Észak-Magyarország, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-06 / 263. szám
VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! A 7 MSZMP BORSOD ABÁÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 263. szám Ära: 1 forint Hétfő, 1978. november 6. Bi36csiBfcvama38ggw«ja5aeauxjaaBmMno< atvanegy év történelmi mértékkel mérve nem nagy idő, s mégis: nincs még egy korszak, amelyben ilyen rövid idő alatt ilyen sok minden változott volna az emberiség történetében, mint az elmúlt több fnint hat évtizedben. Ma tisztán áll előttünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kovácsolta mű : a kommunizmust építő Szovjetunió, a történelem- formáló erővé vált szocialista világrend- szer. Fennen lobog a nemzetközi munkásosztály vörös zászlaja, amely alatt korunk legbefolyásosabb baloldali mozgalmának harci serege, 60 millió kommunista tömörül. Hiteles tanúi vagyunk a korszakos változásnak: mindörökre összeomlott az imperializmus gyarmati rendszere. S e hatvanegy év meggyőződéssé avatta a tapasztalatot:, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme nemcsak Oroszország népeinek életében hozott gyökeres változást, hanem a legnagyobb jelentőségű sorsfordulónak bizonyult az egész emberiség történetében. A' Nagy Október első szava a béke volt, A híres lenini Békedekrétum néhány órával a szovjetkormány megalakulása után „az emberiség elleni gonosztettnek” nevezte a háborút és meghirdette az igazságos, demokratikus és egyetemes békéért vívott harc programját. A lenini útmutatások a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének kialakítására, a béke védelmére sohasem voltak időszerűbbek és fontosabbak, mint ma, az enyhülést előmozdító és akadályozó erők kiélezett harcának időszakában, A világon mind több a reálisan gondolkodó, tisztességes ember, akinek szívügye a béke és érte tenni is kész. De nagy szerencséje a világnak, hogy három kontinensen vannak olyan országok, ahol a lenini eszmék vezérlik a külpolitikát.. Ezek az országok az állami politika rangjára emelték a világ sorsáért érzett felelősséget, a békéért, a népek közötti barátságért és együttműködésért, a társadalmi haladásért vívott harcot. Elsőrendű törekvésük a leszerelés, amely, —- mint Lenin mondotta —, „a szocializmus eszménye”. A szocialista országok közösségéről van szó, amely elvi állásfoglalásaival, gyakorlati lépéseivel naponta bizonyítja: az enj'hülést érlelő, fenntartó, megszilárdító politikája nem taktika, hanem tartós irányvonal, és következetes cselekvés a nemzetközi helyzet javítására. i A szocialista külpolitika egyértelmű, világos, és pontosan követhető. Logikája: szilárd elv ■— realista magatartás — előrevivő cselekvés. S mindez nagy kezdeményezőképességgel párosul. Nem kell messzire menni ennek igazolására. Emlékezetes tény, hogy a Varsói Szerződés országai indították útjára az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívásának tervét, s évek hosszú során át kitartóan dolgozlak annak sikeréért. S ma joggal állapíthatjuk meg, hogy érdemes volt: a helsinki záróokmány, amelyben 35 ország vállalt erkölcsi és politikai kötelezettséget „népeik valódi és tartós békéjének” biztosítására, nagyban hozzájárul a jószomszédi kapcsolatok fejlesztéséhez Európában, sőt annak határain túl Is. De a szocialista országok őszinte tárgyalási és megegyezési szándéka domborodik lei a • genfi leszerelési bizottság munkájában éppúgy, mint az ENSZ legkülönbözőbb fórumain. Ez a magatartás nem korlátozódik csupán tárgyalótermi állásfoglalásokra. Messzemenő készséget mutat azonnali konkrét lépésekre is. Példa rá a szocialista országok legújabb kezdeményezése a bécsi csapat- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokon. Hogy az mit eredményezne a gyakorlatban, azt egyetlen részlettel illusztrálhatjuk. Ha a kezdeményezés az egyenlő biztonság elve alapján megállapodássá érlelődilk, akkor a Szovjetunió egy éven-belül kész három teljes hadosztályt kivonni, a teljes harci technikával együtt, beleértve mintegy ezer harckocsit. Ilyen értékű kötelezettséget kell vállalnia természetesen az Egyesült Államoknak is. S ebben nincs helye semmiféle taktikázásnak. „Szilárd meggyőződésünk — mondotta Deonyid Brezs- nyev —, hogy a tárgyalások egyetlen résztvevőjének sincs joga mások háta mögé rejtőzve kitérni a csapatcsökkentés elől, még kevésbé növelni fegyverzetét a mások által végrehajtott csökkentés számlájára.” A szotializmus és a béke javára változó erőviszonyok azonban nem teremtenek automatikusan olyan helyzetet, amelyben véget ér az imperialista ellenállás. Ennek manapság tanúi is vagyunk Európában, Latin-Amerikában vagy éppen a Közel-Keleten. Ezek az erők elsősorban a leszerelés útjába akarnak gátat emelni. Változatlanul az erőszak alkalmazásához fűzik rejtvényeiket, hogy úrrá lehetnek a szocialista országokon, a békét és haladást akaró népeken. A lenini külpolitika távlatai mégis biztatóak. A Szovjetunió és a többi szocialista ország nemzetközi sikereinek kiapadhatatlan forrása, hogy igaz ügyért harcolnak, s elegendő erkölcsi-politikai - gazdasági és katonai erővel rendelkeznek nemes céljaik eléréséhez. Miközben a szocialista országok külpolitikája a világ minden békeszerető emberében támogatásra talál, aközben elrettentő erővel hat a háború és a reakció bajnokaira. Hogy a világ mind ez ideig el tudta kerülni a nukleáris katasztrófát, az annak köszönhető, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország Lenin tanítását követve küzd a szocializmusért és a békéért, s politikájának erejét megsokszorozza a marxista—leninista pártok elvtársi együttműködése, az összes haladó, demokratikus békeerő tömörülése. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom az internacionalizmus eszméjében fogant, s ma csak az valihatja magát a Nagy Október méltó örökösének, aki híve és megvalósítója a forradalmi erők marxista—leninista, internacionalista összefogásának, az imperializmus ellen küzdő népek egységes fellépésének, agyarország területét és lé- lekszámát tekintve kis ország. De a szocialista államok közösségében lehetőségeink megsokszorozódnak. A szocialista világrendszer léte, lenini békepolitikája, a Varsói Szerződés és a KGST keretében megvalósuló együttműködés biztosítja számunkra alkotó munkánk legfőbb nemzetközi feltételét, a békét. Ugyanakkor népünk is aktívan részt vesz a haladásért, a népek közötti megértésért és a nemzetközi biztonságért vívott harcban, erejéhez mérten támogatja azokat, akik szóval és tettel egy békés világ megteremtésén munkálkodnak. Hatvanegy éve a világ dolgozói a szocializmusban látják leghőbb vágyaik megvalósítását A szocializmus pedig s béke reménysugarával világítja be s Földet így ölt testet a béke lenini eszméje — az emberért, az élet nevében Pálos Tamás Az 1970-ben megkötött magyar—szovjet államközi egyezmény tette lehetővé, hogy a negyedik ötéves terv utolsó évében felépült hazánk első olefingyára.
