Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-16 / 219. szám
1978. szeptember 16., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Nehéz nyár után Őszi vásár, kedvezményekkel Pontosan öt hónappal ezelőtt. április 10-i lapszámunkban foglalkoztunk a megye, Miskolc város várható — tervezett —, zöldség- és gyümölcsellátásávrl, a ZÖLDÉRT Vállalat felkészülésével. „A ZÖLDÉRT előrejelzése biztató”. írtuk a cikk felcímeként, s hírül adtuk a vállalat igazgatójának tájékoztatása alapján, milyen sokoldalú, precíz a felkészülés, s várhatóan milyen árubőség és árak lehetnek, lesznek, ha!... Ez a ha az egyik legfontosabb feltétel bizonytalanságára; az időjárás milyenségére vonatkozott. És sajnos, a kedvező előrejelzés -r- mindannyian érezhettük és jelenleg is érezhetjük —, nem vált be. Rossz nyarunk volt. s csak a téli, kora tavaszi jó előkészületek, tervek, az értékesítési szerződésekben jó megérzéssel realizált rátartás biztosította, hogy nem volt még problematikusabb az ellátás. — Amit lehetett megtettünk, mégsem volt elég. Nem is lehetett — mondja Szűcs István megyei igazgató, amikor a korábbi tervek és a valóság viszonyát, arányát elemezgetjük. — Érdekes és sajnálatos módon az idén fordított volt a helyzet, mint a korábbi években. Tavaszutón és nyárelőn, amíg a primőridőszak tartott és amíg a fóliasátrak ki nem ürültek jó, jobb volt az ellátás, mint a korábbi évek bármelyikében. Volt időszak, amikor nem tudtuk eladni a felvásárolt mennyiséget. ' S később — mindenki tapasztalhatta —, nem volt áru. Késett a nyár. a szezonidőszak csak nem akart bekövetkezni. S paprikából, paradicsomból, dinv- nyéből szinte nem is volt igazi szezon. Erre jellemző, hogv a konzervgyárak Például nem kaptak paradicsomot feldolgozásra és az exportot is késleltetni kellett. No és ez. sainos, az árakban is jelentkezett. A tervek szerint 1977-el szemben az árszínvonalnak csökkennie kellett volna, de legfeljebb 3—4 százalékos növekedéssel . számoltak —1 kedvezőtlen helyzet esetén — a ZÖLDÉRT-nél. Ezzel szemben a felvásárlási árszínvonal több mint 15 — az értékesítési oedig több mint tíz százalékkal volt magasabb. Ezt a vállalat is érzi és mi fogyasztók is éreztük egész nyáron át, s érezzük ma is. — A vállalatok, társmegyék és a term elősző vetkezetek nem tartották, nem is tudták tartani a szerződésben rögzített szállítási időpontokat és a tervezett árak is dugába dőltek — sorolja Szűcs István. — Nem beszélve arról, hogv a központ által megszabott korlátok miatt önkénvesen más megyékbe nem is mehettünk vásárolni. hogv valamennyire javítsunk a helyzet“*'. A termelőüzemekkel kötött szerződés sem eléggé rugalmas Nem ütemezhetünk úgv. hogy naponta ennvi és ennvi paprikát, uborkát, paradicsomot veszünk át. Ez azután azzal iárt az idén is. hogy Pár naoon át volt áru bőven. azután több naoon át egyáltalán nem tudtunk szállítani az üzletekbe Ezen a téren is ió lenne majd e-iöhbre lénni. egyetértési"“**'» központunkkal és a termelőüzemekkel. Hiszen egv jobb szerződés,' ütemezés pénzű évi következményeket is von maga után. Sőt. ez az elsődleges. — Egv másik tanulság amoUvp) ez az év szolgán hogy jó lenne, ha a termelőüzemek növelnék a fólia alatti termelést, Itt a berur házás nem jelentős, viszont jelentős mértékben segíthet (és ki is fizetődik), olyan esetekben, ha késik a nyár. Ez mostanában sajnos évről évre így van; a primőr lefutása után heteket kell várni, amíg a szántóföldi területekről mór tömegméretben érkezik a szállítmány. Ezt a kiesést lehetne a fólia alatti termeléssel pótolni. © A nyári zöldség- és gyü- mülcsellátós tehát nem volt olyan, amilyennek a termelők. az értékesítő vállalatok tervezték, s ahogy mi, fogyasztók szerettük volna. Milyen lesz az idei folytatás: az ősz, a tél? Ezzel kapcsolatban a várakozás — sőt a valóság is! —, reményteljes. A .ZÖLDÉRT igazgatója szerint: — Burgonyából, káposztából, hagymából, gyökérből,' sárgarépából van és lesz bőségesen. Sőt, a burgonyából a termelőüzemekben jelentős olyan fölösleg van, amit — megfelelő központi intézkedéssel — ipari, takarmányozási célokra lehet és kell felhasználni. Mi képesek vagyunk . annyit tárolni, ami biztosítja az ellátást a jövő évi új termésig. S az említett fontosabb zöldségfélékből kedvezményes őszi vásárt kezdtünk. Ennek keretében ki-ki: egyéni fogyasztók, üzemi, nagyüzemi, kórházi, hivatali konyhák, éttermek, biztosíthatják, tárolhatják a téli szükségletet. A burgonya ára például egy forinttal lesz olcsóbb a szezon alatt a ZÖLDÉRT üzleteiben, sőt, ha a megegyezés létrejön, az ófész és az élelmi szer-kiskereskedelmi Vállalat üzleteiben is. A bevásárlás könnyítését szolgálja, hogy a burgonyát 25—50, a hagymát 5—10 kilogrammos csomagokban lehet maid kapni és egy mázsa alatti mennyiséget a ZÖLDÉRT ingyenesen házhoz is szállít. Az üzemek, vállalatok, ha nagyobb mennyiséget vásárolnak, az egv forinton túl további árkedvezményben is részesülnek. És a gyümölcs? Az alma? — Szűcs István „előrejelzése” Itt mór nem olyan biztató. — Kevés és drága a szőlő, s mintegy 40 százalékkal kevesebb a gyümölcsösökben az alma. Ez elsősorban az ár tekintetében ielent változást az egy évvel korábbi helyzethez viszonyítva. Tavaly 2,80 forintért adtuk az őszi vásár időszakában az alma kilóját. Az idén lényegesen magasabb lesz az ár, de volumenében tudjuk biztosítani a tavalyit. •— Ami pedig a jövőt illeti: A központunkkal, a ZÖLD- KER-rel részleteiben elemezzük' az évet. a gondokat, s ahol csak lehet, a tapasztalatokon. hibákon okulva megpróbálunk változtatni. Jó lenne, ha a mi területünk, megyénk sajátos helyzetét, földrajzi fekvését tekintve bizonyos mérvű kedvezményekben részesülne. Ha az év minden időszakában arányosan és az árakat tekintve is azonosan részesülnénk a primőr, vagy szezonális cikkekből. Azonosan a jobb helyzetben levő területekkel. Ügy érezzük, itt kellene még a központi beavatkozás, segítség. Ami a társmegyéket, a termelő üzemeket illeti, a jövő évi tervezést már most megkezdjük. Reméljük, itt is sikerül még előrelátóbban. még precízebben megalapozni a jó ellátást. Még kedvezőtlen időjárási körülmények között is. Ehhez mi, fogyasztók csak annyit tehetünk hozzá: kísérje siker a munkát, és a tervek teljesítését is. Jobban mint az idén. Barcsa Sándor Két p-vel írják, eggyel mondják (1.) Falu a „nitetkeiyséiea" „Tizennyolcszor kell átlábalni a Csernely patakon, ha valaki Upponyból Nekézseny- be akar jutni. Tizennyolcszor keresztezi a földút a, víz folyását, ha visszafelé gyalogol az ember ...” így mondta ezt Nagy György kerületvezető erdész, tanácstag, aki 1950 óta vigyázza, őrzi, neveli, figyeli ezt a vidéket. Balladás hangulatú, legendákat szülő, mondákkal ma is együttélö ez a település, Már vannak elhagyott porták Az Upponyi-szoros a meredek PáskaraJ-tetőveL amely a Bükk hegységnek jól körülhatárolt tömegétől északra, özd és a Pétervá- sári-dombság között észak- aelet délnyugati irányban egy elnyújtott, alacsony hegyvonulaton, a szakemberek szerint valamiféle „szigethegységen” terül el. És itt ül meg Unpony, amelyet lakói leginkább csak egy p-vel: Upony- nak mondanak. Viszonylag kevés történelmi tény, de gazdag . néphagyomány őrzi a falu múltját. Oklevelekben először 1335- ben szerepel a szokatlan hangzású falunév. Az Upponyi-szoros egyik sziklacsúcsán álló ha' -\1 más tölgyfa-keresztről —, amelyet a helybeliek szerint vagy negyven esztendeje a villám kicsapott, de visszaállították — azt tartják, hogy ott húzódott a töröl hódítás hatóra, mások szerint a katolikus és a református lakta településeket választotta el. De a mai leg- ör-c ebb templomos asszonyok szerint fiatal szerelmespár zuhant onnan a mélybe, míg vannak, akik egy kislány kígyómarásos halálára vélek- szenek... Mindig is nehéz sorsú vidék volt ez. Vasat olvasztottál: már a XI—XIII. század- fa.. a, melynek emlékét állítólag a Pipis-dombi buca- kemence őrzi. De innen szállította kezdetben Fazola Henrik is a vasércet ómassai olvasztójába. Később, e századfordulótól a környéken megnyitott szénbányák és az erdő adta a kenyeret a falu lakosságának. A paraszti mesterségről sem mondtak le, földműveléssel, gyümölcstermeléssel foglalkoztak a csak pipaszórnak való igénytelen sajmeggy világában, a Pás- karaj-tető, a Kalica-tető, a Keresztoldal, a Háromkőol- dal, a Simakőbérc koszorújában, főleg gyenge talajon. Az elmúlt évtizedben Up- ponyban is nagyot fordult az élet. Három •nemzedék él itt egymás mellett a b30 lelket számláló faluban. De ha hétköznap látogatunk el ide a több mint 200 éves, szép,. kis templom déli harangszava idején, szinte kihaltnak tűnik a település. Leginkább munkában megfáradt öregekkel köszönthetjük egymást, vagy néhány kisgyerekes fiatalasz- szonnyal. Kriston Nándor, a közös községi tanács elnöke szerint a munkaképes lakosság — Nagy György erdész, tanácstag. közel 230-an — másutt, öz- don, a közeli szénbányákban, Kazincbarcikán, vagy a tólá- pai varrodában dolgozik, egyre kevesebben az erdészetnél és a távoli központú termelőszövetkezetnél. A mintegy félszáz gyerek pedig a körzetesített borsodbótai iskolában tanul. Ez a tény tulajdonképpen azt jelenti, hogy a lakosság közel fele — mint ahogy itt mondják — „a fél 'falu nap mint nap utazik”. A község lakossága lassan csökken. “A fiatalok egy része a város felé kacsingat, igyekszik ott letelepedni, elvándorol. Ugyanakkor a népszaporulat is csökkenő tendenciát mutat. A falu, ha lassan is. de elöregszik. Üj házát alig néhányan építenek és mór vannak elhagyott por- .uk'... De akik maradnak, dolgos, szorgalmas emberek. ' akik a kenyérkeresetért vállalják a mindennapi utazás időrablását és fáradságát is. Talán kevesen tudják, hogy Feszly Árpád A magyarok bejövetele hatalmas méretű körképének természeti hátterét, a Vereckei-szorost, itt, az Up- ponyi-szorosban mintázta meg. Ez a szoros nem is olyan régen még a legrövidebb úton kötötte össze a községet sok szempontból fontos szomszédjával és szűkebb világával. Most ez a szoros — akadály. Uppony és Dédes- tapolcsány között két sorompó zárja el az utat. A Láz- bérci-vizlároló megépítése óta így tehát az upponyiak részére „túl szoros” lett a szoros... (Folytatjuk) Szöveg: Oravec János Kcp: Mizerák István AZ INGATLAN- ÁTRUHÁZÁS! SZERZŐDÉS ÉRVÉNYESSÉGÉRŐL Ferenczy István miskolci olvasónk aziránt érdeklődik, hogy az ingatlanátruházási szerződés mikor érvényes? A Polgári Törvénykönyv szerint az ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. A törvényes rendelkezésekből következik, hogy az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés érvényességének elengedhetetlen kelléke, hogy az írásbeli szerződés tartalmazza a teleknek: a vétel tárgyának; a vételárnak a megielölését. valamint annak kifeíezését, hogy adásvétel történt. Az egységes gyakorlat érdekében legutóbb a Legfelsőbb Bíróság polgári elvi döntést adott ki az említett szerződés érvényességéről. A többek között az ingatlan t.ulaidon jogának átruházására iránvuló szerződés érvényes létrejöttéhez a tartalmi követelmények szempontjából szükséges — és egyben elegendő —. ha a szerződésről készült okirat tartalmából a felek személye mellett az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilvánításuk kitűnik. Jogászunk válaszol It mi a mate? Az okiratnak tartalmaznia kell az ingatlannak és az eí- lanszolgáltatásnak a megjelölését. vagy ha az átruházás ingyenes, ez az okirat tartalmából megállapítható legyen. Egyéb kérdésben létrejött megállapodás írásba foglalásának . elmaradása a szerződés érvényességét nem érinti még akkor sem. ha az ebben való megállapodást bármelyik fél lényegesnek minősítette is. Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés írásba foglaltnak csak akkor tekinthető, ha szerződési n vi lat koza+á t mindegyik szerződő fél aláírta. Az ingatlan tulajdonjogá- nak átruházását célzó szerződés megkötésére csak írásban lehet ajánlatot tenni az ajánlati kötöttséget eredményező joghatállyal. Ugyancsak írásban lehet ilyen értelmű ajánlatot elfogadni azzal a joghatállyal, hogy az a szerződés létrejöttét eredményezze. A szerződést tartalmazó okirat, ha azt az egyik fél írta alá. és a másik félnek átadta vagy elküldte, csupán a szerződés megkötésére tett ajánlatnak minősül. A szerződés érvényes létrejötte tehát attól függ. hogy a másik fél az ajánlatot az okirat aláírásával és visszaküldésével. illetve külön írásba foglalt és ajánlattevőhöz megküldött nyilatkozattal az erre megszabott időben elfogadja-e. ('MIT KELL TUDNI AZ UTAZÁSI SZERZŐDÉSRŐL? Nemrég lapunkban arról volt szó, hogy magánszemély (állampolgár) külföldi utat szervezett, arra előlegeket vett fel, és nem adott garanciát a külföldi út megvalósítására. I Erre és sok más hasonló probléma elkerülésére ad szabályozást az 1968. március 1-től hatályos Polgári Törvénykönyv vonatkozó része és a 11/1978. számú MT. rendelet. A jogszabályok előírják, hogy az utazást szervező, illetve utazást közvetítő tevékenységet üzletszerűen folytató gazdálkodó szervezetek, idegenforgalmi hivatalok az utassal a rendelet feltételei szerint köthetnek utazást szervező, illetve utazást közvetítő szerződéseket. A szerződést írásban kell megkötni. Az utazási szerződés írásba foglalás nélkül akkor érvényes. ha az utas a dijat vagy díjelőleget, megfizette, az utazási iroda pedig az utazás tartamát és az egyes részszolgáltatások meghatározását. minőségét, a teliesí- tés módját, a díj összegét és megfizetésének ideiét tartalmazó utazási okmányt átadta, vagy az utas jelentkezését nyilvántartásba vette, és az előbbi adatokat részletesen tartalmazó tájékoztatót közzétette. Ezek a szabályok tehát azt a célt szolgálják, hogy az utas már az utazás megkezdése előtt, a jelentkezéskor, vagy annak elfogadásakor megismerje jogait és kötelességét. Az utas ismerje mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket kapni fog. A jogszabály az utazási iroda felelősségét írja elő a szolgáltatások teljesítéséért. Ha az utazási iroda az utazást nem a szerződésnek megfelelően leliesíti. köteles a díiat arányosan leszállítani; ha pedig nem teliesíti, köteles az utas kívánsága szerint vagy a díiat visszafizetni (elállás), vaav az utazást más alkalommal teljesíteni. A szerződésszegéssel okozott kárt az utazási iroda köteles megtéríteni. A rendelet részletesen foglalkozik az ellátás és a költségek megtérítésével is. Az utas csak akkor nem köteles a költségeket megtéríteni, ha elállási iogát legkésőbb az utazás megkezdés* előtt 35 nappal, vagy a szerződéses időn belül gyakorolta, és a külföldi partner sem hosz- szabb időt kötött ki. Dr. Sass Tibor lesz elég zöldség, gyümölcs a télen
