Észak-Magyarország, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-29 / 281. szám
•1 ESZAK-MÄGYARORSZAG 4 1979. november 29., szerda Közeleg a miskolci téli tárlat A Miskolci Galériában most zárult Kunt Ernő festőművész kiállítása, de hamarosan újabb tárlat várja a képzőművészet barátait. December 3-án, Miskolc felszabadulásának 34. évfordulóján délben ünnepélyes keretek közölt nyílik meg az immár hagyományossá lett miskolci léli tárlat, a korábbi miskolci országos képzőművészeti kiállítások páros évenként jelentkező utódja. (Mint ismeretes, páratlan években a grafil-ii biennale vonzza Miskolcra az országos érdeklődést.) A jelenlegi formájában immár ötödször megrendezésre kerülő téli tárlatot Csohány Kálmán Kossuth-dijas grafikusművész nyitja meg, a nyitó ünnepségen a szurdokpüspöki asz- szonykórus működik közre, s a kiállítás december 31-ig •tart nj’itva. * Dusza Évával, a Miskolci Galéria igazgatójával vettük számba a téli tárlat előkészületeit. Ez a tárlat meghívásos, a részvételre a terület. azaz Borsod, Heves és Nógrád megye városaiban és községeiben élő képzőművészeket, a Képzőművészeti Szövetség és a Képzőművészeti Alap tagjait hívják meg, valamint a területen kívülről országos jelleggel azokat, akik már korábban is szerepeltek a terület tárlatain, vagy egyéb módon kötődnek hozzá. A meghívottak száma természetesen mindenkor irreálisan magas, most is közel háromszáz volt. Az idei téli tárlatra mintegy 65—70 művész küldte el 180—200 munkáját. Ebből a zsűri 4S művész 92 munkáját válogatta ki, s azok közül 36 festmény, 35 grafika, 18 szobor ■— kisplasztika, érem —", valamint 3 textilmunka. A területi szervezet tagjai közül' festménnyel tizenhatan. grafikával heten, textíliával ketten vesznek részt, míg szoborral összesen egy művész képviseli pátriánkat. Figyelemmel arra, hogy grafikusok is jelentkeztek festményekkel, ez a szám valamivel kevesebb, mintha összeadjuk az egyes ágazatokban jelentkezetteket, de így is a részivevőknek csaknem a fele az északi területről adódik. Figyelmet érdemel, hogy az ismert grafikusok közül szerte az országból többen jelentkeztek festményekkel is. A beküldött. illetve a látható anyag egésze is azt a törekvést tükrözi, hogy a merev műfaji határok feloldódjanak, elmosódjanak. A hagyományoknak megfelelően a kiállításon szereplő művek, illetve művészek munkájának honorálására a megyei és a városi tanács, valamint több nagyüzem ajánlott fel jelentős anyagi támogatást. így Miskolc megyei város Tanácsa, Borsod megye Tanácsa, megosztva két művész részére, továbbá az Ózdi Kohászati Üzemek, a Lenin Kohásza ti Művek, a Diósgyőri Gépgyár, a Borsodi Szénbányák Vállalat, valamint a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa. A hét intézmény által felajánlott jutalom ezek szerint nyolc művésznek juthat, s azokat a nyitó ünnepségen Rózsa Kálmán, Miskolc megyei város Tanácsának elnöke fogja átadni. * A decemberi miskolci téli tárlat még mindig a Miskolci Galéria „kényszer lakhelyén”, a Művészeti és Propaganda Iroda, illetve Kossuth Művelődési Ház emeleti termében és előterében várja látogatóit. Ezek az adottságok évek óta béniiólag hatnak a téli tárlatok és a grafikai biennálék fejlődésére. feltétlenül jelen van bizonyos stagnálás e szűk tárgyi keretek között, és úgy tűnik, a december 3-án nyíló tál-lat alkalom lehet a mérlegelésre, annak felmérésére, vajon ilyen körülmények között lehet-e. kell-e további téli tárlatokat hirdetni, vagy elégedjünk meg esetleg egy reprezentatív helyi kiállítással. Dusza Éva optimista: úgy tűnik, 1979 márciusában megkezdik végre a Galéria épületének rendbehozatalát. S talán akkor a grafikai biennálék és téli tárlatok elhelyezési ügye megoldódik. S utána lehet a tartalmi megújulásról is gondoskodni. <bm) „Mindennapok titka” A fővárosi Radnóti Miklós Irodalmi Színpad november 30-án délután öt órai kezdettel Szerencsen, a cukor- és csokoládégyári művelődési házban vendégszerepei és „Mindennapok titka” címmel bemutatja a Szovjet Irodalom élő mellékletének új műsorát. A műsorban közreműködnek: Keres Emil, Szilágyi Tibor, Bodor Tibor, Somhegyi György, Vitai Ildikó, Kohut Magda, Győry Franciska, Verdes Tamás, Thirring Viola; műsorvezető Bíró András, rendező Somhegyi György. Te van amatőr könyvek A nagy hírű békéscsabai Tevan Kiadó és Nyomda 1913. és 1943. között megjelentetett Tevan amatőr könyvek című sorozatának kiadványait, illetve az eredeti tizennégyből tizenkettőt most újra közread a tett könyvvásáron a Magvető Könyvkiadó, egvséges kötésben, azonos méretben, szöveghűen, az eredeti illusztrációk fel- használásával, tokba _ helyezve. A sorozatban Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai. Krúdy Gj ’ula Aranykézutcai szép napok, Kármán József Fa...ti hagyományai, Fazekas Mi-, hály Lúdas Matyi, Gvadányi József Egy falusi nótáriusnak budai utazása, Csokonai Vitéz Mihály A csókok, Kisfaludy Sándor Regék a magyar clö-időből, Kisfaludy Károly Tollagi Jónás viszontagságai, Petőfi Sándor Az apostol, Fáy András A különös végrendelet, Vörösmarty Mihály A két szomszédvár, Heltai Gáspár A bölcs Esopusnak és másoknak fabulái című művei kapnak helyet»A Madách Kamara Színházban november 23-tól mutatják be Bernard Slade „Jövőre veled ugyanitt” c. kétrészes víg- játékát, a darab szereplői Schütz Ila és Sztankai István, a rendező: Szirtes Tamás. A képen: jelenet az előadásból. Hangverseny a színházban A kamarazenélés a zene művészetének egyik legszebb gyakorlata, amely általában nem vonz nagyszámú hallgatóságot. A hétfő esti bérleti hangverseny erre a hosszú tapasztalatra rácáfolni látszott, s igazán örvendetes lenne, ha nemcsak egyszeri alkalom lenne . .. Nagyon magas színvonalú kamaraestek a szakiskólában nagyon gyakran, nagyfokú érdektelenséggel találkoztak. Ezúttal az érdeklődés és siker nyitja elég egyértelmű. Az előadók közül Kocsis Zoltán ifjú, máris világhírű, Kossuth-dijas művészünk volt a mágnes, amely a hallgatóságot vonzotta. S ez önmagában éppen nem baj. Partnerei Szenthelyi Miklós hegedűművész és Berkes Kálmán klarinétművész voltak. A kamarazene azonban nem egy világnagyság tündöklése — közreműködőkkel, hanem egyenrangú partnerek társas zenélése. S az est folyamán nem egyszer a mondat első felére hallottunk zenei illusztrációkat. Kivéve az előadott szonáták lassú tételeit, amelyek valóban szép együtt- muzsikálást valósítottak meg. Nem véletlen, hogy a legnagyobb hatást Bartók: Kontrasztok című 3 tételes műve váltotta ki olyan sikerrel, hogy a III. tételt, amely a Sebes címet viseli — ismételni kellett. Bartóknak ez az alkotása Benny Good- mann, a világhírű dzsessz k-larinétművész kérésére készült, eredetileg hegedűre és klarinétra. Hosszabb megfontolás után vált 3 tételessé és csak a bemutató után nyerte el mai, végleges címét. E műben a 3 hangszer: a hegedű, klarinét és zongora hangja szétválik egymástól, nagyobb a mozgási lehetőség és szerényebb a zongora szerepe, sőt Bartók csak a klarinétnak és a hegedűnek illesztett be virtuóz, kíséretnélküli kadenciákat. Igazán ezekből érezhettük Szenthelyi és Berkes kitűnő zenei kvalitásait. A műsoron levő 2 Brahms-szonáta címe: f- moll szonáta klarinétra és zongorára, Á-dúr szonáta hegedűre és zongorára. Lehetne ugyanis fordítva is — a zeneirodalomban van rá példa. Ezt a körülményt nem véletlenül hangsúlyozzuk. Az est folyamán gyakran a mérleg megbillent és inkább klarinét kíséretes- és hegedű lcí- séretes zongoraszonátákat hallottunk. Sajnálatos, hogy — már a múltkori koncerten is, és most is — ismételten változik a műsor. Az eredetileg műsoron levő Brahms d-moll hegedű szonáta drámaibb, nagyobb szabású, mint a most elhangzott lírai fogantatású és nagyon kamarazene igényű Á-dúr. A siker nagy volt, látványos, sőt kamarazenénél szokatlanul nagy. Reméljük, a megnyért hívek hűek maradnak e szép műfajhoz. S hadd tegyünk még egy szerény megjegyzést. Minden hangverseny elengedhetetlen ösz- szetevője: a mű, az előadók — és akikért minden történik — a közönség. Kérdés: érdemes ennek a hálás, ifjú és világhíres művészünket őszinte lelkesedéssel ünneplő hallgatóságnak az érdeklődését fölösleges, hatást kereső várakozlatássn1 to'm-m:? V. Zalán Irén VENDÉGLÁTÖIPARI VÁLLALAT pályázatot hsrd&t igazgatási és ellenőrzési főosztályvezetői MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. Pályázati feltétel: állam- és jogtudományi egyetemi végzettség és 5 éves gyakorlat. Bérezés a 16/1976. MüM. sz. rendelet szerint. Jelentkezést: „Miskolci székhely” jeligére kérjük írásban a hirdetőbe, 1978. december 31-ig leadni. A MISKOLCI INGATLANKEZELŐ VÁLLALAT Hőszolgáltatási Főosztálya: 8 fő hőközpontkezelőt alkalmaz. Jelentkezés: a Győri kapui üzem területén Miskolc, Kellner S. u. 1. sz. Cselédes Károly üzemvezetőnél. Diósgyőri üzem területén: Diósgyőri Fűtőmű, Cserba Imre üzemvezetőnél. Versekről, versmondókról és másról Miskolcon rendezték meg az elmúlt vasárnap az országos vers- és prózamondóverseny megyei döntőjét. Mint már hírt adtunk róla, ezt megelőzően két selejtező verseny során válogatták ki a szakemberek azokat a fiatalokat, akiket érdemesnek találtak arra, hogy a megyei döntőn szerepeljenek. Akkori tájékoztatásunkkal ellentétben azonban erről a megméretésről a hat legjobb eredményt elért versmondót nem juttatták automatikusan a verseny második fordulójába, vagyis az országos középdöntőbe. A zsűri ezúttal azt az utat választotta — s ez helyénvaló is —, hogy minden megyében meghallgatja és pontozza a versenyzőket, s az így, országosan kialakult sorrend dönti el, kiket lát majd a tévé képernyőjén — az, aki szereld a versek tolmácsolóit, akkor is, ha azok amatőrök; s aki szereti a verseket ilyenféle tolmácsolásban is. Hírt adni tehát arról, hogy megyénket kik — vagy képviseli-e egyáltalán valaki — e nemes versengésben, egyelőre nem tudunk. Jellemzője azonban minden versmondó versenynek, találkozónak, hogy a számokkal értékelt és kifejezett teljesítményeken és eredménylistákon túl, mindig jó alkalmat ad véleményalkotásra, a gondolatok kicserélésére; szolgál örömmel és juttat a töprengésből is... Itt van mindjárt a „nézők” kérdése. Evek óla azt tapasztalni, hogy amikor már a televízió kamerái előtt versengenek ezek a fiatalok, országszert e sokan ülnek a képernyők elé. És ugyancsak évek óta hallani mindenhonnan a kesergésl: az előzetes versenyeken csak elvétve találni érdeklődőket, hallgatókat. Egyszóval nincs közönség. Hát akkor kinek mondják ezek a fiúk és lányok a verseket? Egymásnak, természetesen, felelhető azonnal. No. meg természetesen a zsűrinek ... És alighanem az utóbbi az igaz. Mert hisz’ez végül is verseny, s a zsűrié a döntő szó. (Meg a pont). Bonyodalmas dolog lenne most belemenni e helyütt, milyen — már a versmondás egész helyzetét érintő — hátrányok származtak ebből a „felállásból”. Itt vannak mindjárt a . versválasztés és előadásmód problémái. Nem lehet véletlen, hogy különböző versenyeken mindig találkozunk az „ügyeletes versekkel”; hogy szómontartatnak az úgynevezett sikerversek, amelyekből aztán az. „elcsépeltek, agyonmondottak” lesznek. S amikor arról hallunk, hogy egy-egy versmondó nem alkatához való, erejével azonsé igényű alkotást választ és mond éhükkor minden bizonnyal az okok között ott lappang az' is, hogy látott már „befutni” valakit! az adott verssel; sikert elérni... Sikert elérni pedig nem lehet utánzással; belső meggyőződés, hit és másnak elmondani akarás, tartalmas közlésvágy nélkül. Mégis, ezen a vasárnapi megyei döntőn is tapasztalhattuk, hogy jócskán vannak még a versmondóknak ilyeni'éle problémái. Kiugróan jó tefi- jesítményt, 'agy akár olyan versmondást, amire végig oda kell figyelni, nem. jegyezhettünk fel. A versmondók és versmondások többségéből hiányzott az eredetiség. (Sokszor próbáltuk, „hivatalból” ott levők, egymás között „eltalálni”: vajon, egy-egy fiatal, miért éppen azt a verset, vagy prózarészletet mondja, amit éppen hallunk ... Apropó, hallás ... Érdemes lenne az illetékeseknek egyszer végiggondolni: alkalmas-e egyáltalán az SZMT- székház földszinti klubterme arra, hogy ott versmondóversenyt rendezzenek. A csupa- ablak utca felőli része ennek a teremnek még az. edzett, hivatásos előadókat is próbára teszi. A legkülönbözőbb járművek nyüzsgése, a motorok zaja zavarja mind a versmondókat, mind azokat, akik őket. hallani szeretnék. (Hor<v nehogy félreértés legyen: a megyei művelődési központ munkatársai ezt a versenyt, s meg- elözőeket is, nagyon színvonalasan szervezték meg, s készítették elő. A helyszín megválasztása azonban semmiképpen nem nevezhető szerencsésnek ...) Milyen volt végül is ez a megyei döntő? A zsűri véleménye szerint — a már korábban látott, más megyei versenyekkel is összevetve — volt már jobb is, gj'engébb is . .. Kiugróan jó teljesítménnyel nem ..találkoztak”, de, ritka kivételtől eltekintve, nagyon gyenge produkcióval sem. Ha ehhez hozzátehetem a magam szubjektív véleményét: bizony, szürke középszerűség jellemezte a versmondáso- kait. Pedig .,. sok fiatalból érezni lehetett a „többre képességet”. S ismét a zsűri: több segítség kívántatik . 1. sok esetben az érződött, hogy. nincs a versmondók mögött egy jó „súgó” ... Hazafelé egy versmondóval jöttem, ö nem szerepelt ezen a döntőn. így morfondírozott magában: „Mi értelme van ezeknek a versenyeknek? ... úgyis a hétköznapokon dől el minden” ... Ebben maradtunk ... (t- n. j;) Bizottsági ülés A tárcához, illetve az ágazat, felügyelete alá tartozó vállalatok az orvosok és az őket segítő szakdolgozók seregének „hadtápját” jelentik — mondotta dr. Juszt Lajos egészségügyi miniszterhelyettes az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának keddi ülésén, amelyen az egészségügyi vállalatok helyzetéről tárgyaltak. Húszezer dolgozójukkal ugyanis ezek teremtik meg a gyógyító munka anyagi, technikai hátterét. A vita középpontjában az orvosi műszerek és technikai berendezések vásárlásának és javításának helyzete állt. Dr. Déváid József (Borsod megye) a meglevő pénzzel, lehetőségekkel való jobb, hatékonyabb gazdálkodást szorgalmazta. Ha az egészség- ügyi vállalatok a hadtúpot jelentik, akkor valami baj van a „felderítőkkel” — jegyezte meg, mert az információ, a . munka egyeztetése és irányítása nem mondható valami jónak. Borsodban például több mint 1 minió forintnyi értékű művese-alkat- rész hever kihasználatlanul: a régi tfnusú berendezéseket mór újakkal váltották fel, de az alkatrész-megrendelés nem követte a változást. Végső soron nem az egészségügyi vállalatokról, még csak nem is az ágazatról, hanem tízmillió állampolgár gyógvításáról beszélünk most — hangoztatta Nics T"'"os (Fejér megye) Ha egy kisgyereknek a több diontt-m.s szemüveg hat hónán alatt készül el, akkor fél évre megkeserítik a szülő és az aplóság életét.
