Észak-Magyarország, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-26 / 253. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

,1978. október 26., csüfőrtől:

Kontárok és mesterek

Az co világon 2nnl

megtudhattam tőle, a nevet kivéve. Arról hallgatott.

Egy épülő ház mellett: tatái koztunk és nem is véletlenül. Ismerősömet, akivel hozzáléptünk, ismerte, mégpedig jól ismerte, mert előre nevetett.

— Na, jön a meggyőzés. — Zsebrevágta a kezét, válla mögött hátraszólt segédeinek;

— ti csak dolgozzatok tovább

— majd felénk fordult, és somolyogva megjegyezte:

— TJgysem lépek be.

Szendi János, a KIOSZ ellesi titkára, akivel az épülő alpesi ház mellett megállunk, nem hagyta annyiban. De ő már hbsszabban beszélt.

— Nem tudom, hallott-e arról, l hogy munkaviszony mellet^ is kiválthatja az ipart..

Félbeszakítás, gúnyosan: — hallottam.

A titkár csak nyelt egyet, s folytatta: — Az új jövedelemadó-rendelet szerint ön nagyon keveset fizetne. Feltétlen megéri, hiszen százezer forint után csak 20 ezer az elvonás. És, ha kiváltja az ipart, akkor törvényesen működhet.

A válasz: — Minek? Hogy egy fölösleges papírral több legyen?

És így folytatódott. Hosszú meggyőzés, rövid, tömör berzenkedés. Megtudtam, hogy ez a hét végi mester, munkanapokon betanított munkás egy megyei építőipari vállalatnál. Hogy kliensek mindig vannak. Szaladgálni sem kell értük, helybe jönnek. A vállalatnál panelt szerel. Hogy itt alpesi házat?

Elérti a kérdést, végigmén

— Ne féljen attól, hogy összedől. •

Ezzel vége. Minek is folytatnánk, közölte: hogy feltartjuk, megköszönte a beszélgetést, s választ sem várva sarkon fordult, távozott. Mi mentünk tovább. A titkár hallgatott. Miről is beszélne? Egy ilyen látványos kudarc után. Magába raktározza a kudarcos sértődését, elgondolkozik rajta egy kicsit, mielőtt végleg elrakná a többi mellé.

Én is eltöprengtem. Már csak arról, amit tudok. Ebben a Komárom megyényi területű járásban 82 település van. Javarésze kicsi, hegyek közé szorított falu, ahonnan a lakosság menekül, kivándorol könnyebb életet keresve. De mégis többségükben évről évre épül ház. Régi, kocka alakú, vagy modernebb többszintes. Épül nagyipar híján, hiszen ebben a járásban mindössze két szövetkezet van, s azok is inkább középületeket létesítenek. A többi vajon hogy épül, hiszen a titkár azt mondta: jelenlegi kőműves létszámuk annyira kevés, hogy a járásban épülő családi házak harmadára elég. A következtetés világos: a kétharmadot a jogtalan iparűzők, a kontárok hozzák tető alá. Eddig jutottam, amikor Szendi János megszólalt:

— Holnap kiküldők ide egy pár kisiparost. — Az értetlenkedést látva, hozzáfűzte. — Hét végeken általában 20—30 kisiparosunk járja a járás falvait, az iparhatóság megbízásából ellenőrzik a magánépítkezéseket. Jogkörük? Szinte semmi. Udvariasan, nagyon udvariasan elkérhetik a tervrajzot, amiből következtethetnek arra, hogy ki építi a házat. Mester, vagy kontár Mivel általában ismerik egymást, tudják kivel állnak szemben, csak a nevet megtudni nehezebb.

Legtöbbször a gazdát' kérdezik: — Jaj de ismerős az az ember? Nem jut hirtelen eszembe a neve? Én is építtetnék, hogy hívják azt a kisiparost, aki magának dolgozik? — Ha megtudják „feljegyzést” készítenek, amelyet a KIOSZ járási szervezete elküld a járási hivatal illetékes osztályának, ahonnan az irat a községi tanácsokra vándorol, s ott döntenek a szabálysértési ügyről. Három-négy hónapos átfutás után lehet zó csak büntetésről. Jogtalan iparűzésért milyen szabálysértési büntetést szabhatnak ki? A válasz:

— öt- és tízezer forint között.

— És mennyit szabnak ki?

— Ha egyáltalán megbüntetnek valakit, sokszor megelégednek a helyi tanácsok 500 forinttal.

Ezután következnek: a miért? És erre azután nem könnyű felelni. A községi tanácsoknak érdeke, hogy nőjön a falu, hiszen a kiosztott házhelyek csupaszon semmit nem mutatnak. Nagy az épí- ‘ őipari kapacitáshiány, kőművesmester pedig legfeljebb csak a következő évben vállalná a megbízást.

— Más tapasztalataink is vannak. Mivel ezekben a kis falvakban mindenki ismerőse, barátja, rokona mindenkinek, ki mer büntetést kiróni a sógorára. Másrészt a tanácstitkár is csak ember, s ha építkezni akar, akkor neki is kőművest kell keresnie. így ha megbünteti a kontárt, eleve letehet arról a tervéről, hogy félig kész házára tető is fog kerülni.

Cseppet nem volt szégyenlős a mi emberünk, amikor azt kérdeztem, hogy mennyit keres. Napi ezret. így esetleg, ha meg is büntetik 500 forinttal, elnézést a szóért a markába nevet, hiszen a fél- napi díja így is megmarad. Egyáltalán meg lehet győzni valakit?

— Sokakat. Eddig legalább tíz ember lépett be a szervezetünkbe, ahogy megtudta, hogy munkaviszonyon túl is folytathat kisiparosi tevékenységet. Persze, ez a szám elenyésző ahhoz képest, ahá- nyan még mindig jogtalanul űzik az ipart. Mi minden erővel azon vagyunk, hogy tudatosítsuk körükben: ma már feltétlen megéri törvényesen dolgozni. De úgy látszik, ez kevés.

Tegyük hoz^íá, rengeteg panasz érkezik, hogy málik a mennyezet, a parketta olyan, mint a Balaton és a többi, és a többi..., de ezek a panaszosok jogorvoslást sehol nem remélhetnek. A kontár számadással csak önmagának tartozik. Erre fel mondta a mi mberünk:

— Szemesnek áll a világ.

De IlK'llílí8 ^ Lehet, hogy 1UMIUIJ» . csak az újságíró véleménye; amit le- f k, hogy addig, amíg nem csökken az igény családi házakra. A KIOSZ nem sokat tehet, mesterképző tanfolyamot indít, hogy legalább saját kőművesei elsajátítsák, a többszintes házak építésének sajátosságait. Ezeknek a mesterjelölteknek mérnökök adnak 'elő szerkezettant, amíg a kontároknak senki. Igaz, s ezt a KIOSZ-ban sem tagadják. a mesterképző tanfolyamokhoz kétéves szakmai gyakorlat és szakmunkás-bizonyítvány szükséges. És a mestervizsgáig a kontár leg- "Ujebb javításokat végezhet. rehát saját zsebére menne a dolog És miután megfelelő büntetés a jogtalan iparűzésért nincs, nem lehet csodálkozni azon, hogy a válasz:

— Hiába agitál, úgysem lépek be.

(hármán)

1 »ipÉsás

Itíiei

Jó a versenynyilvánossáa

A Miskolci Pamutfonóban a versenynyilvánosság például állítható. Mindenütt, ahol a dolgozók tömegesen megfordulnak: a folyosókon, a büfé előterében, a gyári udvaron, ebédlőben, könyvtárban, tanácskozó-termekben olvashatók a termelési eredmények legfrissebb adatai, az élenjárók nevei és fényképeik is láthatók. Egységes méretű, üvegezett tablók sorakoznak egymás mellett. Amikor a szocialista brigádok megteszik vállalásaikat. azokat máris publikálják. bemutatják, hogy melyik kollektíva, hogyan pályázta meg a -különböző címeket, kitüntetéseket. A jó hírt is gyorsan közlik. Ha valaki dicséretet kap, a szöveg máris olvasható. Legutóbb a Vologda szociai r*

llliu

lista brigád kapott szép elismerő oklevelet az Országos Béketanácstól békemunkájáért. A köszöntés itt sem maradt el. A frisseség, a gyorsaság, az ízléses megjelenés a legfőbb jellemzői ennek a nyilvánosságnak. Minden fontos dologról, hírt ad, tájékoztat, dicsér és népszerűsít.

Fotó: Szabados

Vörös tölgytől, erdei fenyőig

A háromezredik hektár erdő

:

. v V

Hír, rövidem A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szendröi erdészetében ünnepség keretében átadták a háromezredik hektár erdőt.

Számolás, hosszabban: valahol ebben a Rudabánya közelében húzódó domboldalon van elültetve a 30 millió 220 ezredik csemete, amely a háromezredik hektár erdő- telepítés befejezését jelentette. Tizennyolc év alatt a hatvan centimétertől 12 méterig növő fák jelzik a 42 község határában dolgozó erdészet újító, természetformáló tevékenységét. Az erdészet vezetője, Petró János.

— Ennek a háromezer hektár, újonnan telepített erdőnek a legnagyobb jelentősége az, hogy a rontott, sarj-ere- detú erdők nagy része helyén

már értékes faállomány van. A felszabadulás előtt ezek az erdők uradalmi — egyházi birtokok voltak. Az erdőgazdálkodást, a művelést a természetre bízták, a fákat 20 éves korukban már kivágták. Volt olyan birtok, ahol a fák egy százaléka volt csak mag eredetű, a többi pedig értéktelen sárj-erdő.

Azóta nagyot változott az ' erdőművelés. Az 1960-as években volt a fordulópont az üzemtervezési tervekben, hiszen ebben az időszakban ugrásszerűen nőtt a telepítések aránya, s ugyanakkor egyre jobban vigyáztak, hogy adott termőhelyre a megfelelő fafaj kerüljön. Napjainkig a szendröi erdészet területén több mint 2300 hektáron újították fel a régit, s 700 hekA Petőfi házgyári brigád

Hengermű

Kubának

Az NDK 1981 és 1983 között komplett acélhengerművet szállít Kubába. A hengerművet a Havanna közelében levő Jósé Marti kohóműben állítják fel. Az NDK- ' ból érkező létesítmény évi termelését 250 ezer tonnára tervezik. A magdeburgi ne- hézgépgyártó kombinátban a I'ubáliak szállítandó berendezéseken kívül a Szovjetunió számára is készítenek kohászati berendezéseket. Üzbegisztánban épül tel Ázsia egyik legnagyobb acélműve, amelynek évi termelése 1.5 millió tonna gömb- és idomacél lesz.

Gyógyszeripari

együttműködés

A Szovjetunió és két -japán vállalat, a Nikken Chemical és az Iskra Industry megállapodást kötöttek, hogy közösen végeznek gyógyszerkutatásokat, mindenekelőtt a termékek Japánba történő értékesítése végett. A lettor- i szági szerves kémiai kutató laboratórium mintákat és adagokat bocsát a Nikken rendelkezésére a gyógyszer- kereskedelmi Iskrán keresztül a lehetséges új termékekről. A Nikken ezután megvizsgálja, hogy a gyógyszer elfogadható-e a japán piacon. A Szovjetunió 1975 óta érdekelt a japán piacon, amikor is sikeresen mutatkozott be Fut- raful elnevezésű rákellenes gyógyszerével.

Atomerőmű

Kanadától

Románia két, egyenként 600 megawatt kapacitású atomerőművet vásárol a kanadai AECL-től több mint

1,6 milliárd dollár értékben. A kanadai cég a teljes technológiát szállítja és gondoskodik az erőművek működésének folyamatosságáról is. Az első reaktor építése a hírek szerint 1980-ban kezdődik és 1987-ben fejeződik be.

Tizennyolc éve annak, hogy a 3-as ÉPFU kavicsbányái kirendeltségén 12 gépkocsivezető elhatározta: szocialista brigádot alakít. Névadójuknak Petőfi Sándort választották. A közösség a bányánál kilenc évig vett részt a 'mozgalomban, majd az alsó- zsolcai házgyár beindulásával átkerült a házgyári elemek szállításához.

A hosszú évek alatt sok feladatot, olykor problémát kellett megoldaniuk. Az út, melyen haladtak, nem volt mindig sima, egyenletes. A tenniakarás, a munkában való összeforrás azonban meghozta gyümölcsét. A jelenleg 17 tagot számláló kollektíva 17 alkalommal nyerte el a szocialista címet. A hat aranykoszorús kitüntetés mellett elnyerték a vállalat, valamint a Szakma Kiváló Brigádja kitüntetést. A legbüszkébbek négis az MSZMP KB. által adományozott kongresszusi oklevélre, melyet a XI. kongresszus tiszteletére indított munkaversenyben elért kimagasló munkáért kaptak meg.

Az alapító tagok között volt

M. Nagy István is, aki kilenc éve áll a brigád élén.

— A szép eredmények mellett voltak árnyoldalak is a bligád életében — emlékszik vissza. — így 1976-ban két

kezdő brigadtag nem kielégítő magaviseleté miatt megromlott a légkör. Azóta rendeződtek a sorok és a brigád munkája ismét a régi időkre emlékeztet.

— Ez év első kilenc hónapjában gazdasági feladatainkat nyolc százalékkal teljesítettük túl. Az üzemanyag- megtakarításunk eléri a 8,9 százalékot. Sokat javult munkánk intenzitása is. ’ Együttműködési szerződést kötöttünk a házgyári elemeket összeszerelő BÁÉV Május 1. szocialista brigádjával, ennek eredményeként több mint 40 százalékkal csökkent a várakozási idő az építkezéseknél. Az együttműködést tovább akarjuk szélesíteni. A házgyárban a gépkocsikat megrakó szocialista brigáddal is szeretnénk szerződést kötni. A gépkocsik biztonságos és folyamatos üzemeltetése érdekében üzemegységen belül íó a kapcsolatunk a házgyári járműveket szerelő Radnóti Miklós szocialista brigáddal. Ez évben szabad szombatokon már három brigádtag gépkocsiján végeztünk motorcserét a Radnóti brigád segítségével.

— Az éves műszaki szemle előkészítésében a brigád egy szombat és egy vasárnapi napon teljes létszámmal Vett

részt. Javítottuk, szépítettük gépkocsijainkat. Jóleső érzés volt hallani az elismerő szavakat a szemlét végző bizottságtól.

— Miskolc városi T arme son a brigád, patronálási téve kenységét a legjobbak közöli emlegetik. A patronálás további szabad időt von el a kollektívától. Hogyan jut mindenre idejük?

— Hét éve már, hogy patronáljuk a Heim Pál bölcsődét és a Pozsonyi úti óvodát. Az idén betonjárdát, kerítést éoílettünk, udvart rendeztünk. Felújítottuk a játszóteret, kijavítottuk a berendezéseket. Az itt végzett társadalmi munka eléri a 400 órát. Lelkesedésünk a gyermekek szeretetéből fakad. A brigádtagok közül egyikünknek sem jár gyermeke a fenti bölcsődébe. óvodába. A munkáért pénzben ki nem fejezhető élményben van részünk. Minden ünnepségre meghívnak bennünket, ahol gyönyörködhetünk a gyermekek vidám, gondtalan játékában.

— Hogyan teljesíti a brigád a közművelődéssel liapcsola- tos vállalásait?

— A brigád minden tagja rendszeresen képezi magát politikailag és szakmailag

táron telepítettek tí) erdőt. Az erdők 75 százalékában pedig már értékes tölgyfajták és erdei fenyő növekszenek. A 20 éves vágásfordök) helyett 40—100 éves korukba« termelik ki a fákat.

Hogy ennek a háromezer hektár erdőtelepítésnek igaar értékét becsülni lehessen, idézni kell azokból az előadásokból, amelyek az átadást jelképező szalagvágás előtt elhangzottak. Dr. Madas András nyugalmazott miniszterhelyettes mondta:

— Napjainkban a fa a legfontosabb újratermelhető nyersanyag. Az olajjal, a szénnel szemben képes újratermelni önmagát. És ma már az olaj, a szén és az ércek után a népgazdaság negyedik legfontosabb alap- nyaga lett a fa.

egyaránt. Hatan pártoktatásban, míg a többiek szakszervezeti szemináriumon vesznek részt. Szakmai tudásunkat üzemi akadémián fejlesztjük. Ezen túlmenően ifj. Széni - iványi Sándor egyetemi előkészítőre, Semesi Antal pedig közlekedési szakközépiskolába jár. A tanulás mellett szakítunk időt szórakozásra is. A közös kirándulás már hagyománynak számít a brigád életében. Ez évben Debrecenben a virágkarnevált néztük meg családtagjainkkal együtt. Közösen veszünk részt politikai ünnepségeken is. Így május elsejét, alkotmányunk ünnepét a Majális-parkban ünnepeltük meg.

— Az eddig végzett munka alapján tudna-e rangsorolást adni a brigádtagokról?

— A választás nagyon nehéz lenne, hiszen minden Vngádtag elvégzi a rábízott feladatot. Talán lelkesedésben Héder Bertalan, Tóth Gyula, Semsei Antal, Nagy Mihály, ifj. Szentiványi Sándor múlják felül társaikat. Brigádta- gonként ez évben például kilenc szabad szombatot áldoztunk fel társadalmi célból. Ezen túlmenően kommunista műszakot is szerveztünk. Legutóbb felhívással

ordultunk az üzemegység dolgozói, szocialista brigádjai felé. hogy7 a KMP megalakulásának 60. évfordulója és november 7. tiszteletére szervezzünk még egy7 kommunista műszakot.

Molnár Lajos