Észak-Magyarország, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-29 / 281. szám
1978. november ?9., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 I Divat panaszkodni M ostanában egyre gyakrabban hallani, hogy néhány tiszavirág életű ti ivat múltával van egy dolog, amely meglepően jól tartja magát. A panaszko- dásra gondolok. Felvillant bennem az is, hogy amint csökken a panaszkodásra alkalmas jelenségek köre — szabad legyen mondani, tárgyi és személyi alapja —, ezzel egyenes arányban növekszik azoknak az álproblémáknak a száma és köre, amelyekről naphosszat panaszkodunk. Rendhagyó sikk lett az, ha néhány ember találkozik, az egyik máris elkezdi, és mondja, mennyire túlterhelt, mióta lépett egyet a ranglétrán — előre. A külön szoba, a titkárnő, a magasabb fizetés, a beosztottak számának növekedése már- már idegeket fárasztó, elviselhetetlen gondokkal járó kellemetlenség lett. De ha véletlenül nem őt léptetik elő, ismét naprakész állapotban van a panaszos hajlam kibontakoztatása, mondván: ő az alkalmas, a rátermett, ezt be is bizonyította, mégis mást szemeltek ki a fontos beosztásba. Mindez talán szót sem érdemelne, ha\ panaszainkkal csupán saját energiánk egy részét fecsérelnénk el, mások idejét meglopva. Van azonban ennek a divatnak olyan hátrányos következménye is, hogy elvonja a figyelmet valós gondjaink enyhítéséről, miközben hamis vágányokra tereli a gondolkodást és a cselekvést egyaránt. Szigorúan vett értelemben úgynevezett, ma- gániigyckcl igyekszik közügy rangjára emelni, következésképpen a panaszkodás nem mindig korlátozódik két ember eszmecseréjére, hanem agresszív módon helyet követel magának értekezleteken, előadásokon, kisebb- nagyobb kollektívák megbeszélésein. Nem a tegnapunkat jobbító elhatározásokra és tettekre sarkall, hanem destruktív módon megtöri a lendületet, Visszafogja a cselekvési vágyat, lassítja elképzeléseink megvalósítását. Idegen a szocialista közgondolkodástól, valamiféle kispolgári talajból burjánzik, és hasonlóan a gyomokhoz, jól bírja a viszontagságokat, így hát képes visszafojtani, elpusztítani a „kultúrnö- vényzetet”, az alkotnivágyást gondolatokban és tettekben egyformán. Sajnálatos módon a panaszkodás hangulatromboló hatása és pesszimizmust sugárzó tulajdonsága miatt, mint yeszteségidőt fokozó tényező is fellelhető nemcsak egy üzemrészben, hanem nagyobb közösségekben is. Az, hogy valaki túlterheltté válik, mert nem képes megtervezni saját munkáját, egy ponton lehet magánügy. De abban a pillanatban, mihelyt időzavarát megalapozatlan döntésekkel igyekszik leplezni, miközben sűrűn panaszkodik rá, hogy mi mindenre nem marad ideje, és ezzel, az időzavar által kikényszerített rossz döntésekkel anyagi vagy szellemi kárt- okoz környezetében, már nem tekinthető magánügynek a panaszkodás. abban a pillanatban közügy rangjára emelkedik. Meg Kell említeni azt is, hogy elég bő választékot termelt ki a már-már kispolgári lelkizésnek számító sí- rás-rívás. Ismerek embert, aki úton-útfélen sokakat untat azzal, hogy kövér, míg más arról panaszkodik, hogy sovány. Van, aki a nagyobb lakásért futkos évekig, s amikor megkapja, nem győzi ecsetelni a költségtöbblettel, a fenntartással és a bútorozással járó hátrányokat. Megint ismerek embert, aki két évenként váltogatja munkahelyét, mert mindig az a rossz, ahol éppen jelenleg van. De panaszkodik az, akinek sok a munkája, és az is, akinek kevés feladatot adnák, akinek van hétvégi háza, és akinek nincs. Aki sokat utazik, és akit helyhez köt a munka, vagy a család. Aki nem tudja elkölteni a jövedelmét, és aki kölcsönöket vesz fel. És panaszkodik az is, akinek gyermekét felvették az egyetemre, mert a tanítás költségekkel jár, és sír az, akinek nem jutott be csemetéje a főiskolára, mert mást vettek fel. Közhellyé fényesített az a panaszáradat, amelyet a gyalogosok zúdítanak az autósokra és fordítva. Az sem ritka, amikor a tanár panaszkodik a diákra, a beosztott a vezetőre, a kivitelező a tervezőre, az alkotó, a kritikusra, az orvos a betegre, az eladó a vevőre, a művész a közönségre és fordítva, hogy csak néhányat említsek a botcsinálta ellenpárokból. Végül kikivánkozik belőlem az is, hogy néhány évtizeddel ezelőtt, amikor ,ösz- szehasonlíthatatlunul több volt a gyürkőzést parancsoló gond. az erőfeszítésekre sarkalló körülmény — lényegesen kevesebbet panaszkodtunk. Talán másfajta léptékkel mérjük az igényt, és megint mással a lehetőséget. M iközben a különbséget panaszoljuk, megfeledkezünk azokról a cselekedetekről, amelyek közel hozzák egymáshoz éppen az igényt, meg a lehetőséget. Pedig a több szabad idő, és a nagyobb étvágy kielégítése nem lehet panaszokba sűrített óhaj. sokkal inkább lehet felelősségteljes, összehangolt, jó légkörben kifejtett fáradozás gazdagon érlelődő gyümölcse. Paulovits Ágoston Mb szolgáltatás a szerencsi járásban A szerencsi járásban a lakossági szolgáltatások javulását eredményezte, hogy az idén a kisiparosok, a különböző szolgáltatásokat szakszerűen elvégzők száma 548- ról mintegy 650-re növekedett. Ezen felül 61 kisipari szakmunkástanuló is dolgozik a „mesterek” irányítóijával. Az ötéves terv végéi", ya járási KIOSZ-hoz tartozó kisiparosok létszámát további, csaknem 90 fővel kívánják növelni. A járásban folyó különböző építkezéseket is jól segítik a kisiparosok. Nemcsak a családi otthonok építésén, tatarozásán dolgoznak. Rátkán pedig óvodafelújítást végeztek, Tiszalú- con orvosi lakást és rendelőt építenek, Tarcalon a sportöltöző építését segítették, s az ősz folyamán Er- döbényén is hozzákezdtek egy sportöltözö építéséhez. A szép hegyi településen. Simán épülő járási úttörőtáborban már eddig mintegy húsz kisiparos szorgoskodott. A járás kisiparosai jelentős, az idén mintegy 300 ezer forint értékű társadalmi munkával segítik a községek szépítését. A még jobb szolgáltatások érdekében műhelyeik gépparkját, felszerelését, szerszámkészletüket mintegy egymillió forintos értékben fejlesztik. Jól sikerült ifjúsági parlamentet rendeztek a Tolcs- va és Vidéke Áfész-ben. ahol elsősorban a szövetkezet kereskedelmi hálózatában 76 harminc éven aluli fiatal dolgozik. Számot adhattak arról, hogy az ifjúság legutóbbi hasonló fóruma óta is tovább javult a velük való törődés, s a szövetkezeti munka minden területén jobban támaszkodhatnak, számíthatnak a 30 éven aluli korosztály aktivitására, áldozatvállalására. Javult a sport- és kulturális munka, gyakran szerveznek csoportos színházlátogatást, író— olvasó találkozókat, több szórakozási lehetőséget biztosítanak a fiataloknak. íiácÉzás Tapasztalatcserére jöttek össze tegnap Miskolcon, a megyei könyvtár tanácskozó- termében megyénk vállalati művelődési bizottságainak elnökei és titkárai. A vállalati művelődési bizottságok működéséről és munkájáról Simon László, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának titkára tartott tájékoztatót. Az SZMT által szervezett találkozón szó esett a bizottságok megalakulásának és gyakorlati munkájának eddigi eredményeiről és gondjairól. MOZAIK KÉTKEREKŰEK ELŐRE Üj közlekedési megoldást próbál ki a tokiói rendőrség: a teherautók, kamionok 6—8 méterrel hátrább álljanak meg a fontosabb útkereszteződéseknél. Az intézkedés oka: a nagyobb gépjármüvekből nehezebb áttekinteni a forgalmat, és így sok balesetet okoztak. MÉLYSÉGEK KUTATASA A tervek szerint még ebben íz évben elkészül Jacques ,'iecard új tengeralattjárója. A világhírű francia óceán’- "'ó ezzel akarja foly- t ni méiytengerek vb.— FURCSA PER Pert Indított' az olasz központi bank ellen Mari- lena lnnocenzi 20 éves fotómodell. Azt követeli, hogy vonják ki a forgaloméul az új 50 ezer lírás bankjegyeket, mert az — állítása szerint — öt ábrázolja. Az olasz központi bank eddig nem nyilatkozott az ügyben. A szomszédnak sem festi át Sorsa eldőlt: Szekrény a falon A szekrényajtót behajtó mozdulat végén, mintha pont kerülne egy mondat után, kattan a mágneses zár. Az asztalos végigtörli, inkább simítja tenyerével a munkát, aztán hátrább lép és úgy próbálja szemlélni az egészet, mintha most látná először, kritikusan, szigorú szemekkel. Ha eddigi termékeiből kiállítást: tervezne a sátoraljaújhelyi konyhabútorgyár, ezek a házgyári, beépített szekrények állnának a sor végén, finom kis mágneses szerkezetükkel, modern formájukkal. A sor elején azokat a festett, mozdithatatla- nul nagy, régi konyhabútorokat ismerné fel az idősebb generáció, melyeken a tolóüvegek számítottak egyetlen díszítésnek, ahol a tányérok, evőeszközök fiókjai) polcai mellett még a hosz- szúnyelü seprűnek, a partvisnak és a szemét lapátnak is külön helye volt. Nehéz lenne ilyet találni, ha a gyár házimúzeum létesítésére gondolna, olyan nagyon elszaladt ezek fölött az ecsettel mázolt, régi darabok fölött az idő. Ki vesz manapság ilyen vaskos konyhaszekrényt, amikor a ‘ konyhák mérete kisebb lett és ezek a falra „lőhető” szekrények csak annyi helyet , foglalnak el, amennyi feltétlen szükséges, semmivel sem többet. Az átállást a korszerűbb konyhabútorok gyá rtásá rá aligha lehetne a mágneses zárak könnyedségéhez hasonlítani. öreg, ötven-het- venéves gépeken nehéz elkészíteni a jövő bútorait. A kis üzem 1963 óta a Tisza Bútoripari Vállalat gyáregysége lett és ez egyben a fejlesztések kezdetének dátuma is, bár sokszor úgy tűnt, hogy a csongrádi központtól nemcsak földrajzilag esik messze az újhelyi üzem. De azok. akik itt társadalmi munkában csarnokokat, fél- tetős raktárakat, építettek saját kezűleg, nem mondtak le arról, hogy valamikor jól gépesített, fűrészportól mentes levegőjű üzemekben dolgozzanak. Üj épületek nőttek ki a Ronyva, és a vasút által közrefogott területen és most már jó néhány, korszerű berendezést is beállítottak. Milíalovszky Tibor főmérnök : — A régi konyhabútorok piaca fokozatosan romlott, festett bútort ma már alig lehetne eladni. Polcok, szekrények gyártásával folytattuk, ezek sikereket hoztak. — A házgyári építkezések nyomán évente több ezer konyhát, előszobát kell felszerelni beépített, bútorokkal, kis belső tereket praktikus darabokkal. Miért csak most gondoltak erre, hiszen a megyében például csaknem egy évtizede építkeznek házgyári technológiával? — A gondolat, a felismerés kevés, a fejlesztésekhez épületekre, gépekre volt szükség. Jövőre már 24 millió forint értékű beépített bútort várnak tőlünk, de nem Borsodba, hanem más megyékbe. A debreceni házgyár. Szabolcs és Szolnok megye a gyáregység évi termelésének egyharmadát kötötte lé. — Sok ez, vagy kevés? — Nemcsak a piacot kell felmérnünk, de a saját „erőnket” is, hogy mire vagyunk kénesek, ezért ennyi „csak”. Az idei tízmilliós eröfel- mérő után jövőre már duplázni szeretnének: Az úi csarnokban, a rési és korszerű gépek mellett dolgozók munkatempója. ízlése, szakmai ismerete is átalakulóban van. Ök sem seprűtartó szekrényes konyhabútorokat kerülgetnek már otthon és méa a szomszédnak sem másolnák át a régi „krpdencet”. annak is azt mondóik, vetvén helvette inak Olyat, aminek a készítését még most tanulják igazán. Najrj- József Továbbra is szükség van iá Lassan harminc éve, hogy megépült a sajószentpéteri szülőotthon. 1931-ben tizenkét ággyal kezdte meg működéséi. Néhány év múlva már 26 fekvőbeteg ellátását biztosították ilt. Az otthonban a szülések levezetésével, a szülészettel kapcsolatos teendők ellátásával foglalkoztak és foglalkoznak ma is. Akkoriban,, területileg ide tartozott a miskolci járás északi része, az edelényi járás bódvavölgyi községei, a putnoki járás egy része és a későbbi Kazincbarcika elődjének községei. Ez a területnagyság tovább is megmaradt, annak ellenére, hogy 1954-ben Kazincbarcikán felépült: a kórház. Itt viszont csupán nőgyógyászati osztály működött. Az évek során, a fejlődő város növekedő létszámával szaporodott a szülészeti ellátást igénylők száma is. Az otthoni szülések fokozatos megszűnése utón, a hatvanas években a szülőotthonban egyre nehezebben látták el a feladatokat. Az ágykihasználtság jóval 110 százalék fölé emelkedett. 1969- ben Kazincbarcikán átadták az új kórházat, amely megváltoztatta a helyzetet, 54 ágyas szülészeti osztályának létesítésével. A munka megoszlott, a sajószentpéteri szülőotthonhoz ezután a környéken levő hét község, továbbá az edelényi járás felének lakossága tartozott. A tanácstörvény megjelenése után az otthon többször cserélt gazdát. 1973-tól a Kazincbarcikai városi Tanács hatáskörébe került át. Szakmailag és igazgatásilag a városi kórház részeként, de önálló intézményként látta el feladatát. A megnövekedett igények korszerűbb és szakszerűbb kielégítése érdekében, 1975-ben további tízágyas fejlesztés következett. Három évvel ezelőtt megkezdődött a szülőotthon teljes Integrációja. Az intézet szervezeti és működési szabályzatának meghatározása után lényegesen javult az ellátás színvonala. Felszereltsége megfelel egy kisebb kórház szülészeti osztályának. A közelmúltban az Egészségügyi Minisztérium határozatot hozott a szülőotthonok megszüntetésére. A határozat kimondja, hogy az otthonok betöltötték hivatásukat, de mar elavultak, és a fejlesztés korlátozott lehetőségei indokolatlanná teszik az elszigetelt működésű intézmények további fenntartását. Ez év szeptemberében — a határozat értelmében — megvizsgálták a sajószentpéteri szülőotthon működését, helyzetét is. Megállapították, hogy a kazincbarcikai kórházban a terület szülészeti igényeit maradéktalanul ellátni nem tudják, segítséget a miskolci kórháztól sem várhatnak. \ sajószentpéteri szülőotthon felszereltsége, személyi feltétele mast is megfelel az igényeknek, s adottak a lehetőségek a továbbfejlesztésre is. Mindezek azt bizonyítják, hogy az otthon működtetésére, fenntartására a jövőben is szükség van. Ez csak úgy lehetséges, ha a szülőotthon jelleget felszámolták és a kazincbarcikai városi kórház kettes számú szülészeti osztályává minősítik át. tgv jelentősebb pénzügyi ráfordítást nem igényel, csupán még egy orvosi állást. A vizsgálat befejezése után, a tények birtokában a Borsod megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetői kérték az Egészségügyi Minisztériumtól az átminősítés jóváhagyását. A kérelmet elfogadták, így 1979. január 1-töl a szülőotthon — most már szülészeti osztályként — továbbra is elláthatja a körzetébe tartozó betegeket. Monos Márts
