Észak-Magyarország, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-25 / 278. szám

AZ MSZMP BORSOD-ABAŰJ-ZEMPLEn MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ünnepségek a KMP fakulásának évfordulóján Koszorúzás a Munkásmozgalmi Emlékműnél XXXIV. évfolyam, 278. szám Ára: 80 fillér Szombat, 1978. november 25. Emil Kossuth-díjas színmű­vész Komját' Aladár: Prole­tár Magyarország marsol cí­mű költeményét szavalta el, majd elhelyezték a kegyelet és a megemlékezés virágait. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak képviseletében Németh Károly, az MSZMP KB tit­kára és Nemes Dezső, a Nép- szabadság főszerkesztője, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai koszorúzták meg az emléktáblát. A KISZ nevében Barabás János, a KISZ KB titkára és Sze- geczkiné Fehér Éva, a KISZ KB tagja koszorűzott. A jubileum alkalmából pénteken koszorúzási ünnep­séget tartottak a főváros XII. kerületében is, a Városmajor utca 42. számú házának fa­lán elhelyezett emléktáblá­nál, amely a KMP megala­kulásának színhelyét jelöli. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Budapesti Bizottsága nevében Méhes Lajos első titkár és Szabó Piroska, a végrehajtó bizottság tagja koszorűzott. A Visegrádi utcában Németh Károly és Nemes Dezső ko- szorúzott. A párt megalakulásának (10. évfordulója alkalmából pén­teken koszorúzási ünnepsé­get rendeztek a Visegrádi ut­cában, a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja Közpon­ti Bizottságának először ott­hont adó háznál, a 15. szá­mú épületnél. Az emléktábla előtt dísz­őrség sorakozott fel. A Him­nusz elhangzása után Keres A Varsói Szerződés tagál­lamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén részt vett magyar küldöttség pénteken délelőtt látogatást tett a Ma­gyar Népköztársaság moszk- 7i nagykövetségén és talál­kozott a magyar kolónia kép­viselőivel A küldöttséget dr. Szűrös Mátyás nagykövet kö­szöntötte. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a delegáció vezetője tolmácsolta a kül­döttség üdvözletét a Szovjet­unióban dolgozó magyarok­nak és baráti beszélgetést folytatott a találkozó részve­vőivel. Pénteken délután elutazott Moszkvából a magyar . párt­ós kormányküldöttség,, amely részt vett a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanács­kozó Testületének ülésén. A küldöttség vezetője Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, tagjai: Lázár György, a Politikai Bi. zottság tagja, miniszterelnök, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Púja Fri­gyes, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter. , Szocialista srszlpi milaú iifiiiBíi A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjainak vezetői és kormányfői megvitatták a Közel-Keleten kialakult hely­zetet és- határozottan elítél­ték az Egyesült Államok égisze alatt fogant egyipto­mi—izraeli különutas egyez­ségek politikáját, amely újabb veszélyes bonyodalmakhoz vezet a térségben. Kifejezték meggyőződésüket, hogy az ilyen különutas arabellenes alkudozás ellentétben áll a térség összes népeinek, kö­zöttük az izraeli népnek a ja­vát szolgáló átfogó politikai rendezés érdekeivel, ellenté­tes a nemzetközi biztonság követelményeivel és az ENSZ határozataival. A testvéri országok kom­munista és munkáspártjainak vezetői és kormányfői kije­lentették, hogy támogatják az arab országok állam- és kor­mányfőinek bagdadi értekez­letén született határozatokat. Ügy vélik, hogy ezek a hatá­rozatok fontos és hasznos sze- , repet játszanak majd a kö­zel-keleti probléma hatékony és igazságos rendezéséért, a közel-keleti és az általános békéért vívott harcban. Losanczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Poli­tikai Bizottság tagjai pénte­ken az Országházban fogad­ták a jugoszláv nemzetgyűlés — Dragoszlav Markovicsnak, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság nemzet- gyűlése elnökének, a Jugo­A bolíviai hadsereg pénte­ken államcsínyt hajtott végre és az első jelentések szerint megdöntötte Juan Pereda el­nököt és kormányát. A hata­lomátvételt a hadsereg fő- parancsnoka, David Padilla Arancibia tábornok jelentette be hivatalos közleményben. A főparancsnok közlemé­ny szerint haladéktalanul általános választásokat írnak ki, és az ország új alkotmá­nyos elnökét. 