális biztonsághoz és elíá- i táshoz, a valós érdekek vé- 1 del méhez, a döntésekben való ! részvételhez való jogot helyi ■ és országos ügyekben és [ még számos más alapvető i emberi jogot. Az Emberi Jogok Egyete- i mes Nyilatkozatának megje- ' lenesétől kezdve eltelt három J évtized alatt az emberi jo- i gok katalógusa lényegesen I gazdagodott: 1966-ban az i ENSZ XXI. ülésszakán az 1 Egyesült Nemzetek küzgyü- ! lése elfogadta a polgári, a i politikai, a gazdasági, a szo- [ ciális és kulturális jogok i Egyezségokmányát is. Tíz év- [ vei később ezt az okmányt i a Magyar Népköztársaság is * ratifikálta. 1976-ban hatályba I lépett a 8-as és a 9-es számú i törvényerejű rendelet: a pol- | gári joguk, a politikai jogok, i a gazdasági jogok és a kul- j lurális jogok nemzetközi , Egyezségokmányának a ki- i hirdetéséről. Ezért elkerülhe- [ tétlenné vált a Polgári Tör- -■ vénykönyvnek e vonatkozású [ korszerűsítése. A most már i nálunk is jogforrási szintű ] Egyezségokmányban részes, i valamennyi állam kötelezte i magát, hogy tiszteletben tart- | ja és biztosítja a területén i tartózkodó joghatósága alá [ tartozó minden személy szá- i mára az Egyezségokmányban ] elismert jogokat, minden j megkülönböztetés, nevezete- i sen faj, szín, nem, nyelv, val- 1 lás, politikai 'vagy más véle- [ meny, nemzeti, vagy társa- i dalmi származás, vagyoni, ] születési vagy egyéb helyzet i szerinti különbségtétel nél- j kül. , A tudomány és a technika 1 fejlődése a kulturális jogok j területén is érezteti hatását, i méghozzá két irányban. Részben pozitív előjellel, részbe:: pedig negativ töltéssel. Ez a hatás szembetűnő az információszabadság területén. A rádió, a televízió és az egyéb (ömegkommunikációs eszközök robbanásszerű fejlődése újabb, soha nem látott lehetőségeket biztosít az emberi tudásanyag, ismeretanyag gyarapításéra, de egyben módot adhat kulturális és ideológiai zavarkeltésre és manipulációra. Az informálás szabadsága és az ismeretszerzés szabadsága körül különös élességgel mutatkoznak meg a szocialista és a kapitalista társadalom kibékíthetetlen, ellentétes érdekei. A kapitalista országokban kialakult értelmezés szerint e vélemény-szabadságon a teszés szerinti vélemények képviseletének szabadságát, az információ szabadságon a tetszés szerinti információ közvetítést és fogadást értik. Ilyen értelmezésben az információ szabadság a manipuláció szabadságát és az informálás önkényét jelenti. Nem valós az az értelmezés, miszerint a valót és a valótlant, a hasznosat és a kártékonyt azonos jogi tartalommal lehet terjeszteni. Az információ szabadság hétköznapi megvalósítása elképzelhetetlen olyan természetes jogi korlátok nélkül, mint a népek és a fajok iránti gyűlölet, a háborús és a militarista propaganda, az erkölcstelenség terjesztésének eltiltása. Elengedhetetlen része az információ szabadságnak a felelősségvállalás az információk hitelességéért, pontosságáért. Ennek a jogi felelősség vállalásnak az eszköze a helyreigazításhoz való jog. Az emberi jogok katalógus-bővülésének azonban negatív töltése is lehet. Különösen az emberek személyes szabadságát és az emberek egészségéi védő alapvető emberi jogok vonatkozásában. Az ilyen problémák közé tartozik az emberek magánéletének technikai eszközök kel történő megsértése, a lehallgató készülékek alkalmazása, a titkos jellegű megfigyelések. 'a rejtett filmfelvételek készítése, a különböző pszichikai és pszichológiai teszlek felhasznalása polgári és büntető ügyekben. Az emberi jogokkal való visszaélés problémakörébe tartozik a fogyasztók egészségéi veszélyeztető termékeit reklámozása, forgalmazása, az emberi környezet veszélyeztetése, a környezetvédelem jogi szabályainak a megsértése. Az emberi személyiség megismételhetetlen. A személyhez fűződő jogok az emberi önmegvalósulás feltételeit teremtik meg, egyben védik az embert a személyiséget sértő támadásoktól. A jogrendszer úgy határolja körül a személyiség érdekszféráját, hogy ki-ki maga határozhassa meg személyiségének szabad fejlődését. A módosítás előtt a Polgári Törvénykönyvünk csak keretjelleggel. s tegyük hozzá, hogy 'rendkívül sommásan, mindössze két rövid paragrafusban szabályozta a személyek polgári jogi védelmét. Időközben azonban ezen a területen az igényeink is megváltoztak; megnövekedtek. S szemléletünk is megváltozott. Hiszen a személyiségi jog szemben áll a kollektivizmussal, az egyéni érdek elsődlegességét hirdeti a közösség érdekeivel szemben. Ilyen — tévesnek minősíthető — felfogás mellett az egyéni érdek szembe kerülhet a közösségi érdekkel. A tör,vénykönyv niódo- sítás — összhangban a már hivatkozott Nemzetközi Egyezségokmányokkal — lényegesen bővítette a személyhez fűződő fogok körét és növelte a védelem eszközeit. A személyhez fűződő jogok védelmének hatékonyságát szolgálja a (örvénynek az az új rendelkezése is, amely a jogsértés valószínűsítése esetén ideiglenes intézkedés megtételére és zár alá vételére is feljogosítja a bíróságot. Üj . szankció ezen a területen a nem vagyoni kár bevezetése és a közérdekű célra fordítható bírság kiszabásának a lehetősége. Tímár l,ászló líjúsitgi parlament a sárospataki iskolán A Tanítóképző Főiskola életének kiemelkedő eseménye volt az idei ifjúsági parlament. Mint ismeretes, az intézmény 1976 szeptemberétől működik főiskolaként. Ekkor alakították ki a szervezeti kereteket és indították meg az első évfolyamon a főiskolai rendszerű neve- lő-oktató-képző munkát. Az eltelt két év sok eredménye, gondja és problémája ösz- szegzödött a fiatalok e jelentős fórumán. A jó előkészítést jelezte az előzetesen kiadott írásos beszámoló is, amely kellő részletességgel elemezte a főiskola sokrétű tevékenységéi. A beszámolót a hallgatók és» [ az intézmény fiatal oktatói, dolgozói külön szekcióban vitatták meg. A szekcióüléseket dr. Károly István főigazgatónak a plenáris ülésen elmondott szóbeli kiegészítése vezette be. A főigazgató értékelése — többelv közölt — megállapította, hogy az elmúlt évek ideológiai, politikai, pedagógiai munkájának hatására a főiskolán sokat fejlődött a fiatalok élete, eredményesebb tett hivatásra való felkészítésük. A főiskolai nevelőmunka hatékonyságát nagymértékben segítette, hogy az, ifjúság maga is egyre aktívabban vesz részt a tanitó- és óvónőképzés korszerűsítését szolgáló tartalmi és szervezeti feladatok megoldásában, a főiskolai döntések előkészítésében és a hozott határozatok megvalósításában. A szekcióülések hozzászólói fontos nevelési, oktatási és képzési területekről szól7 lak. A fiatalok felelősséggel mondták el véleményüket a KISZ politikai tevékenységéről és nevclömunkájáról, az. iskolai gyakorlati képzésről, a tanulmányi és sportmunkáról. a kollégium és a klub tevékenységéről, a fiatal dolgozók élet-, lakás- és munkakörülményeiről. Az ifjúsági parlament végüt 1979—80. évekre szóló. az ifjúsági törvényt megvalósító intézkedési tervet fogadott el. Dr. lvomárom.v Sándor