Észak-Magyarország, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-04 / 261. szám
1978. november 4., siombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Az utolsó simítások Fotó: Laczó József Ma délelőtt Miskolcon, az MHSZ Borsod megyei székházában modellező kiállítást nyitnak. * \ Az asztalon, a falhoz támasztva gerendányi fadarab, a kiállítás egyik tárgya. Megemelem, és olyasmi történik, mint amikor egy tömöttnek hitt üres bőröndöt kapunk fel. A gerenda olyan köny- nyű, hogy szinte kirepül a kezemből. — Ez a balsafa, amiből a reDülőgépmodelleket készítjük — mondja Papp Gazsi József, az MHSZ megyei modellezési főelőadója, a kiállítás rendezője. — Nélkülözhetetlen alapanyagunk. Sajnos, nagyon drága, Dél-Ame- rikából lehet csak beszerezni. Most még üres a kiállítóterem. Zavartalanul szemlél- gethetjük egy vízre szálló hidroplán valósághű, kicsinyített mását, az alig egyméteres tengerjáró hajót, amelyet 600 órányi munkával építettek meg, s a „Niki Lauda” feliratú versenyautót, ami rádióirányítással „ette” eddig a kilométereket. — Tizenkét klub, és több mint száz modellező szakkör működik megyénkben a szövetség irányításával. Évente közel 1800 gyermek látogat el egy-egy foglalkozásra, ismerkedik meg a kicsinyítés titkaival. Sokan meg is szeretik közülük ezt az aprólékos, nagy figyelmet igénylő munkát, s a későbbiekben világversenyeken is bizonyítják tudásukat, ügyességüket. A szövetség munkájában milyen szerep jut a modellezésnek ? — A barkácsolást, fúrást- faragást kedvelő gyerekek megismerkednek a különböző alapanyagokkal, bepillanthatnak a fizika, a kémia tudományába, és a repülőgépek, hajók építése közben megszerethetnek egy-egy szakmát is. Természetesen katonai repülőgép vagy jármű építése közben igyekszünk velük megértetni a honvédelem fontosságát, esetleg megszerettetni a katonai pályát. — Hogyan mutathatnánk be röviden a kiállítást? — Itt az asztalokra, polcokra kerültek az alapanyagok, szerszámok, kisgépek és az elmúlt években készített modelljeink legjava Láthatjuk felnőtt versenyzőink trófeáit, s a tablókon, fényképeken pedig a szakköri és klubélet szépségeit mutatjuk be. November 20-ig tartunk nyitva és elsősorban iskolai csoportok érdeklődésére számítunk. (u) fl 4 Évszak - kis alakban Első alkalommal jelent meg kis alakban, színes bontóval, 64 oldalas terjedelemben a 4 Évszak című folyóirat. Októberi száma nyugdíjas melléklettel bővült. amelyben szórakoztató olvasmányok mellett hasznos információk is olvashatók. Keresztúry Dezső. Baróti Géza, Fehér Klára írásai, valamint a fiataloknak a házasságról alkotott véleményét összegező és egy diszkóban töltött este tapasztalatait közlő riportok más és más oldalról, különböző korú emerek szemszögéből foglalkoznak a magányosság kérdésével. A folyóirat októberi száma is sokféle „Te meg Én” programot kínál és korosztályok szerint közöl társkereső hirdetéseket. Még mindig színesek az erdők. Hiába rémisztenek a hajnali ködök, hiába a korai sötétség — megyénk idegen- forgalma, ha csökkent is a nyári szezonhoz képest — nem nagyon esett vissza. Nehéz lenne pontos statisztikát, kimutatást összegyűjteni arról, hányán keresik fel ilyenkor Borsod legszebb helyeit. Persze, az ősz — ha lehet így mondani — egy kis szünet. Szünet a nyár és a tél között. Mert a Zemplén és a Bükk már a télre készül. Hol, hogyan várják a pihenni ide érkezőket-látogatókat ezen a télen? Erről érdeklődtünk. A sátoraljaújhelyi Zemplén Hotel — az év eleji nyitás óta — szinte minden héten fogad turistacsoportokat. Régen szükség volt már erre a létesítményre, hiszen évente több tízezren keresik fel a Zempléni-hegységet. A forgalomra nem lehet panasz, sőt, mint megtudtuk, már most, novemberben is vettek fel előjegyzéseket — a jövő nyárra. Ha valaki szilveszterre most akarna itt szobát Felszínre kerülnek az ellentétek vagy rosszakaratból összeválasztottak. vagy összeszövetkeztek”, a másikban pedig tudatja a lakossággal a csendőrség további működését. íme itt áll előttünk a forradalom dilemmája: a polgári demokratikus forradalomnak meg kell tisztulni a megerősödése során a rárakódó anarchista, spontán elemektől, melyek sokszor a tömegek elkeseredéséből vagy félreértéséből is eredhettek, ugyanakkor ezt úgy kellett tennie, hogy ne riassza el a forradalom fő bázisát adó néptömegeket. A mód, ahogy ez viszonyaink között történt, hogy a rendcsinálás egybe esett a volt és gyűlölt uralkodó rétegek megvédésével, hatalomba való visszajuttatásával, érthetően ellentmondást. érthetetlenséget szült a tömegek között. Kettős feszültség alakult tehát ki: Egyik az országos és megyei vezetés eltérő politikai törekvései, a másik pedig a végbemenő folyamat és a tömegek várakozása között. * A munkások helyzetében a forradalom észrevehető változásokat hozott: megszüntette a katonai elnyomó rendszert (az üzemi katonai munkásszázadokat), legálissá tette a szakszervezeteket és kibővítette jogkörét, a felszabaduló katonai készletekből átmenetileg megjavult a munkások ellátása. Már az első napok tapasztalatai mutatták azonban, hogy a munkások sokkal többet vártak a forradalomtól. A létrejött polgári demokratikus rendszer számára is alapvető volt a munkások helyzetének stabilizálása, hiszen fő támaszát a proletariátus képezte. A Népkormány azonban e kérést sem képviselhette következetesen, hiszen a benne megtestesülő ellentmondások, az egymással homlokegyenest szembenálló érdekék ezt lehetetlenné tették. A munkásosztály politikai képviselője időszakunkban a szociáldemokrata párt volt. A miskolci pártban a reformista-centrista politikai irányzat és magatartás volt jellemző, s szoros kapcsolata alakult ki a miskolci kispolgársággal, sőt a polgárság egyes rétegeivel is. A munkásság érdekeinek védelmére és érvényesítésére november 4-én megalakul) Miskolcon a munkástanács, mely megyei hatáskörrel rendelkezett. A munkástanács szerepe azonban november— december hónapokban alig jelentkezett Miskolcon, miután a kérdésekben közvetlenül a szociáldemokrata párt döntött A munkások egyébként n megye minden üzemében erélyeset. léptek fel helyzetük megjavításáért. Igen következetesek voltak a szakszervezetek Ozdon és Diósgyőrött. Diósgyőrben a munkások és tisztviselők vegyes bizottságot hoztak létre az ellentétek kiküszöbölésére. Hajdú László, a tnjnkástanács elnöke fontos szereltet töltött be e folyamatban. A diósgyőri munkások november 18-án bizalmatlansági indítványt fogadtak el Allender Henrik gyárfőnök ellen. A határozat leszögezte: „a régi rendszer irányítását látják a gyár jelenlegi irányítójának személyében”. Kimondták: „Miután a régi rendszerű gyárvezetőségben nem találnak garanciát”, az együttműködés érdekében kérik a miskolci Nemzeti Tanács segítségét a gyárfőnök eltávolításához. Rövidesen kinevezik Mala- sits Gézát, a szakszervezetek egyik országos titkárát kormánybiztos-igazgatóvá. Más helyeken is létrejött a munkástanács. így Putnokon a község legjelentősebb üzemében, a Hungária Gőzmalomban. Itt Pucsok Pál fűtő szervezte meg a munkástanácsot. s ez fontos támasza lett a szociáldemokrata párt baloldalának, melynek Tre- nóczky László volt a fő képviselője. * Sátoraljaújhelyen és Zemplén megyében a politikai folyamatok nem különböztek lényegesen az általánostól. Az, hogy az eddigi főispánt leváltották, mert túlságosan Uj helyire koíüzietik a sugiriemelít A Fővárosi KÖJÁL rádióaktív hulladéktemetőjét Solymárról Püspökszilágyiba költöztetik. Tavaly elkészült ugyanis Püspökszilágyiban a korszerű, tökéletes biztonságot nyújtó új telepük, ahol a hazai laboratóriumokból kikerülő sugárzóanyagokat elhelyezhetik. A „költöztetés” körültekintő munkát kíván és 1980-ig is eltart. A püspökszilágyi izotóptemetőben elhelyezik a Solymárról szállított rádióaktív anyagokat. (Képünkön balra). Sugárellenőrzést végeznek a speciális szállító járműveken. (Képünkön jobbra). Igényesebben - fogaink épségéért! a télié bérelni, már régen elkésett. De a téli hónapokban sem marad üresen a hotel. Sokan itt kívánják eltölteni szabadságukat. Annál is inkább itt, mert decembertől február végéig hatnapos turnusokban sítanfolyamot szerveznek a vendégeknek. Ugyancsak itt, Sátoraljaújhelyen van a Kossuth turistaház. A 72 férőhelyes létesítményt elsősorban azok keresik fel, akik csak aludni akarnak itt. Mint megtudtuk, a turistaház november 3-a és 5-e között Fótról, Lajosmi- zséről és Budapestről vár vendégeket. Szilveszterre még húsz szabad helyük van, de februártól ismét nagyobb csoportok érkezését várják. A Zemplén után a Bükk, pontosabban Bükkszentke- reszt. Ez a Miskolctól nem messze levő község is „felkapott” hely lett az utóbbi években. A Béke turistaházban nincs olyan évszak, hogy ne lenne állandóan telt ház. Már itt is készülnek az ünnepekre, hónapokkal ezelőtt lefoglalták a helyeket. is kötődött a Tisza-féle politikához, s semmi érkölcsi-po- litikai hitele nem volt, természetesnek mondható. A belügyminiszter dr. Búza Béla ügyvédet (Búza Barna testvérét), a Nemzeti Tanács nem sokkal előbb megválasztott titkárát kérte fel a főispán-kormánybiztosi tiszt betöltésére. E ténynek jelentős hatása volt a közvéleményben, mert azt tükrözte, hogy I az új hatalom nem a régire támaszkodik. Sokkal jelentősebb mozzanat azonban Sátoraljaújhelyen e politikai folyamatokban a munkásosztály érdekeinek határozott képviselője és érvényesítője lesz. A zempléni politikai folyamatoknak fontos feltételévé válik, hogy a polgári demokratikus forradalom szinte másnapján a városba érkezik Bettelheim (Bolyai) Ernő, ki már az év elejétől az északkeleti országrész egyik neves szociáldemokrata vezetője. Bettelheim 1905-től tagja a szociáldemokrata pártnak. s az első világháború alatt tartalékos tisztként forradalmi. antimilitarista propagandát fejtett ki a katonák között. Megjelenése most, a forradalmi helyzetben levő városban, döntő fordulatot váltott ki az újhelyi munkás- mozgalomban. A munkástanács kezdeményezésére alakult meg, s egyfelől szívós harcot folytatott a reakciós közigazgatási vezetők ellen, másfelől lényeges támogatási nyújtott a szociáldemokrata párt baloldalának. A városban rövidesen a legtekintélyesebb vezetők egyikévé válik. A mozgalom tudatossága személye által ugrásszerűen megnövekedett. Dr. Lchoczky Alfréd Százéves a Magyar Fogorvosok Egyesülete. Ez alkalomból kerestük fel a napokban dr. Malatinszky András, megyei stomatológus főorvost, hogy elbeszélgessünk Borsod megye fogászatának helyzetéről, a gondokról, az előttünk álló feladatokról. Megyénkben alig több mint százan dolgoznak a fogászati szakellátás területén. Sajnos, ez a szám borzasztóan alá- csony. A fogorvoshiányt fokozza még, hogy bár munka- lehetőség bőven van. lakást nem tudnak biztosítani az újonnan érkezőknek. Jelenleg 30 ezer emberre, megközelítőleg egy fogorvos jut Ahhoz, hogy a fogászati alapellátást megfelelő szinten tudják végezni, csak Miskolcon — legalább — 10—12 főfoglalkozású gyermekszakorvosra. és mintegy 10 főfoglalkozású felnőtt szakorvosra lenne szükség. Nem beszélve a vidéki betöltetlen állásokról. amelyeknek száma meghaladja a tízet. E számokkal is bizonyítható, milyen zsúfoltak a fogászati szakrendelések. A jelenlegi szakhálózat korszerűsítése. a műszerezettség javítása és az orvosok lakás- helyzetének megoldása érdekében sokat tesznek a helyi tanácsok vezetői. Szép példát találunk erre Felsőzsolcán, ahol a tanács fél év alatt építtette meg a fogorvosi rendelőt és a lakást. A legmodernebb felszereléseket pedig a Borsod megyei Tanács V. B. egészségügyi osztálya biztosította. Ezzel több, mint hatezer ember fogászati ellátását oldották meg. Hasonló a helyzet Göncön is, ahol a megye talán legkorszerűbben felszerelt fogorvosi rendelője van. Szorosan a betegellátás javításához tartozik tehát a szakszolgálat megfelelő munkahelyi körülményeinek, a korszerű, modern gépeknek, felszereléseknek, rendelőknek, váróknak a biztosítása, továbbá a fogorvosok szakmai tevékenységének magasabb szintre emelése. Ennek érdekében Borsodban ez év szeptemberétől újszerű kezdeményezéssel találkozhatunk. Az elmúlt hónapban indították be azt a továbbképzést, melynek keretén belül, havi egy alkalommal ösz- szehívják és szakmai előadást tartanak a megye ösz- szes fogorvosa részére. 1979 tavaszától ezeket a találkozókat demonstratív jellegű fakultatív továbbképzéssel bővítik. Tervbe vették továbbá azt is. hogy a jövőben rendszeresen tájékoztatják a fogorvosokat a külföldi folyóiratokban megjelent, érdé kesebb, értékesebb cikkekről az aktuális gyakorlati és elméleti problémákról. A korszerű, minden igényt kielégítő szakellátás javítása érdekében ma már egyre több külföldi gépet, alapanyagot alkalmaznak hazánkban a fogászat területén. Ezek az importált felszerelések; illetve anyagok azonban drágák. Például az amerikai „Concise” elnevezésű, rendkívül jól bevált tömőanyagot, amelyből egy dobozzal több mint négyezer forintba kerül. Amikor a fogászat helyzetéről, fogaink állapotáról szólunk, a szakemberek és gépek mellett, feltétlenül szólnunk kell önmagunkról, tehát a szakellátást, a kezelést igénybe vevőkről is. Helyesebben az igénybe vevők igényeiről, amely még nagyon sok kívánnivalót hág}' maga után. Sajnos, ma még az a gyakoribb jelenség, hogy a többi más betegséghez hasonlóan, fogunk miatt csak akkor kei’essük fel az orvost, amikor már fájdalmat érzünk. Ez azonban többnyire késő, s rendszerint a fogak elvesztésével jár. Itt kell megemlíteni a gyer- ■ mekfogászat helyzetét, mivel a megelőzések egyik fontos része. Megyénkben 96 ezer általános iskolás ellátására körülbelül száz fogorvost vontak be. A szétszórt települések miatt azonban, csak egy részüket tudják megfelelő kezelésben részesíteni, ellenőrzés alatt tartani. A szervezettebb gyermekfogászat érdekében számos határozatot, intézkedést' hoztak már, mégsem lehetünk elégedettek. Különösen akkor, ha az ellátatlan területekre gondolunk. Ezen úgy kívánnak a jövőben változtatni, hogy bizonyos időszakonként autóbusszal szállítják be egyes területekről a legközelebbi gvermekfogászatra az iskolás korúnkat. Gyermekeink fogállományáról nem sok jót mondhatunk el. Ennek oka részben a megfelelő táplálkozás hiánya, a nemtörődömség, s legfőképpen a szülők mulasztása. Nem úgy kell a helyes fogápolásra nevelni gyermekeinket, hogy ijesztgetjük őket a fogorvosokkal, hanem a baj megelőzésére, elkerülésére kell felhívnunk figyelmüket. Persze, a szülői példamutatás is lehet megfelelő tanító-nevelő hatású. Az a cél, hogy már kisgyermekkorban igénnyé, tulajdonképpen belső szükségletévé váljon, hogy rendesen ánolt, gondozott, rendszeresen ellenőrzött fogaink legyenek. Ez az igény, ha már fiatalon be- lénkrögződik. szokásunkká válik, s akkor végigkísér egész életünkön keresztül, y reméljük, ezzel csökken a rossz fogak miatt megbetege- dők. a fiatalon mű fogsorra szorulók száma, és mindinkább növekszik az ép salát fogakkal rendelkező, önmagukkal szemben is igényes, egészséges életmódra vágyók tábora. Monos Marta Ip nek a balsala? stabilizálása