1979 augusztu­sában fogják beiktatni. Négy hónapon belül ez már a második katonai államcsíny a latin-amerikai országban. Mint ismeretes, Juan Pere­da a nyáron Hugo Banzer tábornokot félreállítva került az elnöki székbe. szláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága tagjának vezetésével — hazánkban tar­tózkodó küldöttségét. A szí­vélyes, baráti légkörű meg­beszélésen részt vett Péter János, az országgyűlés alel- nöke és dr. Vitomir Gasparo- ixics, a Jugoszláv Szdcialista Szövetségi Köztársaság buda­pesti nagykövete. La Pazban nyugalom ural­kodik. Attól eltekintve, hogy fegyveresek őrzik a bolíviai főváros kulcsfontosságú pont­jait, semmi jel sem utal a hajnalban lezajlott katonai államcsínyre. Pereda elnök hollétéről el­lentmondásos jelentések ér­keztek: egyes értesülések sze­rint hivatalában fogva tart­ják, mások szerint — mint a légierő volt főparancsnoka — arra a légitámaszpontra me­nekült, ahonnan a júliusi ha­talomátvételt előkészítette. Meg nem erősített rádióje­lentések tudni vélik, hogy re­pülőgépen elhagyta az orszá­got, s feltehetően Chilében vagy Paraguayban keres me­nedéket A KMP megalakulásának 60. évfordulója alkalmából tegnap délben megkoszorúz­ták Miskolcon a Munkásmoz­galmi Emlékművet. A megyei pártbizottság képviseletében dr. Havasi Béla megyei tit­kár. a városi pártbizottság képviseletében Drótos László első titkár, a járási pártbi­zottság képviseletében Bialis József első titkár helyezte el a koszorúkat az emlékmű ta­lapzatán. A tanácsok részéről dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke. Rózsa Kál­mán. a városi tanács elnöke ■és Nikita Ferenc, r. járási hi­vatal elnöke koszorúzolt. A hála és kegyelet virágait a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa képviseletében Tóth József, az SZMT vezető tit­kára helyezte el... Az ünnep­ségen részt vettek a megyei, a városi és a járási KISZ, a Hazafias Népfront, s a fegy­veres testületek képviselői is Fotó: Laczó József Jubileumi emlékkiállítás a Herman Ottó Múzeumban Ha belépünk a Herman Ottó Múzeum földszinti kiál­lítótermeibe, azonnal szembe­tűnik egy tépett, kopott nem. zetiszínű zászló, rajta a fel­irat: „1737-ben alakult;f ma­gyar lakatos-társulat”. Mun­kásmozgalmunk kezdeteinek elikviái és dokumentumai sorakoznak előttünk a fala­kon. A miskolci és borsodi ipar első időszakai tekintenek ránK a régi képekről, majd ipartestületi dokumentumok idézik a múlt századot. Ott olvashatjuk, mindjárt az első összeállításban a Miskolci Ál­talános Munkásönképző Egy­let alapszabályait. A kiállítási anyagok tovább kísérnek a történelemben: főszolgabírói j hentesek az alispánhoz, ózdi bánvászlajstromok, a mun­kásélet és a munkások elnyo­matásának dokumentumai sorjáznak. A szemközti falon Ferenc József híres, Népeim­hez! című, 1914, július 28-i felhívása, a háborús élet ío- tódokumentumai, a polgár- mester utasítása az elesett katonák bejelentéséről. Hadi­élelmezés és háborús ellátás nyomorúságos szele csap meg a bolti táblákról, a jegy­beváltási hirdetményekről, ár­jegyzékekről. de már ott az eredeti plakáton a rajzos fel­hívás: ;,Proletárok! Előre! Ti vagytok a világ megváltói!”, s ott a petíció megszámlál­hatatlan aláírással, amelyben a munkások képviseletet kö­vetelnek maguknak a város vezetésében. A Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére nyílt- a jubileumi kiállítás a Herman Ottó Múzeum föld­szinti termeiben. Fő célja az adott, sorsfordító jelentőségű időszak történelmi összefüg­géseinek bemutatása. A már ismerteteti első teremben, va­lamint a további helyiségek­ben a miskolci és borsodi munkásmozgalom tárgyi és dokumentációs emlékei lát­hatók a múlt század utolsó három évtizedében és száza­dunkban, a Tanácsköztársaság bukásáig. A további termek­ben már a forradalmi időszak relikviái és dokumentumai sorakoznak. „Minden gyár­itok legyen munkászászlóal­ja!” — követeli egyik eredeti plakát, majd megtekinthetjük a miskolci események doku­mentumait, a Tanácsköztár­saság helyi szerveinek meg­alakulásáról szóló jelentése­ket, táviratokat, űjságbeszá- moíókat, az 1919-es harcok emlékeit, látjuk Kun Bélát a miskolci, tetemvári népgyű­lésen. A sok értékes dokumen­tumból összeállított kiállítás egésze szemléletesen érzékel­teti az ipari munkásságnak az első világháborút megelő­ző időszakban megmutatko­zott szerveződését, kialaku- lásqt, mozgalmának jelentő­sebb állomásait, majd a há­borús terheket, s a fokozódó elnyomás szülte megmozdu­lásokat. Végül, de nem utol­sósorban, igen markánsan mutatja meg ez a tárlat, mi­ként is zajlott le az 1918 no­vemberétől, a KMP megala­kulásától 1919. augusztus 1-ig tartó történelmi időszak sző­kébb pátriánkban. A kiállítást pénteken dél­után dr. Havasi Béla, a me­gyei pártbizottság titkára nyitotta meg a nagy szám­ban összegyűlt érdeklődő — köztük a város és a megye párt-, állami, társadalmi köz­életénél: reprezentánsa; — előtt. Megnyitójában először u Kommunisták Magyaror­szági Pártja 60 év előtti meg alakulásának jelentősegét, történelmet formáló erejét méltatta, s azt elemezte, mit jelentett akkor a párt színre­lépése. Beszélt az I. világ­háború évei hozta társadal­mi változásokról, vázolta az akkor kialakult társadalmi helyzetet, amelynek kereté­ben a munkásság felhívásá­nak hatására, valamint ax egyre növekvő elégedetlen^ ségtől serkentve megmozdu­lások követték egymást a me­gyében, például Sajóbábony- ban, Sajószögeden, Ároktőn^ Edelényben, nem utolsósor­ban Diósgyőrött és Özdon, Sátoraljaújhelyen pedig a baloldali szociáldemokrata párt befolyására voltak je­lentős megmozdulások. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom példáját em­lítette a* továbbiakban dr.' Havasi Béla, majd a KMP célkitűzéséről és helyi tevé­kenységéről beszélt, részlete­sen ismertetve a miskolci, il­letve borsodi megalakulás körülményeit, mozzanatait. A párt munkájának tükrében mutatta be az 1918 novembe­rét követő időszakot, majd a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásáról, harcairól, elárultatásáról, illetve buká­sáról beszélt, valamint arról, hogy a kegyetlen fehérterror miként semmisítette meg a Tanácsköztársaság vívmá­nyait, s hogy vele szemben az illegalitásban dolgozó párt hogyan tartotta ébren a forradalom parazsát. A hat évtizedes küzdelmekről szól­va kegyelettel emlékezett a harcos elődökre, és méltatta a kiállítást, amelynek anyaga ezt a hat évtizedet és annak előzményeit, illetve annak helyi vonatkozásait igen ér­zékletesen tárja a látogatók elé. Végezetül dr. Szabadfalvi József megyei múzeumigaz­gató ajánlotta a jövő év ta­vaszáig nyitva tartó kiállítást Borsod és Miskolc közönségé­nek figyelmébe. Jnnepi megemiekezés Mezőcsáton A KMP megalakul ás ura emlékezve, tegnap, pénteken délután az MSZMP Mezö- csáti járási Bizottsága ün­nepséget rendezett Mezőcsá­ton. A járási művelődési központ nagytermében sorra került ünnepi megemlékezés­re eljöttek a párt, a magyar munkásmozgalom régi harco­sai. Az elnökségben foglalt helyet Deme László, az MSZMP Borsod megyei Bi­zottságának titkára, Újvári István, a Leninvárosi Pártbi­zottság titkára, a mezőcsáti járásban élő veteránok és a 45-ös párttagok képviselői, a járási párt-végrehajtóbizott­ság tagjai. Az ünnepi meg­emlékezés résztvevőit Korács József, a Mezőcsáti járási Pártbizottság első titkára kö­szöntötte. Megnyitó szavai után Deine László, a me­gyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. — A KMP megalakulásá­ra emlékezve elsősorban az általa vezetett több évtizedes küzdelmek legfontosabb ered - hiányét, a megalapozott és fej­lett szakaszában épülő szo­cializmust ünnepeljük — mondotta bevezetőjében. — Számunkra- a történelem már kézzelfoghatóan bebizonyí- totta, hogy a KMP program­ja reális volt. Ezért nekünk a feladatunk, hogy meg­mutassuk, miként valósultak meg az 1918-ban megfogal­mazott célok, milyen tapasz­talatokat nyújt a párt 60 éves küzdelme mostani fel­adataink megoldásához. — Viharok közepette szü­letett a kommunista mozga­lom, így a magyar kommu­nista párt is — mondotta a továbbiakban. — A kommu­nista mozgalom a társadalmi változások, a munkásmozga­lom fejlődésének terméke, de egyben az ellentmondások megoldásáén folytatott for­radalmi harc lendü’etének és sikerének feltétele is volt. A KMP megalakulásával először vált valódi élcsapat a mun­kásosztály vezető magjává, s ezzel a proletariátusnak le­hetősége nyílt, hogy önálló, forradalmi politikát folytas­son, és bizonyítsa, hogy ér­dekei valóban megegyeznek a nemzet többségének alap­vető érdekeivel, hogy vezeté­sével megoldhatók a nemzet (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents