Észak-Magyarország, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-11 / 266. szám
ESZAK-MAGYAROR3ZÁG 4 1978. november 11, szombat Ki rontja a hagyományokat? Befejeződött a Röpülj páva! nagy érdeklődéssel várt második fordulója, kialakult a sorrend, kiosztották a díjakat, s — mintegy vigasztalásul — a gálaműsoron azok közül is néhányan megmutogathatták magukat és műsorukat, akik az ítélkezések szerint kevésbé sikeresen szerepeltek. Ezzel ez az eseménysorozat lezárult. Tanulságai bizonyára tovább munkálnak sokfelé, s lehet, hogy a viták sem ülnek el a döntések felett. Mi nem ezekhez kívánunk hozzászólni. A Röpülj páva! most véget ért sorozata egy nyugtalanító gondolatot is „bedobott a köztudatba”, és ez a döntők során markánsabban, vagy halványabban, de visz- sza-visszatért, s a legvasko- sabban akkor Jelentkezett, amikor az egyik együttes, ráadásul éppen városi együttes szereplését dicsérve, a zsűri asztala mellől elhangzott: „ne engedjék, hogy a város elrontsa ezeket a szép népi hagyományokat”. Ez a gondolat többször visszatért, es mintha az egész Röpülj páva! vetélkedő fölött ott lebegett volna valami olyan árnyék, amelyben egyik oldalon áll a faluról merített „tiszta népi” kultúra, s vele szemben, azt fenyegetve a városok kultúrája, mintha az nem is ugyanabból a népből való lenne. A fentebb idézett gondolat óhatatlanul tovább munkál a nézőben és kérdések sorát kelti benne életre. Például azt a kérdést is, amit már az előbb érintettünk, hogy vajon, ami a falun kívül esik, nem jelenti a népet? Vajon a népi hagyományok kizárólagosan a kis települések szokásait jelenthetik? Kicsit tréfásabbra fordítva ezt a gondolatszálat: mi történik. ha egy nagy népi hagyományokkal rendelkező faluból — vagy hivatalosan községből — egyszercsak város lesz? Mint erre nem is egy példa van. Mi az, hogr- a város elronthaija a népi hagyományokat? Itt meg is kellene állni a gondolkodásban, mert ennek a gondo- látszálnak a továbbvitele már nagyon messzire vezet, egészen addig, amikor az ország vezetői tudatosan állították szembe a falut a bűnös várossal. Az sem elhanyagolható kérdés, vajon a Röpülj páva! bemutatóin látott produkciókat — mert ott többségben nem egyszerűen népi szokásokat, népi hagyományokat láttunk, hanem azoknak színpadi, illetve tévéprodukciókká átfogalmazott változatait — vajon kik dolgozzák fel? Többségben városból jött, vagy most ott élő, mindenképpen városban tanult népművelők-, koreográfusok, zeneértők, azok, akik a városban szerzett magasabb kvalifikációjukat éppen a népi hagyományok ápolásában, továbbfejlesztésében gyümölcsöztetik, hihetőleg egy életen keresztül. ® Vajon a látott népi hagyományok, illetve hagyományfeldolgozások, amelyeket többségben együttesek mutattak be, nem viselik-e magukon máris a városi nép beavatkozását? És ha igen, árt-e ez a népi hagyományoknak? A „tiszta népművészet” alighanem már a múlté. Értendő ez alatt a népművészetnek az a szorosabban értelmezett fogalomköre, amikor a pásztorember, 3 falusi ember használati tárgyait, szerszámait maga készítette és díszítette, a díszítésekbe belefaragva, raj- zolgatva, hímezve a maga álmait. elképzeléseit, vagy addig le nem kottázott dallamokba formálta érzésűt, dalokba fogalmazta érzelmeit, gondolatait. A mai. megváltozott falu életében aligha készít magának bárki használati tárgyakat, hiszen az ABC-áru házban könnyebben hozzájut, a díszítőelemeket pedig, legyen szó akár faragásról, akár hímzésről, egyébről', már sajnálatos módon nem is olyan ritkán nem a saját ízlése, érzelem világa, hanem a dolgoztató háziipari szövetkezet és annak merkantil jellegű érdekeltségei szabják, illetve határozzák meg. A népművészet' legtisztábban ott őriztetett meg, illetve ott jelentkezik, ahol tanult művelői visszanyúlnak az ősi hagyományokhoz és azokat használják fel és fejlesztik tovább, tekintet nélkül a kereskedelmi értékekre. Vajon a falusi szokások, lakodalmas játékok, egyebek valóban a régi hagyományokat tükrözik-e, amikor sokszor idegenforgalmi látványosság lesz belőlük élelmes áfész-vézetők és egyéb kereskedelmi ügyködők kezében. @ Miért hát. a népi hagyományoknak a várostól való féltése? Alighanem valami rossz beidegzettség, valami, a bemutatók produkciói okozta túlleJkesültség mondathatta ezeket a nemcsak félreérthető, hanem szinte csak így érthető megjegyzéseket. Aligha a várostól, a városon élő kultúrmunkásoktó], a város népművészetet tisztelő közönségétől kell a népi hagyományokat, félteni. Meg egyáltalán határvonalat húzni a város és a népi hagyományok közé. Mert népi hagyomány a falusi lakodalmas játék, a kádártánc, vagy teszem azt az ózdi kohászok jelbeszéd-rendszere egyaránt. De népi hagyománynak tekintendők a városon élt munkások, alkalmazottak különböző, mélyen a helyi lakosságban gyökerező szokásai is. Sajnálatos, hogy a Röpülj páva! keretében a népi hagyományok értelmezése meglehetősen félrecsúszott, és sajnálatos, hogy az ország legnagyobb nyilvánosságát jelentő televíziós fórumon éppen a várostól, tehát a népesség egy részétől féltik a falusi mo tivumokból — többségben, városi emberek által — komponált népi hagyományokra épülő produkciókat. Ha a népi hagyományokat és a népi művészetet valamitől félteni kell, az elsősorban a népművészetet meglovagoló és azt igencsak rendelésre készülő árucikké változtató kereskedelem, és a már-már mutatványos ipar jellegű idegenforgalmi vendéglátás, amely ugyancsak nem kifejezetten városi jellegű, hanem egyformán fellelhető falun és városon egyaránt, ahol csak a népművészettel történő kufárko- dás valami hasznot ígér. Benedek Miklós Kiemelkedő eredményekért A Honvédelmi Minisztérium pénteken a Magyar Néphadsereg Művelődési Házának nyári helyiségében kitüntetési és jutalmazási ünnepséget tartott. A hivatásos katonai pályára irányító munkában elért kiemelkedő eredményeiért számos pedagógust és más szakembert a honvédelmi miniszter a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany, illetve ezüst fokozatával tüntetett ki. Másokat jutalomban részesített. Néhány tanintézet kollektívája tárgy- jutalmat kapott. A kitüntetéseket és jutalmakat Kovács Pál vezérőrnagy, miniszter- helyettes nyújtotta át Kulturális körkép KÖNYV AUKCIÓ A Nyugat és a Magyar Csillag folyóiratok teljes sorozata megtalálható majd az Állami Könyvterjesztő Vállalat antikvár osztályának 12. könyvaukcióján, amelyet november 18-án és 19-én rendeznek meg Budapesten. Számos régi nyomtatvány kerül árverésre. Néhány ritkaság is megvásárolható. Az aukció anyagát és az árverésre vonatkozó részletes tudnivalókat tartalmazó katalógus a napokban kerül az antikváriumokba. LELETMENTÉS Befejeződött az ásatási idény, a leletmentés Zala megyében. Szerencsével jártak. Találtak késő avarkori temetkezési helyet, kardokat, késeket, gyűrűket, edényeket. Megtalálták a legkorábbinak számító kelta telepet, amely az időszámításunk előtti negyedik századból származik. Nagykanizsa határában négy, földbe mélyített lakóházat tártak fel. Ráleltek a II. századi római villa maradványaira. vízibástya A hajdani, szegedi várra ma már csak egy rommaradvány emlékeztet. A Tisza partmenti medrében viszont megvan a vár egykori vízibástyájának alapzata. Ezeken az alapokon újjáépítik az egykori vár folyó felőli rondelláját. Az ott sétálók gyönyörű kilátásban részesülhetnek majd. Piros téglából építik, magassága meghaladja a 6 métert, az átmérője pedig a 20 métert. Vöröskeresztes munka a középiskolákban Napirenden: Tegnap, pénteken ülést tartott az SZMT agitációs, propaganda- és kulturális bizottsága. Mind a négy napirendi téma a szakszervezeti nevelő munka igen fontos területét fogta át. | Elsőként az 1978—79. évi szakszervezeti tömegpolilikai oktatás megindításának, kezdetének tapasztalatairól hallhattak a jelenlevők tájékoztatást. Ebben az oktatási formában, évek óta, megyénk dolgozóinak tízezrei vesznek részt. A két politikai jellegű tanfolyamtípus — Társadalmunk időszerű kérdései és a Világpolitika időszerű kérdései témakörben — a most kezdődött oktatási év során hatvanezer dolgozót juttat újabb ismeretekhez. Mint az ülésen is elhangzott, a cél már nem a létszám további gyarapítása, hanem a tartalmi munka elmélyítése, magasabb színvonalra emelése. Éhhez elengedhetetlen feltétel a köröket, csoportokat vezető propagandisták felkészítése. Ez az idén is időben megtörtént, Űj kezdeményezésnek számít viszont, hogy kisebb létszámú csoportokat szerveztek, ezzel is erősítve a szeminárium-jelleget, az aktív ismeretszerzést. Első 1 ízben került írásos összegzés a bizottság tagjai elé, a vállalati művelődési bizottságok megalakulásának és eddigi munkájának tapasztalatairól. Ennek főbb megállapításai: Ez év jú- , niusáig a munkahelyek döntő többségében megalakították a bizottságot. A nem megyei központú üzemek, vállalatok, gyáregységek azonban •még ezzel az első lépéssel — a létrehozással — is adósak. A munkatervekből meg- állapiiható, hogy sok esetben jóval több feladatot tartalmaznak, mint amennyit, a realitásokból kiindulva, a bizottság megoldani képes lenne. Ezzel kapcsolatos az a tapasztalat is, hogy a bizottságok vezetőinek nincs megfelelő szakképzettségük a közművelődési munka koordinálására, a bizottság munkájának hatékony megtervezésére és irányítására. Az a tény pedig, hogy a legtöbb munkahelyen az oktatási bizottság „kiszélesítésével” alakították meg ezeket a bizottságokat, azt eredményezték eddig, hogy döntően az oktatás kérdései állnak a munka homlokterében. A szakszervezetek már ez idáig is sokféle formában segítették a vállalati művelődési bizottságokat, s a tegnapi ülésen is több javaslat és elképzelés fogalmazódott meg a további teendőket illetően. Mint a tájékoztató utolsó mondata tartalmazza: „Mindezt annak ismeretében tesz- szük, hogy tudjuk, a művelődési bizottságok munkájáért végső soron az állami, a gazdasági vezetés — lennel — a felelős”. A megállapítás — az igénylámasztás — jogos. Mert bár — mint a tegnapi ülésen is újra megfogalmazódott — a szakszervezeteknek elsőrendű feladata van a dolgozók politikai, szakmai és általános műveltségének gyarapításában: ennek megvalósítása nem lehet a szasszer- vezelek „reszortfeladata”. Ha ezt a követelményt figyelmen kívül hagyjuk, akkor ezzel csökkentjük is a szakmai szervezeteknek a dolgozók körében kifejteit igen sokoldalú, minden nevelési területre kiterjedő munkájának a hatékonyságát. A tegnapi bizottsági ülés harmadik napirendi témájaként került sor arra a tájékoztatóra, amely a nagyüzemekben folyó szak- szervezeti nevelő munka tapasztalatait sűrítette átfogó helyzetképpé. A tizenkét nagyüzemben szerzett ismereteik alapján olyan összegzés készülhetett, amely eredményeiben és problémafelve- téseiben jellemzőnek mondható megyénk valamennyi termelőüzemére, vállalatára is. E témával az SZMT elnöksége is foglalkozik még ebben az esztendőben. Az agitációs, propaganda- és kulturális bizottság ülésein az utóbbi időben visszatérően napirenden szerepel a munkásszállásokon végzett szakszervezeti nevelő munka helyzete. Ez alkalommal az építőiparban szerzett tapasztalatokról és az építőipari munkásszállásokon élők körében kifejtett közművelődési tevékenység fejlesztésének feladatairól esett szó. * A Szakszfervezelek megyei Tanácsának székhazában tegnap délután bensőséges ünnepségre is sor került. Ez alkalommal jutalmazták meg azokat az aktívákat, akik az elmúlt időszakban eredményesen tevékenykedtek az agitációs, propaganda és kulturális nevelő munka feladatainak megoldásában. A jutalmazoltakat — közöttük két újságíró kollégát: Adamo- vies Ilonát és Boda Istvánt — az SZMT titkára, Kiss Béla elvtárs köszöntötte. A középiskolák ifjú vöröskeresztesei tavaly kezdték meg alapszervezeteik megalakítását. Az addig működő 800 csoportból több mint 600 választott magának vezetőséget, s állított össze az idei tanévre tartalmas munka- programot. Ezek arról tanúskodnak, hogy a magasabb „rang” növelte a fiatalok felelősségét. Fő céljuk az egészséges életmód, a helyes magatartás, a tisztaság, a testedzés tekintélyének növelése, az alkoholfogyasztás és a dohányzás visszaszorítása. Ma nincs olyan középiskolás alapszervezet, ahol ne szerepelne a programban az elsősegélynyújtás megismertetése. A családi életre nevelésben is egyértelműbbé vált az iskola, az ifjúsági, illetve a vöröskeresztes szervezet munkamegosztása. A Vöröskereszt szervezésében fórumokon foglalkoznak a szerelem, házasság, gyermek témával, s pedagógusok, iskolaorvosok, nőgyógyászok, jogászok, pszichológusok közreműködésével teszik teljesebbé a tanórákon kapott ismereteket. Hangversenyek délidőben A Magyar Rádió új, Hangversenyek délidőben című sorozatában, amelyet a Magyar Nemzeti Galériából mindig egyenes adásban közvetítenek, november 14-én, kedden Bach E-dúr hegedű- versenye és Pergolesi Az úrhatnám szolgáló című műve hallható a Szegedi Szimfonikus Zenekar bemutatásában, Pál Tamás vezényletével, Vámossy Éva és Sinkó György, valamint Bohuslav Matousek közreműködésével. Arany oklevél Az arany oklevelet negyedszer nyerte el a sárospataki Zrínyi Hona Középiskolai Leánykollégium, diákjainak kientelkedő tanulmányi eredményéért, nemkülönben mozgalmi és társadalmi munkájáért, s a kollégiumban foyó magas színvonalú nevelési munkáért. Ugyanak' kor — ezúttal már másodízben — kitüntették a KIS# Központi Bizottsága által adományozott versenyzászló- val is. VILLANYMOTOROK, SZIVATTYÚK, HEGESZTŐDINAMÓK, TRANSZFORMÁTOROK TEKERCSELÉSE, FELÚJÍTÁSA: Leniuvárosi Építőipari és .Szolgáltató Szövetkezet, Leninváros, Május 1. ti. 3. Telefon: 329. Illusztráció Ady: Négy-öt magyar összehajol című verséhez. Barczy Pál munkája
