Észak-Magyarország, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-19 / 273. szám
•a**. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 10 1978. november 19., vasárnap S vSzeiedik az év vége, a számvetések időszaka. | Ezt tesszük az élet minden területén. Mér- ü leget készítünk, megállapítjuk, hol léptünk előre és hol vannak lemaradások. Ez annál is indokoltabb, mert 1978-at írunk, és ez az V. ötéves terv harmadik éve, ahol tapasztalataink bőven vannak ebben a vonatkozásban is. Hasonló felmérések folynak más területen is az országos szinttől a helyi szervekig. Ebből az alapvető gondolatból kiindulva célszerű, ha számot vetünk a polgári védelmi munkák végrehajtásáról, s megszabjuk a hátralevő idők feladatait. ( Ha polgári védelmi vonatkozásban visszatekintünk az elmúlt esztendőkre, akkor tapasztalhattuk, hogy az V. ötéves terv beindításával szinte együtt jelent meg a Minisztertanács 2041/1974. Korrn. szá_ ji mű határozata, amely újó- ij lag szabályozza a polgári 8 védelem feladatát, helyét és szerepét. A tervidőszak első éveinek feladata volte határozatnak megismertetése megyénk területén, elsősorban az állami és gazdasági vezetők tekintetében. Ma már bizonyítható, hogy az államigazgatási, gazdasági vezetők ismerik e határozatot. De bizonyítható az is, hogy a polgári védelem az állami és a gazdasági élet szerves részévé vált és megbarátkoztak ezzel a védelmünket szolgáló fontos szervvel. Két évvel ezelőtt — 1976-ban — hagyta jóvá az országgyűlés az új honvédelmi törvényt, amely több vonatkozásban szabályozta a polgári védelmi jogokat és kötelességeket E változásokat nemcsak az előírt tanácskozásokon, továbbképzéseken tárgyaltuk. meg, hanem megfelelően propagáltuk a helyi, sajtóban, rádióban, üzemi lapokban stb. Az elmúlt közel három év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy megyénk területén a polgári védelem a kívánt követelmények szintjén tevékenykedik és éí a fent említett jogszabályokban rögzített jogaival. Igen pozitív tapasztalataink vannak mind. a lakosság, mind az' üzemi dolgozók védelmét szolgáló intézkedések helyi végrehajtásáról. Napjainkba]! szinte hallani sem lehet olyan megnyilvánulásról. hogy egyáltalán szükséges-e a polgári védelmi felkészítés. Sőt meggyőző és helyesen érvelő vitákat tapasztalunk. Lényeges javulás érzékelhető az állami és a gazdasági vezetőknél, mint polgári védelmi parancsnokoknak ez irányú munkájukban. Ma már elmondhatjuk, hogy a polgári védelmi munkát valóban a gazdasági tevékenység ré- . szeli ént értelmezik és végzik. A fenti megállapításokat bizonyítják a több esetben végrehajtott mezőgazdasági radiológiai, biológiai és vegyi védelmi bemuta- ó gyakorlatok, módszertani gyakorlatok, s nem utolsósorban az 1977-ben végrehajtott nemzetközi bemutató, ahol az állami és a gazdasági vezetők példásan szervezték meg a polgári védelmi munkával járó feladatokat Miskolcon, Kazincbarcikán és az edelényi járásban. Megyénk területén, egyre gyakoribbá vált, hogy a városi és a községi tanácsok vb-üléseiken foglalkoznak a polgári védelem aktuális kérdéseivel, de ugyanez mondható el a járási hivatalok tevékeny- ’ ségéről is, amely igen. helyes és követendő példa. Az említett jogszabályok ma már — láthatjuk — kedvező feltételeket teremtettek az V. ötéves terv szűkén vett szakmai feladatainak végrehajtásához. Legkiemelkedőbb tevékenységként említendő meg a szakszolgálatok és az önvédelmi szervezetek korszerűsítése. A helyes létszám- arányok kialakítása a szer-1 vezetek továbbfejlődésének egyik fontos előfeltétele volt. Ez alapos felmérő munkával járt, amely figyelembe vette a békebeli és háborús feladatokat, annak várható politikai és gazdasági vetületeit is. Sikerült elérni, hogy a polgári védelmi erők: .jelehtö- sen csökkentek és uz;, elöljáró által meghatározott irányelveknek megfelelő polgári védelmi erő áll rendelkezésre, amely adott esetben biztosítja a védelmi tevékenységet, a feladatok megoldását. Mint ismeretes, a polgári