Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-15 / 295. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJ ÉTÉIG má f XXXFV. évfolyam, 205. szám Ara: 80 fillér Péntek, 1978. december 15. fi MinisMÉcs és a SZOT vezetiirt leitazélése A hatékonyság és a termelési szerkezet fejlesztése Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének és áspár Sándornak, a Szak- szervezetek Országos Taná­csa főtitkárának vezetésével csütörtökön a SZOT székhá­zában megbeszélést tartottak a kormány és a SZOT veze­tői. Megvitatták a jövő évi népgazdasági terv végrehaj­tásával összefüggő közös fel­adatokat. Megállapították, hogy a terv végrehajtása társadalmi előrehaladásunk egyik legfőbb feltétele, egy­behangzó vélemény, hogy az anyagi' termelésben és a né­pünk életszínvonalának eme­lésében elért eddigi vívmá­nyok megszilárdításához és a jövőbeni fejlődés feltételei­nek jó megalapozásához el­sősorban a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javí­tására, a hatékonyság és a termelési szerkezet fejleszté­sére, a ráfordítások csökken­tésére van szükség. A kor­mány vezetői felkérték a szakszervezeteket, hogy a népgazdasági terv eredmé­nyes végrehajtása érdekében sajátos eszközeikkel segítsék elő a dolgozók alkotó kezde­ményezéseinek. a szocialista munkaverseny-mozgalomnak széles körű kibontakozását, az üzemi demokrácia fóru­mainak hatékony működé­sét. 1970-ben nagyobb gondot kell fordítani az élet- és munkakörülmények fejlesz­tését szolgáló anyagi eszkö­zök még jobb elosztására El kell érni, hogy az átlagke-i resetek növekedése differen­ciáltan valósuljon meg. A keresetek kapcsolódjanak a teljesítményekhez és azok fokozására ösztönözzenek. A kormány és a SZOT ve­zetői egyetértenek abban, hogy biztosítani kell az áruellátás folyamatosságát, és a fogyasztói árak szervezett ellenőrzését. Az együttes ülésen átte­kintették az üzemi demokrá­cia érvényesülésének főbb tapasztalatait, s kijelölték a további tennivalókat. Meg­állapították, hogy az üzemi demokrácia fejlesztésére ho­zott határozatok eddigi eredményei kedvezőek. To­vábbi következetes és össze­hangolt munkára van szük­ség azonban mind az álla­mi, mind a szakszervezeti testületek részéről, hogy a határozat követelményeinek a továbbiakban is folyama­tosan érvényt szerezzenek. A kormány és a SZOT ve­zetői tárgyaltak együttműkö­désük, valamint a miniszté­riumok. az országos hatás­körű és más állami szerve­zetek. illetve a megfelelő szakszervezeti testületek kö­zötti kapcsolatok továbbfej­lesztésének fő irányairól. Szóíiai ideológiai Szófiában csütörtökön foly­tatódott a Béke és Szocializ­mus c. nemzetközi folyóirat, valamint a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága által szervezett „A szo­cializmus hatása a világra” című nemzetközi ideológiai tanácskozás. A csütörtöki plenáris ülés első szónoka Jorge del Pra­do, a Perui Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára volt. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a töb­bi testvéri szocialista ország által a szocializmus és a kommunizmus építésében el­ért sikerek rendkívül fonto­sak az egész világforradalmi folyamat szempontjából. Harilaosz Florakisz, a Gö­rög Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkára hangoztatta, hogy a Görög Kommunista Párt követke­zetes harcot folytat a szov­jetellenesség mindenféle megnyilvánulása ellen, és ar­ra törekszik, hogy a dolgo­zók minél szélesebb tömegei körében terjessze a létező szocializmus valóságát, nép­szerűsítse annak sikereit. Florakisz élesen elítélte a kínai vezetés politikájút, amely — mint mondotta — NATO- és imperialistabarát irányvonalat követ. Szandagijn Szoszorbaram, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának titkára a létező szocializmus vonzerejét, a szocialista or­szágok közötti barátság je­lentőségét méltatta. A szónok megbélyegezte a pekingi ve­zetés politikai irányvonalát, amelyre a Szovjetunióval, Mongóliával, Vietnammal, Kubával és a többi szocia­lista országgal szembeni el­lenséges magatartás a jel­lemző. A Francia KP Ki-ülése „Független Franciaorszá­gért, demokratikus Európá­ért” címmel közzétette a kö­zös piaci parlament — az „Európai közgyűlés” — jú­nius 10-i, közvetlen szava­zással való megválasztására szóló programját a Francia Kommunista Párt. A dokumentum, amelyet a párt Központi Bizottságának december 12—13-i ülése fo­gadott el, és amelyet a LÍHu- manité csütörtöki száma is­mertetett, élesen elítéli a kormányzat integrációs poli­tikáját. A kommunista párt jelöltjeit támogatni az euró­pai választásokon annyit je­lent, mint kategórikus ne­met mondani a Közös Piac kiszélesítésére (Spanyolor­szág Portugália és Görögor­szág felvételére). Annyit je­lent, mint igent mondani a nép; erők szolidaritására a nagy szociális és demokrati­kus népi követelések kielé­gítésére, a dolgozók és né­pek Európájára — hangsú­lyozza a felhívás. Komputer a mezőgazdaságban A Baranya megyei Álla­mi Gazdaságok Szakszolgá­lati Állomásának laborató­riumában — Pécsett — 10 ezer takarmány- és 23 ezer talajmintát vizsgáltak meg az idén. A mérési eredmé­nyeket számítógéppel dol­gozzák fel. Az így kapott adatok ismeretében a me­zőgazdasági üzemek haté­konyabban takarmányoz- hatjúk állataikat és végez­hetik el a talajerő-utánpót­lást. A képen: a vizsgálan­dó anyagban levő mikro­elemeket lángfotométerrel határozzák meg. A Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály tizenkét fős csoportja szer­ződést kötött a kerületi HKI-val. Elvállalták, hogy a IX. kerületi Tagló u. 4—<5. számú házon elvégzik a tatarozási munkákat az épület állványozása nélkül. A ké­pen: a barlangászok kicserélik a szellőzőnyílásokat. A NEB napirendjén A kiKurális alap felhasználása Megyénk népi ellenőrei a vállalati és szövetkezeti kul­turális alap felhasználásának mikéntjét 33 egységnél vizs­gálták meg, a tapasztaltak tehát általánosíthatók. A té­ma a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésén szerepelt napirenden és az itt elhangzottak alap­ján, ugyancsak általánosítha­tó az összegző írásos jelentés egyik mondata: „A vizsgálat véleménye szerint, a rendel­kezésre álló pénzeszközök célszerűbb felhasználása ese­tén a jelenleginél tartalma­sabb, gazdagabb, színvonala­sabb közművelődési tevé­kenységet lehetne megvalósí­tani”. Hány forintról van szó? Mennyi pénz képződik egy év alatt vállalatoknál, szíj-1 vetkezeteknél kulturáiis^^b- ként? Ennek a megalapítása eléggé nehézkes. A szövetke­zeteknél egyszerűbb, a válla­latoknál körülményesebb.. Tény viszont, hogy szép sum­máról van szó. Megyénkben évente több, mint 30 millió forintról. Ennek az összegnek nagyobb részét valóban a művelődésügyi intézmények kapják és célszerűen haszno­sítják. Mint a tegnapi ülésen ismét elhangzott, — azért is­mét, .mert már évekkel ko­rábban is, a közelmúltban pedig más fórumon is elhang­zott —, sok helyütt' ma sem választják külön a kulturális alapot. Együtt í szerepe! a jó­léti. ya'amihí a szociális alappal. Pedig a különválasz­tásról.' az egyértelműségről a kollektív szerződésben lehet­ne. dönteni; Ügyancsak a teg­napi-ülésen hangzott el. hogy e tekintetben a szakszerveze­teknek ’obbpn kellene ügyel­niük. Miként más vonatko­zásban is Eléggé nehéz meg­állapítani, hogv például eav- egv külföldi út a kulturális alan célszerű felhasználását szolgáHa-e. vagy sem. Gya­korlatilag ennek megállapítá­sa csak a konkrét esetekben lehetséges. Ha például vala­mely tsz egy csoportja kül­földre látogat, ott múzeumo­kat, képtárakat stb. tekint meg, úgy ez az út nyilván­valóan segíti közművelődé­süket. De, ha végletesen szólva — bevásárlásra indul­nak valamely közeli ország­ba, az nem segíti. A művelődési intézmények a vizsgálat megállapítása szerint, a kapott összeget cél­szerűen hasznosítják, a gaz­dálkodó szervek, bizonyos ré­szénél a célszerűség viszont már nem tapasztalható. A népi ellenőrök a kulturális kiadások között találtak pél­dául reprezentációs számlá­kat, nőnapi ünnepségekről, kismamák találkozójáról, ko­szorúk vásárlásáról, nyugdí­jasok találkozójáról, vacso­rákról. ebédekről, ajándékok­ból, szeszes italról szóló sz<j*ú4' Iákat. Mindezek eléglé' jel­zik: valami továbbra sincs rendben a kulturális alap hasznosításánál, miként több évvel ezelőtt sem volt. Szükséges felfigyelni arra is, ami a tegnapi ülésen szin­tén hangsúlyt kapott. Töb­ben kifogásolják, hogy a szö­vetkezeteknél, a vállalatok­nál kevés kulturális alap kép­ződik. A vizsgálatból is meg­állapítható, hogy nem is az összeg kicsi, hanem a fel- használás módja nem a kí­vántnak megfelelő. Szóba ke­rült az is, hogy- valójában még kevesebb pénzből is cél­szerűbben lehetne támogatni, elősegíteni a kulturális tevé­kenységet, ha a meglevő ösz- 1 szeget valóban arra használ­nák, amire kell. Karbantartók Gépkarbantartók Novajidrányban Barlangászok a L házfalon

Next

/
Thumbnails
Contents