Észak-Magyarország, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-31 / 257. szám
1&78, oMőbcr 31., kedd ESZAK-MAGYÄRORSZÄG 3 A népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítása megköveteli, hogy a vállalatok növeljék tőkés exportjukat. Ennek sokféle módja van. Óriási lehetőségek rejlenek a hatékonyság fokozásában, hogy az a termelés növekedése helyett, a gazdaságosság és a minőség számottevő javulását eredményezze. A termékszerkezet korszerűsítése, a minden piacon jól értékesíthető termékek arányának növelése ugyancsak eredményre vezető alternatíva a tőkés kivitel . fokozásában. Végül, de nem utolsósorban említhetjük annak a 45 milliárd forint hitelnek a lehető legcélszerűbb felhasználását, amelyet a kormány az exportnövelő hitelkonstrukció formájában biztosít a vállalatók számára. A konvertálható export- árualap bővítő hitelkeret terhére —| ez év szeptember 30- ig — az illetékes pénzügyi szervek! Borsodban 990 millió forint nitelt engedélyeztek. Ez az összeg csaknem 2 milliárd forint értékű beruházás megvalósítását teszi lehetővé. A hitelből az ipari vállalatok 33. az élelmiszeripari üzemek 40, míg a mezőgazdasági üzemek 27 százalékban részesedtek. Az ipari üzemeknek biztosított hitel nagy része a vegyipari vállalatok továbbfeldolgozó kapacitásának, a termelés vertikumának bővítését szolgálja. Az élelmiszeriparban a cukorgyártás és a hűtőipari kapacitás fejlesztését támogatni a bank hitellel. A mezőgazdaságban a termelési rendszerek további bővítése, a juhtenyésztés fejlesztése, s a növénytermesztés komplex gépesítése rajijából nyújtottak ‘ be hitelkérelmet. A vállalatok, üzemek által kidolgozott és a bank által elfogadott ajánlatok kedvező mutatóikat tartalmaztak. így például, a várható eszköz- arányos részesedés mindegyik pályázó esetében jobb volt, mint az ágazati átlag. Az úgynevezett dollárkitermelési mutató is felette volt az érvényes kereskedelmi árfolyamon. A nettó devizahozamból való megtérülést a hitelt kérelmező üzemek átlagosan két-három év alatt garantálták. A pályázóktól beérkezett ajánlatok 1976-tól fokozatosan növekvő devizahozamot jeleztek. Így 1976-ra 5,4, 1977-re 10,8 millió dollár többletbevételre lehetett számítani. A tényleges helyzet azonban lényegesen eltér az előbbi prognózistól, ugyanis az ígért tőkés exportnövekedés a mai napig sem realizálódott. Elsősorban a termelőszövetkezetek maradtak eddig adósak. A pénzügyi szervek ellenőrzéséből kiderül, hogy 33 termelőszövetkezet közül csak hét mezőgazdasági üzem lett maradéktalanul elegei többlellermelési és értékesítési kötelezettségének. Megyei szinten a hitelpályázatokban ígért devizabevételnek ' 1976-ban 48.3, 1977-ben pedig 61.6 százalékát teljesítették a borsodi üzemek. Várhatóan az 1978-ra tervezett többletdeviza-bevételt gém érjük el, mert több helyen késnek a beruházások megvalósításával, másrészről a mezőgazdasági termékek termelésében és értékesítésében jelentkező gondok fékezik az elhatározott exportnövekedési ütemét. A negatív jelenségek ellenére biztató viszont, hogy a fejlesztések egy része mór most olyan stádiumban van. ami kellő garanciát jelent a szerződésben vállalt kötelezettségek pontos, tervszerű teljesítésére. Például, a TVK' részéről olyan ígéret hangzott el, hogy a pirolízisben- zin további eldolgozásra szolgáló több százmillió forint értékű exportnövelő beruházást a tervezettnél egy-két hónappal korábban befejezik. A tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy; a hitel- konstrukció kezdeményezése alapjában véve helyesnek és eredményesnek bizonyult. Végeredményben, ,a konvertálható exportárualapok bővítését szolgáló beruházási célú fejlesztések a gazdálkodó egységelv döntő többségénél gyártmánystruktúra- változást. ei'edményeznek, együtt járnak a jobb minőségű termékek előállításával, részarányuk növelésével, a korszerű technika és technológia alkalmazásával, az eddiginél hatékonyabb munka- módszerek, szervezési eljárások bevezetésével. H ogy ez mindenütt így legyen. elengedhetetlen, hogy az irányító szervek az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítsanak a szerződésben vállalt kötelezettségek megalapozására. Ugyanakkor ösztönözni és segíteni kell a gazdálkodó egységeket a szerződésben garantált eredmények elérésére és természetesen minden esetben számon kell kérni a hi tel pályázatokban ígért többletbevétel teljesítését. I,. I,. Ui csarnok... A sátoraljaújhelyi Ü.i Erő Termelőszövetkezet fő ágazata az állattenyésztés. Ebben az évben 5 ezer mázsa baromfihúst, és 4 millió tojást) termelnek. A torzsási baromfitenyésztő telepen rövidesen üzembe helyezik az új baromfinevelő csarnokot 1 leiéi mér átvették A cukorrépa felét már átvették a gyárait és annak negyedét, fel is dolgozták. Egy kis eső kellene, mert a túlságosan felszikkadt talaj felső rétege erősen fogva tartja a cukorrépa gumóját és beletörik a termés a földbe, amikor kiszedik, A termés cukortartalma 1 százalékkal jobb a tavalyinál, amire korábban nem sóik agronőmus számított, hiszen a napsütés tekintetében az idei nyár elmaradt a sok évi átlagtól. A verőienyes ősz azonban sokat javított a helyzeten, a növények beértek és most több cukrot kínálnak a gyáraknak. Mázsánként 8 forint felárat kapnak október 21. és november 20-a között a mezőgazdasági üzemek abban az esetben, ha az előzetes megállapodás alapján 24 órás pontossággal adják át a répát. Szirhus Lajos az Oprendek Sándor szocialista brigád tagja. DSG 6x63-as gyorssodrógép alkatrészeit szereli össze. Fotó: Szabados György Miskolcot az északi úton alig hagyjuk el, máris teltü- nik, s a tájból mindjobban kiemelkedik a BEM örökke pipázó, vaskos füstöt okádó kéménye, A telepen több százezer tonna ércpor. Elég egy gyönge szélfuvallat, az is felkavarja a kohók leendő „eledelét”, s portenger önti el az üzemet. Számunkra, akik személykocsin, vagy autóbuszon húzunk el a Sajókeresz- túr halárában működő üzem mellett, a szennyezett levegő kevés gondot okoz, de annál nagyobb ügy ez az itt dolgozó emberek egészségére vonatkozóan. A műben tagadhatatlanul sokat tettek eddig is a környezetszennyeződés, a, dolgozók egészségére káros porfeü- legek csökkentéséért. A sajnálatos valóság az, hogy az említett okok. gondok végleges megoldásához több száz millió forintos beruházásokra van szükség. Vilez Lajos igazgató a gondokat:, s a lehetőségeket így tömöríti. — A legnagyobb gondunk az, hogy nem tudjuk megszüntetni a munkahelyi ártalmakat. Ez elsősorban a mikroszerkezelű porszemekből létrejött, kialakult klímából adódik. A KÖJÁL előírása szerint köbméterenként 800 szemcsétől kevesebb, kisebb szennyeződés engedhető meg. Nálunk több helyiségben, a vagontöitőben, a koksz- és a mészkőőrlőben, a csillagtörőben a szemcse- mennyiség légköbméterenként az 1200—1300-at is eléri. A szennyeződés csökkentése végett mindenképpen levegő- cserés megoldást kell megvalósítani. — Mi a megoldás módja? A szennyezett levegőt el kell szívatni, elektrofilter segítségével meg kell tisztítani, s tiszta környezetből kell jó, tiszta levegőt biztosítani. Ez a fejlesztés, megoldás elsősorban az említett térségben dolgozók egészségvédelmét szolgálja, másodsorban szeretnénk olyan munkahelyi légkört kialakítani, hogy az ott munkálkodó emberek valóban második otthonuknak tekinthessék a munkahelyet. Jelenleg csak toldozást-folto- zást végzünk. Saját erőnkből addig futotta, hogy a szenv- nyezett levegőjű területeiken dolgozók munkahelyi pótlékot kapnak, s védőfelszereléssel látjuk el őket. Ez azonban hosszú távon nem tartható. — Az említett munkahelyek tisztításával kapcsolatos beruházásokra a VI. ötéves tervidőszakban kerül sor. Erre az eddigi elemzések, tárgyalások alapján várhatóan 1 milliárd forint áll rendelkezésünkre. Gondjaink megoldásában maximálisan ragaszkodunk ez év április 6-án elhangzott. miniszterhelyettes! utasításhoz. Csépányi Sándor, kohó- és gépipari miniszter- helyettes javaslata szerint, elsősorban a hiunkahelyi ártalmakat kell megszüntetni, másodsorban a környezetvédelmet kell biztosítani, s harmadsorban kerül sor a minőség fejlesztésére. — Milyen megoldással gondoskodnak a levegő tisztításáról? — Kezdjük sorjában. A munkahelyi ártalmaikat úgy alkarjuk megszüntetni, hogy elettctroSlteren szívatjuk el a füstgázt. Így a csillagtörő térségében olyan elektroíiltert építünk be. amely óránként 600 ezer köbméter levegőt szív el. A vagontöitőben óránként 600—700 ezer, a koksz- és mészkőörlőben 420 —420, ezer. az átadó állomások helyiségébe, a körbuktató és ürftőhíd esetében óránként 420—420 ezer köbméter levegő elszívását biztosító filtert építünk be. — A következő tervidőszakban kerül sor a kéményen eltávozó füstgáz szűrésére. Bár ez még messze van, de mi már most keressük a megoldás legjobb, leghatásosabb módszereit. A környezet tisztaságát szolgáló füstgáz csökkentésével már korábban, s most is újszerű megoldásokkal, hatékonyan foglalkoznak. Ez mindenekelőtt abban mutatkozik meg. hogy. igyekeznek növelni a multiciklonok hatásfokát. A leválasztó ciklonok anyagának kiválasztásával, jó megoldással sikerült a berendezések hatásfokát maximálisra nevelni. Az utolsó multiciklont novembéf első feteben építik be. Ennek eredményeként a füstgázszennye- zodés 84—86 százalékai kiszűrik, megszüntetik. A por- és a füstgázszeuy- nvezödés megszüntetése, a környezetvédelem biztosítása mint említettük, sok százmillió forintot emészt fel. A beruházások két ötéves tervidőszakban valósulnak meg. Igaz, hosszú folyamat, de mégis jó dolog, hogy napirendre került, hogy a kormány nagy összeget szán elsősorban a BÉM dolgozóinak egészségvédelmére, s egyben a környezettisztaságra. Feltételezhető. hogy ez egykor elősegít i Miskolcnak az észaiki irányban való továbbterjeszkedését. Csorba Barnabás A mnnos emeletek ki- llldgdS száradt csapjaiból napok óta még a leg- talpraesettebb házfelügyelő sem tud vizet fakasztani, mert nincs benne. Az éberebbek ugyan állítják, hogy a késő éjszakai órákban megcsordultak a melegvizes csapok is, deltát ezt csak az hiszi el. aki akarja. Nines víz, se meleg, se hideg, v^in helyette idegesi lótás-futás. dühödt telefonálgatás, aztán holnap ugyanúgy egymásnak adják az utcai csap fogantyúját a lakók, mint tegnap. Ezt nem lehet megszokni, különösen akkor nem. ha a városban, Miskolcon van elég víz a hálózatban, jutna belőle minden családnak elegendő. Amikor a Győri kapu 12. szám alatti ház lakóitól aztán a vízdíjat kérik — végleg elromlik a hangulat. Másutt meg a központi antenna utáni díjakat szedik be ugyanilyen pontossággal, pedig a lakók esténként. szellemképekkel, árnyékokkal ülnek szemben, ingerülten kocogtatják a készülék oldalát, hátha az segíthet. A szerelő „kiszáll” és széttárt kezekkel adja tudtunkra: sajnos antennahiba. nem segíthet, mini ahogy az orvos közli a megmásíthatatlan! a hozátartozókkal. Dehát miért kell fizetnünk a bosszúságokért, miért fenyegetik büntetéssel, levonással, letiltással azokat, akik a semmit sem érő szolgáltatásért sajnálják a pénzt.' Másfelől a MIK érvényt akar szerezni annak, hogy ne csúfítsák a házakat ilyen- olyan korcs antennák, házilag barkácsolt „karácsonyijuk” ablakra,. tetőre, falakra szerelve. A szolgáltató fogadkozik: nincs vízhiány a városban. Persze a hálózatból a víz nem megy fel magától a tizedik emeletre, ezért a vízművek 50 hidrofort üzemeltet. Ha ennek ellenére valahonnan panasz érkezik, kimennek, orvosolják. Ezt mondja Juhász János, a víz- termelési osztály vezetője, majd hozzáteszi. hogy a Győri kapu 12. alatti .hidrofor a MIK kezelésében maradt egy márciusban készült jegyzőkönyv alapján. A vizet váró lakót persze egy cseppet sem érdekli, hogy ki a gazdája a hidrofornak. csupán az. hogy legyen a lakásban ivóvíz, meleg víz. hogy a főzésről, mosásról ne az utcai kutak jussanak az, eszébe. A Dajka Gábor utcában épülő északi átemelő berendezés 1979. március 30-tól hidrofor nélkül is elegendő vizet ad az alsó göröghegyi tároló 2050 köbméteres medencéből. Akkorra egycsa pásra megoldódik a Vologda városrész, a Győri kapu also szakaszának vízellátása. Addig még egy nehéz tél ele nézünk és ha korán leesi .. megmarad a hó, a karsztfor rások vízutánpótlására hiúba várunk: most is átlagosan a felét adják a szokásos mennyiségnek. Március végéig viszont még sokszor kell vízszámlát fizetni, ha bármilyen kicsi összegűt is. A szolgáltatás díját ki keli fizetni, mondta a napokban a MIK főmérnöke, akkor is. ha az ellátás, meleg víz, fűtés, netán akadozik, kimarad. A lakó nem állapíthatja meg önkényesen, hogy menynyit is ért a rossz füles, még ha fejszámolóművész akkor sem. Az zavart okozna, de nem az elszámolást végzők kartonjain, vágj’ a rovatokat összesítők fejében, hanem a számítógépnél. Űjabb fantommal kerültünk szembe? A számítógép ugj’anis. ha az illetékesek tájékoztatásának hinni lehet, csak a kiszabott összegekben tud gondolkodni. nem szabad megzavarni azzal, hogy egy-két hét kimaradt a szolgáltatásból. Szegényke úgy tudja, hogy egész évben mindig, minden család egyformán részesül a melegből, meleg vízből. Egész éven át becsapják és az év végén közlik vele a sajnálatos kihagyásokat. Igaz. akkor viszont elvárják, hogy azonnal mondja meg, ki hogyan is áll a fizetséggel. Magyarul, egy évben egj’szer készül egyenleg és csak akkor tudjuk meg igazán mennyit is fizettünk szívességbő] a temérdek bosszúsaiért, ami év közben ért .bennünket. Az antennáért űzetett díjak pedig olyan elenyészően alacsonyak, hogy ki állítana oda azért a havi néhány forintért. mert csak mákos- tésztát sugárzott a képernyő? Fizetünk és mérgelődünk. Pedig a szolgáltató feladata nem az volna, hogy a pénzünkért bosszanicon bennün.eihet, aki fiákét. * Nay«™ ragj4ban papirt ceruzát fog, hogy legjobb lelkiismerete szerint kiszámítsa. mit is ért a hiányos szolgáltatás és aszerint tölti ki a csekket. Ezzel ugyanis összezavarja a számitógéoet. ..aki”, mint mondtuk.- ügy tudja. hogy egész évben mindenki egyformán és magas színvonalon részesül a szolgáltatásokból. Ha a gép nem a szép. szabályos összegeket kapja, esetleg tévesen számol. Űgj’ látszik vele már nem lehet kukoricázni Nagy József