védelmi erők zömmel a különböző bázisokon — üzemekben, állami gazdaságokban, tsz- ekben —- vannak szervezve, ahol a szakszolgálati- és az önvédelmi erők arányosan alakultak meg, figyelembe véve a megyei és a helyi érdekeket. Helyesnek mondható a gazdasági vezetés részéről az az álláspont is, amikor egyformán fontos tényezőként kezelik mind a szakszolgálatok, mind az önvédelmi erők felkészítését. A szervezetek végleges kialakítására 1977-ben került sor, amely bizonyos tekintetben ugyan hátráltatta a polgári védelmi parancsnoki állomány felkészítését, így ezen a területen volt mit pótolni, ami azt jelenti, hogy 1.978-ban komoly fel- készítési feladatokat kellett megoldani. Sikerült elérni, hogy a különböző szintű parancsnokságok 6—8 órás foglalkozás keretén belül megismerkedtek a parancsnoki munkával kapcsolatos feladatokkal, amelyek elsősorban a készenlétbe helyezéssel, valamint a mentőmentesítő tevékenységgel függenek össze. A szakszolgálat-parancsnokok felkészítését két irányban, szervezett formában valósítottuk meg, minisztériumi és megyei, szervezésben, törekedve a különböző együttműködési feladatok elsajátítása érdekében megszabott tevékenységre. Megfelelően léptünk előre az alegységparancsnoki állomány felkészítésében. Itt alapvető követelmény volt, hogy minden parancsnok megismerje a készenlétbe helyezés rendjét, a különböző menetek megszervezését és az alegységek alkalmazását, főleg gyakorlati oldalról megközelítve. A szakszolgálati alegységek beosztott állományának az elmúlt években rendszeres kiképzés volt, és így kevesebb óraszám meghatározásával, zömmel gyakorlati foglalkozások voltak soron. Ezeknél az alegységeknél ma már eljutottunk ■ odáig, hogy a szakágaknak megfelelően ismerik a gyakorlati fogásokat és az elvárás szintjén tevékenykednek. önvédelmi szervezeteink a helyi körülményeket figyelembe véve folytatják a felkészülést, hangsúlyozva az üzem sajátosságát, helyét és szerepét. Külön célszerű figyelmet fordítani az újonnan szervezett önvédelmi szervezetek felkészítésére, ahol az elméleti foglalkozás mellett szükséges volt 4—fi óra gyakorlati tevékenység beállítása is, amelyet üzemeink vezetői helyesen valósítottak meg Komoly gondot okoz még napjainkban is a munkaviszonyban álló dolgozók felkészítése, a differenciált oktatás, amely az elkövetkezendő időben is elsősorban az üzem vezetésének alapvető feladatai közétartozik. Ezen a területen egyes üzemeinkben, intézményeinkben még van pótolnivaló. Itt még sok tennivaló vár a felügyeletet ellátó szaktárcákra, főhatóságokra is. Komoly lépéseket tettünk az elmúlt »években városaink, járásaink területén a különböző oktatóbázisok létrehozásában. Megyénk területén a fenti szerveinket illetően mintegy 70 százalékos az ellátottság, de tovább kell lépnünk a különböző oktatási anyagok és eszközök biztosításában is. Propagandamunkánkat igen jól szolgálja megyei lapunk, valamint üzemi lapjaink. Megfelelő szinten készítjük fel a lakosságot is a sajtóban megjelent különböző tartalmú szakmai . cikkekkel. Ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy nagyon kevés a polgári védelem területén tevékenykedő aktivisták népszerűsí- • tése. Célszerűnek, helyesnek és előremutatónak mutatkozik a propaganda bizottság tevékenységének évenkénti értékelése. Zsebesi László ezredes, a polgári védelem megyei törzsparancsnoka —Ézási p NAGYVÁRAD Egynapos társasát, városnézés, vacsora Debrecenben Indulási időpont: december 9. Részvételi díj: 250 Ft SZILVESZTER A SZOVJETUNIÓBAN UNGVÁR—MUNKÁCS Háromnapos társasutazás, teljes ellátás, városnézés, múzeumlátogatás Szilveszteri vacsora Indulási időpont: 1978. dec. 30. Részvételi díj: 1300 Ft -j- költőpénz SZILVESZTER CSEHSZLOVÁKIÁBAN TÁTRALOMNIC—ZAKOPANE Háromnapos társasutazás, félpanziós ellátás, szilveszteri vacsora Elhelyezés központi fűtéses, 2x2 ágyas, fürdőszobás kempingben Indulási időpont: 1978. dec. 30. Részvételi díj: 1137 Ft -j- költőpénz SZILVESZTER AGGTELEKEN, A CSEPPKŐ-SZÁLLÓBAN Kétnapos társasutazás, teljes ellátás, szilveszteri vacsora Elhelyezés két- és háromágyas szobákban. Részvételi díj: 630 Ft SZILVESZTER SÁTORALJAÚJHELYEN, A ZEMPLÉN-SZÁLLÓBAN Kétnapos társasutazás, teljes ellátás' szilveszteri program és vacsora Részvételi díj: 650 Ft 1979. ÉVI UTAK UNGVÁR—MUNKÁCS Háromnapos társasutazás, teljes ellátás, városnézés, múzeumlátogatás Indulási időpont: 1979. jan. Í4. Részvételi díj: 1250 Ft -f- költőpénz TÖRÖKORSZÁG: ISZTAMBUL Volán Tourist valutakeret terhére. 7 napos társasát (utazással együtt) Félpanziós ellátás, városnézés. Indulási időpont: március 25. Részvételi díj: 4350 Ft -j- útlevél + költőpénz TÖRÖKORSZÁG: ISZTAMBUL Lakossági keret terhére. 11 napos társasutazás (utazással együtt) Félpanziós ellátás, városnézés, kirándulás, programok Indulási időpont: június 16. Részvételi díj: 7440 Ft -j- útlevél + költőpénz FENTI ÚTJAINKAT MISKOLCRÓL.INDÍTJUK ' PANORÁMA-AUTÓBUSSZAL KÜLFÖLDI UTAZÁSHOZ SZÜKSÉGES VALUTÁJÁT IRODÁNKBAN MEGVÁSÁROLHATJA Felvilágosítás, jelentkezés: VOLÁNTOURIST UTAZÁSI IRODA Miskolc, Zsolcai ka-pu 18. sz. Telefon: 33-572 — Telex: 62-204 Neneke -pulóvere Fan annak ™fer " amikor Bözsi nénit megismertem. ö akkor ötvenéves lehetett. Hírből tudtam, hogy él Pesten egy bizonyos Bözsi néni aki évente kétszer hazalátogat Miskolcra, egy ilyen látogatás alkalmával ismerkedtünk össze. Első látásra az volt a véleményem, hogy a néninek nincs kora. Ha húszévesekkel van együtt, akkor húszéves, ha hetvenévesekkel beszélget, akkor őt is annyinak hisszük. A kedves, idős hölgy testvérhúgával Nenekének becézték egymást. . . Ha jött a tavasz, a rügyfakadás, jött Neneke is. Jött az ősz, a lombhullás, jött Neneke is haza. Szereti a Bükköt, az erdőt, keresi gyermekkori emlékeit. Megszerettem Bözsi nénit és azon vettem észre magam, hogy egy idő után várom látogatásait. Várom, mert ami változást nem veszek észre a városban, azt ő észreveszi és felhívja rá a figyelmem Jön és leltárt tart a városban: Innét, hiányzik egy fa, kár volt kivágni ... Szép az az épület, jól eltalálták a tervezők . . . Már a Vargahegyre is jár autóbusz... Áhelyezték az 5-ös megállóját. így sokkal jobb . . . Olyan, mint Pesten. Sokszor előfordul, hogy egy- egy változásról akkor szereztem tudomást, amikor vele voltam, bár tudtam, de mivel itt, helyben együtt .élünk a válozásokkal, mindent egyhangúan veszünk tudomásul. Jó példa erre, hogy az ABC-áruházról. melybe naponta járok, nem tudtam szép-e, korszerű-e, s amióta egyszer vele láttam, büszke vagyok rá. — Ez igen — mondta, — még Pesten sincs különb .. . Azóta, ha boltba megyele, újra meg újra felidézem ... „Szép ez a bolt, Pesten sincs különb”... Amikor a fákon a levelek megsárgultak, Bözsi néni most is hazajött Miskolcra. Hozta magával köt- nivalóját, amivel elüti az időt a vonaton és esténként, ha már kifogynak a beszélgetésből. Húsz éve már, mindig ugyanezt a pulóvert köti, ha Miskolcra jön. Évközben kézbe sem veszi. Ha elkészült a háta. valamiért nem tetszett, lebontotta. ,Ha megint jött, már ismét megvolt a háta, lehetett újra próbálni. Megmérte Nenekét, hogy jó lesz-e így a hossza, pasz- szították, így és úgy, sévek teltek el, míg a háta elkészült. De úgy tűnt. a pulóver sohasem készül el. Ezen az őszön is. szokása szerint megnézte a várost, az erdőt. Úgy örült, mint húsz évvel ezelőtt. A lehullott falevelekből a vöröslő harasztból felnyalábolt egy marokkal, s az arcához emelte. — Micsoda illat. Ilyet én csak a Bükkben érzek. Ilyen máshol nincs. Mint már annyiszor, most sem felejtette el belesúgni a harasztcsomóba: — Megint eltelt egy év. Este vártam, mikor kezdődik a „szertartás”, amikor felpróbálják a pulóvert. Megijedtem; a pulóvernek alig volt híja. — Ha tavasszal jövök, akkorára biztosan elkészül. Sl,« el* I, I* a fiammal ILb összekacsintottunk ... Hogy. hogy nem történt, senki sem tudja, másnap reggel Neneke bánatosan panaszolta: a pulóver jobb eleje lebomlott... "toc-t kezdhetem elölről... (takács)
