Észak-Magyarország, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-18 / 246. szám
1978. október 18., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A megyei pártbizottság napirendjén A fejlődő mezőgazdaság és éleHíífisseripar Elektromos vezérlőtábla Omszkban A takarmányellátás gondjai ez évben sem csökkentek. A pillangósok betakarítása nem a legjobban sikerült^ Tápértékük a kedvezőtlen időjárás következtében alacsony. Éppen ezért az állatállomány takarmány bá- zisát elsősorban a jó minőségben és megfelelő mennyiségben betakarított és tartósított siló' képezi. A megyében nőtt az állatállomány. A növekedés üteme azonban elmaradt a tervezettől. Az év első 8 hónapjában a szarvasmarhaállomány 7,4, a juh- 7,2, a sertéslétszám 3,5 százalékkal nőtt. A tehénlétszám viszont 1,4 százalékkal csökkent. A szakosított szarvasmarhatelepek első félévi termelési színvonala — figyelembe véve a termeléscsökkentő tényezőket —- kielégítő. Az egy tehénre jutó tejtermelés közel 12 százalékkal, az értékesített tej mennyisége pedig 12 százalékkal növekedett. A tehénellések száma 2,8 százalékos emelkedést mutat. A megye 28 szakosított tehenészeti telepén az első fél évben tehenenként 169 liter . tej hozamnövekedés történt. Különösen említésre méltóak a múcsonyi, a sárospataki, az emődi, a mezőkeresztesi, az edelényi, a hernáanémeti és a bodrog- halmi termelőszövetkezetek, valamint a Mezőnagymihályj Állami Gazdaság telepeinek tejtermelési eredményei. Ugyanakkor továbbra sem kielégítőéit a sátoraljaújhelyi, a hidasnémeti, a hernádkér- csi tsz-ek eredményei. Javult a megye állategészségügyi helyzete. Jelenleg olyan színvonalat ért el, amelynek következtében minden feltétel adva van ahhoz, hogy a szakosított telepeken a gümőkór- és brucel- la-íertőzöttség két-három év alatt teljesen megszűnjön. Az állatelhullás csökkentése érdekében azonban még mindig igen sok a tennivaló. Megszüntetése fegyelmezett, szakszerű és hozzáértő munkát igényel a vezetőktől és dolgozóktól egyaránt. Á termelőszövetkezetek pénzügyi helyzete Az árbevétel várhatóan 6.6 százalékkal nő. a költségek növekedése ezzel szemben viszont 7,4 százalékkal növekszik. A nyereség — a terméskilátások alapján — ebben az évben megkétszereződhet az előző évihez ké- . pest. Előreláthatólag eléri a 450—470 millió forintot. A veszteség-alaphiány az előző évi 141 millió forinttal szemben* 41 millió forint körül várható. Az eddigi felmérések alapján 13 termelő- és egy szakszövetkezetnél várható veszteség, elsősorban a Bodrog- és a Taktaközben gazdálkodó tsz-eknél. A veszteséges szövetkezetekben a kedvezőtlen időjárás következtében a hozamok és az árbevételek elmaradtak a tervezettől. Az objektív tényezők mellett azonban látni kell azt is, hogy ezeknek a gazdaságoknak egy részében az üzem- és munkaszervezés, a vezetői felelősségérzet és a döntések megalapozottsága igen sok kívánnivalót hagy maga után. A munkadíjak, munkabérek a várható 5,9 százalékos létszám ellenére is körülbelül 7,6 százalékkal lesznek magasabbak a múlt évinél. A tsz-ek ebben az esztendőben 694 millió forint beruházást valósítottak meg, mely 11.3 százalékkal kevesebb az előző évinél. A beruházásokhoz felhasznált saját erő 471 millió . forint, az előző évihez képest 5,2 százalékkal alacsonyabb. A beruházások más forrásai közül az ártámogatás 9 százalékkal, a hitel 36 százalékkal csökkent az 1977. évihez viszonyítva. Az árutermelésről Mezőgazdasági üzemeink 1978. évi árutermelését a növekedés jellemzi. Főbb mezőgazdasági termékekből az eddig eltelt időszakban 8,4 százalékkal értékesítettek többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Nőtt az állat és az állati termékek felvásárlása is. Vágóállatból 5,2, az állati termékekből 15.5 százalékkal emelkedett a felvásárlás. Ebben az évben a búza és - a rozs együttes felvásárlása több mint 10 százalékkal haladja meg az elmúlt év felvásárlási volumenét. A Gabbnaforgalmi és Malomipari Vállalat a tavalyi 156 882 tonnával szemben ebben az évben eddig 171 440 tonna kenyérgabonát vásárolt fel. A kertészeti termékek felvásárlása a tartósan hűvös és kedvezőtlen időjárás következtében nem érte el az elmúlt évi szintet. Zöldségből mintegy 35 százalékkal, gyümölcsféleségből pedig egy- harmaddal csökkent a felvásárolt termékek mennyisége. Mindez természetesen kihatott a piaci árak alakulására is. A zöldségfélék fogyasztói árszínvonala ennek az évnek az első nyolc hónapjában 24.5 százalékkal, a gyümölcsöké pedig 25,1 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Burgonyából jó termést takarítottak be gazdaságaink. A jövőben azonban a minőség javítása érdekében többet kell tenni. Ugyanis az ez évi átvételi gondok jelen- . tös része ebből származott. Az élelmiszeripari vállalatok 1978. első félévi termelési értéke 6.2 százalékkal haladta meg az elmúlt év azonos időszakáét. A teljesítés azonban a tervezetthez viszonyítva 'csak 91.7 százalékos. Nőtt a termelési érték a hűtő-, a sütő-, a dohány- és a szesziparban. Lemaradás történt viszont a hús-, a tej-, a cukor- és az édesiparban. A cukor- és az édesiparban a bázishoz képest is jelentős, mintegy 24. illetve 12 százalékos a termelés csökkenése. A növekedés ülcnic Megyénk mezőgazdaságának fejlődése az 1977-es és 1978-as gazdasági évben kiemelkedő volt. A termelés növekedésének üteme az országos elvárásoknak megfelelően alakult. Figyelemre méltó, hogy a fejlődés a termelékenység, a jobb munkaszervezés. t a fegyelmezettebb munkavégzés és a vezetés színvonala javulásának eredményeként jött létre. Mindezekhez természetesen hozzájárult a korszerű beruházások megvalósulása, a technikai és technológiai fegyelem erősödése, a műtrágya és növényvédő szerek szakszerűbb, hatékonyabb alkalmazása. A megyénk mezőgazdaságában bekövetkezett dinamikus' fejlődés is igazolja politikánk helyességét. Ma már a termelőszövetkezeti tagok döntő többsége elsődleges megélhetési és jövedelemforrásnak tekinti a közös gazdaságot. Nagyon lényeges folyamat a szövetkezeti tagság helyzetének, életkörülményeinek javulása, a korszerű munkakörülmények megteremtése. Országosan és megyénkben is jó irányban halad és változik a . parasztság életformája, gondolkodásmódja. Üzemeinkben tovább erősödött és szélesedett a tsz-demokrácia. Ma már azok döntenek, akik a döntések sikerét élvezik, vagy esetenként a kudarc felelősségét is vállalják. Örömmel lehet nyugtázni, hogy7 a szövetkezetekben eredményesen dolgoztak és sok segítséget nyújtottak a szocialista brigádok és a szocialista munkaversenyek résztvevői. A megye szövetkezeteiben megteremtődtek a szocialista munkaverseny feltételei és a ■ brigádmozgalom jelentős termelőerővé vált. (Folytatjuk) Az MMG Automatikai Művekben készül a szovjetunióbeli Omszkban épülő kőolaj tartály- park elektromos vézéríőtáblája és irányííópuilja. A berendezések program szerint vezérlik az óriás tartályok töltését és ürítését. Képünkön: szállítás előtti ellenőrzés Van — és még sincs Az ipar anyagi-műszaki ellátása, a termékgazdálkodás hazánkban már hosszú évek óla a figyelem középpontjában áll. Húsz év óta jelent már gondol a gazdaságirányítás számára a tartósan magas készletnövekedési ráta, a készletelhelyezés, míg a vállalati gazdálkodásban az ellátási nehézségek okoznak újra és újra gondot. Ha hazánkat a fejlett tőkés országokkal összehasonlítjuk, több érdekes megfigyelést tehetünk. Az egyik például az, hogy ott a gazdasági fejlődés a készletek hasonló arányú emelkedése nélkül ment végbe. Nálunk az a jellemző, hogy a gazdasági növekedés évről évre készletnövekedéssel jár. Az egv forint termelési értékre jutó, lekötött forgóeszközök értéke, és a lekötött állóeszközök értéke évről évre nő. amely az eszközhatékonyság romlását, jelenti. Másik ilyen fontos tapasztalat, a készletalakulás és a népgazdasági egyensúly kap- csalötában rejlik. Azokban az években, amikor beruházási túlfűtöttség jelentkezett, erőteljes készletnövekedés volt tapasztalható. A kiviteli többlettel záró és a beruházási szempontból is nyugodlabb évek viszonylag mérsékelt készletfelhalmozást eredményeztek. Összegezve e két tapasztalatot, láthatjuk, hogy a gazdasági növekedés tényezői együttesen évről évre készlet emelkedést váltanak ki. Hazánk gazdálkodására sokszor jellemző a hiánygazdálkodás, a „szívásos” gazdaság, amikor is az anyagok túlke- í-eslele kapcsán az anyagA kedvező időjárást alaposan kihasználják a tisza- keszi Tiszamenti Termelő- szövetkezetben is. Szükség van erre, hiszen elhúzódott a betakarítás ideje, ugyanakkor a jövő évi jó termés érdekében maradéktalanul és jó minőségben kell elvégezni 'az őszi munkákat is. A gabona- és ipari növény- termesztési rendszerben rr Őszi munkák dolgozó gazdaság az idén 200 hektáron termelt napraforgót. A fontos ipari növény betakarítása jelenleg teljes erővel folyik. A kedvezőtlen, csapadékos, ár- és belvizes tavaszi időjárás miatt 14—15 mázsás átlagtermésre számítanak hektáronként. A 4000 hektárnyi szántóterületen minden erőt mozgósítottak a vetéselőkészítési munkálatokra. A tervek szerint 1200 hektáron termesztenek majd őszi búzát, 300 hektáron árpát, 400 hektáron kukoricát, ezenkívül még napraforgót, repcét, szóját, különféle ipari növényeket és lakar- manyfélét. Talajfcrtőtlenítés, vetés előtt. Lajta típusú géppel vetik az őszi búzát. készletek szükségképpen a felhasználókhoz kerülnek, ami tartós készlet-„elhelyez- kedést” okoz. Nézzük meg. az évek során hogyan alakult, hogyan rögződött iparunkban a készletstruktúra. Általában az a jellemző, hogy a készletállomány mintegy 70 százaléka anyagkészlet, 18 százaléka befejezetlen termelés és 11— 12 százaléka késztermék. A magas anyaghányad arra utal, hogy a vevőnek, az iparvállalatnak nagymértékű a ..kiszolgáltatottsága” a szállítóval szemben, ezért többnyire túlzott mennyiségű anyagkészlettel rendelkezik. Ez a dekoncentrált. készletezés viszont népgazdasági szinten akár többszörös készletlekötési is eredményezhet. A 12 százalékkal szereplő késztermékhányad pedig az elégtelen ipari kínálat kifejezője. Ezért a készterméket megrendelő vállalat, nagyfokú bizonytalanságban van a szolgáltatás tárgyának minőségében, választékában, és főként a teljesítés idejében. Ez a helytelen szerkezet és állapot az elmúlt évek alatt konzerválódott. így még sajnos messze vagyunk attól, hogy a termelés és az import a lehető legjobban közelítsen a belső és külső piac konkrét igényeihez. Az eddigiekből is láthat'-, hogy a rossz készletelhelyezkedés, készlelstruktűra jelentős mértékben okolható a népgazdaságban lekötött eszközök túlzott nagyságáért. Ennek a rossz struktúrának a gyökere azonban mélyen található. A termelők, a felhasználók ugyanis „kényszerűségből” gyűjtik az anyagkészleteket. A szerződéses fegyelem nem elég szilárd ahhoz, hogy garanciát nyújtson a felhasználóknak. Borsod megyében a készletgazdálkodás az országos átlaghoz képest valamivel kedvezőbbnek mondható. Az elmúlt évben a megyei vállalatok és szövetkezetek készletállománya mérsékelt ütemben növekedett. A növekedés üteme 1976-hoz képest számottevően csökkent. Annak ellenére mutatkozott ez a javulás. hogy a készletek alakulását több olyan tényező is befolyásolta, ami a korábbi években nem volt jellemző. Az üzembe helyezett nagyberuházások termelés- felfutása jelentős mennyiségű agyag- és tartalékalkat- rész-növekedést váltott ki. A kohászati ágazatban taktikai készletezéssel kapcsolatos készletnövekedés mutatkozott:. A mezőgazdaságban jelentkező készletemelkedés annak következménye, hogy nőtt a befejezetlen termelés és növekedett az állatállomány is. A megye készlet- alakulását vizsgálva — bár a forgási sebesség mutatója önmagában nem abszolutizálható — megállapítható, hogy a forgási sebesség csaknem minden ágazatban jelentősen javult. Mindez azt műt ana. hogy a vállalatok lettek és tesznek intézkedéseket a készletezési gondok enyhítésére. Nem egy helyen kiépítették a megfelelő információs és döntési rendszert, itt- ott számítógépes készletgazdálkodást is bevezettek, sok helyen különböző készletnormákat. dolgoztak ki. A „szívásos” gazdaságban a készletezés eltúlzott mértékében része van az úgynevezett hiánypszichózisnak is. Példa lehet erre: ha bemegyünk egy üzletbe és fogpasztát keresünk, de nem kapunk, és egy : másikban sem, akkor a harmadikban, ahol kapunk, már nem egyet, hanem hármat vagy négyet fogunk vásárolni. Hasonló példák vállalatok gyakorlatában is előfordulnak. Ennek „kísérleti” bemutatását végrehajtotta egy vezető. aki a vállalathoz befutott megrendeléseket mind visszaigazolta, a vállalat termelési kapacitását közel 150 százalékra túlterhelve. Egy idő után azonban észrevehető volt a megrendelések reális szintre való csökkenése. Ugyanit a megrendelők úgy gondolkodtak: miért rendeljek anyagi áldozatok árán kétszer-háromszor akkora mennyiséget, mint amennyire szükségem van. ha bármikor hozzájuthatok a keresett termékhez. \ készletnövekedés problémainak megoldása bonyolult, összetett feladat. Ám az mindenki előtt ismert, hogy e készletnövekedés csak a nemzeti jövedelem felhalmozási alapjából fedezhető. A növekvő forgóeszközkészletek pedig vagy a felhalmozási alap beruházásra fordítható hányadát csökkentik, vagy pedig lassítják a fogyasztási alap. így az életszínvonal növekedésének ütemét. Ezért ennek a kérdésnek a megoldása. a problémák folyamatos felszámolása senki számára sem lehet közömbös. Buciiért Miklós Tizenhét fokos Az ország több .napfénynyel -sugárzott déli részéről a Villány-meesekalji Borkombinát területéről jó hír érkezett. Megkezdődött h korán érő rizlingszilváni szüret je és a minősége jobb a vártnál. A legjellemzőbb a 16—17 cukorfokos szőlő. A bólyi Kossuth Termelőszövetkezet 17,8 fokos rizlingszilvánit is szüretelt.
