Észak-Magyarország, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-05 / 262. szám
ríLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD AB AÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 262. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1978. november 5. Ünnepi ülés Moszkvában „Október nagy eszméinek alkotó ereje” A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulója alkalmából szombaton ünnepi ülést rendeztek • Moszkvában, a Kreml Kongresszusi palotájában. Az illés elnökségében helyet foglaltak az SZKP és a Szovjet!állam vezetői, élükön Leonyia, Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével. Ugyancsak az elnökség tagjai között voltak a Vietnámi Szocialista Köztársaság pártós kormányküldöttségének tagjai, élükön Le Duannal, a Vietnami Kommunista Párt KB főtitkárával, és Pham Van Donggal, a VKP Politikai Bizottságának tagjával, a VSZK Minisztertanácsának elnökével. Az ünnepséget Vlagyimir Poromíszlov,' a Moszkvai városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke nyitotta meg. A szovjet himnusz elhangzása után Alek- sze-j Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet. „Az Októberi Forradalom soha el nem múló jelentősége abban áll, hogy lehetővé tette a társadalmi fejlődés alapvető problémájának megoldását — a kizsákmányolás és az elnyomás valamennyi formájának végleges felszámolását.” — jelentette ki Aletkszej Koszigin. „Október nagy eszméinek alkotó ereje” címmel tartott beszédében. „A nép jólétéről való gondoskodás a kommunista Párt és a szovjet állam tevékenységének legfontosabb összetevője, A fogyasztásra és közhasznú építkezésekre előirányzott összegek a 12 százalékos népszaporulat mellett — 1965 óta több mint kétszeresükre növekedtek. Ez alatt az idő alatt az országban csaknem 1 milliárd 400 millió négyzetméter összalapte- rületű lakás épült; minden második állampolgár jobb lakáskörülmények közé került” — mutatott rá a szovjet kormányfő, majd a szovjet gazdaság eredményeiről szólva egyebek között emlékeztetett ró: „Iparunk jelenleg több terméket állít elő, mint az összes nyugat-európai országok együttvéve. Pedig ezeknek az országoknak a lakossága egyharmaddal több, mint a Szovjetunió lélekszáma”. Koszigin ezután kijelentette: „alapvetően megváltozott országunk helyzete a világ- gazdasági kapcsolatok rendszerében. Gazdaságunk fejlesztését az imperialista erők által szervezett gazdasági blokád körülményei között kezdtük meg. A Szovjetunió ma intenzív gazdasági és tudomá_ nyos-műszaki kapcsolatokat tart fent valamennyi földrész országaival, és 118 állammal folytat kereskedelmet. A maga nemében egyedülálló értékű tapasztalatot szereztek a KGST-hez tartozó A szocialista országok kapcsolatrendszerérői szólva Ko- szigin kijelentette: „orzságun- kat a barátság szoros szálai fűzik a szocialista világrend- szer más országaihoz. A szocialista közösség országai gazdasági potenciáljuk növekedésével és a szocializmus építésében szerzett tapasztalatok gazdagodásával párhuzamosan, egyre magasabb szintre emelik együttműködésüket minden területen. „Pártunk szilárd irányvonala a szocialista országok szolidaritásának és összefor- rotlságának erősítése. Együttműködésünk távlatainak meghatározásában nagy szerepe volt azoknak a találkozóknak, amelyek ez év júliusában és augusztusában zajlottak le a Krímben, Leonyid Brezsnyev illetve a testvérpártól és országok vezetői között. A szocialista közösség a nemzetközi biztonság döntő „Ezek — alaposan átgondolt és megfontolt javaslatok, amelyek — egész külpolitikánkhoz hasonlóan — az egyetemes béke erősítését célozzák. A Szovjetunió azt szorgalmazza,, hogy a leszerelési megállapodások keresése olyan az egész világra kötelező érvényű szerzödészocialista országok a sokoldalú gazdasági együttműködésben. A szovjet kormányfő a továbbiakban rámutatott: „a párt következetesen folytatja a szocialista demokrácia tökéletesítésének irányvonalát. Ez — mint a XXV. párt- kongresszuson hangsúlyozták —, mindenekelőtt azt jelenti, hogy a dolgozók egyre nagyobb számban vesznek részt minden társadalmi folyamai irányításában, s hogy tovább fejlődnek államiságunk demokratikus alappillérei. Alekszej Koszigin beszédének jelentős részét a nemzetközi politika kérdéseinek szentelte. tényezőjévé vált. A szocialista országok lehetőségeik keretében mindent elkövetnek azért, hogy az enyhülést valóban visszaf ordítha táti an ná tegyék”. Az SZKP szerint van lehetőség az enyhülés megszilárdítására és elmélyítésére állapította meg a kormányfő és hozzáfűzte: „ehhez minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy mindenekelőtt a katonai enyhülés terén érjünk el áttörést”. „A feladatot csakis úgy lehet megoldani, ha az országok aktívan keresik az olyan kölcsönösen elfogadható megállapodások lehetőségét, amelyeknek alapelvéül az szolgál, hogy egyik fél sem sérti meg a másik biztonságát”. Emlékeztetve a Szovjetuniónak a különféle lészerelési fórumokon előterjesztett javaslataira, a szovjet kormányfő megállapította: sek megkötésévé^ végződjék, mint az erőszak alkalmazásáról való lemondás az államközi kapcsolatokban, valamint a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező államok biztonságát garantáló nemzetközi egyezmény”. (Folytatás a 2. oldalon.) Együttműködve a szocialista országokkal A béke hatékony tényezői Szoiie HieiiRii barátsági gyis — Küldöttségünk teljes mértékben elégedett azzal, hogy aláírtuk a vietnami— szovjet barátsági és együttműködési szerződést és a többi fontos dokumentumot. A szerződések aláírása történelmi jelentőségű esemény országaink kapcsolatában — jelentette ki Pham Van Dong. a Vietnami KP Politikai Bizottságának tagja, a Vietnami Szocialista Köztársaság miniszterelnöke azon a barátsági gyűlésen, amelyet a vietnami párt- és kormányküldöttség tiszteletére ren - deztek szombaton Moszkvában, az Ordzsonikldze Gépgyárban. A gyűlésen részt vett Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, i a Moszkvai városi Partbizottság első titkára, Konsztarítyin Ruszakov, a Központi Bizottság titkára es több más szovjet személyiség. Pham Van Dong részletesen kitért Vietnam helyzetére. Hangsúlyozta, hogy az 1975 tavaszán elért győzelem után az ország népe erejét megfe szítve látott hozzá ahhoz ■: nagy feladathoz, hogy felszámolja az újgyarmatosítás és a harmincéves agresszív háború súlyos következményeit. Az aztóta eltelt három és pél év alatt népünk nagy sikereket ért el. De miközbe' ni, s velünk együtt a vilá; minden részén levő barátain! örültünk sikereinknek, addig a reakciós pekingi csoportosulás az imperializmus erőivel összeesküdve dühödten szembeszáll népünk békés énitőmunkájával. ■' — Vietnam népe a nemzeti helytállás hagyományát továbbfejlesztve határozott és igazságos harcot folytat, szilárdan hisz győzelmében, mert népünk akarata töretlen, egysége szilárd, népünk élén az összekovácsolt és kipróbált, marxista—-leninista párt áll, s mert élvezzük a Szovjetunió és a lobbi testvéri szocialista ország nagy. őszinte támogatását és segítségét, s mert a mi oldalunkon van minden olyan ország kormányának és népének együttérzése, amely a békéért és az igazságért harcol a világon — hangoztatta Pham Van Dong. A nyomdai rekonstrukció részeként angol—belga gyártmányú könyvgyártó gépsort helyeztek üzembe a debreceni Alföldi Nyomdában. A gép nyomósebessége 300 méter percenként. Ez a gy akoriatban azt jelenti, hogy 160 oldalas zsebkönyvből 10—12 ezer készíthető egy óra alatt. • • Ünnepség a megyei tanácson mg e n sí , - r s. | m ietesek november 7. Tegnap, november 4-én a megyei tanács dísztermében dr. Kardos Sándor, a megyei tanács vb-titkára köszöntötte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján rendezett ünnepség résztvevőit. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet Vjhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára. Drótos László, a Miskolc városi . Pártbizottság első titkára, Rózsa Kálmán a városi tanács elnöke. Dr. Kardos Sándor ünnepi beszédében az évforduló jelentőségéről, a nagy október történelemíormáló erejéről, a Szovjetunió népeinek eredményeiről, a szocialista világrendszerről, dolgozó népünk életkörülményeinek változásáról, vívmányainkról szólt Ért követően dr. Ladányi József a megyei tanács elnöke kitüntetéseket adott át az évforduló alkalmából a munkájukat eredményesen, kiválóan végzőknek. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapta: Bánhegyi Árpád, a megyei tanács tervosztály-vezetője, dr. Bucskó Mihály, a Megyei Beruházási Vállalat igazgatója, dr. Rákos Rezső, a sátoraljaújhelyi városi kór- h'áz rendelőintézet osztályvezető főorvosa, dr. Vodila Barna, az Edelényi járási Hivatal elnöke. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesült: Báthori Gábor, a megyei tanacs építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője, dr. Csiba László sajószentpéteri körzeti orvos, Dömsödi László, a Miskolci Közlekedési Vállalat autó- buszvezetője, Farkas Pál, a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát pincevezetője, dr. Homoky Teodóra, a Sárospataki városi Tanács vb-titkára, dr. Horváth József, a megyei tanács csoportvezetője, Koós József, az Ózdi Kohászati Üzemek csoport- vezetője, Kuti István, a miskolci 19. számú Általános Is-, kola igazgatója, Pásztor Miklós, a Pálházi nagyközségi Tanács vb-titkára, Petrus István, az ózdi ABC- áruház boltvezetője. Pisák János, a bekecsi Hegyalja Tsz elnöke, dr. Poczkodi Lajos, a Szerencsi járási Hivatal elnöke,' Szabó János, * Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság Borkombinát pinceve- zető-helyettese, dr. Szigethy Jenő, a miskolci Semmelweis Kórház főorvosa. A Munka Érdemrend broia fokozatát kapták: Ardai Sándor, a Miskolci Köztisztasági Vállalat gépkocsivezető je, Homálya Lászlóné, a sajó- ládi általános iskola igazgatója. Király István, a királdi általános iskola tanára, Kiss Tóth István, a Sajószögedi Tanács vb-titkára, Kiss Ida. az Ózdi járási Hivatal főelőadója, Kopcsik Lajos, a kazincbarcikai 99-es számú cukrászüzem vezetője, Ko- váts Dánielné, a sátoraljaújhelyi általános iskola tanítója, Morancsik Gábor, a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat. építésvezetője, Orosz Magdolna, a Mezőcsáti járási Hivatal csoportvezetője, Papp Arzén, a Domaházi községi Tanács vb-titkára, Papp Gáspárné. a Mezőkövesdi járási Hivatal főelőadója, Pogány László, a Le- ninvárosi Tanács csoportvezetője, Sváb Antalné, a szikszói általános iskola tanára. Szabó Géza, az edelényi Alkotmány Tsz osztályvezetője. Temesi Gyula, a Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat rotációs gépmestere, Técsy Dezsőné, hidasnémeti védőnő. Újhelyi János, az Encsi járási Hivatal oszláiy- vezetőie. Déxyné-dijat kapott Somló Ferenc, a Miskolci Nemzeti Színház Jászay-díjas színre ú vésze. Kiváló munkáért kitüntetésben hatvanegyen részesültek, huszonnégyen vették át a megyei 'tanács nőké által adományozott „A tanács kiváló dolgozója” kitüntetést. Huszonötén kapták meg a megyei tanács elnöke által adományozott Kiváló társadalmi munkáért kitüntetést. Ezt követően főtanácsosi, tanácsosi címet adományoztak a megyei tanács, a Miskolc városi Tanács, illetve iárási hivatalok, kerületi hivatalok húsz dolgozójának.
