Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-23 / 225. szám

1978. szeptember 23., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 . A mezőgazdaság fejlesztéséért káá, tittatydi A mezőgazdasági termelés alakulása gazdasági életünk­nek lényeges sarkpontja. E népgazdasági ág eredményes munkájától függ az ország lakosságúnak zavartalan élel­miszerellátása. nem utolsó sorban a népgazdaság egyen­súlyi helyzete. A mezőgazdaság anyagi­műszaki megalapozottsága nem egy vonatkozásban — ami a tervezést, a beruházás lebonyolítását stb. illeti — a különböző AGROBER-ki- rendeltségek tevékenységétől is függ. A minőségi munka feltételei Az AGROBER megyei ki- rendeltségének jelenlegi szék­hazában nem a legjobbak a munkakörülmények. Ez az épület már annyi minden volt, míg utoljára a mező- gazdasági beruházások lebo­nyolításának és a tervező­munkának a színhelyévé vált. Így azután nem lehet cso­dálkozni azon. hogy az épü­let szűkös, a szobák, az iro­dák pedig zsúfoltak. Hát hogy is ne lennének azok, amikor a kirendeltsé­gen kezdetben mindössze 110-en dolgoztak és ma már 220-an vannak. Ez a régóta égető probléma oldódik meg a közeljövőben, mert készül az AGROBER megyei ki- rendeltségének új épülete. A beruházás több szempontból is fontos. Ismert, hogy a je­lenlegi épületet szanálják, de ha ez. nem is yojna folyat-.: matban, akkor is az eddigi­nél jobb munkaaleltételeket kell teremteni a dolgozók számára. Szerencsére, a Borsod me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat most jó ütemben ha­lad az UNIVÄZ szerkezetű új székház, irodaépület épí­tésével, Félő azonban, hogy a 45 millió forintos beruhá­zás kivitelezését a szakipari munkák lassítani fogják. A fejlődés útjai Nagy feladatok várnak most is és a közeljövőben is az AGROBER megyei ki- rendeltségére. Az új székház gyors építését ez a tény is • indokolja. A mezőgazdasági létesítmények tervezésére vo­natkozó megrendelések nem csökkennek, ami arra is utal, hogy a mezőgazdasági üze­mek zöme — a fejlesztések­kel összefüggő szabályozás ..kivédéseként” — megtalálta a fejlődés üteméi fenntartó megoldásokat. Erre egyrészt objektív szükség is van, de a fejlesz­tés tényezői abból is adód­nak, hogy. a fiatal és kép­zett szakemberek gondolko­dási módjukból, tenniakará- sukból következően fejlesz­teni akarnak üzemeinkben. A fejlesztési alap viszont többnyire kevés ahhoz, hogy a termelési szerkezetet 'a mindenkori követelmények­nek megfelelően, rugalmasan változtathassák. IÍven esetekben nagyon is helye van az életre való öt­leteknek. A ' rekonstrukciós fejlesztés ezeken a helyeken nagyon is helyénvaló, hi­szen a meglevő épületekbe — a komplex beruházáshoz képest — viszonylag ala­csony költséggé) költöztethe­tő be a korszerű technológia. Ilyen kezdeményezéseket ta­lálhatunk a megyében töb­bek között: a nemesbikki termelőszövetkezetben, ahol csak gépi berendezéseket vá­sároltak. Más helyen az ..új” ötvöződik a régivel: a tisza- palkonyai November 7. Ter­melőszövetkezetben új épüket is készült és rekonstrukciós bővítésre is sor kerül. Hazai és külföldi munkák Az új, a mindig változó iránti fogékonyságot elősegí­tik a tanulmányutak is. Ezekkel bővül, szélesedik a munkatársak, a tervezők lá­tóköre és betekintést nyer­hetnek a világ mezőgazda­ságába is. A közelmúltban az AGROBER megyei kirendelt­ségének néhány szakembere Angliában járt, ahol a luís- marhatartási rendszereket vizsgálták. Bár az ottani kö­rülmények ugyan lényegesen eltérnek a hazaiaktól, ám az ott látottak itthon is kama­toztathatók. Ütjük során nyolc farmot néztek végig, amelyeknek egyenkénti területe a 200 holdat nem haladta meg. Ezek a gazdaságok a hazai területekhez képest kicsinek számítanak, az alkalmazott technológia azonban már a mgyobb mennyiségeknek megfelelően itt is jól adap­tálható. A látogatás megerő­sítette azt a régi megállapí­tást, hogy a gyepkultúra színvonala Angliában is igen magas, és ezen a területen nálunk még különösen sok a tennivaló. Tanulmányút és sokkal több is annál, az AGROBER tervezésében és bonyolításá­ban Tuniszban megvalósuló beruházás. A Földközi-tenger melletti mateure-i állami gazdaság 8 ezer hektáros te­rületén az eddigi tervekhez jiépest most új megrendelé­sekkel is gyarapodott az AGROBER és az ország is, mert a telepet többségében hazai gépekkel, berendezé­sekkel szerelik fel. Itthon nagy munkának ígérkezik a tokaj-hegyaljai rekonstrukció. Ennek első ütemét soron kívül tervezték meg az AGROBER szakem­berei. Ezek a tervek négy mezőgazdasági üzem terüle­tére vonatkoznak, és maguk­ba foglalják a telepítésekre, a csatlakozó vízrendezésre, a meliorizációra és az útháló­zat elkészítésére vonatkozó terveket. Jelentősebb mun­kák közé tartozik még: a sá­rospataki Kossuth Termelő­szövetkezet takarmánykeve­rője. tárolója, ami több ter­melőszövetkezet összefogásá­val. mintegy 90 millió fo­rintos beruházásként épül fel. A tervezői és a lebonyo­lítói munkák volumenének eltérő nagysága, valamint a mezőgazdasági üzemek pénz­ügyi eszközeinek viszonyla­gos forráshiánya — itt is — a. beruházásokra általában jellemző gondokat tükrözik. Az AGROBER megyei ki­rendeltsége évenként íélmil- liárd forint értékű beruhá­zás lebonyolítását végzi. Ez idő alatt egymilliúrd forint értékű az elkészített terve­zői munka mennyisége. E két szám aránya is arra utal. hogy a beruházási lehetősé­gek a mezőgazdaságban sin­csenek összhangban az igé­nyekkel. A mezőgazdasági üzemek — nem egy esetben — olyan terveket is elkészíttetnek, amire sajnos még hosszú ideig nincs pénzük. Ez pe­dig mindenképp káros: egy­felől jelentős tervezési kapa­citást kötnek le, másfelől pedig a szövetkezetek feles­legesen fizetnek ki az elké­szült tervekért nagy összege­ket. A megoldás módja itt is, mint annyi más helyen, az. hogy a fejlesztési elképzelé­seket megfontoltan, előrelá­tóan kell meghatározni és hosszabb távon megtervezni. Buchcrt Miklós A PVC—III. müanyog- gyár az épiiés kezdetétől az érdeklődés középpont­jában áll, az egész or­szág, a közvélemény fi­gyelte az új gyár építé­sét. Negyvenkét hónap el­múlt. Az épitőmunkások, a szerelőipari vállalatok és nem utolsósorban a Borsodi Vegyikombinát dolgozói nem kis erőfe­szítéseket tettek azért, hogy a tervezett határ­időre épüljön fel az új gyár és megkezdődjön a próbaüzem a kulcsfontos­ságú egységekben. A szuszpcnziós üzemben ellenőrzik a pvc-por száradását. A gépkocsivezetők régi sé­relme. gondja volt, hogy e munkakört nem minősítették szakmának. Ez nemcsak er­kölcsileg volt hátrányos, ha­nem olyan esetben is, ami­kor a pilóta egészségi okok­ból, vagy a nyugdíjkorhatár­hoz közeledve, már nem bír­ta ellátni munkáját, s az adott vállalatnál más mun­kakört kellett vállalnia. E gond megoldása folyamatban van. A Volán 3. sz. Vállala­tánál ez év júniusában 111 ember fejezte be a gépjár­művezető és -karbantartó szakmunkásképző tanfolya- mot. Jelenleg Miskolcon, Ka­zincbarcikán és Leninváros- ban 141 -en vesznek részt a szakmunkásképző iskolán. Az elképzelések szerint a szük­séges feltételek biztosítása nyomán ez évben még több gépkocsivezetőnek teszik 'le­hetővé a szakma megszerzé­sét. Az utánpótlás biztosítása, a havi szolgálati idő csökken­tése érdekében tehergépko­csi vezető-képző tanfolyamo­kat is szerveznek. A jelentős összegbe kerülő kiképzéssel szakmával nem rendelkező fiatalemberek szántára bizto­sítanak munkalehetőséget, életpályát. AIM szövEíkszet Atyákéit A Hegyalja Ruházati Szö­vetkezet fejlődését, kitűnő munkáját sök hazai — párt-, állami — kitüntetés fémjelzi. A közösség nagy hírnevet vívott ki miagának külföldön is. A külföldi megrendelők elismerése eddig abban mu- tatkozptt meg. hogy évről év­re több árut kértek a szövet­kezettől, s a munkát mind jobban megfizették, megfize­tik. Hantos Miklós elnök el­mondotta. hogy már most le van kötve a szövetkezet va­lamennyi egységének jövő évi kapacitása, s a ruházati termékek darabonkénti meg­munkálásáért. készítéséért 5 —7 százalékkal többet fizet­nek az ez évitől. A Hegyalját most nagy tisztesség érte. A Londonban székelő IVS nemzetközi mi­nősítő szervezet a közösség termékeit kitűnőnek minősí­tette, s így felvette tagjai so­rába. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az itt szabott, varrt, ragasztott ruhákra rakhatják a nemzetközi kiváló minősítő védjegyet, hanem a szervezet propagálja is a Hegyalja Ru­házati Szövetkezet termékeit, Ezen túlmenően az IVS tag­jai között együttműködést hoz létre, szervezési tanácso­kat ad. előrejelzi a divat­irányzatokat, igényeket. A próbaüzemeltetés tapasz­talatairól kérdeztük Tóth Pált, a Borsodi Vegyikombi­nát műszaki igazgatóhelyette­sét. Elsőként a polimerüzemben kezdődött meg a próbaüze­melés április 14-én. import alapanyag felhasználásával — mondja. Sokan kérdezték: miért a polimerüzemben 'kez­dődik a próbaüzem, hiszen mint ismeretes, ez az egység a végterméket, a pvc-port. ál­lítja elő. Az idő bizonyította, hogy célszerű volt a techno­lógiai sor végén elhelyezkedő üzemben kezdeni a próbaüze­met, mert nagy anyagára- mokról van szó és a végter­méket előállító üzemnek már felkészülten kellett várnia a másik egység, a monomer­es az elektrolízisüzemből ér­kező anyagokat, A próbaüzem igazolta, hogy a technológiai rendszer jó, már az első na­pokban kiváló minőségű pvc- port állítottunk elő. A mi­nőség minden tekintetben megfelelt a várakozásoknak, s napjainkig csaknem 30 ezer tonna pvc-port szállítottunk a hazai és a külföldi piacok­ra. — A szállításokat követő­en nyilván tájékozódtak a vásárlóknál? Elégedcttek-é? — Mind a hazai, mind pe­dig a külföldi vásárlók a leg­jobb véleményt mondják. Az új gyárban előállított pvc- por vetekszik a legjobb nyu­gati porokkal, versenyképes a piacon és, ez nemcsak a mi véleményünk, hanem külföldi partnereink megállapítása is. — Hová szállítanak? — Számos nyugati ország­ba szállítottunk, de elsősor­ban Lengyelországba irányuló exportkötelezettségünknek kell eleget tenni, ahová egy államközi egyezmény alapján ebben az évben 12 ezer ton­na pvc-port kell szállíta­nunk. Cserébe műszálat ka­punk. amit a magyar köny- nvűipar dolgoz fel készter­mékké. Az új gyár polimerüzemé­ben augusztus végén befeje­ződött a próbatermelés. Az üzem sikeresen teljesítette a külföldi céggel szerződésben megkötött és előírt paraméte­reket, A japán üzemeltető szakemberek befejezték a munkát, s eltávoztak a BVK- ból. A több mint 2 milliárd forint értékű, korszerű ter­melőegységet ipa már ma­gyar szakemberek irányítják. — A monomerüzemben má­jus 2-án kezdődött meg a próbatermelés, az úgynevezett szárítási műveletekkel — mondja az igazgatóhelyettes. Ez a munka több hétig tar­tott. majd ezt követően jú­lius 18-án megkezdődött a próbatermelés. A monomer­üzem az új gyár legbonyo­lultabb technológiai egysége, s mint ahogy vártuk is, a próbaüzem során, számos problémát kellett megolda­nunk. Az üzemeltetők dicsé­retére legyen mondva, sike­resen oldották meg az igen komplikált, bonyolult műsza­ki feladatokat. Eddig több mint 20 ezer tonna vinilklo- ridol állítottak elő. A klórt előállító technoló­giai egységben, az elektrolízis- üzemben június 10-én kez­dődött meg a berendezések próbája, s már azon a na­pon megjelent az első ter­mék. Ebben az egységben is sikeres volt a próbaüzemel­tetés. amely augusztus végén, fejeződött be. Egy jellemző szám: a próbaüzem során több mint 20 ezer tonna ma­rónátronlúgot gyártottunk és szállítottunk a magyar alu­míniumiparnak. illetve egy részét exportáltuk. — Mi biztosította a sikert? — Az egyik fő tényező a gyártástechnológiák és a kül­földi szállítópartnerek jó ki­választása volt, s ez a beru­házás magas színvonalú elő- kés7'*ését dicséri. Másrészről: az üzemek szerelése szerve­zetten és gondosan történt. A próbaüzem bizonyította, hogy a termelést megelőző részle­tes üzemi és komplex pró­bák gondos végrehajtása le- csökkentheti a műszaki prob­lémák számát. Természetesen nem elhanyagolható az sem, hogy nagyon körültekintően választottuk ki az új gyár üzemeltető személyzetét, nem sajnáltuk a betanítás, a ta­pasztalatszerzés anyagi költ­ségeit; Az említett tényezők eredménye, hogy július 18-tól az egész gyár valamennyi berendezése már „termelés- szerűen" működik. Szarvas Dezső NEHÁNY évvel ezelőtt az áruhá­zakban, a nagyobb vas-edény szaküz­letekben. műszaki boltokban kialakí­tották az ezer aprócikk osztályát, a vásárlók fellélegeztek: végre egy jó ötlet! Nem kell többé bejárni a várost egy faliszőnyeg vagy függöny felsze­reléséhez szükséges holmikért, képszö­gért, tipliért, guri-guri csipeszért, füg­gönykarikáért. hanem bemegy az em­ber a nagyáruház ezer aprócikk osz­tályára és végigböngészi a rekeszeket. Nincs több futkosás szifon-alkatré­szért. mert az egyik üzletben csak tű­szelep. a másikban csak gumitömítés kapható, mert az ezer aprócikk osz­tályon tetőtől talpig kicserélheti az ember a szifonját. , Jó kezdeményezésnek, tűnt, s eleinte igy is volt. Elromlott a kotyogó? Sem­mi baj. minden alkatrész megkapható hozzá az ezer aprócikk osztályon! Nem szív a porszívó? Irány az aprócikk osztály, ahol a gégecsőtől a szénkeféig minden megtalálható! És volt ott min­den: vízcsaphoz bőrkarika, mosógép­hez fedőgumi, húsdarálókés, U-szeg, biztosíték, súlyszelep, szűrőbetét, haj­csavaró, ajtó, gombostű és anyacsavar. S ha már a gombostűnél tartunk, egyetlen példa! Ruhát próbálok a sza­bónál, de kicsúszik egy gombostű, fi­noman pendül az előszoba mozaikkö­ven és elgurul. A szabó négykézlábra. ereszkedik és félrebillent fejje! keres­ni kezdi a szökevényt. Szeme sugará­val gondosan bepásztázza a környé­ket, ám a tű sehol. „Akárha szalma­kazalban keresné” — kedélyeskedem, de a válasz komor: „Muszáj megta­lálnom. mert alig van két tucatnyi gombostűm!” Még mindig gunyorosra veszem: „Vegyek magának egy félki­lót?” A derék ember bólint: ..Az bi­zony jó volna, mert én már két éve nem tudok szerezni!” Akkortól kezdve, amerre csak jár­tam az országban, mindenütt gombos­iüt kerestem. Később a kör bővült a műanyag sziíonfejjel, meg a színtelen nitrólakkal. Aztán újabb megbízatást kaptam: égen-földön szerezzek* vala­hol régi típusú, henger alakú Hajdú­sági mosógéptetőhöz való gumikarikát. Orion rádióhoz potenciómétert, magnó- kazettát stb. A kutatások keltős eredménnyel jár­tak. Részint rájöttem, hogy a gyártási és a kereskedelmi lelemény valósággal kimeríthetetlen a hiányzó cikkek kö­rének bővítése terén, részint pedig felfedeztem, hogy az évek során egyre több áruházban, szaküzletben — vá­rosban és nagyközségben — megszün­tették az ezer aprócikk osztályt. Ezzel újra eljutottunk oda, ahol tíz évvel ezelőtt voltunk: a vevő lejárhatja a lábát, amíg összeszedi a kuktafazék megjavításához szükséges csavart, be­tétrácsot. súlyszelepet, nem is beszél­ve egy második háztartás — a hétvégi bungalov — felszereléséről! Ember legyen a talpán, aki kinyo­mozza, mi volt előbb: a kereskedelem mulasztása, vagy az iparvállalatok erőteljes törekvése megszabadulni a fogyasztónak nélkülözhetetlen, ám a gyártónak szerény hasznot ígérő, vagy egyenesen gazdaságt alan termékek na­gyobb mérvű előállításától?! Akár igy. akár úgy, a vesztes mindenképpen a vevő lett. A GAZDASÁGI szabályozók és a piac törvényei évtizede arra szorítják rá a vállalatokat, hogy minden erővel törekedjenek a gazdaságos termékszer­kezet kialakítására. Ám ez a fontos népgazdasági cél nem szolgálhat ment­ségül az elmondottakra. Persze, sen­ki nem kívánhatja — józan ésszel —, hogv egy vállalat „ráfizessen a jó szí­vére”. vagyis magasztos céloktól ve­zetve gyártson csupa filléres, gazda­ságtalan cikket. De azt joggal elvár­hatja a fogyasztó, hogy minden válla­lat jelezze megrendelőinek és szakmi­nisztériumának. ha valamelyik gazda­ságtalan termékének gyártását meg­szüntetni készül, s hogy az illetékesek időben gondoskodjanak a termék pót­lásáról: akár más vállalat vagy kis­ipari szövetkezet kijelölésével, akár importtal. — n \ Jó minőségű pvc-pcr tael a BfK új 12 ezer tonna Lengyelországnak Egv ötlet nyomában szaltiiásíiása

Next

/
Thumbnails
Contents