Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-13 / 216. szám

V 1978. szeptember 13., szerda ÉSZAK MAGYARORSZAG 5 A termelés fegyelme Sátoraljaújhelyen Mekkora « a ledolgoz munkaidő? Gazdasági növekedésünk forrása hosszú távon csak­nem kizárólag a jelenleg foglalkoztatott létszám ter­melékenyebb munkája lehet. Ilyen körülmények között a munkaerő-gazdálkodás alap­vető felr.data a foglalkozta­tás hatékonyságának erőtel­jes fokozása. E célkitűzés megvalósításának egyik leg­fontosabb feltétele: a mun­karend szerinti időalap fo- * kozottabb kihasználása. A Sátoraljaújhelyi városi Párt-végrehajtóbizottság augusztusi ülésén megtár­gyalta a munkaerő-gazdál­kodás helyzetét, feladatait, valamint a megyei pártbi­zottság 1976. október 22-i ha­tározatának időarányos vég­rehajtását. Megállapították, hogv a belső munkaerő-tar­talékok teljesebb feltárásá­ban még sok a tennivaló, az eddig elért eredményekkel nem lehetnek elégedettek. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a fejlődéshez, a haté­konyabb munkához a terme­lési fegyelem fejlesztésén ke­resztül vezet az út, és ehhez még költséges beruházásokra sincs szükség. Az esetleges lemaradás okait tehát „saját portán” kell keresni. A munkarend szerinti időalap kihasználá­sának megismerése és a ki­esett munkaidő okainak fel­tárására a gazdasági és szö­vetkezetpolitikai munkabi­zottság vizsgálatokat folyta­tott; le a város öt ipari üze­mében. Ezek: az ELZETT- gyár, a dohánygyár, a Bú­toripari Vállalat 2. számú gyáregysége, a Hegyalja Ru­házati Szövetkezet és a Vas- ős Fémipari Szövetkezet. Az iparban foglalkoztatottaknak mintegy' 60 százaléka ezek­ben az üzemekben dolgozik, így a levont következtetése­ket a városra vonatkozóan is lehetett általánosítani. A vizsgálat az 1976-os és az 1977-es évekre terjedt ki. A vizsgálat eredménvét.: a munkarend szerinti időalap kihasználásának tapasztala­tairól szóló jelentést a váro­si párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén vitatták meg. File Andrást, a városi pártbizottság titkárát kér­deztük: mi jellemzi a mun­kaidőalap kihasználását Sá­toraljaújhelyen ? — Városunkban is tapasz­talható, hogy nincs kellő összhang a munkahelyek száma és a rendelkezésre ál­ló munkaerő között. A vál­lalatoknál egyidejűleg van munkaerőhiány és -felesleg, a munkaidőalapot nem kel­lően használják ki, és sok helyen laza a munkafegye­lem. Nagy tartalékaink van­nak a munkaidő jobb ki­használásában. Sok idő megy veszendőbe anyagellátási, munkaszervezési és a néhány helyen még megtűrt munka­helyi lazaságok miatt. A hiá­nyosságok ellenére a vizs­gált időszakban —, ha nem is jelentős mértékben — ja­vult a munkaidő kihaszná­lása. A munkarend szerinti időalap 1977-ben 84.1 száza­lékban volt hasznos! A pártbizottság titkára el­mondotta, hogy a minősítés­hez összehasonlító adatuk volt a Központi Statisztikai Hivatal által készített rep­rezentatív felmérésből, amely szerint az országos átlag 82,5 százalékos, tehát a sá­toraljaújhelyi felmérések azt igazolják, hogy ők jobban állnak. Javult a munkaidő kihasználása az ELZETT­ben, a dohánygyárban, -a Ru­házati Szövetkezeiben, amit elsősorban a munkafegyelem megszilárdításával értek el. ' Természetesen elégedettségi e semmi okuk, hiszen a vizs­gált időszakban csökkent a munkaidő kihasználása a bú­torgyárnál, de még így is ott a legmagasabb: 85,4 száza­lék. A vizsgált üzemek kö­zül itt a legnépesebb a törzs­gárda, akik fegyelmezetten dolgoznak, az utóbbi időben viszont az itt dolgozó segéd­munkások körében nagyobb mérvű cserélődés indult meg, amely hozzájárult a munkafegyelem romlásához, s a munkában eltöltött idő csökkenéséhez vezetett. — Miért hiányoznak gyak­ran a fizikai dolgozók a munkából és hogyan alakult a távoliét nagysága? — A távolléteket részben lehet természetes és objek­tív okokkal indokolni: fize­tett szabadság, betegség, fi­zetett távollétek — például különböző állampolgári kö­telezettségek teljesítése —, vagy művelődési csoportok részére engedélyezett sza­badságok, s még sok egyéb. Betegség miatt 1977-ben mintegy 560 ezer őrá esett ki a termelésből. A központi in­tézkedések hatására és a he­lyi ellenőrzések fokozása ré­vén sokat javult a táppén­zes fegyelem, de még mindig sok olyan dolgozó akad, aki­nek a betegsége, hogy is mondjam ..., kétséges. Ezek betegsége általában szabad szombat előtti napra, vagy hétfőre, esetleg a nyári és őszi betakarítási munkák idejére esik. Magas az enge­délyezett, de nem fizetett tá­vollétek és az igazolatlan ki­maradások, valamint a tört­napi munkaidő-kiesés mér­téke. — A rendelkezésre álló munkaerő hatékonyabb, ész­szerűbb foglalkoztatása, a munkaidő fokozottabb ki­használása sokoldalú, körül­tekintő intézkedéseket kö­vetel a gazdálkodó egységek vezetőitől. Az anyagellátási, munkaszervezési és munka­helyi lazaságok felszámolá­sa elsősorban a munkahelyi vezetésre ró feladatokat. És mit Kell tenniök a pártszer­vezeteknek a munkaidő jobb kihasználása érdekében? — A pártszervezetek, a kommunisták személyes pél­dájukkal is segítsék közügy- gyé tenni a lazaságok elleni harcol, támogassák a gazda­sági vezetőknek a munkaidő teljesebb kihasználására, a munkaerő-gazdálkodás javí­tására hozott intézkedéseiket. Érvényesüljön az az elv, hogy a munkafegyelem javí­tása, a teljesítmények foko­zása beosztottnak és vezető­nek egyaránt feladata. Fon­tos, hogy a pártszervek és a társadalmi szervek ne támo­gassák azokat a dolgozókat, akik nem teljesítik a tőlük jogosan elvárható munkakö­vetelményeket. Az agitációs és propagandamunkában megfelelő figyelmet kell for­dítani arra, hogy helyes ér­telmezést kapjanak az olyan kérdések, mint a foglalkoz­tatás hatékonyságának növe­lése, a munkához való jog és kötelesség egysége, az erőteljesebb bérdifferenciálás szükségessége. hogy me­gyénk la­kossági szolgáltatása az utób­bi években tapasztalható erő­feszítések és eredmények el­lenére is sok kívánnivalót hagy maga után. Az igé­nyek, a követelmények mind­inkább növekednek és ezek megfelelő színvonalú kielé­gítésében nehéz a lépéstar­tás. Isniereles. Nagyjából ezek a megál­lapítások érvényesek Ka­zincbarcikára is, ahol a vá­rosi tanács ismét napirend­re tűzte a szolgáltatás té­máját. A városban —, mint mindenütt — tanácsi válla­latok, ipari szövetkezetek és kisiparosok végzik a szol­gáltatás sokrétű munkáját: A textiltisztításban sikerült előbbre lépni. A Patyolat Vállalat a szolgáltatóházban levő gyorstiszíítót, az igé­nyeket figyelembe véve, ez év elejétől már két műszak­ban üzemelteti. Az igények ugvan e téren is mindinkább növekednek, de úgy tűnik, hogy a gyorstisztító kapaci­tása a későbbiek folyamán is alkalmas lesz a megnöve­kedett munka elvégzésére. Jó hír az is, hogy a Putnoki Vegyesipari Szövetkezet a már eddig meglevő, két fel­vevőhelyen kívül az új vá­rosrészben is megnyitóit egy ruhatisztító felvevő fiókot. A járműveit, javításának ügye, akárcsak a textiltisztításé, szintén a ki­emelt ágazatok közé tarto­zik. Mi a helyzet a gépek­kel? Az autók száma itt is szaporodik, a város vonzás- körzete is nagy, a gépjármű- javítás azonban egyelőre nem megoldott. Jelenleg in­kább néhány kisiparos pró­bálja ellátni a munkát. A megoldást a Volán-telep mel­lett létesülő AFIT-szerviz adja majd. Ehhez a munká­hoz az AFIT jelentős támo­gatást kapott a szolgáltatás­fejlesztési alapból. Az idei fejlesztési tervben a szerviz közvilágítása, a villamos ener­gia és a vízvezeték kiépítése szerepel. A háztartási gépek javításával a Sajó menti Ina­ri Szövetkezet és néhány kisiparos foglalkozik. Érde­kes, hogy az utóbbi években növekedett a javításra szo­ruló televíziókészülékek szá­ma. A nyilvántartott készü­lékeknek évente körülbelül 35 százalékát javítják. A szövetkezet győzi a munkát, általában az átfutási idő is fi szoláltatás elfogadható. Mint mindenütt azonban, itt is előíordujnak csúszások, elsősorban az al­katrészellátás egyenetlensé­géből adódóan. Más okok is előfordultak ugyan — hely­telen munkaszervezés, mun- kaelosztás —, de ezeket az okokat a szövetkezet vezetői felszámolták és, amikor szükséges volt, kellő felelős­ségre vonást is alkalmazlak. A lakáskarbantartás szin­tén a ! relt ágazatok közé tartozik. Ebből a Városgaz­dálkodási Vállalatra hárul a nagyobb rész, de most mára Sajó menti szövetkezet is közreműködik. Éppen a meg­növekedett igények miatt a szövetkezet lakáskarbantartó részleget alakított ki, az el­következő időben azonban szükség lesz ennek fejleszté­sére. A vúrftfi vezetői termé- *dl US szetesen figye_ lemmel kísérik a szolgálta­tóiparhoz tartozó, számos, más ágazatot is. Tavaly kezdte meg munkáját példá­ul a fotó-optika szövetkezet, ideiglenes megoldásként egy felvevőhellyel, ahol javítás­ra vesz át. fényképezőgépe­ket, filmfelvevőket, diavetí­tőket, laboratóriumi beren­dezéseket. A ruházati mére­tes és javító szolgáltatást a MÉRUSZ vette át. Órajaví­tással a Sajó menti, újabban pedig már a putnoki szövet­kezet is foglalkozik. A Bor­sod megyei Fodrász Szövet­kezet ebben a fiatal átlag- életkorú városban" hihetetle­nül nagy forgalmat bonyolít le. Tavaly a szolgáltatás ér­téke megközelítette a négy­millió forintot, ez év első fe­lében pedig a növekedés meghaladja a 115 százalé­kot! A szövetkezet nemrégi­ben több üzletét is korsze­rűsítette. A kisiparosok jól kapcso­lódnak be, eredményesen se­gítik ellátni a szolgáltatás sokrétű munkáját. Kazinc­barcikán jelenleg 120 kisipa­ros dolgozik, létszámuk is gyarapszik, de néhány szak­mában — kárpitos, szűcs, ci­pész. könyvkötő stb. — még mindig hiányról beszélhe­tünk. Az új kisipari törvény ösztönző hatása jól érezhető, valószínű, hogy a tervidő­szakra ütemezett létszám- fejlesztés teljesíthető. Gon­fiazidí; relén dot okoz .viszont a műhely kérdése. Egyelőre pincékben, száritóhelyiségekben, laká­sokban alakítgatták ki a mű­helyeket, bizony nem valami jó megoldásként. A kisiparo­sok szolgáltatóház építését szeretnék, melyben tisztes körülmények között dolgoz­hatnának. A város részletes rendezési terve szerint egyéb­ként az egyik ház alatt kis­ipari szolgáltató helyisége­ket alakítanak majd ki. A szolgáltatóipar az elkö­vetkező években tovább fej­lődik. Már épül a szolgálta­tóház, melyet a tervek sze­rint a jövő év első felében adnak át rendeltetésének. Ebben férfi-női fodrászat, kozmetika. Patyolat-felvevő. rádió, televízió, háztartási gépfelvevő, fotóműterem kap helyet. A városi tanács végrehajtó bizottsága már jóváhagyta a Kertváros be­ruházási programját, mely szerint ebben a városrész­ben egyebek között vegytisz­tító, cipész felvevőhely is lesz, de ez a program majd csak a későbbi években va­lósul meg. A szövetkezetek ugyancsak bővítik, gyarapít­ják szolgáltatásaikat. FeílÍ? éveket°'ille­ti : a megyei tanács ipari osz­tályán nemrégiben körvona­lazták az ipari szolgáltatás fejlesztésének igényeit, lehe­tőségeit 1990-ig. Ez szolgál majd alapul a konkrét ter­vezéshez Kazincbarcikán is. Priska Tibor Csodálatos ablakok Azerbajdzsán nyugati részén, a Kaukázus déli előhegyei között fekszik az ősi Seid város. A XVIII—XIX. században itt volt a Seid Kánság központja, ahonnan páratlanul szép selymek, szőnyegek és más népművészeti tárgyak kerültek ki. A kézműipar titkait apáról fiúra adták az ötvösmeste­rek. fafaragók, fazekasok, szobrászok. Az elmúlt korok mestereinek méltó örököse között emlí­tik a város lakói Asraf Raszulov nevét. Dédapjától és nagy­apjától maradt rá a ritka mesterség titka, amelyet egész életében folytat. Nehéz lenne összeszámolni, hány díszes ablakot készített életében. Több mint 15 évig dolgozott az 1797-ben épített Seid Kánság palotájának ablakain. Közreműködött Azer­bajdzsán és Dagesztán több építészeti emlékének restaurá­lásában, ö készítette a bakui Irodalmi Múzeum és az Azer­bajdzsánt Állami Konzervatórium díszablakait is. Asraf Raszulov díszablak-kcszítö. Érdekességek, furcsaságok i i ! KELL-E GONDOSKODNI ! A CÁPÁKRÓL? ' Az ausztrál strandokon a i cápák ellen már teljes vé- J delmi rendszert építettek i ki, leseket állítottak fel, s a 1 part menti sávot helikople- ! rekről figyelik. A sydneyi i Állatvilág Kutató Intézet j egyik felfedezése azonban 1 feleslegessé teheti az ösz- . szes eddigi, meglehetősen t drága védelmi intézkedést. , Megállapították ugyanis, ' hogy a cápák nem szeret- J nek egyes hangokat. Ha i egy kis teljesítményű gene- [ rátört helyeznek el a ten- , gerben, amely bizonyos i rezgésszámok közötti inter- j vallumból bocsát ki hango- i kát, a cápák elmenekülnek j a „hangos” zónából még i akkor is, ha a generátor J már nem működik. Ennek j a hangijesztésnek kettős i hatása van: nemcsak az i embereket védi, hanem a ! cápákat is. A cápákról gon- j doskodás nem véletlen és i nem értelmetlen , dolog: ha | ' i számuk továbbra is roha­! mosan csökken, az belátha­| latlan következményeket ' vonhat maga után. Ezek a i ragadozók ugyanis az óce­! án „egészségügyi’ dolgozói”. I HOGYAN BESZÉLJÜNK A GYEREKHEZ? i > Angliában már az eddi­| gi kísérletek is azt igazol- i ták, hogy minden ellenke- 1 ző tévhit-i ellenére a gyere- ! kék nem szeretik, ha las- i san beszélnek, vagy gü- | gyögnek hozzájuk. Nem i arat közöltük sikert az sem, I aki tagoltan ejti ki a sza­vakat. Ellenkezőleg: a gye­rekek szeretik a sebességet, a legoptimálisabb beszéd­gyorsaság számukra a 175 szótag percenként. Az ilyen gyorsasággal közölt infor­mációt a gyermek a lehető legpontosabban elsajátítja. A gyermekek számára a legkellemetlenebb és őket leginkább dühítő beszédse­besség a 100 szótag percen­ként. Az angol kutatók megállapították továbbá azt is, hogy az egyáltalán nem, vagy gyengén látó kicsik, akik az információt a kör­nyezettől többnyire hallás útján kapják, még az en­nél is gyorsabb beszédet kedvelik, egészen 275 szó­tagig percenként. TENGERALATTJÄRO MŰANYAGBÓL Hosszas kísérletek ered­ményeként a tudósoknak si­került olyan műanyagot előállítaniuk, ami ellenáll a nagy nyomásnak, s alkal­mas tengeralattjáró építé­sére is. Az angol „Wickers” cég meg is kezdte a mű­anyag „karosszériájú” ten­geralattjárók sorozatgyártá­sát. Az új tengeralattjárók rendkívül könnyűek és nem fenyegeti őket korrózió. AZ ÓCEÁN ŰJABB TITKA Az „Alvin” amerikai ten­geralattjáró' figyelemremél­tó felfedezésről számolha­tott be útja végén. A Csen­des-óceánon, a Galapagos- szigetek közelében az „Al­vin” egyszercsak melegedni kezdett, majd felemelke­dett. így fedezték fel az óceán mélyéről feltörő for- róvíz-forrást. Az eredetnél, 3000 méter mélységben a víz hőmérséklete 200 °C. A kémiai vizsgálatok kimu­tatták: a forró víz vasat, cinket, ólmot, ezüstöt, re­zet és más elemeket is tar­talmaz. Az óceán mélyéről tehát egy óriási, sok fém­ércből álló, folyékony su­gár tör felszínre. ÜVEGTELEFON Az év elején — először a világon — a távtelefon-kí- sérletekben üvegszálat használtak vezetőként. Egyelőre ez a különleges telefonhálózat mindössze kilenc méter hosszú, de a tervezők arra számítanak, hogy mar a közeljövőben meg lehet hosszabbítani. Az optikai üveg felhasz­nálása rendkívül vékony üvegszál formájában egy­idejűleg 1920 beszélgetés, vagy két színes tv-adás le­bonyolítását teszi lehetővé. Minden valószínűség sze­rint az üvegtelefon a kö­zeljövőben hamarosan el­terjed majd. MARAD-E MÉG PÓNILÖ SZARDÍNIÁN? Kipusztulás fenyegeti az európai élővilág oly ritka képviselőit, mint a Szardí­nia szigetén honos pónilo- vakat. A pónilovak még a föníciaiak korában jelentek meg a szigeten. A jelenkor azonban — a rablógazdál­kodás nyomán — a pusz­tulást hozta fejükre. Ugyan­ilyen szomorú sorsra jutot­tak a fehér szamarak is: számuk most mindössze 60. ■Flamingót pedig már sehol sem látni Európában. MARATONI REKORD Vajon a nők meg tud­nak-e birkózni a leghosz- szabb távolsággal? Erre a kérdésre meggyőző választ adott Mucsov városban tör­tént kitűnő szereplésével A. D. Bocova. Nemcsak legyőz­te hírneves férfi verseny­társait, hanem futás közben még egy teli szatyor élel­miszert is vásárolt, beadta a hulladékgyűjtőbe a selejt- papírt, férjének pulóvert kötött és elolvasta a „Mar­gó királynő”-t. A célba Bo­cova polgártársnő két uno­kájával együtt futott be, akikért benézett az iskolá­ba, illetve az óvodába. ESKÜVŐI SZOKÁS Az egyik igen távol eső szigeten van egy érdekes esküvői szokás. Ha a vőle­gény rangos helyet foglal el a társadalomban, akkor nemcsak a menyasszony és annak szülei válnak a vő­legény családjának tagjai­vá — hanem a komák és a többi rokon is. Petra József

Next

/
Thumbnails
Contents