Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-06 / 287. szám

-V. ^ É SZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. december 6., szerda XRMUIWtgf Huszonnégy könyv meg egy mappa A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának terveiből Elkészült a Képzőművé­szeti Alap Kiadóvállalatá­nak 1979-es kiadási terve. Az előző, most záruló év­hez mért fejlődés nem any- nyira a művek számának növekedésében mutatkozik meg. bár az 1078-as hússzal szemben huszonnégy könyv és eg.v mappa megjelenését tervezik, s abból is két mű utánnyomás. A huszonkét új könyv és természetesén a két utánnyomás is olyan programot- kíván megvalósí­tani, amely a közművelődési párthatározat. valamint a kulturális kormányzat in­tencióinak megfelelően — kis volumene ellenére is — hozzájárul a látáskultúra és a képzőművészeti ismeretek fejlesztéséhez. A műfaji változatosság megteremtése mellett a ki­adó továbbra is a kortárs I: cpzöművászet p ropagá lásá t tekinti fő feladatának. A „Mai Magyar Művészet” so­rozatot témaválasztásában árnyaltabban, formájában esztévikűsabban alakították ki. A hazai modern képző- művészeti irányzatok, az ígéretes kísérletek bemuta­tására „Kaleidoszkóp” cím­mel • új sorozatot indítanak. Megki telik a ..kortárs lclasz- sziU-usok” publikálását, Kmet- ' tv Jánossal indítva a sort. Továbbra is megjelentetnek reprezentatív albumokat ko­runk nagy alkotóiról, a si­keres Kovács Margit mű­vészmonográfia formátumá­ban. A kiadó, másik fontos fel­adatának tartja a képzőmű­vészei i ismereti erjesztést. ..arneíyet a Képzőművészeti Zsebkönyvtárral valósít meg. A sorozat sikeres indítása máris utánnyomásokat tett szükségessé. Ugyancsak a művészeti ismeretek terjesz­tését szolgálja az új nagy ■ alakú könyvtípufj, amely a magyar mesterek legfonto­sabb müveit reprodukálja, elemzi, megismertetve élet­ül inkát, és alkotói módsze­rüket. Igyekeznek olyan klasz- szikusokat is közreadni, akik­ről nagyobb publikáció nem jelent meg, vagy már nem kapható. Így esett a válasz­tás Markó Károlyra, és ha­lálának 100. évfordulója évé­ben Paál Lászlóra. A Ma­gyar Tanácsköztársaság B0. évfordulójára a Kossuth Könyvkiadóval közösen map­pát jelentet meg a Képző- művészeti Alap Kiadóválla­lata. A kiadói tervet böngészve a Máj Magyar Művészet so­rozatban hét művet talá­lunk: Szíj Rezső Szentivá- nyi Lajos festőművészt, Aszalós Endre Gyarmalhy Tibor festőművészt, Pogány ü. Gábor Mácsai István fes­tőművészt, Hajdú István Csiky Tibor szobi-ász.mű- vészt, Petényi Katalin Csík szentmihályi Róbert szob­rászművészt, Katona Imre Csekovszky Árpád kera­mikusművészt, Nagy Ildikó pedig Szabó Mariann textil- művészt mutatja be. Az új Kaleidoszkóp sorozat négy kötetében találjuk Fábián László Fajó János festőmű­vészről, Tandori Dezső Ba­ranyai András grafikusmű­vészről, Frank János Paizs László szobrászművészről és Bereczky Loránd Kocsis Imre festőművészről írt kis­monográfiáját. A Képzőmű­vészeti Zsebkönyvtár négy kötete közül kettő Solymár István és Z. Gács György A képzőművészet iskolája című kétkötetes művének újrakiadása. A további két kötet Dercsényi Dezső és Zádor Anna Kis magyar művészettörténete és Dvorsz- ky Edit Design című mun­kája. Két kötettel jelentke­zik Az én múzeumom soro­zat: L. Kovásznál Viktória A századforduló művészete a Magyar Nemzeti Galériában és Szabó Miklós Antik mű­vészet a Szépművészeti Mú­zeumban című kötetével. A sorozaton kívüli köte­tek között találjuk Ury Ibo­lya Kmetty János, Bodnár Éva Markó Károly, Bényi László Paál László, Láncz Sándor 'Egri József munkás­ságát bemutató köteteit, Ke­leti Éva Világszenzációk képekben című, mintegy két­száz fotót tartalmazó köte­lét, Pereházi Károly—Élesd.y István A várnegyed című városismertetőjét, Martin Ferenc Baranyai képek című rajzsorozatát. Végül ismétel­ten megemlítendő A Magyar Tanácsköztársaság művésze­te című, a 60. évfordulóra várható album, amely a leg­jobb korabeli plakátokból, festményekből, grafikákból ad válogatást. Kulturális körkép KÓRUSTALÁLKOZÓ A közelmúltban Kecske­méten, Kodály Zoltán szülő­városában befejeződött az ipari szövetkezetek kórusai­nak kétnapos területi talál­kozója. A kórusok színvona­las hangversenyt adtak a megyei művelődési központ­ban. A t, ország különböző részeit képviselő énekkarok köszöntötték a most 90 éves Kecskeméti Kodály Kórust: emlékszalagokat kötöttek a nagy múltú dalárda zászla­jára. A dalostalálkozó részt­vevői Kodály Zoltánról Is megem 1 ékeztek, születésének közelgő évfordulója alkal­mából : megkoszorúzták a nagy zeneszerző és pedagó­gus kecskeméti emlékművét. FELEDÉSBE MERÜLTEK Múlt században gyártott herendi figurákat emelnek le a múzeumok polcairól, s restaurálásuk, esetleges át­formálásuk után ismét meg­kezdik gyártásukat — kis mennyiségben — a Herendi Porcelángyárban. Az első újjászülető figura a - csak­nem százéves íarkasbundás férfi, ezt követi majd a ro­kokópár, a halárusító nő és az osztrigaárus. Ezek a dara­bok egykor hozzájárultak Herend világhírnevéhez, ké­sőbb azonban feledésbe me­rültek. SEGÍTSÉG AZ ISKOLÁSOKNAK A rajz, az ének, a szabad testmozgás segíti a kisisko­lásokat gátlásaik legyőzésé­ben — ezt igazolják a Ma­gyar Tudományos Akadémia pedagógiai kutatócsoportjá­nál végzett kísérletek. A ku­tatók a tudomány eszközei­vel kívánnak segítséget ad­ni azoknak az általános is­kolás gyerekeknek, akik kü­lönböző — családi, társadal­mi, stb. — okok miatt bizo­nyos művelődési hátránnyal kerülnek az iskolapadokba. A cél: gyakorlatban kipró­bált és szinte minden isko- Uíban alkalmazható módsze­rek kidolgozása ahhoz, hogy minél zökkenőmentesebben illeszkedhessenek be a mű­velődési hátránnyal iskolák­ba kerülők a közösségi életbe. '1 ' Benépesült a harmincütmU- lió forintos költséggel - épült új megyei úttörőhöz Veszp­rémben. Az ifjúsági intéz­ményben harmincöt szakkör tevékenykedik. üzcniszofvczo A Minisztertanács 1025 1976. (VII. 3.) sz. határozata értel­mében a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem Mezőgazda- sági Főiskolai Kara — a me­zőgazdasági nagyüzemek igé­nyének megfelelően — üzem- szervező üzemmérnököket ké­pez Gyöngyösön. A Főiskolai Kar nappali tagozatára jelentkezhetnek a középiskolák utolsó éves ta­nulói és a korábbi években érettségizett dolgozók, akik a 35. életévüket m,sg nem töl­tötték be. A felvételi kérei- rhet a középiskola igazgató­jához, illetve a két évnél ré­gebben érettségizőknek a Fő­iskolai Kar Igazgatói Hivata­lába kell benyújtani. A ta­nulmányi idő három év. A jelentkezők matematiká­ból és biológiából felvételi vizsgát tesznek. A tandíjfi­zetés és a szociális támogatás a központi rendelkezésnek megfelelően történik. Az üzemszervező üzemmér­nökképzés célja az, hogy a nagygazdaságokoan tovább fokozódjon a korszerű üzem- és munkaszervezési módsze­rek alkalmazása, annak ered­ményeként növekedjenek a hozamok, javuljanak a ha­tékonysági és jövedelmezősé­gi mutatók. „Ip, szeri a világéri feilem...’’ 90 évvel ezelőtt született Szakasits Ároád Szakasits Árpád 1881), december 6-án született Budapesten. Apja, aki lelkes, szo­cialista meggyőződésű józsefvárosi szegény cipész volt, korán meghalt, Szakasits Árpád már 13 évek korában önmaga kereste ke­nyerét. Először faszobrász egy képzett szo­ciáldemokrata mesternél, majd kőfaragó tanoncnak állt. Ekkoriban épült a Halász­bástya és az Országház, s ezeken az épít­kezéseken ő is dolgozod. 47 évvel később , ebben a Parlamentben választották me, — 19-18. augusztus 3-án —; a harmadik magyar köztársaság második elnökévé, majd egy év múlva a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnökévé. Addig azonban hosszú, nehéz, harcokkal és próbatételekkel teli utat kellett megfennie. Tanítómesterének és példaképének a ki­magasló szónoki tehetségű Bokányi Dezsőt tartotta. Szívesen és lelkesen járt Szabó Ervin társadalomtudományi szemináriumai­ra is. A munkásmozgalommal 15 éves ko­rában jegyezte el magát, s élete végéig hűséggel állta a harcot. Húszéves, amikor megválasztották a Magyarországi Szociáldemokrata Párt an­gyalföldi pártszervezetiének titkái'ává. Az 1912, május 23-i nagy tüntetésben ő is részt vett és tudósítást irt róla a Népszavában. A munkásosztály Magyai'országon is egyxe erősebb lett és harcai mind szervezettebbé váltak. Ez magával ragadta a fiatal Szalca- sils Ái'pádot is, aki ezekben a harcokban edződött szakszei-vezeti és munkásmozgalmi vezetővé. Az első világhábox-ű alatt bíráló­ként lépett fel saját pártja, az MSZDP választójogi politikájával szemben. Részt vett az 1918-as sztrájkok és tüntetések szervezésében, amiért letartóztatták. A polgári demokratikus forradalom győ­zelme után a Budapesti Munkástanács tag­jává választották. -A Tanácsköztársaság ide­jén a Belügyi Népbiztosság közigazgatási osztályvezetője,' valamint a Szövetséges Központi Intéző Bizottság és a központi Fori'adalmi Katona- és Munkástanácstagja. A proletárdiktatúra leverése után megsza­kításokkal újságíróként tevékenykedik, de közben több ízben letartóztatták feleségé­vel együtt. Részben a Tanácsköztáxsaság alatti tevékenységéért, részben, egy 1922- ben irt újságcikkért. Nemzetgyalázás cí­méi) kétévi börtönre ítélték. 1925-től a MÉMOSZ alelnöke 1938-ig. és a szociáldemokrata pártvezet őség tagja 1948-ig. A Népszavában ez időszakban írt cikkeiben hangot adott a munkásosztály követeléseinek, a parasztságról szóló riport- sorozatában pedig megrázó szociográfiai képet festett a falun élők nyomorúságos helyzetéről. Ugyanakkor kifejezte cikkei­ben e dolgozó osztályok vágyait és remé­nyeit. Szakasits Árpád a szociáldemokrata párt baloldalához tartozott mindvégig, de néhány, ezekben az években írt cikkében, állásfoglalásában tükröződneik a párt poli­tikai hibái, gyengeségei is. A fasizmus előretörése őt is önvizsgálatra késztette. Fokozatosan felismex-te a mun­kásegység jelentőségét és fontosságát. A párton belül a jobboldali vezetéssel szem­ben erősödött a baloldal befolyása. .1938. novembei'étől lett a szociáldemokrata párt főtitkára. 1940. januártól pedig a Népszava főszerkesztője is, A baloldali szociáldemok­raták vezetőjeként szoros kapcsolatot ala­kítóit ki a kommunistákkal. Lehetőséget te­remtett arra. hogy kommunista eszmeisúgü írások jelenhettek meg a Népszavában, s arra, hogy a lap egyre inkább a néofronl- ooliiika szócsöve legyen. Történelmi jelen­tőségű ma már a Népszava 1941-er. kará­csonyi száma, amely a függetlenségi moz­galomban részt vevő partok és haladó gon- lolkodású személyiségek nagy nyilvános megnyilatkozása volt a háború ellen. Sza­kosíts Árpád bekapcsolódott a Történelmi Emlékbizottság munkájába. Ott volt ő is a Kerepesi úti temetőben rendezett néma tüntetésen Táncsics és Kossuth sírjának megkoszorúzásakor. A függetlenségi moz­galomban való részvétele miatt ismét le­tartóztatták, a páiT jobboldali vezetői pedig leváltották főtitkári tisztségéből. 1943 tavaszán, az. MKP (Békepárt) és az SZDP együttműködéséről, tárgyalt Kádár Jánossal, 1944. október 10-én. a szociálde­mokrata párt nevében aláírta a kommu­nista és a szociáldemokrata párt együttmű­ködéséről szóló okmányt. (Az. MKP részé­ről Kállai Gyula íx’ta alá a dokumentumot.) A főváros felszabadulása után azonnal bekapcsolódott a politikai életbe. Az újjá­szervezett szociáldemokrata párt főtitkára, nemzetgyűlési képviselő, államminiszter, miniszterelnök-helyettes, a népi demokx-a- tikus Magyarország egyik vezetője, aki mindvégig, a koalíciós harcokban, a kom­munisták fegyvertái'sa, szövetségese. El nem halványuló érdemeket szei’zett a két mun­káspárt egyesítéséért vívott hax-cban amely­nek eredményeként létrejött a magyar dolgozók egységes, marxista—leninista páll­ja. Az egyesülési kongi'esszus a part elnö­kévé választotta. Augusztusban lett a köz­társaság elnöke, majd egy év múlva. 1949. augusztus 25-én a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Hamis vádak alapján 1950. áprilisában, letartóztatták, majd börtönbüntetésre ítél­ték. 1956. márciusában szabadlábra helyez* lék, és ezt követően a Legfelsőbb Bíróság rehabilitálta. A börtönben vezetett naplója bizonyítja, hogy a szocializmus eszméi irán­ti hűsége. á megpróbáltatások éveiben sem ingott meg egy pillanatra sem. Az ellen- forradalom idején is az első sorokban vé­delmezte a munkáshatalmat, 70. és 75. szü­letésnapjára megkapta a Munka Vörös Zászló rendet, s ugyancsak 75. születés- napjára a Béke- v i lagt a nács .Joliét Curie- arany érmét. Szakasits Áipad soha nem veszítette el kapcsolatát a munkásembex'ekkel. osztá­lyával. ,,Szaki”-nak becézték és ebben ne­vének rövidítésén túl kifejezésre jutott az is. hogy élete végéig — a legmagasabb köz­életi tisztségekben is —' szak társa, mun­katársa maradt a dolgozó embereknek. 1965. május 3-án bekövetkezett halála előtt egy évvel írta le a következő sorokat: „Több mint hatvan esztendőt töltöttem ed­dig, a munkásmozgalomban, és azt hiszem, nagyobb ajándékot nem kaphat valaki éle­tének őszén, mint annak bizonyosságát, hogy biztosan célhoz ér, nem harcolt hiá­ba. — Igen, ezért a világért küzdöttem.” Vitla Sándor y rejivíf Junoszty típusú televízió- készüléket nyerhet, aki a Boi'sod megyéről szóló négy keresztrejtvényt helyesen megfej ti és a helyes megfej­tést beküldi a LOBOGÓ szer­kesztőségébe. Az Eszak-Ma- gyarország decemberi számai­ban (6-, 13-, 20-. és 24.-én) közöljük a keresztrejlvény- hálót és a vízszintes so­rok szövegét. A rejtvénye­ket kiegészítő függőleges so­rok meghatározását a LO­BOGÓ december hónapban (7-, 14-, 21- és 28-án) meg­jelenő számaiban találják meg. Kérjük, a négy megfejtést egy levelezőlapon, január 10- ig küldjék be a LOBOGÓ szerkesztőségébe: 1394 Buda­pest, Pf.: 427. ★ Vízszintes: 1. Rudabányán született költő, fő műve. az Egy falusi nótárius budai uta­zása (1725—1801). 13. Szamá- rium vegyjele. 15. A Hegyalja kulturális és idegenforgalmi központja; 1708-ban itt tar­tották a kuruc szabadságharc legradikálisabb határozatokai hntv» o*wá«gyúlö»ét te Iá. Z» D. 17.‘ Mondatrész.. 18. Nem Nagy magyar tájképfestő szoros. 19. Szójárulék. 20. Vá- (László). 27. Azon a helyen, lasztó. 21. Zloty. 22. Német 29. Ügyvéd, által védett sze­város. 24. Régi iskolatípus. mély. 91. Kék-fehér a színe. 25. Párosán örülni (!). 26. 33. Kossuth-díjas költő, író, műfordító (Sándor). 36. Egy másik (két szó). 37. Víz el­vonásával porrá alakít. 39. Az Adáshiba szerzője (Károly). 42. Kicsinyítő. 43. L. R. 44. Lapféle. 45. .».fon (hangszó­ró). 46. Varróeszköz. 48. Da­lol. 52. ... Maggiore (nagy ló Olaszország és Svájc hatá­rán). 54. Határozórag (-ről párja). 56. Égitest. 57. Köz­kedvelt, -tejszínhabos cukrász- kés zítméAy. 61. Izomkötő. 62. Folyadék., «3^ Francia város. 64. Éjjeli mulatóhely. 65. R. K. 66.A Hegyalja egyik ne­ves -bortermelő helye. Ebben a községben született Löwy Sándor a magyar munkás- ■ mozgalqm, mártírja. 68. Ru­bidium. 70.. Görögország ' leg­nagyobb szigete. 72. Mőlivum. 74. Előzékeny, 'figyelmes. 77. Fal.V/s, része. 79.'Virág köze­pe- (!). 81. Fordított névelő. 87- A Louvi:e és a Notre- Öamé -''árosa. 84. Villamos- I kocsiszín. 86. »Napszak 88. [ japán játékul«). O. Z. E. 91. '.Várában lö^pí^é . élete első Inégy .esztendeiét anyjával. Zrínyi.’ Ilonával IT. Rákóczi Ferenc. A. vár falai közölt . gyakran meg/ordul Thököly Imre is. 92. Cári rendeletet. 95. Egv lépéssel átjut. üi. jRpmán Szocialista Közfársa- ~ság, 99. E napon. 100. A S«a- , ’ó-völgyi bariiaszénbányás/Mt ■ egyik központja: XIV. sz-i templomának tornya ésszen- télyé gótikus, a sekrestye a.i- •taja. ablaka reneszánsz stí­lusú. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents