Észak-Magyarország, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-24 / 277. szám

1978. november 24., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 f# an an Koszon to Hoívau evvel ^*186tt' november 24-én Korvin Ottó bátyjának, Kelen Jó- zsetnek a budai Városmajor utca 42. sz. alatti lakásán 35—40 forradalmár — mi­után Kun Béla beszédét meghallgatta — egyhangúan kimondta a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulását. Ezen a napon vette kez­detét a kommunista párt mindmáig tartó forradalmi küzdelme, mely hol fegy­verrel, hol agitatív eszkö­zökkel, egyszer nyíltan, máskor föld alá kényszerít­ve, kudarcok után, súlyos vereségekből is felépül­ve, fényes győzelmeket arat­va, de az elért eredménye­ken soha meg nem pihenve hat évtizede folyik és foly­tatódik tovább a kommu­nizmus megteremtéséig. Mit jelent ez a hat évti­zedes szakadatlan harc if­júságunknak, köztük a Ma. gyár Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjainak, akik közül az „öregek” is 1945 körül születtek, s egyidősek a szabadsággal? Mit élhet­nek át az élethalálharc­ból azok a fiatalok, akik mióta gondolkodó ember­ként léteznek, konszolidált viszonyokat, humánus tár­sadalmi rendet látnak, mely ha küzd is gondokkal, fej­lődésükhöz, emberi kitelje­sedésükhöz mindenkor biz.' tosítja a feltételeket? Mi­ként értheti meg e hat év­tized történelmi jelentősé­gét az a fiatal, aki 1960-ban született, s ez évben — 18. életévét betöltve és pártunk eszméit magáénak vallva — felvételét kérheti a kom­munista párt soraiba, ahol még a pártalapítók közül is tevékenykednek? Milyen felelősséget, milyen felada­tokat ró ránk — a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség tagjaira, munkatár­saira, veífetőire — a 60 éves küzdelem, a sok ezer meg­gyilkolt igaz ember, a leg­szebb örökség, a készen ka­pott, nyugodt, kiegyensúlyo­zott élet? Ifjúsági szövetségünk a forradalmi hagyományok örökösének vallja magát, és hittel, felelősséggel vállalja a szocialista társadalom építésében rá háruló fel­adatokat. Küldetésének fia­talságunk csak akkor tud eleget tenni, elődei útját csak akkor tudja követni, ha ismeri és tiszteli ezt a küzdelmes utat. Tudjuk és valljuk; fele. lősségünk nagy abban, hogy a tisztelgés, a hála virágai ne maradjanak üres forma, ságok, hanem a nap mint nap végzelt becsületes munkával, a forradalmi múltba és az építő jelenbe vetett igaz hittel, a köz dől. gaiért, a béke és a szocia­lizmus ügyéért végzett együttes tevékenységgel nyerjenek valódi tartalmat. Ma, amikor kommunista fiatalok országszerte kö­szöntő szavakkal tisztelik meg a párttagokat, és az emlékezés koszorúit helye­zik el a mártírok emlékmű­vein, tudjuk, hogy szavaik súlyát, igaz jelentőségét jól értik és mélyen átérzik. Az ünnepnek az adja meg iga­zi fényét, hogy a hétközna­pok küzdelmeiben a gene­rációk egymás mellett, egy. másért dolgozva, harcolva merítenek a magyar mun­kásmozgalom elmúlt évtize. deinek forradalmi tapaszta­lataiból. Ezeket a tapasztalatokat újra és újra számba venni, értékelni és has'znosítani kötelességünk. A tapaszta­lásért ma már nem kell életünkkel fizetnünk, mint elődeink közül oly soknak a 60 év során. Mártírok és hősök sírjai jelzik pártunk történelmi útját; jelölt és jelöletlen sírok százai 1919 után. a Horthy-korszakban, a spanyol polgárháború, majd a TI. világháború évei­ben, a személyi kultusz ide­jén és 1956-ban. Ma a párt történetét ta­nulmányozva, és a vissza. emlékezök sorait értőn hall­gatva juthatunk azok Ív'.; a tanulságokhoz, melyek nél­külözhetetlenek mindennapi munkánk során. Ezek a ta­nulságok, és pártunk mai iránymutatásai segítenek el­igazodni, ha napi érdekeket és végső célokat kell egyez­tetnünk, ha gazdasági gon­dokon próbálunk úrrá len­ni, ha kulturális vagy szó. ciális problémák előtt ál­lunk, ha erkölcsi normákat elemzőnk, minősítünk. Ifjúsági szövetségünk tag­jai, a magyar fiatalok büsz­kék apáik, elődeik nagysze­rű tetteire, a hat évtized harcának, küzdelmeinek halhatatlan eredményeire. Méltó folytatói, továbbvivői akarunk lenni a megkez­dett útnak, továbbfejlesztői, szorgos építői a szocialv' i társadalomnak. Örökségünk gyönyörű: a béke. a nvu- godt. kiegyensúlyozott élet, szocializmus. gazdálkodnunk vele. vigyázó kezekkel kell még teljeseb­bé tenni, bog}' utódaink szemébe mi is olyan nyíl­tan nézzünk maid. ahogy azt elődeink tehették Kommunista Ifjúsági Szövetség Borsod megyei Bizottsága T örténelmünk aranybetűs év­fordulójára emlékezünk. A szocialista forradalmak haj­nalán, a lenini eszme ihleté­sére, ma hatvan esztendeje, 1918. november 24-én- alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja. Létrejötte korszakos jelentőségű né­pünk életében. Olyan erő született, amely magasra emelte a marxizmus— lenin.izmus zászlaját, s hatvan eszten­dőn keresztül vezette és vezeti mun­kásosztályunk,. dolgozó népünk nehéz, küzdelmes harcát az .igazságosabb tár­sadalmi rendért, a szebb, boldogabb holnapért, a szocialista Magyarország megteremtéséért. Olyan párt alakult akkor, november végén, amelyre liléi­tek Marxnak és Engelsnek „A Kom­munista Párt kiáltványá”-ban, a tudo­mányos szocializmus alapokmányában megfogalmazottak: „Az osztálypártban kommunisták tömörülnek, akik a gya­korlatban minden ország munkáspárt­jának leghatározottabb, szüntelen to­vábbhaladásra ösztönző részét alkot­ják: az elmélet terén a proletariátus többi 'tömegeivel szemben az az elő­nyük, hogy tisztában vannak a prole­tármozgalom Feltételeivel, menetével és általános eredményeivel.” Pártunk 1918 őszén forradalmi hely­zetben alakult meg. 1918. Október 31- én győzött a polgári demokratikus for­radalom, amely megdöntötte az Oszt­rák—Magyar Monarchiát és kivívta Magyarország állami önállóságát. S no­vember közepén kikiáltották az akkori idők legdemokratikusabb köztársasá­gát. Az őszirózsás forradalom véget ve­tett a háborúnak, megteremtette a pol­gári szabadságjogokat, s ezzel lehető­ség nyilt a szabadabb gazdasági-társa­dalmi fejlődésre. Azonban a polgári demokratikus program 1918 végén és 1919 elején már nem. volt elgégséges. Napirendre került a szocialista forra­dalom. Ahhoz azonban, hogy a mun­kásosztály kivívja a hatalmat, új, nem szociáldemokrata pártra volt szükség. Ma, hatvan év távlatából tisztelet­tel emlékezünk azokra, akik a for­radalom ügyét továbbvivő erőt, a mun­kásosztály forradalmi élcsapatát, a kommunista pártot létrehozták: a bal­oldali szociáldemokratákra, a forradal­mi szocialistákra: és a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban részt vett és Szovjet-Oroszországból hazatért ma­gyar in térn.áci o-n a 1 is tá k ra. A budapesti Városmajor utca 42-es számú házban összegyűlt három forra­dalmi csoportba tartozók, akik létre­hozták a Kommunisták Magyarországi Pártját, a szocialista forradalom meg­vívásának szükségességét hirdették meg. A Vörös Újságban ezt írták: ,.Az egyetlen kiút a szocializmus. A szocia­lizmus, amely nemcsak a termelés anarchiáját szüntetné meg, de azt a lel­ki anarchiát is, amelybe a kapitalizmus az emberiséget süllyesztette. A terme­lés köztulajdonba vételével visszaadná elvesztett hitét, de: elvesztett munka­kedvét is az emberiségnek. Elérkezett tehát az ideje a szocializmus megvaló­sításának. Es a proletariátus érzi az erőt, s az akaratot is magában ezért a megválóitásért sikraszállni.”" Ritkán adódik a történelemben, hogy egy párt forradalmi célja ilyen rövid idő alatt valóra váljon, mint a KMP-é. Négy hónappal a kommunista párt megalakulása után a két munkáspárt — az MSZEtP és a KMP — egyesülésé­vel győzött a proletárforradalom, kiki­áltották a Magyar Tanácsköztársaságot. ' A Tanácsköztársaság a munkásosz­tály, a dolgozó nép küzdelmének ered­ményeként. fegyveres felkelés nélkül jött létre, elsőként igazolva ezzel a gya­korlatban azt a marxi—lenini felfogást, hogy a polgárháború nem egyedüli út­ja a szocialista forradalomnak. A KMP tevékenységét, a gazdaság- szervezési. államépítési, szociális és kul­turális erőfeszítéseket. a Tanácsköztár­saság 133 napjának tetteit, eredményeit nehéz volna mind felsorolni. A Tanács- köztársaság a kommunista párt segít­ségével — melynek ebben az időben a fővároson kívül erős szervezetei vol­tak Debrecenben, Nagyváradon, Szege­den, Salgótarjánban. Sátoraljaújhelyen, Pápán stb. — köztulajdonba vette a 20 munkásnál többet foglalkoztató üzeme­ket, kisajátította a 100 holdnál na­gyobb földbirtokokat, és intézkedése­ket tett az életviszonyok megjavításá­ra, a nép kulturális színvonalának emelésére, s megteremtette a magyar Vörös Hadsereget. Nagy lendülettel kezdtek hozzá az új típusú szocialista állam létrehozásához. A magyar munkásosztály tette — pártja vezetésével — egyben nagy je­lentőségű internacionalista tett is volt. Segített terjeszteni a szocialista forra­dalom lángját az európai országokban, támogatást nyújtott az élethalálharcát vívó Szovjet-Oroszonszagnak. Lenin sza­vaival szólva ,,a vakot Is látóvá let­te”, s bebizonyította, hogy a proleta­riátus diktatúrájának megteremtése * kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet törvényszerűsége. A fiatal Tanácsköztársaságnak úgy kellett léteznie, hogy szinte az első percektől fegyveresen is meg kellett védelmeznie a magyar proletárdiktatú­rát. Az imperialista hatalmak nem tűr. lék, hogy a Szovjet-Oroszország mel­lett még egy munkásállam legyen, és felhasználva a román, a csehszlovák és a jugoszláv burzsoá kormányt, katonai intervencióba kezdtek. A Tanácsköz­társaság igen nehéz helyzetbe került, a Vörös Hadsereget több mint három­szoros túlerő támadta. Es ez a hadse­reg, melyet sebtében mozgósítottak a proletárdiktatúra, az ország független­sége védelmében, sikereket tudott el­érni. Dicső hadjáratot vezetett északon, ahol a felszabadított területeken a cseh és a szlovák kommunisták kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot. Hogy miből táplálkozott a Vöi'ös Hadsereg sikeres hadjárata? Abból, hogy a. Tanácsköztársaság háborúja igazságos, forradalmi háború volt. Egy­idejűleg harcolt a nemzeti önrendel­kezésért és a proletárforradalom vív­mányainak megvédéséért. „A háború, • amelyet ti viseltek, az egyetlen jogos, igazságos, igazán forradalmi háború, az elnyomottak háborúja az elnyomók el­len, a dolgozók háborúja a kizsákmá­nyolok ellen, háború a szocializmus győzelméért. Az egész világon a mun­kásosztály minden becsületes tagja a ti pártotokon áll” — üzente Lenin 1919. május 29-én. A túlerőben levő ellenség és a belső ellenforradalom azonban visszavonulás­ra kényszeritette a Vörös Hadsereget. Magyarországra igen nehéz idők kö­vetkeztek. A fehérterror, a 25 éves Horthy-rendszer. A magyar proletariá­tus szivéből azonban még a féktelen fe- hérterror ,sem tudta kitépni a felejt­hetetlen 133 napot. Jellemző, hogy a proletárdiktatúra leverése utáni idő­szakban a párt illegális sejtjei rövid időn belül kiépültek, s 1920 tavaszán már megjelentek az országban az el­ső kommunista propagandaanyagok, hí­rül adva: él, dolgozik a párt. A hú­szas évek közepén még legális fedö- szervel, a. gyorsan népszerűvé váló, s ezért hamar a hatóságoktól felmorzsolt MSZMP-t is szárnyra tudta bocsátani. A mély illegalitásban működő kommu­nista párt tevékenységének kiemelkedő aktusa volt az 1930 szeptemberi buda­pesti megmozdulás, ahol újra százezre­ket tudtak az utcára vinni a burzsoá­zia ellen. És a párt — vezetőinek soro­zatos letartóztatása és kivégzése elle­nére — hallatta hangját, a totális fa­siszta diktatúra kiépítésének kísérlete, majd a fokozott háborús kizsákmányo­lás ellen, a fasiszta szövetséges blokk­ból való kilépés, a szovjetellenes hábo­rú haladéktalan befejezése érdekében, a független, szabad, demokratikus Ma­gyarország megteremtése mellett, az antifasiszta egységfrontért. Amiért a kommunisták küzdöttek a fehérterror alatt, 1945. április 4-ével, hazánk felszabadításával következett be. A szovjet hadsereg elhozta a várva várt felszabadulást, népünk előtt meg­nyílt a felemelkedés, a szebb, boldo­gabb élet lehetősége. A kis létszámú il­legális kommunista pártból néhány hó­nap alatl több tízezres, számottevő po­litikai erőt képviselő, szervezetileg egy­séges marxista—leninista párt lett. Az MKP volt az egyetlen erő, amely a felszabadulás kezdetétől mutatni tudta a Magyar népnek a háború okozta ösz- szeomíásból a kivezető utat, s meghir­dette: lesz magyar újjászületés! A KMP 1945 májusi országos értekezlete hatá­rozatainak megfelelően küzdött a gaz­dasági stabilitásért, az infláció meg­szüntetéséért, a bányák, a bankok ál­lamosításáért. A kommunisták javasol­ták a 3 éves, tervet, ők voltak, akik kidolgozták a szocialista átalakulás programját, megteremtették a jó fo­rintot, leleplezték a reakciót. És élen haladt a párt a munkás egységfront, az .egységes munkáspárt megteremté­sében, az új államhatalom kiépítésé­ben, a szocializmus alapjainak leraká­sában, a proletárdiktatúra megszilár­dításában. Az eredmények mellett azonban pártunk hibákat is elkövetett, melyekért drágán fizetett. A személyi kultuszból eredő elméleti és politikai hibákat az ellenség kihasználta, s 1956- ban ellenforradalom tört ki. A magyar munkásosztály és a ma­gyar nép legjobbjai, a szocialista' rend­szer hívei a Szovjetunió testvéri, inler- v nacionalista segítségével leverték az ellenforradalmat; s országunk, népünk újra elindulhatott a felemelkedés út­ján. A forradalmi munkás-paraszt kor­mány rendkívül nehéz körülmények között kezdte meg a tevékenységét. Az ellenforradalom hallatlan anyagi és po­litikai károkat okozott. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt azonban megmu­tatta a kivezető utat. a nehézségekből. „A párt összes egészséges erőire tá­maszkodva helyreállítjuk és új éleire keltjük * párt M®rvezeleit” — adta hírül az Ideiglenes Központi Bizottság felhívásában. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és az MSZMP létrejötte és világos programja gyöke­res fordulatot hozott. A párt újjáala­kult tevékenységéi olyan sikerek fém­jelezték, mint a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének befejezése, a szo­cialista társadalom alapjainak leraká­sa, az életszínvonal állandó emelése, a kulturális forradalom teljes kibonta­koztatása, a gazdaságirányítási rendszer reformja, a fejlett szocialista társada­lom építésének kezdete. A felszabadulást követő évtizedek­ben tehát hazánk — pártja vezetésé­vel — nagy utat tett meg. Népünk áldozatos 'munkájának eredményekép­pen a háború előttihez képest öt és fél­szeresére nőtt a nemzeti jövedelem, több mint tizenkétszeresére az ipar ter­melése. A mezőgazdaság kisebb terü­leten lényegesen kevesebb ember mun­kájával csaknem 80 százalékkal ad töb­bet. Az .ország állóeszköz-állománya majdnem négyszeresére emelkedett, s körülbelül 70 százalékát 1950 óta helyeztük üzembe. 1977-ben 3 hét. alatt termeltünk annyi villamos ener­giát, mint 1938-ban egész évben. A la­kosság egy főre jutó fogyasztása több mint háromszorosára nőtt. Az ország- építő munka eredményei nyomán gyö­keresen megváltoztak a lakosság élet- körülményei. Sikeresen munkálkodunk a kulturális felemelkedés feladatainak megoldásán. Eddig elért eredményeinket húzta alá a Központi Bizottság 1978 áprilisi ülése, megállapítva: az élet 'minden fő területén, a politikai, a gazdasági, a kulturális életben eredményes munka folyik. Alapjában sikeresen oldjuk meg gazdasági életünkben az intenzív fej­lődésre való áttérés és a számunkra nehezebbé vált nemzetközi gazdasági körülményekhez történő alkalmazkodás nagy erőpróbát jelentő és összetett fel­adatát. Ötödik ötéves népgazdasági tér. vünk eddigi teljesítése azt bizonyítja, hogy egységes akarással úrrá tudunk lenni gondjainkon, nehézségeinken. 1979-ben és a következő években a gazdasági építömunka sikeres folytatá­sának kulcskérdése, hogy fejlődésünk minőségi tényezőit, elsősorban a gazda­sági egyensúlyt javítsuk. Minden más feladatotx ennek kell alárendelni. Ha erőinket célirányosan összefogjuk, ak­kor megteremtjük annak feltételét, hogy közös erőfeszítéssel megőrizzük népünk elért életszínvonalát és a jövő­ben is gazdálkodásunk, termelésünk eredményeivel összhangban javítsuk rendszeresen tovább. Jó munkával teremtettük meg or­szágunk nemzetközi megbecsülésének, tekintélyének alapjait is. Népünk és munkásosztályunk a fejlett szocialista társadalom építésében tanúsított maga­tartásával,’ igazi szocialista hazafiságá- val, eredményeivel járul hozzá a pro­letár internacionalizmus eszméjének és gyakorlatának gazdagodásához, erősíti szövetségét, barátságát és együttműkö­dését a Szovjetunióval, a Varsói Szer­ződés és a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának tagállamaival, a szo­cialista közösség országaival. Ezzel iá- rul hozzá a haladás erőinek világmé­retű előretöréséhez, szolgálja a béke és a társadalmi haladás ügyét. Pártunk hat évtizedes fennállása során következetes és legyőzhetetlen erőnek bizonyult, olyan forradalmi erőnek, amely üldöztetéssel, káros befolyások­kal, hibákkal és tévedésekkel megbir­kózva, szervezeti formáit a konkrét helyzetnek megfelelően változtatva, egy pillanatig sem szüntette be a nemzet felemelkedéséért, a szocialista társada­lom megteremtéséért vívott küzdelmét. S hogy ez igv lehetett, annak is köszön­hető: partunk a nép szolgálatában lett a nép vezetője. A párt 60 éves törté­nete során mindig küzdött a tömegek megnyeréséért, úgy hatott a dolgozók eszére és szívére, hogy tanult is a tö­megektől Ezért van pártunknak te­kintélye. ezért építi napjainkban a ma­gyar nép tettekkel szocialista hazáját. Ezért van az, hogy pártunk tagsága, népünk a KMP megalakulásának 60. évfordulóját az ügyhöz méltóan kö­szönik s e történelmi napok emlékét megőrzi, az 1919-ben kezdett ügv büsz­ke örökösének és folytatójának érzi magát. P ártunk születésnapján büsz­kén tekinthetünk vissza a megtett útra. s meghajtjuk a kegyelet zászlaját az előző kommunista nemzedékek előtt, akik a ma^uk idejében igen so­kat tettek a kommunista eszmék avő- zelnies elterjesztéséért. Kádár János elvtársnak, a párt megalakulásának 50. évfordulóján mondott szavait idézzük: „Érdemes volt küzdeni 1 Magasan leng a zászló, amelyet ők bontottak ki”. Fodor László az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents