Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-02 / 207. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. szeptember 2., szombat Kelet-biztató Mi szorítja ki az ember­ből a megörökített gondola­tokat? A papírra vetetteket? Ha már egyszer — úgyis más a mindennapi dolga-robotja- öröme; a munkája. Talán sikerlámpás messziről felsej- lő fénye hurcoltat szavakat verssé, elbeszéléssé? S vajon versek-e azok? Elbeszélések-e azok? Megörökítésre és to­vábbadásra érdemes gondo­latok-e azok? De ha nem is sikerremény — akkor kivá­lasztódni akarás? Hivalko­dás? — mi mozdít kezet az írásra. Miért ír egy felnőtt ember — ha nem költő, nem prózaíró — verset és prózát? Mert, mégis, íróvá akar len­ni? Vagy talán, mert így is — többet — hasznosat akar cselekedni... Megvallom, több kérd~:elet tett gondolataim, érz. óim utón a Miskolcon működő és dolgozó Kelet irodalmi mű­hely tagjainak a Borsodi Ércelőkészítő Mű klubjában végighallgatott bemutatkozá- sa-műsora, — több kérdést, mint kijelenteni-biztos pon­tot. Persze, azonnal ellenvet­hető: ha ennyi gondot, töp­rengeni valót indított e tíz, alkotásra elszegődött ember ■ versben és prózában megfo­galmazott „hasznos akarata” — akkor érdemes volt eddigi munkálkodásuk, üd­vözlendő tevékenységük, biz­tatandó hitük. S akkor minek a kérdések. Nem ünneprontásnak. Ez bizonyos. Akiket a BÉM dol­gozóival együtt hallgattunk e találkozón: Károly Róza, Akác István, Máté Iván, Me­csek Zsuzsa, Kóródy István, Hajdú Gábor, Kossárik Nán­dor, Utry Attila, Bogár Imre és Balogh Attila — nem is' vasárnap-ünnepnek, pirosbe­tűs évforduló-ünnepnek te­kintik az írást. Mitsem ront­hatunk tehát. Mert a dolgunk amúgy is az: segíteni. Hogy jó legyen a vers, mert akkor „olyan, mint a forrás”. Hogy ne legyen „nehéz a hűség; egyre nehezebb”. És „össze­kapaszkodásunk” ne képezzen „forgalmi akadályt”. Hogy „testhajónk kormánya, nyel­vünk” ne futtasson zátonyra. S legyen „az igaz versnek — tiszta papír”; és „megbecsül­jük egymás másféle gondola­tát” .. . A Kelet irodalmi műhely öt éve működik. Tagjai élet­korukban és foglalkozásuk­ban színes-tarkán egészítik ki egymást. Műhely révén — ezt teszik gondolatokkal is. Az alkotás azonban szuverén. S e legutóbbi, nagyobb sza­bású bemutatkozásuk azt is sejttette és „illusztrálta”: van­nak, akik előbb tartanak, vannak, akik még csak röp­tető helyük szűk körében szárnypróbálgatnak. Nem fel­adatom, hogy értékítélettel kinek-kinek zászlót tűzzek vonulása most-helyére. Még kevésbé — hogy kritikai szá­razsággal és műveltséggel ed­digi, fél évtizedes munkáju­kat» „megparolázzam”. A kérdésekkel együtt any- nyi mozdítja a saját toliam: hogy leírjam: figyelemre és segítésre érdemes ambíció, emberi törekvés és cseleked­ni akarás van a Kelet tagjai­ban; bíztató, hogy e munkás- városban, Miskolcon dolgoz­nak, épülnek gondolataikban. S jobbat építeni, emberit — velünk együtt akarnak. Rö­pülni erősödött szárnyaik nem tőlünk-el vágynak. Te- ret-szelet ne féltsünk, ne sajnáljunk tőlük. Ennyi örökítődölt meg, tu­dósítás helyett, a krónikás gondolataiból, a Borsodi Érc­előkészítő Mű kulturális bi­zottsága által szervezett, a Miskolcon működő Kelet tag­jainak részvételével megtar­tott irodalmi délutánból. (t. n. j.) A könyv több, mint jó barát Olvasni jó „A fiatalokat kommunistá­vá, forradalmárrá csak úgy tudjuk nevelni, hogy ha a problémalátásra, vitára, az alternatívák közötti döntésre neveljük őket... Mi is úgy lettünk annak idején forra­dalmárok. hogy az akkori valóság ellentmondásaira ke­restük a választ és a marxiz­musban találtuk meg...” Darvas József író fogalmazott így az Olvasó népért moz­galom első országos tanács­kozásán. Darvas József jótanácsa egy évtized távlatából sem veszí­tett aktualitásából. Probléma­látás, vitakészség, a döntés felelőssége. Hol és hogyan ta­níthatjuk meg ezeket? A könyv — gyakran ki­mondtuk, leírtuk már, —, az ismeretszerzés egyik legfonto­sabb forrása. Az olvasó ember, miközben magára ismer a történet egyik vagy másik szereplőjében, ismerkedik is önmagával. Élő alakokat, ösz- szefüggő képeket, emberi sor­sokat lát maga előtt, önma­gát különböző alakokban és helyzetekben kéozeli el. er­kölcsi és társadalmi kérdések­ről alkot véleményt.,, egyetért az íróval, vagy magában vi­tatkozik vele. Közben ismer­kedik a világgal, amelv mind szélesebbre tágul körülötte, s feltárja titkait. Problémalátás, vitakészség, a döntés felelőssége. Az ol­vasó ember mindezt szóra­kozva saiátíthatia el. Ha akarja. Mert a könyv min­denki számára elérhető. De vajon akarjuk-e? Magyarországon évente tíz­szer lakosra több mint nyolc könyv megjelenése jut. Az UNESCO adatai szerint az európai országok átlaga hat, az egész világra vonatkozóan pedig- kettő. A kiadott köny­vek példányszáma az elmúlt esztendőben kereken kilenc- venmillió volt. Ebből a szép- irodalmi művek tizenhétmil­liós példányszámmal részesül, tek, amelyből tízmillió volt a fordítás. A legtöbb művet orosz nyelvből fordították, de példányszám tekintetében a ^francia és az angol fordítá­sok állnak az élen. A lakosság egv esztendőben másfél milli­árd forint értékben vásárol könyveket, ami kulturális ki­adásainak tizenhét százalékát teszi ki. Természetesen az emberek nemcsak vásárolják, hanem kölcsönzik is a könyveket. Magyarországon jelenleg ti­zenhatezer-háromszáz könyv­tárat tartanak számon. Ezek­ből kilencezernyolcszáz köz- művelődési, ezernyolcszázöt- ven tudományos- és szak-, négyezerhatszázötven pedig az iskolai könyvtár. A könyvtá­rakban összesen nyolcvanki­lencmillió kötet található, ezekből harmmcnégymillió a közművelődési könyvtárak­ban. Ezeknek az elmúlt esz­tendőben kétmillió-kétszáz­ezer beiratkozott olvasója volt. akik egy év alatt öt­venhatmillió kötetet kölcsö­nöztek. Azaz: az ország lakos­ságának több mint egyötöde tagja valamelyik könyvtár­nak, S ez a szám még ked­vezőbb, ha figyelembe vesz- szük, hogy a kivett könyve­ket nemcsak a kölcsönzők ol­Kulturális körkép MÚZEUMI NÉPMŰVELŐK Augusztus 28. és szeptem­ber 1. között Zebegényben tartották a múzeumi népmű­velők országos konferenciá­ját. Olyan gyakorlati kérdé­seket vitattak meg, mint a kiállítások tervezése, szerve­zése, megvalósításának esz­közei és technikája. Közö­sen beszélték meg olyan kiál­lítások forgatókönyveit, Sme- lyeket népművelők, közmű­velődési csoportok meghatá­rozott témáról készítettek. ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEK A római kortól a török időkig tartó évezred építé­szeti emlékei kerültek a nap­világra a pécsi Káptalan ut­cában a most folyó közmű­rekonstrukció során. Különö­sen jelentős a gótikus anyag. Eddig nyolc kőépület marad­ványait találták meg a 14— 15. századból. A mai vízve­zeték-építők egyhelyütt tö­rök „szaktársaik” munkájá­ba ütköztek: a török kori vízmű részletei tárultak fel, vízvezetékcsövek és vízát­emelő aknák. NYOMDÁSZ­VETÉLKEDŐ Nyomdászvetélkedőt ren­deznek a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja megala­kulásának 60. évfordulója tiszteletére. A vetélkedőre, amelyet a Kecskeméti Pető­fi Nyomda kezdeményezett, 23 nyomda 38 csapata küld­te el nevezését. KÓRUSTALALKOZŐ Fennállásának 75. évfor­dulóját ünnepli az újpesti Tungsram Kodály Zoltán férfikara. A jubileum alkal­mából augusztus 28. és szep­tember 3. között, külföldiek részvételével is, kórustalál­kozót rendeznek Budapes­ten. Népművészeti táborrá „alakult” át a szünidő utolsó heteiben a csillebérci úttörőtábor. A pajtások szőnek, fonnak, fakana­lakat készítenek, pásztorkunyhót állítanak össze a táborozás alatt. A képen: hátikosarat fonnak a keszthelyi úttörők. Ma délután kezdődik Bányász kulturális és sporthetek Ma délután 4 órakor Mis­kolcon, a Hősök terén a bá­nyász fúvószenekarok hang­versenyt és alakzati bemuta­tót rendeznek a XXVIII. bá­nyásznap alkalmából és a be­mutatón felhangzó szignál egyben a háromhónapos bá­nyász kulturális és sporthe­tek nyitányát is jelzik. A fúvószenekarok szabad­téri hangversenyét cs azzal egybekötve alakzati bemuta­tóját első alkalommal tavaly rendezték meg ugyanitt, s úgy tűnik, a múlt évi kez­vassák el, hanem igen sok esetben azok családtagjai is. Kik és miért olvasnak Ma­gyarországon ? A diákok csaknem fele rendszeres könytárlátogató. A vezetők és diplomások köré­ben ezek aránya 34 százalék. Az egyéb szellemi foglalkozá­súak között pedig 23 százalék. A fizikai dolgozók tíz szá­zaléka jár jelenleg könyvtár­ba. A miértre sokféle a válasz. „Nekem az életem nagy szen­vedélye az olvasás. Ügy gon­dolok azokra a könyvekre, amelyeket elolvastam, mint egy végeláthatatlan hadsereg­re, amely mögöttem áll, en­gem véd.” — írta a Mun­kások és könyvek című pá­lyázatra beküldött művében egy autógyári gépmunkás. Egy másik így vélekedett: „Az ember, ha olvasni szeret, so­kat tanulhat. Az olvasás fel­világosít, ezáltal könnyebbé, tartalmasabbá válik az éle­tem.” Mások * az olvasást, mint tanulásuk eszközét je­lölték meg. Megint mások csupán a szórakozás kedvéért veszik kezükbe a könyveket. A művelődésnek, a szellemi javak gyarapításának sokfé­le módja van. Ezek közül az egyik, s talán a legfontosabb, a könyv forgatása, az olvasás, amely mással nem pótolható. A könyvtárak akkor töltik be igazán hivatásukat, ha segíte­nek abban, hogy az emberek minél nagyobb számban meg­találták az utat az érdeklő­désüknek, műveltségük gya­rapításának legmegfelelőbb könyvekhez. P. P. deményezés hagyománnyá érik, akárcsak maga a bá­nyász kulturális hetek hosz- szú sorozata, amely immár mintegy két évtizede sűrítet­ten nyújtja mindazt a mű­velődési, kulturálódási, nemes szórakozási lehetőséget, ame­lyet a bányászszakszervezeti kultúrmozgalom a dolgozói­nak és családtagjaiknak kí­nál. Korábban a tavaszi hóna­pokban, néhány éve az ősz hónapjaiban tartják ezt a rendezvénysorozatot. © Mint Perényi István, a Borsodi Szénbányák Vállalat szakszervezeti bizottsága kul­turális osztályának vezetője tájékoztatott, az idén is rendkívül alapos előkészítés előzte meg a bányász kultu­rális és sportheteket. A bá­nyász művelődési intézmé­nyek az előző évek tapaszta­lataira, a környezetükben dolgozó bányászok igényeire építették a programot, amely­nek alapvető célja továbbra is a művelődési intézmények­ben és a munkahelyi művelő­désen belül az ismeretter­jesztés gazdagítása, színesíté­se, a szocialista brigádok vállalásainak tartalmasabbá tétele. A művelődési intéz­mények az egész évben arra törekszenek, hogy a művelt­ségi szint emeléséhez szük­séges objektív és szubjektív feltételeket fejlesszék. A kul­turális hetekre az éves tevé­kenységük legjellemzőbb vo­násait mutatják fel megfe­lelő csoportosításban, mintegy számot adnak mindennapi munkájukról. Az ennek a koncepciónak jegyében elkészített progra­mok külön figyelmet érde­melnek. Lesznek központi rendezvények, amelyek az egész bányavállalatot érintik, és minden művelődési intéz­mény elkészítette a maga kü­lön tervét is. A már emlí­A szeptemberi filmbemu­tatók sorában szokatlanul nagy hányadot foglalnak el a magyar filmek. Minden mű­sorhéten lesz egy új magyar alkotás, összesen tehát négy. Ezek közül kettő valójában egész műsort betöltő doku­mentumfilm, de játékfimek- kel azonos jellegű és egyen­értékű. Sorrendben elsőként tett szombat délutáni fúvós- zenekari, illetve alakzati be­mutatón túl megrendezik mindenütt a bányásznapi ün­nepségeket, a továbbiakban a bizalmiak vetélkedőjének vállalati döntőjét; emlékki­állítást rendeznek Miskolcon a 225 éves magyar szénbá­nyászat tiszteletére, ünnepé­lyesen kezdik meg az oktatási évet, több sportrendezvény kapcsolódik a sorozathoz és természetesen igen nagy hangsúlyt kap az ebbe az időszakba eső történelmi je­lentőségű évfordulók megün­neplése. Mint minden évben, most is megemlékeznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom immár 61. év­fordulójáról, külön ünnepsé­gek lesznek minden üzemben a Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakulásá­nak 60. évfordulóján. Ezek az évfordulók természetesen az egyéb programokat is nagymértékben meghatároz­zák. Lesznek továbbá amatőr művészeti találkozók és ter­mészetesen nagyobb szabású szórakoztató műsorok is. S Az egyes bányaüzemek, il­letve művelődési intézmé­nyek programjainak figyel­met érdemlő vonása, hogy mindegyik pontosan körvona­lazta, milyen célt akar az egyes műsorokkal, rendezvé­nyekkel szolgálni, mindegyik nagy gondot fordít a’ terme­lést segítő ismeretek terjesz­tésére, valamint túllép a mű­velődési intézmény, illetve üzem kapuján, tevékenysé­gét kiterjeszti nemcsak a székhelyi községre, hanem a bejáró bányászok lakta tele­pülésekre is. Ilyen elképzelés alapján ál­lították össze például a Bükk- aljai Bányaüzem, illetve a sajószentpéteri Petőfi Sándor Művelődési Ház programját, ' ahol megemlékeznek a VIT- ről, a 100 éve született Strom­feld Aurélról, a Magyar Nem­zeti Tanács megalakulásáról, találkoznak Szabó Magda író­a Két elhatározás című ma­gyar—NSZK dokumentum­játékfilm kerül vá zonra, Gyöngyössy Imre és Kabay Barna alkotása. Ez hetediké­től látható. Egy héttel ké­sőbb Sára Sándor Nyolcvan huszár című, a szabadság- harc idején játszódó történe­te kerül műsorra, azt köve­tően pedig Ember Judit dó­val, több képzőművészeti és fotókiállítást, sport és művé­szeti programot szerveznek. Ugyanakkor a hozzátartozó üzemekben műszaki ismeret- terjesztő előadásokat rendez­nek, a bejáró dolgozók lakó­helyén pedig ezeket még csa­ládi témájú rendezvényekkel is bővítik. Hasonló módon épül fel a Farkaslyuki Bá­nyaüzem rendkívül sokszínű programja, — a Mákvölgyi Bányaüzemé, ahol külön meg­említendő, hogy nem egé­szen egy esztendeje működik az összevont, illetve hálózati művelődési ellátás, azaz, há­rom művelődési ház közös irányítással, hálózati. rend­szerben dolgozik. A Miskolci Bányaüzem, az Ormosi Bá­nyaüzem, a Putnoki Bánya­üzem mind-mind hasonló mó­don szerkesztette meg sok­színű programját, amit itt még csak részletekben sem tudunk ismertetni, de a leg­utóbbinál, a putnokinál meg­említjük, hogy könyvtári ol- vasótáborozást is szerveznek a kulturális hetek időszaká­ban, és Hozzon még egy ol­vasót! címmel érdekes ver­senyt hirdettek meg. A Szu- havölgyi Bányaüzem, a bá­nyaigazgatóság klubja, a ka­zincbarcikai osztályozó, szál­lító és gépjavító üzem ugyan­csak hasonló programokat tervezett, és külön figyelmet érdemel a Kazincbarcikán, a városban lakó bányászok ré­szére tervezett külön isme­retterjesztő program. « A fentiekben csak a főbb tendenciáit vázoltuk a bá­nyász kulturális és sporthe­tek programjának. A ma kezdődő háromhónapos soro­zat mindenkor a megye mun­káskulturális életének nagy figyelmet érdemlő és ered­ményekben gyümölcsöző idő­szaka volt. Érdeklődéssel és bizalommal figyeljük a most kezdődő sorozatot is. (benedek) kumentumfilmje, a Fagyön­gyök kerül bemutatásra; egy Nóra nevű nő küzdelmes életútjának története. Végül a magyar bemutatók sorát Gaál István új filmje, a Le­gato zárja. Ez napjainkban játszódó és sokunkat foglal­koztató morális kérdésekre keres választ. Négy magyar film szeptemberben

Next

/
Thumbnails
Contents