Észak-Magyarország, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-29 / 256. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1978. október 29., rctsámap Az ünnepség elnöksége j Lovász Attila felvétele Harminc évvel ezelőtt, 1948. október 27-én alakult meg Borsodban a Kisiparo­sok Országos Szervezetének megyei szervezete. Ebből az alkalomból tartottak jubileu- mi ünnepséget tegnap dél­után. a megyei Rónai Sán­dor Művelődési Központban. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt: Tolnai Lajos, a megyei pártbizottság gaz­daságpolitikai osztályának vezető.je. Molnár József, a KIOSZ országos szövetségé­nek elnöke, Magyar Ernő, a megyei tanács vb ipari osz­tályának vezetője, Tóth Jó­zsef, az SZMT vezető titká­ra, Molnár János, a HVDSZ megyei titkára. Ünnepi beszédében Csatá­ri Ernő, a KIOSZ megyei titkára rövid áttekintést adott a szervezet, három évtizedes történetéből. Elmondta: az ötvenes évek elején csökkent a kisiparosok száma, mivel akkor úgy tartották, hogy nincs szükség a munkájukra. Jelenleg megyénkben több mint 5 ezer kisiparos tevé­kenykedik, égyharmad rész­ben gyári, üzemi dolgozóként. Kisiparosaink lépést tartanak a fejlődéssel, szakmailag, po­litikailag képezik magukat, s kiveszik részüket a közösségi életből. Országunk megbe­csüli a kisiparosok gyakran áldozatos munkáját, s sző­kébb hazánkban 300-an kap­tak már különböző kitünte­tést. Tolnai Lajos, a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályának vezetője ki­emelte: a lakossági fogyasz­tási szolgáltatásnak 45 száza­lékát ez a réteg biztosítja. A kisiparosokra szüksége van a népgazdaságnak, s a borsodi mesteremberek megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek. Dicsérően szólta kisiparosok jubileumi ünnepén Molnár József, a KIOSZ országos szövetsége elnöke. Hangoztatta: a sok­féle szakma művelői ott is helytállnak, magas színvona­lú szolgáltatást nyújtanak, ahol az állami ipar nem tud gazdaságosan működni. Befejezésül négy alapító tagnak adták át a jubileumi emléklapot és érmet, majd műsoros est következett. Hat évtized... A Komszornol megalakulá­sának 60 évfordulója alkal­mából a Lenin Kohászati Művek KISZ-fiataljai szom­baton délután ünnepi meg­emlékezést tartottak az if­júsági klubban. A megem­lékezésen részt vettek a szov­jet komszomolisták képvise­lői és az új acélmű beruhá­zásán dolgozó fiatalok. Az ünnepség második részében a Miskolci Nemzeti Színház művészei irodalmi műsort adtak, s egyben megnyitották azt a kiállítást, amely fotó­kon mutatja be a szovjet fia­November 7-ével kapcsolatos munkarend Ebben az évben november 7-c keddi napra esik. A Mun­kaügyi Minisztériumtól ka­pott tájékiztatás szerint a munkarend a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a következő lesz: November 4-cn, szombaton rendes munkanap, ekkor dolgozzák le a hétfői munka­napot; november 5-én, vasár­nap, a nem szabad szombatos munkarendben dolgozók ré­szére szombati a munkaidő- beosztás. a többieknél szün­nap; november 6-án hétfőn, beli pihenőnap: november 7-cn munkaszüneti nap. Nem vonatkozik ez a mun­karend a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán munkaszüneti napo­kon is működő vállalatnál, illetőleg ilyen jellegű munka­körben foglalkoztatott dolgo-- xókra^ falok életét. A megemléke­zés Levelek a tajgáról című szovjet film bemutatásával zárult. Raiszával «SÄ Tádzsikisztánban találkoz­tam. A világ egyik legna­gyobb vízi erőműjét, a befe­jezéséhez közeledő riureki vízi lépcső építkezését látogat­tam meg. A tadzsik ,Kom- szomol helyi vezetői kísértek az úton. Valamennyiüket il­lendően bemutatták, munka- beosztás és Komszomol- íunkciő akkurátus, felsorolá­sával Egyedül Raisza bemu­tatása sikeredett kissé, kur­tára. Öróla csak annyit mondtak: Raisza Kim, 23 éves, komszomolista. A hosszúra nyúlt látogatá­son sokat beszélgettem Rai­szával. Megtudtam, hogy nagyszülei az 1905-ös orosz— japán háború sorárt költöz­tek el Koreából, s a család azóla is Taskentben él. Rai­sza hátborzongató legendá­kat idézett fel a zord Vahs folyóról, hosszasan ecsetel­te Nagy Sándor erre tévedt hadseregének legendás sor­sát, s csak mellékesen emlí­tette meg. hogy élete nagy kalandjának tekinti jelenle­gi munkáját. Foglalkozása technikus, egy építkezés egyik mellékrészlegének anyagfelelőse. Mi ebben a kaland? Én is ezt ■ kérdez­tem. Raisza nagyon lekapott a kérdés miatt. „Hét ez a sokféle ember, a világra szó­ló alkotás, a megállíthatatlan lendület...” — és ömlött be­lőle a szó. Csak kis idő múl­tán jutottam el a gondolat­hoz. hogy ezek a „részletek” teszik ki Raisza életét. Tisz­teletet éreztem iránta, a-z ügyében mélyen hivő emberi: megillető tiszteletet. Egyet­len egyszer sem ejtett ki a •iáján nagy szavakat, olyat, mint az emberiség előreha­ladása. a jövő építése stb., de nekem Raisza általában MSZMP-kíildöttséo Spaiplorszáflli A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége 1978. ok. tóber 23—28. között a Spa­nyol Kommunista Párt meg­hívására látogatást tett Spa­nyolországban. A küldöttsé­get Berecz János, az MSZMP KB külügyi .osztályának ve­zetője vezette, tagja volt Fo­dor László osztályvezető-he­lyettes és Kovács László al­osztályvezető. A küldöttséget fogadta San­tiago Carrillo, a Spanyol. KP főtitkára. A delegáció meg­beszéléseket folytatott Ma­nuel Azcarate, Leonor Bor­neo, Nicolas Sartorius végre. hajtó bizottsági tagokkal. Ta­lálkozott az SKP parlamenti csoportjának, valamint helyi pártszervezetek tagjaival, to­vábbá Ighatio Camunassal, a képviselőház külügyi bizott­ságának elnökével. A megbeszélésekről közle­ményt adtak ki. A közlemény rámutat arra, hogy az MSZMP és az SKP kapcsolatai a kölcsönös tö­rekvéseknek megfelelően ala­kulnak. Mindkét párt érdekelt ab­ban, hogy Magyarország és Spanyolország kapcsolatai gyümölcsözően fejlődjenek népeik javára. A küldöttség szombaton hazaérkezett Madridból. Gromiko párizsi sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) Franciaországnak s bécsi tárgyalásokkal és a SALT- megbeszélésekkel kapcsolatos álláspontját firtató kérdések­re válaszolva Gromiko rá­mutatott, hogy a bécsi tár­gyalásokkal kapcsolatban Párizs álláspontja világos, nem kíván részt venni ben­nük, és ez a kérdés nem rne- rült fel. Ami a SALT-meg- beszéléseket illeti, a távolab­bi jövőre vonatkozóan való­ban felvetődik a kérdés, és nemcsak Franciaország, ha­nem a többi atomhatalom vonatkozásában is, meddig mehetnek el a szovjet—ame­rikai stratégiai SALT-tór- gyalások anélkül, hogy a töb­bi atomhatalom részt venne bennük. A Közel-Kelettel kapcso­latban Franciaország és a Szovjetunió politikája a kez­dettől fogva nagyon közel állt egymáshoz és most is nagyon közeli — mondta a szovjet külügyminiszter, majd- arra a kérdésre, hogy miként értékeli a Nobel-békedíj oda­ítélését, így válaszolt: őszin­tén szólva, ,ez a döntés egy­fajta viccnek tűnik. Lehet, hogy vannak, akik nem oszt­ják ezt a véleményt, • de mi ezt gondoljuk. A sajtóértekezletet követő­en Gromiko egyenesen a re­pülőtérre hajtatott és külön- gépén hazaindult Moszkvába. Simon Pál Kubába utazott Simon Pál, nehézipari mi­niszter vezetésével szombaton delegáció utazott Kubába, a KGST vegyipari állandó bi­zottság 53. ülésszakára. Az ülésszak napirendjén szere­pelnek a komplexprogram és a hosszú távú együttmű­ködési célprogram végrehaj­tására vonatkozó intézkedé­sek: a tagországok által kö­zösen építendő üzemek lé­tesítésére kidolgozott beszá­molók; a bizottság 1978— 1980. évi munkájának tema­tikus terve, továbbá a mű­szaki-tudományos együttmű­ködés kérdései a vegyipar­ban, valamint a papír- és cellulóziparban. Az ülésszakkal" egyidőben magyar—kubai vegyipari tár­gyalásokat folytatnak. KÖZELEBB JUTOTT A MEGÁLLAPODÁSHOZ A SALT UGYE A MOSZKVAI KÜLÜGYMINISZTERI TALÁLKOZÓ UTÁN? Gromiko és amerikai kol­légája két nap alatt összesen több mint 9 órát töltött a tárgyalóasztal mellett, ezt kö­vetően pedig Leonyid Brezs- nyev. is fogadta Cyrus Vance-el. Az idén ez már az ötödik szovjél-T-amerikai kül­ügyminiszteri találkozó voll, mindegyiken a hadászati fegyverek 'korlátozásáról in­tézkedő megállapodás kérdé­sét tárgyalták a legfonto­sabb témaként. A SALT-tárgyalások állá­sáról tudósítani nem hálás feladat az újságírók számá­ra. A hírmagyarázók a szűk­szavú kommünikék jelzőiből próbálnak következtetni efő- í haladásra vagy egy hely­ben topogásra. „Hasznos és konstruktív”, ezek a jelzőle szerepellek a szovjet közle­ményekben a tárgyalásokról, az amerikai szóvivő megtol­dotta azzal,, hogy az eszme­ra hivatkozva azt írták, hogy két újabb kérdésben sikerült előbbre jutni Moszkvában, de még mindig akad egynéhány megoldatlan, vitás probléma. Vance külügyminiszter maga azt mondta, hogy a problé­mák nem olyan természetű­ek, amelyeket a felek jó szán­dékának kifejezésre juttatá­sával ne ■ lehetne ésszerűen megoldani. Mindkét fél han­goztatta, hogy kész fokozni .röfeszítéseit a megállapodás gyors aláírása végett. Azt azonban senki sem akarja és tudja megjósolni, hogy ez a „gyors aláírás” még az év vége előtti meg­állapodást jelenti-e. Szovjet nírmagyarázók felhívták a figyelmet, hogy a SALT egy­ben amerikai belpolitikai vi­tatéma is, s hogy november -lején kongresszusi választá­sokat tartanak az USA-ban. cserék „szívélyesek és barát­ságosak voltak”. Az óceánon túli lapok számára termé­szetesen ez kevés támpont, a magukat jól éntesültnek mondó amerikai tudósítók meg nem nevezett források­E választások lezajlása után az amerikai elnöknek vala­mivel szabadabb keze lehet a tárgyalások irányítására, egy megállapodás aláírására, vagy esetleg egy csúcstalál­kozón a kézfogásra. A prágai várban ünnepi nagygyűlésen emlékeztek meg a Csehszlovák Köztársaság kikiáltásának 60. évfordulójáról. 60 éves a Komszornol Raisza és még 38 miiíióan éppen akkor jut az eszembe, ha valaki erről a témáról beszél, S mindig így: Rai­sza a komsZomolista. 1918. október 29-én mun­kás- és parasztifjúság szö­vetségeinek első összoroszor- szági kongresszusán megala­kították az Orosz Kommu­nista Ifjúsági Szövetségét. Csaknem hat évvel később a szövetség Vlagyimir ■ Iljics Lenin nevét vette fel. S- ha­marosan a Komszornol meg­kapta a legmagasabb kitün­tetést, a Vörös Zászló Ér­demrendet tagjainak helyt­állásáért a külföldi interven­ciósok és a fehérgárdisták el­leni küzdelemben. A Szov­jetunió vezetői a polgárhá­borúban harcoló kétszázezer komszomolista hősiességét ismerték el a kollektív ki­tüntetéssel. A mai komszo­molisták erre a kitüntetésre a legbüszkébbek: a fiatal forradalom megvédői sorá­ban elődeik a vérüket áldoz­ták, s ez a maiakat is köte­lezi. Ma csaknem 38 millió ta­got számlál a lenini Kom- szomol, tizennégy és huszon- n3rolc év a Kopaszomol-tag- ság alsó és felső határa. A mai 38 millió nagyszerű ha­gyományokra tekint vissza. A komszomolisták élen járó szerepet vállaltak az iparo­sításban, a mezőgazdaság szocialista átszervezésében és az első ötéves terv, teljesí­tésében. A Komszornol meg­bízottjai részt vettek a hős­korszak nagy építkezésein, a dhyeperi vízi erőmű, a mag- nyitogorszki kohómű, a har­kovi és a sztálingrádi trak­torgyár felépítésén, ott vol­tak az Arnúr partján, ami­kor szinte a semmiből fel­építették Komszomolszk vá­rosát, 'ásták a földet Moszk­vában az eiső metróépítkezé­sen. Háromszázötven ezer komszomolista ment egy em­berként vidékre az első hí­vásra, hogy részt vegyen az analfabetizmus elleni küzde­lemben, véghezvigye a kul­turális forradalmat. A második világháborúban 11 millió olyan katona har­colt a fronton, vagy , parti­zánként a hátországban, aki a zsebében hordta félteti kincsét, a Komszomol-tagsá- gi igazolványt. Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején terjedt el a védnöksé- gi mozgalom: az ifjúsági szervezet védnökséget vállalt a Szovjetunió szinte vala­mennyi nagyberuházása, ki­emelt építkezése felett. Fél­millió, a szervezethez tartozó ifjú indult el teljesen szabad akaratából, a Komszornol megbízó levelével a zsebé­ben Kazahsztán, Szibéria, az Ural és a Volga-vidék szűz­földjeire, hogy termőre for- ci'tsa a parlagon heverő te­rületet. Az első önkéntesek egye­nesen a Komszornol XVII. kongresszusáról, a gyűlés- teremből indultak el a tá­voli tajgába szinte néhány órával azután, hogy L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjának fő­titkára a szovjet ifjúság tá­mogatását kérte korunk egyik 1 .gnagyobb vállalkozásának sikerre viteléhez, a Bajkál— Amur vasúti fővonal felépí­téséhez. Elindulásukat követően, napok alatt újabb százötven­ezren kérték a Komszornol megbízólevelét, fiúk, lányok egyaránt, ötödrészben teljes családostul. Az idén, a szervezet XVIII. kongresszusán háromszázan ismét bőröndökkel érkeztek az ülésterembe, hogy kong­resszusi küldötti megbízatá­suk teljesítése után’ nyomban indulhassanak a BAM épít­kezésére. A kongresszuson ‘ egyébként felmérhették az eddig megtett utat: a terve­zet' ttasút egyharmada. 1100 kilométer hosszú szakasz el­készült a hozzá tartozó hidak­kal, alagutakkal egyetemben. Csaknem félszáz település jött létre az addig teljesen lakatlan tajgában S bár té­len mínusz ötven fok alá, nyáron pedig gyakran plusz negyven fok fölé száll a hő­mérő higanyszála, a fiatalok lucPák. hogy egyedülálló vál­lalkozás részesei, a világon ilyen hosszú vasútvonalat rtem építettek az örök fagy világában, s bár az építők átlagéletkora 23 év, helytál­lásuk a felnőttet is bámu­latra készteti. A hatvanéves Komszo- molról elmondható — bár tagjai ilyennel kérkedni nem szoktak —, hogy a vi­lág egyik legrégibb ifjúsági szervezete, de mindenesetre a legnagyobb tagságot szám­láló stb. Hanem ami ennél talán fontosabb: a nemzet­közi ifjúsági mozgalomban a legaktívabbak közé tartozik. Mindent megtesz annak ér­dekében, hogy a Szovjetunió pártjának lenini békepoliti­kája a világ haladó, demok­ratikus fiataljainak körében mind nagyobb visszhangra találjon. A Komszornol 130 ország 1350 nemzeti, illetve nemzetközi, regionális ifjú­sági szervezetével tart fenn kapcsolatot. Aktívan részt vesz minden olyan politikai rendezvény, tallákozó,, akció előkészítésében, amely a fi­atalok békevágyúnak, a ha­ladó, demokratikus, erők együttműködési készségének, a haladás iránti elkötelezett­ségnek ad hangot, illetve amely kifejezi, az ifjúság szo­lidaritását a társadalmi fel- szabadulásukért, nemzeti függetlenségükért harcoló né­pekkel. / A mominr Kommunista magyar Ifjüsllßi Szö. vétség és a lenini Komszo- mol közötti gyümölcsöző, testvéri kapcsolatok fejlőd­nek Ennek talán leglátvá­nyosabb megnyilvánulása, az 1975-Ö” magyarországi Ma­gyar—Szovjet Ifjúsági Barát- ságfesztiváj és a leningrádi Szovjet—Magyar Ifjúsági Ba­rátságfesztivál híven repre­zentálta a. két nép. illetve a két ország fiataljai között fennálló barátságot. u. r„ i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents