Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-17 / 297. szám
1978. december 17., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A Sisakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága — egyetértve a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 197«. december 6-i ülése megállapításaival — felhívja a szervezett dolgozókat, a fiatalokat, munkásokat, mezőgazdasági dolgozókat, értelmiségieket és alkalmazottakat a szocialista munka verseny-mozgalomban való további cselekvő részvételre, az 1979. évi. terv sikeres megvalósítására. Ezzel szolgálhatjuk hazánk szocialista fejlődését az utóbbi két évtizedben az ország társadalmi-gazdasági erőforrásainak gyarapításában, népünk életszínvonalában elért jelentős eredmények megőrzését és további tervszerű növeléséi. A Szakszervezetek Országos Tanácsa .és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága a szocialista munkaverseny 1979. évi fő célkitűzéseit az alábbiakban határozták meg: Az 1979. évi népgazdasági •terv teljesítése egész társadalmunktól, minden dolgozótól fokozott erőfeszítést, jobb munkát igényel. A dolgpzók. a szocialista brigádok, a vállalatok kollektíváinak kezdeményezései, a szocialista munkaverseny-mozgalom fontos tényezői társadalmi és gazdasági előrehaladásunknak. A munkaverseny-mozgalom a korábbiaknál eredményesebben mozgósítson a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, javítását szolgáló legfontosabb feladatok megvalósítására. Ezért a szocialista brigádok, a vállalati kollektívák kezdeményezései az 1979. évben a gazdaságosság fokozására, a gazdálkodás minőségi követélményeinek teljesítésére irányuljanak. A múiikaverseny-válla- lásokban csak olt és olyan mértékben tűzzék célul a terv mennyiségi túlteljesítését, ahol az összhangban van a gazdaságossági — elsősorban az export gazdaságossági — követelményekkel, illetve a valóságos társadalmi igényekkel. A munkaverseny vállalati célkitűzéseiben és (ártalmában kapjon az eddigieknél nagyobb szerepet: — A termékszerkezet korszerűsítése, a versenyképes, jól értékesíthető, jó minőségű. korszerű termékek gyártása. e termékek exportjának fokozása és a vállalt szállítási feltételek pontos teljesítése. — Az anyaggal és az energiával való élszerű, fokozott takarékosság, különös tekintettel az importanyag-takarékosságra. illetve -kiváltásra, — a termelés és a munka szervezettségének javítása, a nagy értékű, gazdaságosan üzemeltethető gépek, berendezések jobb kihasználása, a munkaidő-veszteségek csökkentésé, — a termelési kooperáció javítása, a szállítási szerződések fegyelmezett betartása. — a beruházások szervezettségének fokozása, a résztvevő kollektívák együttműködésének javítása. Szükségesnek tartjuk, hogy a munkaverseny-mozgalom még hatékonyabban szolgália társadalmunk szocialista viszonyainak további erősítését. Ezért a szakszervezetek és a KISZ-szervezetek minden munkahelyén segítsék elő a munkához való viszony javítását, a felelősségtudat és a fegyelem erősítését. A dolgozók és a kollektívák szocialista kötelezettségvállalásai teljesítéséhez a gazdasági vezetők biztosítsák a Szükséges feltételeket. A szocialista brigádmozgalom résztvevői a kollektív összefogás, a példamutatás erejével járjanak élen a szocialista munkaerkölcs. a munkafegyelem, a technológiai fegyelem .iegszilárdftá- sában. Segítsék a pályakezdők, fiatalok munkahelyi beilleszkedését az általános és szakmai műveltség, a politikai ismeretek gyarapítását. A brigádok , fejlesszék tovább közéleti tevékenységüket, a szocialista közgondolkodás- mód és magatartás elemeit munkahelyen és lakóhelyen egyaránt. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy a szervezett dolgozókban. ifjúságunkban megvan a képesség, tapasztalat és határozott szándék, hogy tudásukkal. szorgalmukkal, munkában való példás, fegyelmezett helytállásukkal teljesítik egész társadalmunk, dolgozó népünk alapvető érdekeit szolgáló 1979. évi feladatokat. Szakszervezetek Országos Tanácsa Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága llj vizeken az újítémozoalim Az érdeklődés középpontjába került ismét az űjító- mozgalom, mégpedig a társadalom érdeklődésének zónájába. Kibővült tehát a tábor, amely sok éven út csupán a „megszállottak”, az újítási kényszer alatt élők, továbbá a hivatalból kijelölt témafelelősök rétegét tömörítetté. Fogalmazhatunk úgy is, hogy ez a régi, a szocialista tervgazdálkodással egyidős mozgatom kievickélt a hullámvölgyből. A n ápoltban meghívást kaptunk az Észak-magyarországi Áramszo'gáltató Vállalat újítóinak tanácskozására. Meg keil vallani, régóta nem érkezett hozzánk hasonló témájú meghívó. A tanácskozást. követően a Magyar Hűtőipar Miskolpi Gyárából is jelezték: újítási hónapotjhir- dettek. És minden bizonnyal még sok borsodi gyárban, üzemben van ezekben a he- Trk'een hasonló célú rendezvény. Mindenesetre szíve'en fogadtuk az ÉMÁ^Z meghívását, az ott elhangzottakból — úgy érezzük — kénét kantunk az új'tómozga’om mai helyzetéről. Az ÉMASZ újítói ankét jónak apropóját a novemberi újítási hónap adta. hiszen ekkor hirdették ki a verseny eredményeit, s ezzel ünnepi hangulat lopta be magát a tanácskozóterembe. De ennél többről volt szó, nem csupán egy nemes kampányt, hanem az egész mozgalmat értéke'- ték. Megfogalmazódott itt K hogy maid’ egv évtizeden ál indokolatlan hátrányt szenvedett a mozgalom. Ez a hátrány természetesen nem azonos az „elnyomással”, hiszen az újító, az újszerűségre törekvő ember szellemi és fizikai alkotását mindenkor megbecsülték, erkölcsileg és anyagilag is elismerték. Az elismer,és és főleg a tőrödé mértéke szorul most újraér tékeíésre, itt keresendő a sokéves pangás oka. Népgazdaságunk sokat vétsd lett a „pangás” ideje alatt, bizonyára milliárdokra rúgnak a veszteségeink. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek az évek, ezek a veszteségek nem pótolhatók. Mint az ÉMÁSZ példája igazolja: az újítómozgalom helyzetének újraértékelése elfojtott energiákat szabadít fel. De nézzük a példát. A vállalat dolgozói a múlt évben mindössze 234 újítási javaslatot tettek, az idén — november végéig — 481-et. Több mint kétszerese az idén a hasznosításra elfogadott újítási javaslatok és csaknem kétszerese a hasznosított újítási javaslatok száma. Ennek arányában nőtt az újításokért kifizetett dijak összege is. De sorolhatnánk a pozitív irányba hajló mutatókat: a bérszínvonalat nem terhelő újítási díjak összegszerű összehasonlítását, a díjkulcsok újszerű megállapítását, az előszerződések lehetőségeit. Am talán ennél is többet mond az a szellem, amely az újítók tanácskozásán uralkodott. A novem éri újítási hónapot értékelő ankét részvevői bíráltak és tanácsokkal szolgáltak. Saját példáikkal illusztrálták a mozgalom hibáit,. az ügyintézés, elbírálás buktatóit. Nem hallgatták el az egves újítók hibáit sem, bírálták azokat, akiket csupán az egyéni haszon ösztönöz újításra. Az ilyen újitá- ok persze 'rendszerint megbuknak az elbírálás során, (le mégis veszélyesek a mozgalomra. Többen szóltak a gazdasági ie’entőségröl. A novembe-i újítási hónap forintban kifejezhető eredménye is százezrekre tehető. Többen is megfogalmazták a mozgalom erkölcsi értékeit, A mozgalmon lemérhető többek között az, hogy egv :özö :? 'bcn mennyire uralkodik a tulajdonosi szemlé- • et: ott vannak igazán jó kezekben az értékek, ahol az adott technika tökéletesítésén. az állagmegóvás sikerén nem csupán munkaköri kötelességből foglalkoznak. Mások, így a vállalat egyik legaktívabb. legsikeresebb újítója a kollegalitásnak, az egymással való törődésnek megnyilvánulási módját látja a mozgalomban. Való igaz: a munka megkönnyítését, a biztonságtechnika fokozását elősegítő újítások eredménye mindenkor közösségeket érint, lehat nemcsak az egyén szempontjából jelentős. Az ÉMÁSZ újítóinak an- kétján olyan újításokról is szó esett; amelyek nem az újító környezetének, hanem egészen más üzemrészek munkásainak dolgát hivatottak megkönnyíteni. Az ilyen célzatú, jellegű újítások számának növelésére javaslatok is hangzottak el, jelezvén, hogy minél nagyobb érvényt kívánnak szerezni a mozgalom egyik legnemesebb vonásának. Elkészült az újítók tanácskozására a vállalat két évre szóló újítási feladatterve, amely 44 újítási tér .(javaslatot tartalmaz. A javaslatterv erénye, hogy lehetőséget kínál a legmagasabb képzettségű műszakinak és a kombi natív készségekkel megáldott segédmunkásnak is. A fontosabb javaslatokra a vállalat előszerződést köt dolgozóival. Figyelemreméltó. mindenképp a mozgalom újraéledését célozza az a 1.0 pontos határozat,- amelyet megszavaztak a vállalat újítói. A határozat értelmében a vezetők munkájának értékelésekor messzemenőkig figyelembe veszik a mozgalomhoz való viszonyt. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat újítói tanácskozásán is elhangzott, szívesen idézzük: a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság országos vizsgálata és a vizsgálatok alapján készített útmutatása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy új vizekre hajózzék az újít ómozgalom. — lévay — Hideg a vas, szinte éget Aki kér, adjen is! Ha északról fúj a szél, a kohó füstjét rányomja az emberekre. Szemüveg nélkül dolgozni ilyenkor alig lehet. Érdekes módon, amikor a KÖJÁL ‘szakemberei kijönnek a nagyberuházásra, mindig délről fúj a szél, mondják a munkások, s elviszi a füstöt a város felé. Ezért a „kormozódásért” külön egészségügyi pótlék nem jár. Ha mégis megkapnánk, akkor is a béralap terhére, a prémiumból fizetnek -a nem több mint 5 százaléka' — Kérem, ez nagyberuházás! Itt állandóan szem előtt van az ember. Jönnek-men- nek az elöljárók, sokszor azt sem tudjuk, hogy ki kicsoda, nincs megállás a munkában — mondja Farkas Árpád, az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat brigádve- zetöje. majd hozzáteszi: — Ne higgye, hogy csak az ellenőrzések miatt dolgozunk keményen. Tudjuk, rajtunk nem múlhat a siker. Mi ácsok, nem sablonos munkát végzünk. Igaz, vassablonokkal is dolgozunk, de érti, mire gondolok. Nincs két egyforma alap. Munka közben tanuljuk, keressük a lehető legjobb zsaluzásokat. December 5-én újabb jelentős állomásához érkezett a Lenin Kohászati Művek 10 milliárd forintos beruházása, a kombinált acélmű építése: a kivitelezésben részt vevő vállalatok és a beruházó szocialista együttműködési szerződést írtak alá. Az építésvezetőségi irodában száraz hőség. A mínusz 10 fokos hidegből érkező emberek keze, arca fölizzik a melegben. Kreszvinik Árpád, a vasbetonszerelők egyik csoportvezetője meggémberedett ujjait mozgatja. — Hideg a vas, szinte éget. Ha kesztyű nélkül nyúl hozzá az ember, a tenyerébe ragad. De hát, mi ésak kesztyű nélkül tudunk igazán dolgozni. Persze, hogy tudjuk, mi a nagyberuházás! Mi nem vállaltunk semmi különöset, csupán azt, ha minden feltétel biztosított, dolgozunk becsületesen, erőnk szerint. Adom Sándor, a vasszerke- zet-szerelők brigádvezetője veszi át a szót: — Nem rajtunk múlt, hogy augusztusban és szeptemberben viszonylag kevesebbét dolgoztunk. Nem volt vasszerkezet. Ügy tudom, 500 tonnás lemaradás volt a gyártásban. így természetesen a szerelésben is. Tudja, nem lehet mindent a hidegre fogni, de lenn a földön, úgy tűnik meleg van, fenn akkor is deres a vas. Nem szédülünk, bírjuk a magasságot. Persze, ha erős a szél, mondjuk tízes, a daruk gémjét le kell engedni. nem szabad dolgozni. Egy oszlop 62 tonna. Ilyen nagy szerkezeteket még nem szereltünk. Más, nehezebb a munkánk. ......dolgozunk becsületesen, No vember 7-én áladták a kétezer adagos éttermet. Nagy szükség volt rá, mert a munkások hosszú sorokban álltak a középsori étkezdében, s csak egy-két órás várakozás után jutottak ebédhez. — Az ácsok egy része a durvasoron öltözködik. A múltkor, munka után meztelen ül kellett lemennem az első emeletről az alagsorba, szólni a fűtőnek, adjon meleg vizet. Azt mo,ndta, nincs víz. Utána csak megnyitotta, vagy 5 percig olyan forrót nyomatott. hogy nem tudtunk meg- fürdeni. Ez azért van. mert a KAC-nál nem egyidőben fejezik be az emberek a munkát. Aki előbb odaér, az kap meleg vizet, kifürdik, s nekünk már nem .fut. A vasbetonszerelők, s a vasszerkezet-szerelők is elégedetlenek. Egy-mtisfél kilométert gyalogolnak az öltözőig, s általában csak hideg vízben tudnak lemosakodni. A vasszerkezetesek míniumos anyaggal dolgoznak.... s az átfagyott testnek is igazi orvossága a meleg fürdő. A nagyberuházáson eddig 900 millió forint értékű a műszaki teljesítés. A generál- kivitelező vállalat, az ÉÁÉV dolgozói eddig becsülettel helytálltak. A legutóbbi miniszteri szemle meglapította, hogy a vass, ei zetek gyártásában és szerelésében lemaradás mutatkozik. L/.t a kiesést 1979. március 3I-igbe kell hozni. Ami azt jelenti. erőnk szerint...” havonta a tervezett 400 tonna helyett 500—550 tonna vasszerkezetet kell beépíteni. A brigádok fegyelmezett,.kemény munkáját igazolja a november hónapi 500 tonnás teljesítés. Az elkövetkező hónapokban az időjárás viszontagságai még nehezebbé tehetik a munkát Sza.bados Gózd, a Lenin Kohászati Művek beruházási főosztályvezetője: , — A vasszerkezetek gyártása most már biztosított. A szerelőkön nagyon sok múlik. Kérjük, amit lehet, opti? malis egységekben, előszereléssel már a földön állítsák össze, s így meggyorsíthatják a szerelést. Nyilván aki kér, ha tud, adjon is. A vasszerkezel-szerelők szociális épülete szerepel a költségvetésben, csak a helyét nehéz megtalálni ... Zsúfolt a terület, ígérhetem, 2—3 hónapon belül új szociális épületben helyezzük el őket. Aki kér. adjon is — mondta a főosztályvezető. A munkások nem követelőznek, végzik munkájukat, okosan érvelnek, ha szólnak. Tudják, 1980 végén az új kombinált acélműben csapolni kell. Minden hónap előny 50—60 tonna acélt jelent a népgazdaságnak. Karosi Imre IDŐKÖZ, iOZ Megyénk két ősi települési tájának, a Bodrogköznek és a Taktaköznek mezőgazdasági helyzetével foglalkozó tanulmányt közöl a Gazdálkodás c. folyóirat legutóbbi számában Karajz Milclósnak. a Borsod megyei TESZÜV elnökének tollából. A hasonló talajviszonyokkal rendelkező, az árvíztől és belvíztől egyformán gyakran sújtott területekről történelmi visszapillantást adva, ismerteti a Széchenyi István és Vásárhelyi Pál kezdeményezésére a múlt század második felében végzett, vízszabályozási és árvédelmi munkákat. a belvízvédelmi csatornahálózat megépítését. A meglevő csatornahálózat azonban már korszerűtlenné vált, s hasonlóképpen elavultak a gőzüzemű, kis-teljesít- ményü szivattyútelepek is. Ez a magyarázata, hogy a bodrogközi-taktaközi belvizes területek jelentős részét olykor 30—90 napig is összefüggő vízfelület borítja. Emiatt ezen a két vidéken gyakori a terméskiesés, ennek az összege például 1976-ban 116.5 millió. 1977-ben 66.1 millió forintot tett ki. „A Bodrogköz. Taktakö; termelési feltételeinek megteremtése kiemelt és következetes vállalati, társulati és egyszeri állami ráfordítást igényel” — írja tanulmányában Karajz Miklós, majd utal arra, hogy megépülőben van a turculi és taktaharkú- nyi öntözőfürt, amely előreláthatólag 1980-ban mintegy 3400 hektárnyi területen már működni fog. Teljes felépítés után további 8000—9000 hektár föld lesz öntözhető., s ebben már valamennyi takta- közi gazdaság érdekeltté vélik. Súlyosabb és bizonytala- labb a helyzet a Bodrogközben. A növénytermelési ágazat bizonytalansága miatt te- lenleg a termelés fokozásának a lehetőségét az állattenyésztés fejlesztésében látia a TESZÖV elnöke. Szerinte ezt az ágazatot kel! az állagok létszámának növelésével, t takarmánytermelés álló- és forgóeszköz-ellátottságának emelésével alkalmassá 'enni a jövedelemingadozáse' mérséklésére. (h. j.) w Állásfoglalás a szocialista initoeíscipozploiii 191 évi folytatásáról
