Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-13 / 293. szám

ív/u. uC'Cu'iiiüsi i3., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Núbiátóí a Bosnyák térig Is! a lérlépÉl ktszl Nemcsak most a felgyor­sult ütemű huszadik század­ban, amikor milliók kelnek útra évről évre más orszá­gok és kontinensek felé, nemcsak most nélkülözhetet­len segítőtársa az embernek a térkép, hanem már ős­időktől fogva. Az első tér­ép II. Ramszesz idejéből, időszámításunk előtt 1300-ból való; a núbiai Bakhen hegyi aranybányák környékét áb­rázolja, pontosan megjelölve a munkásszállások helyét is. Szintúgy ókori lelet Jeruzsá­lem térképe. S hogy már a régmúlt időkben készült tér­képek között is akadtak hi­telesek, igazolja, hogy nem­régiben légifelvétel alapján készítettek térképet Jeruzsá­lemről, s az teljesen meg­egyezett ókori elődjével. A Magyar Földrajzi Inté­zel, amely Kogutowitz Manó földrajztudós vezetésével te­remtette meg alapját a ha­zai térképkészítésnek, 1890- ben létesült. Ez az intézet volt őse és elődje a Kartog­ráfiai Vállalatnak, mely 1954-ben alakult. Fejlődésé­re jellemző, hogy száz em­berrel kezdte a munkát, ma pedig több mint ezren dol­goznak a vállalat hétemeletes Bosnyák téri székházában. Évente több mint kétezerféle autó-, turista-, "államigazga­tási és várostérképet, képes politikai és gazdasági világ­atlaszt készítenek, "azonkívül különböző méretű íöldgöm- böket. A vállalat külföldi partnerei között ott találhat­juk az osztrák, svájci, német cégeken kívül az Uneseót is, melynek külön megrende­lésre a Meterológiai Világ- szervezettel közösen, klíma- térképsorozatot terveznek. Térképpel az ember először az iskolában találkozik. S nem mindegy, hogy milyen ez az első találkozás. Ezért a vállalat fontos feladatának tekinti az iskolai földrajzi és történelmi atlaszok és fali­térképek hozzáértő, gondos megszerkesztését. Most ép­pen egy hosszú távú munkát készítenek elő, hiszen 1980- t ól 1987-ig, az új tanteré­nek megfelelően, ú.i atlaszo­kat és térképeket kell tervez­ni és készíteni. Az első fo­lyamat a tervezés. A térké­pészektől a terv a kartográ­fusokhoz kerül, akik sokszo­rosításra alkalmassá teszik a térképeket, melyek a vál­lalat házinyomdájában kap­nak végső formát. Térképpel és földgömbbel képzeletben bejárhatja az ember a világot. Á vállalat azonban nemcsak ezek elő­állításával foglalkozik. A Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalat diszpé­cser központjának például —, mely a megye 20 telepü­lésének vízellátását biztosít­ja — negyven négyzetméteres makettet készített a Bulaton- felvidékről. Ezzel központi­lag áttekinthetővé telte a?te­rületet, s apró kis lámpács^ kák villanófénveivel segíti a tájékozódást. És egy érde­kesség: újdonságként elkezd­ték gyártani — az üzletekben már kaphatók is — a víz­hatlan térképeket, melyeket különösen a vízisportok ked­velői minden bizonnyal örömmel fogadnak majd. Húszezer fölclsömh évente Az. 1. számú, szerkesztő osztály nagyterme Tervek, elképzelések Javult a gazdálkodás szín­vonala az 1978-as évben a szerencsi járás községi taná­csainál. Eredményeként ez évben — a tanácsok — a tervidőszak eddigi legjobb ki­adási teljesítését érték el. Ugyancsak kedvező képet mutat költségvetési .bevéte­lük is. Nézzünk néhány konkrét példát. A járásban levő községi tanácsok korszerűsítési kere­te ebben az esztendőben 3,4 milliárd forint volt. Tállya és Baskó kivételével, Sze­rencsen. Tokajban, Tiszalú- eon és Legyesbényén a köz­ségi tanácsok ezt maradék­talanul fel is használták, utak, hidak rendbehozatalá­ra. Az állóeszköz-felújításá­ban azonban már lemaradá­sok vannak. így többek kö­zött a simái vízmű felújítá­sánál, az erdöbényei öregek napközi otthonának felújítá­sánál, és a tállyai bölcsőde felújításánál, hogy csak né­hányat említsünk. Az 1978-as év fejlesztési alapjának teljesítése a köz­ségekben a következőképpen alakult: Szerencsen 12 lakást és egy ruházati boltot, Ti- szalúcon, Taktaharkányban egy-egy lakást, Tarcalon egy orvosi rendelőt és egy lakást, Szerencsen pedig 1,3 kilomé­ter hosszú szennyvízcsator­nát létesítenek, illetve mun­kálatait fejezik be ebben az évben. Az 1978. évi beruhá­zási színvonalat, a tervbe vett létesítményeket két köz­ségben nem teljesítették az előírtnak megfelelően. Előzetes tárgyalások, meg­beszélések alapján, az idei év áthúzódó .beruházásaival együtt 1979-ben az alábbi be­ruházási színvonal tartását kívánják elérni a szerencsi járás községeinél: Szerencs nagyközség beruházási szín­vonalát 7,7 millió forintra tervezik, amelyből célcsopor­tos lakásra 7,4 millió forintot fordítanának. Elképzelések szerint Tokajban 6,3 millió, Tiszalúcon 4,2 millió forint lesz a jövő évi beruházási színvonal. A többi községek­re már kevesebb összeg áll rendelkezésre. így Tállyán 400 ezer forint, Bodrogke- reszlúrban 600 ezer forint, Taktaszadán és Taktahar­kányban 700 ezer forint, Bod- rogszegiben 100 ezer forint, Mádon 200 ’ ezer forint és Abaújszántón 300 ezer forint lesz az 1979. év beruházási színvonala. Az 1979. évi kiadási szin­tekre is elkészültek már a tervek, amelyeket az egyes ágazatokban a következőkép­pen határoztak meg: gazda­sági ágazaton belül út, híd korszerűsítésre és karbantar­tásra járási szinten 3.5 mil­lióval szeretnék emelni a ki­adási szintet az 1978. évihez viszonyítva. Szociális és egészségügvi ágazatban 51 igénylőnek biztosítanak majd szociális segélyt, ezen túlme­nően pedig a községek költ­ségvetésében szerepel: Tisza­lúcon az orvosi rendelő kar­bantartására 200 ezer forint és Basken az öregek napközi otthonának, kialakítására 300 ezer forint. Kulturális ága­zatban 1.5 millió forintot ter­veztek be a költségvetésbe, az ellátási színvonal javítá­sára. Ez Tárcái, Tállya, To­kaj és Tiszaladány községe­ket érintené. Ünnep előtt Bodrogkeresztúrban A karácsonyi bevásárlás, az ünnepi készülődés, süfps- főzás. ajándékozás mindenki- . nek örömöt, s egyben gondot is jelent. Gondot nemcsak • azért, meri a készül,ődés munkával jár, az ajád'déko J zás hosszas utánjárást, ha­nem azért is. mert szerel- - nénk az eddigiektől eltérően' még többet, jobbat adni. még szebbé, emlé v/.etesebbé lenni az ünnepekéi. Nagyvárosokban jobb hely­zetben vannak az ajándékot keresőit, hiszen számos üz­letben válogathatnak. Kisebt településeken azonban korlá Mozottabbak a lehetőségek Igaz. ilyenkor, ünnep élőt szokás, hogy a községek, fal vak lakói beutaznak a közeli városokba, hogy pótolják a lielvi üzletek áruválasztéka nak hiányosságait, tíz’azon ban IV'vadsággal,' s í^izon so':s?.ot fölösleges időtöltés sei jár Ezért is kísérik községi tanácsok külön figye­lemmel nz üzletek, boltot ünnep előtti árubeszerzését .* ahol hiányosságokat tapasz­talnak, ott megteszik n kellő intézkedéseket. így történik ez Bodrog kereszt úron is, ahol a községi tanács egyik, nyári ütésén voH napirendi pont az áruellátás helyzetéről szóló •tjékozfatás. A, tnj,ékoztijttó" és, a hely­színi 'tapasztalatok'- alapjai} elmondható, hogy • a község szövetkezeti, boltjai, kereske­delmi egységei eleget tesznek az üzletpolitikában foglalt télkit (ízesek , megvalósításá­nak. Ezek közül a . legfonto- ;abb. hogy a településen levő, boltokban teljes -választékot biztosítsam a k, kiegy en s ú ly p - ott és • zavartalan legyen az Meimiszer -'ellátás. Nagy fi­gyelmet fordítanak a ven- léglábísra is: növelték-a me­leg- és hidegkonyhai .termé­kek és üdítő- italok választé­ki. A jó- szervezésnek kö- zönhető, hogy kiemelkedő •redményeket értek el a ve- yesinnreikkek árusításában, orgal m á na k növel ésében. hasonlóan a ruházati bolté­hoz. Stninos. a község ruhá­zati ellátásában az. elmúlt időszakban tartós hiánycikk volt a szőnyeg, a napszövet és a himzőfonal. A kötött- és divatáruk, valamint a cipők választékában, minőségében azonban nem volt fennaka­dás, illetve kifogásolnivaló. Most,, néhány héttel az ün­nepek előtt a boltok kiraka­taiban, az aruk :választéká­iban és mennyiségében is ér­ződik: igyekeztek jól felké­szülten várni a vásárlókö­zönséget. S hogy az áruellátásról, a készülődésről milyen véle­ménnyel vannak a -község­ben,.arról Molnár Mária ár- kalkulátor. gépköcsielőadó és fski János főkönyvelő szól. Mindketten a Bodrogkeresz- túri Kerámia ipari Szövet­kezel dolgozói. — Tulajdonképpen a vé­lemények megoszlanak. — mondja Molnár Mária. -— A község- Tele eljár Tokaiba, ■ vagy esetleg Miskolcra vásá- ”olni. vannak azonban olya­nok is. akik évek óta csak a helvi üzletekből ajándékoz­nak és vásárolnak. Persze be­folyásolja a vásárlást az is, hogy ki hol dolgozik. Így va­gyok ezzel én is. Az élelmi­szereket többnyire itt szer­zem be Bodrogkeresztúrban, viszont már a ruhaneműt, az ajándékokat Miskolcról hozom. Helyzeti előnyöm, hogy bejárok a városba fö- * iskolai előkészítőre, így egy­úttal lerendezhetem a beszer­zési gondjaimat is. Különle­ges darabokat azért mégis­csak jobban lehet ott vá­sárolni. — Valahogy én is igy va­gyok ezzel — veszi át a szót .'Iski János — azzal a különb­séggel. hogy én nem Mis­kolcról, hanem Tokajból szer­zem be a szükséges dolgo­kat. Itt Bodrogkeresztúron a szükséges, alapvető műszaki vagy ruházati cikkeket meg- vehetjük. azonban vélemé­nyem szerint kissé egyhangú az ellátás. Még akkor is. ha ilyentájt nagyobb a válasz­ték. Monos Márta Új éleüma - rési ügyszeretet « közelmúlt napokban a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártja megalakulásának 60. évfordulója kapcsán, mind gyakrabban szó esett azokról, akik oly nehéz időkben a megpróbáltatás napjaiban elsőként bontottak zász­lót. a haladásért, és a szebb, örömtelibb holnapért. Az ünne­pélyesség meghitt pillanataiban, miközben nagy-nagy tiszte­lettel emlékeztünk a 60 évvel ezelőtti novemberi napra, egy­fajta számvetést is készítettünk arról "a hat évtizedről, amely a KMP megalakulásától napjainkig eltelt. Megható volt látni azokat a filmkockákat, amelyek korabeli események doku­mentumaiképpen idézték a régmúltat és szivet szorító érzés volt olvasni a Tanácsköztársaság leverését követő kegyetlen évek szomorú históriáit — mígnem elkövetkezett 1945., fel­szabadulásunk esztendeje. A hatvan évvel ezelőtti nap fényében — mely számomra is tankönyv őrizte történelem — egy másik jubileum; Miskolc felszabadulásának évfordulója kapcsán, egy következő gene­ráció iránti tisztesség villant át bennem. Rájuk, a felszabadulást követő első harcosokra, ahogy mon­dani szoktuk a 45-ösöl;rc. gondolok, akik közül éppen az utób­bi években egyre többen mentek munkahelyükről nyugdíjba — kommunista önmagukat megőrizve, hogy azután egy* má­sik közösségben a területi szervezetekben dolgozzanak" to­vább. Átvillant bennem; vajon miként telnek hétköznapjaik ezeknek az embereknek, akik becsületes munkával, sok-sok áldozatvállalással töltött kemény esztendők után, jól meg­érdemelt pihenésüket töltik. De ezzel nemcsak egy új élet­formát kellett megszokniuk, hanem meg kellett barátkozniuk alapjában megváltozott körülményeikkel1 is. Más szóval; ho­gyan rendezik át egész korábbi életvitelüket, mikor és kik segítenek benne, hogy az új környezet és helyzet okozta lelki megpróbáltatásokat különösebb megrázkódtatások nél­kül elviseljék. Hogy továbbra se szűnjék meg politizáló ked­vük, értsenek szót egymással és más generációkkal, legyűr­jek az érdeklődési körök eltérőségéből a politikai, a szakmai ' és az általános műveltség különbözőségéből, valamint a más-más életút járásából adódó feszélyezettségel, Foglalkoz­tatott; az is, kik nyújtanak segítő kezet ebben a sajátos út­keresésben most azoknak, akik évtizedeken át. mindig ké­szek voltak segíteni egymásnak és az országnak. Foglalkoztat, mert számos fórumon hallani, hogy éppen a 45-ösök bekap­csolódásával megváltoztak a területi pártmunka módszerei és feltételei. A régi gondok megszűnnek, s az újfajta igények egy tőről fakadnak a gazdagodó, tartalmasabbá váló, de mindvégig realitásokon nyugvó életükön. összefüggnek azokkal az őszinte emberi kapcsolatokkal, amelyek szépen terebélyesednek eme közösségekben. Mert végtére is sokan vannak, akiket régi ismeretség, a közös múlt, a munkásmozgalomban töltött együttes tevékenység, a baráti, az elvtársi kapcsolat köt össze. És ezt sohasem zavar­ja az életkorbeli különbség, vagy az eltérő érdeklődési kör. A közös élmény, az eszme, a politikai cél és a világnézeti azo­nosság feloldja a feszültségeket. A téma kapcsán ide kívánkozik, hogy éppen tisztelet és a megbecsülés övezte 45-ösök tevékenységi területe, hogy ezzel a nem éppen témához illő kifejezéssel éljek — megfelelő rangot kapott á pártmunkában. Része, méghozzá nagyon is fontos része közéletünknek, területpolitikánknak, megkoc­káztatnám azt is, jól értelmezett rctegpolitika Mindennapi érintkezés, politizálás, véleménycsere azokkal, akik sok-sok tapasztalatot gyűjtöttek, kemény esztendők megpróbáltatásai közepette, és ezek birtokában jó tanácsokkal, őszinte, szív­ből fakadó véleményekkel segítik jelenünk formálását, hol­napunk álmodását. Beszélgetés a 45-ösökkel és az illegalitás éveiben is bátran harcoló kommunistákkal. Eszmecsere azok­kal, akik oly sokat tettek akkor és azért, hogy ma ily széppé lett életünk, melyre együtt büszkélkedünk. S ebben a körben egyre többen vannak, akik háromévtize­des pártmunka bölcsén gazdag tapasztalatait, a magasabb szintű pártiskolai végzettséget hozzák magukkal. Akik igaz szívből, mélységes elkötelezettséggel vallják, hogy a kom­munisták nyugdíjba vonulás után is a párt harcosai, az ügy igaz katonái maradnak. Lehet, hogy a napi nyolcórai munka már fárasztó volna számukra, de a közélet, a politizálás, a pártmunka — életelem. Emberileg és politikailag nagyon is érthető ez. Hiszen többségüknél a pártban, a közéletben el­töltőit évek kapcsán, belső igénnyé vált a közéletiség. Ök ak­kor is, és most is a közügyért, mindannviunk haladásáért és gyarapodásáért fáradoztak. Most is ezt tartják szívügyüknek. Erejükhöz, teherbíró képességükhöz mérten szenvedélyes el­kötelezettséggel, a párt iránti hűséggel, nagy tapasztalattal vesznek részt a párt előtt álló feladatok megoldásában. En­gedtessék meg a gondolat kimondása: tulajdonképpen a politikai munka tartalmi és célja mit sem változott náluk, csak a színtere lett má , H atvan esztendőt ünnepeltünk, alapító tagokra, hősökre gondoltunk, s talán a dolog természetéből fakad, hogy egy következő generáció, a 45-ösök is eszünkbe jutnak. Adódik ez abból, hogy nálunk az idős párttagok megbecsü­lése nem taktika és nem gesztus, hanem politikánk velejá­rója. Egy hajdan sokat tett, áldozatvállalásoktól talán meg­fáradt, de nagyon tiszteletre méltó generáció előtti tisztelgés ez. Megbecsülése azoknak, akikre a közösség most is számit, s ezt érezniük kell. . Paulovits Ágoston ■ 270 ezer telefonra várakozó Az építésügyi, valamint közlekedési ágazat idei mun­kájáról. és a jövő évi költ­ségvetésről tárgyalt minapi ülésén az országgyűlés épí lesi és közlekedési bizottsá ga. A minisztériumi beszá mólók megállapították: a építőipar főbb irányzataiba! teljesítette idei tervét, án arányaiban nem megnyug tató az eredmény, hiszen beruházásokra a tervezett­nél hatmilliárd forinttal ibbet, a fenntartási munká­latokra, viszont hárommil- iárd forinttal kevesebbet Költöttek. A szállításon belül Tűnd a tömegközlekedés tel. iesitménye, mind az áru- szállítás növekedett az 1977. >vihez képest az ágazat jól zolgálta a külkereskedelmi orgalom bővülését is. A hír­közlésben nem javult jelen­ősen a szolgáltatások minö- iége. sőt az előző évinél még többen, jelenleg már 270 ez­ren várakoznak telefonra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents