Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-30 / 231. szám

1978. szeptember 30., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Vásári levél Óriási közijnségsite H ömpölyög, áramlik a tömeg a fővá­rosi metró Örs vezér téri végál­lomásánál. Végeláthatatlan sorok­ban állunk, s várjuk a 100-as jelzésű au­tóbusz érkezését. Mellettem katonák be­szélgetnek, mögöttem miskolci gyári mun­kások csoportja vitatja, mi mindent kel­lene megnézniük, odébb kisiskolások zsi­bongónak, s még távolabb népviseletbe öltözött háziasszonyok »csorognak. Ügy látszik, teljesül a rendezők, .a kiál­lítók óhaja, s a fogyasztók valóban szé­les köre kap képet róla, mit vásárolhat­nak majd az üzletekben. Óriási közönség- sikere van az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárnak. A sajtóosztályon arról tájékoz­tatnak, hogy csütörtökön a látogatók szá­ma elérte a félmilliót, vasárnap estig pedig valószínűleg meghaladja a 700 ezret. A vásár szervezése, rendezése bár még nem hibátlan, de egyre méltóbb lesz a célhoz, a tartalomhoz. Az elavult 10-es épületet már lebontották, helyén két kor­szerű létesítményt emeltek. A főtér kör­nyékét szépen parkosították, a régi pavi­lonokat kívül-belül kicsinosították, s bő­vítették a pormentes aszfaltburkolatú úthálózatot. Most is kedves színfolt a fő­téren az a néhány köztéri szóból-, amit a Hungexpo a Képzőművészeti Alappal kö­zösen állított ki, s amelyek vidéki váro­saink tereit ékesítik a vásár után. Bizony napok kellenének, ha az ember mindent tüzetesen meg akarna szemlélni. A 42.5 ezer négyzetméteres, négyötöd részben zárt kiállítási területen ugyanis 31 ország 1450 kiállítója mutatja be ter­mékeit. S még egy sokat kifejező adat: a kiállítócégek közel egyharmada külföl­di. Az őszi BNV ma már rangos helyet foglal el a világ nemzetközi kiállításainak sorában. Kezdjük a nézelődést a legnagyobb ter­mékcsoport, a textil-, bőr- és ruházati új­donságok megtekintésével. Férfi-, női- és gyermekruhák Libanonból, Ausztriából, Lengyelországból, finom kötöttáruk, puló­verek Olaszországból. Jó minőségűek, ízlé­sesek az NDK-beli cipők, szandálok, kézi­táskák, s a francia és nyugatnémet szin­tetikus textíliák ugyancsak praktikusak, szemrevalók. Nem kell szégyenkezniük a magyar vállalatoknak, szövetkezeteknek sem az itt látható termékeik miatt — kérdés, mikor vásárolhatjuk- majd ezeket az üzletekben? Ugyanebben a pavilonban kapnak he­lyet a bútorok és lakástextil áruk. Van itt intarziás, faragott és iparművészeti kisbútor, korszerű szekrénysor, stilizált ebédlőbútor, kolóniái garnitúra és francia­ágy. Ötletes szerszámokat is bemutat egy francia cég, s a textilipar szép bútor­szövettel, takaróval, fügönnyei jelentke­zett. Mosógépek centrifugák, egészségügyi felszerelések, ólomkristályok, csehszlovák üvegremekek, tapéták, kovácsolt díszmű­áruk, finomkerámiák — mindez gusztu­sosán elrendezve az F-csarnokban. A B-csarnokban hevesebben dobog a Borsod megyei látogatók szive, mivel itt találkoznak a Tiszai Vegyikombinát és a Borsodi Vegyikombinát termékeivel. Az előbbi vállalat kiállítása talán a legimpo­zánsabb az egész vásárban, s a látnivalók sokasága, érdekessége valósággal odalán­' colja a szakembert. A számtalan festék- féleség közül az élre kívánkozik a BNV- dijas Matróz csónaklakk. Sláger a Win- termix berendezés, amivel két percen be­lül kikeverhető 405 (!) szín bármelyike a Tiszalux megasfényű zománcból. A BVK ! Miskolci Gyárában’ készítették az úgyszintén BNV-dijjal elismert tisztító- kefét és -tartól. Megyei vegyipari nagy­üzemünk egyébként továbbfejlesztette a pvc-alapanyagú ablakait, ellátta redőny- szekrénnyel, legyártotta íves formában — ezek igazán érdeklik a nagyközönséget. Hazai hűtőiparunk kitett magáért, s három díjat és egy nagydíjat nyert a termékeivel. A nagydij ott ékeskedik a miskolci gyárban előállított gyorsfagyasz­tott burgonyakrokett mellett. A negyven- dekás csomagokban forgalomba kerülő burgonyakrokettre szeretném felhívni a háziasszonyok figyelmét, hiszen csak 8,40 forintba kerül, s lényegesen lerövidíti a főzési időt. Francia parfümök, kozmetikai készít­mények. Világhírű angol gyrátmányú ház­tartási vegyicikkek, babaápolószerek, nyugatnémet fotótapéták, Fabulon-ter- mékcsalád. Kilenc világhírű svájci cég is bemutatja óráit. Gyerekek és szüleik né­zik vágyakozón a lengyel, olasz játékokat, repülő- és autómodelleket. Szovjetunióból érkezett Ladák, lengyel Polski-FlAT-ok, NSZK-beli BMW-k, francia Peugeot-ok. Mogyoróolaj, tonhal Líbiából, bronz nép- művészeti dísztárgyak, féldrágakő ék­szerek Indiából, déiigyümölcsök Algériá­ból. textíliák Hongkongból, szivarok Kubából, farmerek az Amerikai Egyesült Államokból. Szédül már a fejem a látnivalótól — gyerünk, keresek valami vendéglátóipari egységet. Ebben sincs itt hiány több mint 40 helyen várják az éhes. szomjas embe­reket. A BNV nemcsak az ipari vállala­toknak, hanem a kereskedelemnek is üz­let. Apropó, üzlet! Tárgyalások folynak, * millió forintos, rubeles, dolláros tételekben. Kötöttek már kereskedelmi megállapodá­sokat is. A HUNGAROCOOP Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat például szovjet féllel íriNalá 10 millió rubeles szerződést konfekcióárura. A CONSUMEX viszont 5,4 millió rubel értékben vásárolt koz­• metikai. háztartási és autóápolási cikke­ket az NDK egyik cégétől. Jó vására lesz a Videotonnak, amely’11,3 millió rubelért adott el szórakoztató híradásipari cikke­ket az Omnia Bratislava külkereskedelmi vállalatnak. N o. ás a megyénkbeli vállalatok kép­viselői milyen szájízzel érkeznek majd haza? A burgonyakrokettet úgy viszik, mintha ingyen adnák, de egyelőre a hazai igényeket kell kielégí­teni belőle. Az áruforgalmi osztály veze­tője elmondja, hogy október közepétől 500 mázsát szállítanak a belkereskedelem­nek. s már új, tetszetős csomagolásban. A BVK vezetőit is felkeresték a tárgyaló partnerek, s a tárgyalások jól haladnak. A TVK pavilonjának igazgatója pedig el­dicsekszik: 14 ezer tonna polietilén fóliá­ról írtak alá szerződést az Agrotröszttel. Vagyis: soha rosszabb vásárunk ne le-1 gyen! Kolaj László Elül! a lakásokkal Országos gond, hogy a kor­szerű lakótelepeken a laká­sokkal nem egyidőben ké­szülnek el a különböző kom­munális létesítmények — böl­csődék, óvodák, iskolák —, valamint a kereskedelmi egysegek. Ennek az időelto­lódásnak az az oka, hogy eze-c az épületek egyedi tervezést és gyártást igényelnek, a házgyárak kapacitása azon­ban csak a lakásokhoz szük­séges elemek előállítását tud­ja biztosítani. Eddig nem volt egy olyan nagy építöanvüg- ipari vállalat, amely ezeket az egyedi termékeket korsze­rű szereléshez, gyorsan, ele­gendő mennyiségben gyártót- i ta volna. A Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat Angliából megvásárolta egy könnyű­szerkezetes építési mód licen- cét. Ehhez a rendszerhez spe­ciális betonelemek szüksége­sek. amelyeknek gyártását a Beton- és Vasbetonipari Mü­vek Miskolci Gyára kapta fel­adatul, korábbi megbízható munkája elismeréseként. Gö­döllőn már elkészült egy ál­talános iskola, amely ennek a könnyűszerkezetes építési módnak az előnyeit élvezte. A vázszerkezetek és a bur­kolóelemek könnyű súlyúak, jobban szállíthatók, s a fo­kozott méretpontosság miatt nincs szükség helyszíni kor­rigálásokra, gyorsul a szere-' Lényeges tehát, hogy a le­hetőségekhez mérten nálunk is meghonosodjék ez a kor­szerű építési mód, Ezért ka­pott a miskolci gyár negyven százalékos állami támogatást a szükséges beruházások meg­valósítására. A két lépcsőben megvaló­suló beruházás 1976 végén kezdődött, mintegy 130 mil­lió forintos költséggel. A ki­vitelező. az Észak-magyaror­szági Állami Építőipari Vál­lalat eddigi munkáját dicsé­ret illeti; gyorsan, pontosan dolgoztak. Az alvállalkozók — a CSŐSZER és a VÍV — a munkákból eddig csak kis mértékben vették ki részü­ket, hivatkozva más, fontos feladatokra. Várhatóan a kö­zeljövőben ők is jobban be­kapcsolódnak a kivitelezésbe, hiszen tőlük is függ a beru­házás sikere. Az első lépcső megvalósu­lásaként ez év végén már próbaüzemelést kell folytat­nia az új betonelemeket gyártó részlegnek, valamint az óránként 30 köbméter be-, tont előállító új gvárnak. Ki­emelhető a Ganz-MÁV AG segítőkészsége, amely sok fel­adata ellenére ígéretet tett arra, hogy a szükséges hídda­rut novemberben a miskol­ciak rendelkezésére bocsátja. Ugyanezt várják Békéscsa­báról is. ahonnan hajtómű­vek érkeznek majd a beton­gyárba. A kisebb gépi be- i mdezéseket a betongyár tmk-s részlegében készítik el. Jövő év végére befejeződik a beruházás második részé is, s 1980-ra már százezer négy­zetméternyit gyárthatnak az új födémelemekből. A lakásépítési program se­gítése mellett a könnyűszer­kezetes építési mód közvet­len haszna a betongyár gaz­daságos termékszerkezetének kialakításában is jelentkezik. Az országos igények széles körű felmérésével segítenek például az UNIVÁZ-szerke- zetek gyártásában a felsőzsol- caiaknak, A beruházás lehe­tővé teszi majd nemcsak a termékszerkezet bővítését, hanem egy adott terméken belüli választék szélesítését is. Ezek közé tartozik például a keresett MI RABÉT cső, amely nyolcféle változatban már alkalmas lesz a patakok és belvizek elvezetésén kívül közműalagutak építéséhez, kőbányák szállítószalag alag­útrendszeréhez. 3 imiím hírei Üzembe helyezés előtt áll az Aromás, a doni ipari kör­zet és Volgograd közölt, Vol- godonszkban épülő, atomerő- művi berendezéseket készítő gyár. A létesítmény nagysá­gát tekintve a Togliattiban felépült autógyárhoz hason­lítható, a tervezők és a kivi­telezők előtt álló nehézségeit és a technológiai folyamatok bonyolultsága tekintetében azonban jelentősen felülmúlja az előző szovjet ötéves ter­vek nagy építkezéseit. A gyár­nak nemcsak a Szovjetunió gazdasága, hanem a többi KGST-tagország számára is hatalmas jelentősége van. * Az USA ugyan mipden igyekezettel azon van. hogy növelje exportját, de az ame­rikai cégeknek jeleni ős része nemigen tudja, hogyan hasz­nálhatná kj a külföldi piaco­kat. és arról sincs meggyő­ződve, hogy az erőfeszítések megérnék a fáradságot. A már exportáló vállalatok pe­dig azt látják, rfogy az ame­rikai megkötések miatt hát­rányos helyzetbe kerülnek más országok cégeinél. Az utóbbi időben az USA keres- kedelmi helyzete fokozatosan romlott. Tavaly a bevitel kö­zel 27 milliárd dollárral ha­ladta meg az exportot, az idén még , nagyobb deficitre van kilátás. Az év első hét- hónapjában a hiány 19,3 mil­liárd dollár volt és egyes szakértők azt jósolják, hogy egész évre 30 milliárd dollár fölé emelkedik. * A drezdai M. v. Ardenne kutatóintézet a finsterwaldi hegesztéstechnikai vállalattal együttműködve kifejlesztett egy 10—100 kilowatt telje­sítményig terjedő plazmaol- vasztós vágóberendezés soro­zatot. A finoman sugárzó plazmaégökkel 160 milliméter vastagságig'acél- és színes­fémlemezek vághatok. Több európai országba és Japánba irányuló exporton túlmenően ezeknek a plazmaberendezé­seknek nagy a jelentőségük a vágási folyamatok raciona­lizálásában, különösen az NDK vegyi berendezés gyár­tásában, acéliparában és ha­jógyártásában. Továbbra is kielégítik a környező építőipari vállala­tok speciális, egyedi igényeit, így az LKM konverteres acél­művéhez az ÉÁÉV részére gyártanak betonelemeket. Ha elkészül a beruházás, a munkakörülmények is lénye­gesen javulnak. Azok a mun­kások, akik eddig kint. a szabadban dolgoztak — csak­nem negyvenen —, a korsze­rű csarnokokban már nem betanított munkásként.' ha­nem szakmunkásként végzik munkájukat. Egyéves intenzív szakmunkásképző-tanfolyam után az idén valamennyien jól vizsgáztak. A Debreceni Nehézgépkezelő Iskola kihe­lyezett: tagozatán tizenhat nő híddarukezelői képesítést szerzett. Ezek a beiskolázások emelték a munkások szakmai színvonalát, időben felkészí­tették őket a magasabb szin­tű feladatok ellátására. * Remélhetőleg, a beruházás megvalósulásával csökken a kommunális létesítmények építésének elhúzódása, meg­honosodik majd ez a köny- nyűszerkezetes eljárás. Nagy tömegben elsőként a főváros­ban alkalmazzák, általános iskolák és művelődési házak építésénél. Szívesen látnánk ilyen típusú épületeket me­gyénkben is. Déváid Hedvig Búzavetés északon Megyénk északabbik felé­ben, a kedvezőtlen természeti adottságok között gazdálko­dó rakacai Új Dolgozó Tsz- ben szeptember 26-án kezd­tek hozzá az őszi búza veté­séhez. Idén nyáron e tájon az eddigi legmagasabb, 32.3 mázsás átlagtermést takarí­tották be a szövetkezet dolgo­zói, ami egyben a rakacai vezetők és dolgozók szakér­telmét. lelkiismeretes mun­káját is bizonyítja, dicséri. A jövő nyáron hasonló vagy még jobb" eredményről sze­ret nőnek beszámolni. s ennek érdekében az őszi vetési mun­kákra most megkülönbözte­tett figyelmet fordítanak. A körülményekhez képest (ki­száradt föld. leromlott talaj­szerkezet ellenére is) jól elő­készített talaj várja a jövő évi kenyérnek valót. Képünk: a rakacai Nagy Kadobec-dü- lőben készült, ahol Libelulla fajtát vet a gazdaság két dolgozója, Viszlát Mihály traktoros és Kondás István faros. Fotó: Szabados György fi tfiitori napraforgó Kísérleti napraforgótáblák* a csereháti dombok szegényes, mészben szegény, savanyodó földjeinek eljövendő ígéretei csaltak ki a tömöri Petőfi Tsz-be. A táj napraforgófaj­táit „kereső” parcellákhoz vezető gyaloglás közben azon­ban kissé elkalandoztunk. Nem az útról, a témától tért el Tóth Janos, a tsz elnöke. Az ellető napfényt kereső, a nap felé forgó növénytől a megélhetést, a biztonságo­sabb és gazdaságosabb ter­melést, a jelennél jobb hol­napot kereső tsz-hez. Az itt dolgozó, a mezőgazdaságot szerető, e mostoha vidéken is mind többet termelni akaró szakember már eddig is eredményes próbálkozásait s gondjait ismertem meg. * A közös gazdasághoz tar­tozó Tömör,' Lak, Hegymeg, Szakácsi és Irota határa ösz- szesfen alig több, mint 4000 hektárnyi, de ebből csak 2700 hektár a szántó. A többi dombvidéki rét, legelő — fő- kép gyenge ősgyep — s vagy 270 hektár „senkinek sem kell”, rontott erdő. Hét esztendeje még öt kicsi, év­ről évre mérleghiánnyal küz­dő szövetkezet, azaz csak „szövetkezetecske” viaskodott itt a mostoha adottságokkal. Aztán a szövetkezetek száma két egyesüléssel háromra csökkent, de a gond. a mér­leghiány még maradt. Az öt határt, az öt kis község még a mezőgazdaságban megma­radt családjait egyetlen nagy­üzembe tömörítő Petőfi Tsz 1973. január 1-ével jött létre. * Már közeledünk a kísér­leti napraforgótáblákhoz, s az elnök is a mához. A búza, ami itt az egyesülés előtt legfeljebb 13 mázsát termett hektáronként, most már jó­val a 30 mázsa felett fizet. A napraforgó termésátlaga 3-ról 11-re kapaszkodott, s az idei ígéret, 400 hektár átla­gában már 13 mázsa feletti. Kukoricából az egykori 10 mázsa helyett már „törtek” 38 mázsát hektáronként, s most, ha beérik, ha kegyes lesz az ősz. akkor a 40 mázsa fölé jutnak. 1 Rámnéz, az arcomról pró­bálja leolvasni, hogy értem, érzem-e. mennyire „nagy” számok ezek ill a Csereilát tetején. Bólyi kombájnosok arattak itt a nyáron. Az 50 mázsa búzát, 80 mázsa kuko­ricát játszva termő vidékről jöttek. Megijedtek a dombol­dalaktól. a vadvizes táblák­tól, s alig akarták elhinni, hogy itt eredményesen, ráfi­zetés nélkül is lehet gazdál­kodni. * Mérleghiány, szanálás, ban­ki „sorbanállás” helyett évek óta 3—4 milliós nyereség. Az utóbbi három évben teljesen felújították a gépparkot. Igaz. az egy dolgozóra jutó éves átlagkereset még alig halad­ja meg a 27 ezer forintot... Műtrágyára, meliorációra, a gyepek égetően szükséges ja­vítására, új állatférőhelyekre azonban alig sikerül még ne­mi forintot biztosítani. Pedig megérne, elengedhetetlenül szükséges volna. De miből? Forintból mindig csak a leg­szükségesebbre futja. A gé­pek, a gépműhely voltak a legfontosabbak. Az öt község­ben már csak alig több, mint 200 állandó munkaerő ma­radt. Amikor mindezt elmondja, az elnök hangjában nincsen semmi keserűség. Tények ezek, amelyekkel számolni kell. mostoha adottságok, amelyek több munkára, több gondolkodásra, próbálkozá­sokra, sokszor küzdelemre kényszerítenek. * Közben célhoz érünk, a Hegymeg feletti domb 40 hektárnyi, 12 parcellára osz­tott, kísérleti napraforgótáb­lájához, a Petőfi Tsz szak­embereinek egyik próbálko­zásához. Tóth János szinte hangot vált. Örömmel, lelkesedve magyaráz, „bemutatja” a faj­tákat. Az egyiknek a szára gyenge, a másik kényes, bot- ritiszre hajlamos, de az a francia hibrid, a „Fransol” már e táj egyik ígérete le­het. Újabb gyengén „vizsgá­zó” fajták, majd a figyelmet érdemlő NSH—27-es. és vé­gül egy csodálatosan szép, egyenletes, rövid, erős szárú, egészséges, nagy és tömött tányéré fajta, a HS—90-es. — Nagy előnye, hogy korán is érik — magyarázza. — Ez a mi vidékünk eljövendő napraforgófajtája. Növény­termesztési szakgárdánk na­gyon bízik abban, hogy öt év munkája, tám lása, kísér­letezgetései után megtaláltuk azokat a napraforgókat, ame­lyekkel a mi mostoha vidé­künkön is 20 mázsa fölé nö­velhetjük ennek a főnövé­nyünknek átlagtermését. * Tudom, hogy másutt már kevés, de itt a Csereháton na­gyon sok ez a 20 mázsa. És a napot kereső napraforgó­táblák szélén együtt örülök a biztonságosabb, jövedelme­zőbb termelést kereső elnök­kel. (p. s.) ]

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents