Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-07 / 288. szám
19/tí. december 7., csütörtök ESZAK-MAGYARORSMG 5-------------------------------------- -----------------------------! Postánkból Napirenden az 1979, évi terv ,.. Szakszervezeti taggyűléseken, s a szocialista brigád- vezetők tanácskozásán is ismertették az üzem 197!). évi lervíeladatait. Nemcsak az előre kiadott írásos anyag foglalkozott ezzel, hanem az üzem műszaki, gazdasági vezetői is vázolták a várható proüilváltozásókat, az egyes üzemek és üzemrészek feladatainak alakulását. A vasút feladataihoz kapcsolódóan. azzal szoros összefüggésben tárgyalták a tennivalókat, hiszen a vasúti áruszállításban is nagyobb teljesítményt terveznek. A korszerűbb vasúti teherkocsik állományának növelése már korábban is szerepelt a vasút terveiben, s így a miskolci javítóüzem feladatai is egyrészt a korszerűbb jármüvek karbantartására irá- i nyúlnak. Ezek niellett lényegesen növekednek a kohászati üzemek, valamint más szállítási vállalatok által bérelt, vagy tulajdonukban levő teherkocsik fenntartási munkái is. Szép számmal hangzottak el vélemények, észrevételek. Ezek egy része figyelembe vehető volt és tartalmazta az a határozat is, amely egyelőre az I. negyedévre szól. Ja ..slat formájában több olyan vélemény is elhangzott, amelynek végrehajtása a munkakörülmények, műszaki feltételek, fejlesztési lehetőségek hiánya miatt a munkavédelmi és a dolgozók érdekvédelmi előírásai következtében, csak később történhetnek meg. Készül a terv, hogy az üzemi demokrácia fórumain ismertetett és megvitatott kérdések után a javaslatok, vélemények figyelembevételével elkészített határozat mielőbb a munkahelyekre kerüljön, s így az új év kezdete és az átmenet zökkenőmentes legyen. Pál István Miskolc Meglátogattak az úttörők A Vattai Általános Iskola negyedik osztályának Móra Ferenc raja, Molnár László- nq tanítónő vezetésével, november 25-én felkereslek lakásomon, és a KMP megalakulásának 00. évfordulója alkalmából itt tartották meg raj összejövetelüket. Először a pajtások köszöntöttek, mint régi párttagot, majd kedves műsorral, szavalattal, énekszámmal, sut; szavalókórussal szerepeltek. Ezután, pedig engem kérdeztek, aki beszéltem nekik a KMP megalakulásáról, a párt tevékenységéről. Elmondtam, hogy mit köszönhetünk pártunknak, s a példamutatóan viselkedő, nagy figyelemmel hallgató pajtásokat a párt szereietére. a kommunisták iránti tiszteletre, megbecsülésre leértem. Kedves köszöntésük köny- nyekig meghatott. Köszönöm, hogy eljöttek, s őszintén remélem, e látogatás számukra is emlékezetes marad. özv. Povozsányi Istvánná Vatta M unkavédelmi vetélkedő Sárospatakon A „Munkavédelmi és egészségügyi negyedév” megszervezésére a Sárospataki Áfész szakszervezeti bizottsága és gazdasági vezetői intézkedési tervet dolgozlak ki. amelyet valamennyi egységüknek írásban megküldték. E tervnek megfelelően dolgozóink részére november 27-én munkavédelmi vetélkedői rendeztünk, ahol a versenyfelhívásra öl dolgozó nevezett be. Az írásbeli és szóbeli kérdésekre adoll válaszok bizonyították a dolgozók jó felkészültségét és tájékozottságát. A baleset- é' munkavédelmi vetélkedőn t szocialista brigádok közölt* versenyben első helyezést r Rákóczi, második hc'vovési a Petőfi, » harmadik helyezést pedig a Váci Mihály szocialista brigád érte el. Az egyéni versenyzők közül az első helyezett Horváth Sándor. a második helyezett Tóth Béláné és a harmadik helyezett Kalóczkai József lelt. Mindannyian értékes ’utalómban részesültek, de úgy érezzük, hogy nyertesek voltak mindazok, akik' részt vettek ezen a vetélkedőn — ha helyezést néni is értek el. Bacsó Tibor Sárospatak Köszönjük a Tyereskova brigádnak A Vöröskereszt nyéklád- házi alap szervezete és a művelődési ház szervezésében. Szülök iskolája címmel rendezvénysorozat kezdődőit november 13-án. Az előadásokon kívül — amelyeket nagyrészt a helyi orvosok tartják — gyakorlati bemutatókat is rendezünk, mint például csecsemőápolás, ételkészítés stb. Nagyon sikeres, árubemutatóval egybekötött vásárt is rendeztünk a miskolci Gólya Áruház Tyereskova szocialista brigádjának segítségével. Az eladók szakszerűen összeállított kelengyét mulattak be a kismamáknak, és hasznos tanácsokat adtak az egyes darabok kezelésére is. Szeretnénk köszönetét mondani a szocialista brigádnak, hogy ilyen lelkiismeretesen, időt és fáradtságot nem kímélve, bonyolították le ezt az akciót, s ezzel nagyban elősegítették a Szülök iskolája sorozat sikeréi, színesebbé tételét. Kormos Lászlnnc Vöröskereszt ülje. Pergő, József né műv. ház igazgató Korcsolyázás helyett — bosszúság Meglepő tábla fogadott a műjégpálya bejáratánál december 2-án: December 1-én, 2-án zárva. Az indoklás: táncverseny. A jégpálya függetleníthető létesítmény a sportcsarnoktól. Miért vártunk a megnyitására, miért vettük a téglajegyeket, ha csak korlátozottan lehet használni, 10 forintos belépőért 2 és 2,5 órára ? Minden rendezvény emeli Miskolc rangját, de nem kerülhet annyiba, hogy megérné a sportolni vágyók hét végi lehetőségének kizárását, hiszen lehetett volna például a meglevő tribünön ideiglenes ruhatárra] működni. Kérem levelem névvel való le- közlését, és az ‘ illetékesek válaszát. Németh Alajos egyetemi adjunktus Miskolc, Csabai kapu 32. * Menyhért László, a sport- csarnok igazgatója válaszol: „December elsején és másodikon hat szocialista ország táncosai — mintegy 400 részvevővel — tartották versenyüket a sportcsarnokban. Az Ady Endre Művelődési Ház kérésének tettünk eleget altkor, amikor a táncverseny idejére helyet biztosi! oltunk A táncosok elhelyezésére, bevonulására azonban szükség voll a csarnok folyosójára, a melegedőre, de öHözés céljára még az irodahelyiségeket is rendelkezésére bocsátottuk a nagy létszámmal versenyzőknek. Hangos bemondón, egész héten közöltük a jégpálya látogatóival, hogy elsején és niásodikán a tánever- seny miatt, sajnos zárva kell tartanunk. Nem tudunk egyetérteni a levélíró észrevételével, mert a lelátó — felelősséggel — nem rendezhető be ruhatárnak. A jég- íálya belépődíja két és fél órára felnőtteknek 10, diákoknak 5 forint, de delelő!! ') óráiét 12 óráig, szervezeti ' diotai látóira* ás esetén a 'ógpá'yn használata ingyenes, s’.z.zet a lehetőséggel a miskolci. SÓI vidéki h' okik is nap mint nap élnek. l Munka közi» n Főút: ’ Jőzsc r Uj szerviz Vállalati helyzet 8$ A Fotó-Optika Ipari Szövetkezet miskolci szervizének dolgozói a Korvin Olló út 5. szám alá költöztek. A régi szűk, elavult helyiséget tágasra cserélték. A városi tanács több mint félmillió forintos költséggel alakította ki és biztosította a helyiséget a szövetkezetnek. A szerviz dolgozói kedvező körülmények között dolgozhatnak a jövőben, annál is inkább, mert a szövetkezet félmillió forintot fordított új műszerek vásárlására. Gazdagodott a szerviz egy Copal típusú, japán gyártmányú műszerrel, amely lehetővé teszi, a zársebesség mérését, ellenőrzését. A fotóműszerészet orszáAmint arról niár beszámoltunk, december elsején megkezdődött a próbaüzemelés az erdőbényei gyöngyko- vaföld-égető üzemben. Európa első, ilyen létesítményében napjainkban a különböző berendezéseket, műszereket, automatikákat készítik elő a tényleges üzemelés beindításához. December 15-től már alapanyaggal folynak a kísérletek, a jövő év januárjától pedig elkezdődik az üzemszerű termélés. Az új üzemet automatikák irányítják majd, ezért mindössze Í10 főre tervezik a létszámot. A munkások betanigosan is jelentős bázisává építik ki a 125 négyzetméteres szervizt. A költözés után december elsejétől megkezdték a fényképezőgépek, felvevők, vetítők, és audiovizuális berendezések javítását. Január elsejétől pedig a megyén kívül Heves és Szabolcs megyében Iskolákhoz, intézményekhez a helyszínre mennek ki szervizkocsival. A tervek szerint komplett fotólabort rendeznek be, ahol amatőr vagy hivatásos fotós maga laborálhat. A laboránshoz szükséges* vegyszereket, papírokat térítés ellenében a szerviz biztosítja majd. tásáról a Gép- és Felvonó- szerelő Vállalat szakemberei gondoskodnak, szocialista együttműködés keretében. Faúr Péter, az Országos Érces Ásványbányák Hegyaljai Műve beruházási osztályvezetője elmondta, hogy a beüzemelés jó, gond azonban, hogy jól képzett műszerészekből és elektromossághoz értő szakmunkásokból még mindig nincs elegendő, pedig lakásról is tudnak gondoskodni. A népgazdaságilag fontos beruházás keretében 16 lakást építettek az irányító személyzet letelepítésére. Az elmúlt három év alatt szabálytalanságok miatt 29 halálos üzemi balesetből 20 eset gázolásból, és ütközésből. 7 eset pedig borulásból történt. Az előfordulás növekvő tendenciájú, mivel az összes halálesethez viszonyítva az 1976. évi 17.6 százalékkal szemben ebben az évben már 35.5 . százalék. Viasszal érő okokként ú jra és Ciha me- jelenik a gvorshai- t's a s "balyta'an előzés, a o ’11'oz"akadós. a helytelen összekapcsolás, a követési távolság be nem tartása és egyéb fegyelmezetlenségek. Tavaly a vállalatoknál. amelyeket ellenőriztek, több mint 2000 gépjármű okozta baleset történt. 260 szerrm'v megsérült. Az 1970. első fél évet alapul véve 1700 felett történt baleset és 150 fő sérült meg. Nem nehéz kiszámítani, ha erélyes intézkedéseket nem tesznek, akkor a tavalyi baleseti számot „túlszárnyalják”. A közúton belüli szondázás még nem vált „divatossá”. A közúton történő ellenőrzések során nem kevés vállalati gépkocsivezetőknél alkoholos befolyásoltságot fedeztek fel. Nem ártana rendszeressé tenni, hogy mielőtt a kocsik a vállalat területét elhagynák, a szondáztatást elvégzik. A vállalati javítóműhelyek gépi berendezései, szerelőaknái, műszerekkel való ellátottságuk is kívánnivalót hagynak maguk utón. Az üzemi utakat vizsgálva, tarka a kép, még egy vállalaton belül is igen változó. Az új telepítésű üzemekben megfelelő közlekedési utak vannak. De a régebbi építkezésüeknél igen nehezen tudják a biztonságos közlekedést kialakítani. KRESZ-tablákkal is hiányosan vannak ellátva — egykét kivétellel — a belső utak. A közlekedésbiztonság fejlesztésére megfelelő határozatok születtek. Ennek hatására számos vállalatnál fejlődés van. Szélesedett a társadalmi összefogás, és a közlekedés biztonságát társadalmi és politikai ügyként kezelik. A vállalatok legtöbbje megszervezte közlekedésbiztonsági tevékenységét, és intézkedéseket foganatosított. Az üzemeken belüli forgalom biztonsági előírásait a vállalati munkavédelmi szabályzatba foglalták, vagy külön meghatározták. Az irányító, ellenőrző munkát a forgalombiztonsági csoportok, a szállítási osztályok, a garázsmesterek vagy a gépkocsielőadók látják el. A közelmúltban tárgyalta ezt a témát a Szakszervezetei: Torsod megyei Tanácsa, ahol megállapították, hogy a szakszervezeti bizottságok többsége évenként legalább egyszer beszámoltatja a gazdasági vezetést a munkavédelmi helyzetről és ezen belül a forgalombiztonsági tennivalókról. Munkavédelmi negyedévek, versenyek, vetélkedők keretén belül mozgósítanak a szabályok megtartására. A szakszervezeti bizottságok a baleseteket rendszeresen elemzik és az okok megszüntetésére kötelezik a vállalatok, vezetőit. A szakszervezeti szervek feladata: közreműködni a kedvezőtlen közlekedési jelenségek megszüntetésére. A fő módszer: a nevelés, a meggyőzés, a jó kezdeményezések felkarolása. A különböző kitüntetéseknél feltétlenül figyelembe kell venni a közlekedésbiztonsági tevékenységet. Az SZMT elnöksége kötelezi a munkavédelmi felügyelőket, hogv az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére gyorsan tegyenek intézkedést. Legyen minden üzemben forgalombiztonsági szervezet. Ki kel! alakítani a forgalmi szabályokat. Ezeket meg kell ismertetni a dolgozókkal. Igényelni kell, hogy a munkavédelmi oktatás során a közúti balesetelhárítás kérdésével érdemben foglalkozzanak. Meg kell szigorítani a vállalaton belüli forgalom- biztonsági szabályok megtartásának ellenőrzését. Műszaki tanácskozásokon is értékeljék a vállalati forgalombiztonsági tevékenységet. Gondoskodjanak arról is, hogy ittas dolgozó ne vezethessen gépjárművet. Csak olyan járművek vegyenek részt a forgalomban, amelyek megfelelnek az előírásoknak. B. I. A segítőtárs ellenséggé is vállat Néhány évtizeddel ezelőtt még csak az ipari üzemekben folyó munkát tartották a gyors mozgású gépek, forgó berendezések miatt igazán balesetveszélyesnek. Azóta, hogy a mezőgazdaságban is gépek sokszorozzák meg az ember erejét, segítik munkáját, a figyelemnek is meg kellett sokszorozódnia munkavégzés közben, hiszen amilyen nagy segítőtárs lehet a szakszerűen használt gép, olyan könnyen végzetes baleset okozójává is válhat vigyázatlan, vagy hozzá nem értő használattal. A mezőgazdaságban a nagyüzemi gazdálkodás elterjedésével, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok megalakulásával terjedtek el igazán a földművelést, betakarítást és más tennivalókat megkönnnyítő gépek. Ennek már több mint negyedszázada. A szemlélet azonban, amely ezek gondos, óvatos, és legalább az elemi óvó rendszabályokat betartó üzemeltetésére intenek, ennél sokkal lassabban formálódik. Szomorú bizonyítéka ennek az a közelmúltban történ! két baleset, amely három ember halálával végződött. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az elmúlt ° z!emlőben kiadót! munkavédelmi óvó rendszabályában arra kötelezte a mezőgazdasági üzemeket, hogv a harminc tó^-őn.*) ni'ij’r'thh teljesítményű, nem lánctalpas vontatókat védő kerettel szereljék fel, amely a gép felborulásánál megóvja a traktorost. A gépek 90 százalékát fel is szerelték Borsod megyében ilyen biztonsági berendezéssel. de még ma is akad néhány, amelyen nincs ilyen. Vagy gondatlanságból, vágj’ azért, mert olj’an régi, bár még ma is üzemképes traktor, amelj’re megfelelő rögzítő helyek híján nem szerelhető fel a hatásos védelmet nyújtó védőváz felszerelése. Ilyen gépek okozták a három ember halálát is. Azokat a baleseteket, melyeket el lehetett, pontosabban el kellett volna kerülni. Perkupán történi: Gépével szakadékba fordult és halálos sérülést szenvedett Szűcs Béla traktorvezető, akit a védőburkolat bizonyára megmentett volna. Felvetődik nz is, miként fordulhatott elő. hogy a meredek domboldalon a traktor keresztbefor- i dúlt. Miért szegte meg a traktoros a legalapvetőbb szabályokat? Mint utóbb kiderült, azért, mert ittas volt A falu kocsmái előtt megálló traktorosokat még nm is sajnos, csak elnéző mosollyal llletik sokan. azok is. akik tudták hogy nem üdítő italért for dúlnak be n vezetői: egy-em na ni műszak közben több szőr is. úcv ahogy ez Perku nán történt. Akkor még nyilván nem tudták. Szűcs RiV lát többé nem látják. A baleset bekövetkeztében nagy szerepe volt a ma még sok helyen tapasztalható szervezetlenségnek, és a munkafegyelem súlyos megsértésének is. Ezúttal például feketefuvar közben történt a végzetes eset. A figyelmetlenség. a szu- balytalan vezetés OKO/tu az augusztus 3-án két ember életét követelő balesetet is. A t iszakeszi termelőszövetkezet K—700-as traktora a Tisza töltéséről lefordult és maga alá temette Potyka Józsefet és Csorba Imrét. A traktor légi gj’ártmánj’ú volt. amelyre a védőkeret felszerelése nehézségekbe ütközik. Ezért a termelőszövetkezet az óvó rendszabályoktól való eltérést kérelmezve és az ennek megfelelő speciális előírásokat betartva, csak sík terepen. meghatározott körzetben használhatta volna a gépet. A két traktorost már hiába várják haza. a figyelmetlenség. a meggondolatlanság ál domtai lettek. A vontató, bár üzemeltetésének. vezetésének szabályait — amint azt az Iménti példák is igazol ják, még sok- s; >r és súlyosan megszegi*- —, már szinte klasszikus mezőgazdasági termelőesz köznek számít A vegyszere- 'és viszont még űj techno!'4 "*a a kK-VoMratrhen és r nagy üzemekben egyaránt Szak szerűi le” ' ■ ználatánnk ve- szélve« «-' < már jobban érzékelik a mezőgazdaságban dolgozók, de a felelőtlenségre itt is figyelmeztet a legutóbbi, július 31-én, a Léhi Állami Gazdaságban történt eset. Növényvédő szert kevert két, a munkavégzésre szakszerűen ki nem oktatott kertész az állami gazdaság egyik gj’ümölcsösében. A munkát csak szaktechnikus. vagy szakmérnök iránj’ításával végezhették volna. Ezt a sza- bályt megszegve, a védőeszközöket nem használva csaknem halálos mérgezés történt. Dobos János. 20 éves kertész szakmunkás, éleive- szélj’es mérgezést szenvedett a belégzett, és a bőrön keresztül felszívódott mérgektől. A fiatal ember négj’ nap után nj’erte csak vissza eszméletét. és még ma sem biztos, hogy egészsége teljesen rendben lesz-e majd valamikor. A mezőgazdasági munka ma már egyre Inkább hasonló egyes fázisaiban az ipari termeléshez.. Gépekkel, veszélye0 anyagokkal dolgoznak az emberek, sok esetben még azok is. akik nem ezzel a fedett technikával kezdtek valamikor. A megváltozott munknkörü!mé”vek már más gondolkodást, óvatosabb, figyelmesebb. fegyelmezettebb munkavégzést. magatartást követelnek Ennek megszegésével n korszerű berendezések. cliárások halálos ellenséggé is válhatnak Sajnos, ere intenek az elmúl! hetekben történt, végzetes kimenetelű balesetek is. Tolnai Attila
