Észak-Magyarország, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-05 / 183. szám

1978. auguszius 5., szombat ÉSZAK MAGYARORSZAG 5 Karcsa, Karos, Pácin H ^ f • r |jj" || r lIllÉjl Három zempléni község: Karcsa, Karos és Pácin ter­melőszövetkezete a karcsai Dózsa, és a három falu kö­zös községi tanácsa is Kar­osán van. A gazdasági és a közigazgatási alap adva volt: 1977 szeptemberében megala­kult a Karcsai községi Párt- bizottság. Tóth Istvánt, a pártbizottság titkárát kérde­zem a pártmunka eredmé­nyeiről és gondjairól: — Az eredményeink és a gondjaink nehezen választ­hatók el a tsz munkájától — mondotta a pb-titkár. A párt- bizottság irányítása aló tar­tozó hat alapszervezetből há­rom a tsz-ben van, kettő köz­ségi, egy pedig pedagógus- alapszervezet. A mintegy 180 párttag kétharmad része a termelőszövetkezetben dolgo­zik. Nem vagyok ismerős Kar­osán, kérésemre a párttitkár elsorolja a község és a ter­melőszövetkezet legjellem­zőbb adatait. A tények és a számok halmaza mögül las­san kirajzolódik az IKR-rend- szerben dolgozó, mintegy 7500 hektáros gazdaság és a há­rom falu lakóinak élete. Tavaly —, ami a Bodrog­közt jellemezte — a terme­lőszövetkezet veszteséges volt. Nagy károkat okozott a bel­víz, s hogy a veszteséget rész­ben pótolják, sikeres mellék­üzemági tevékenységet kezd­tek. Természetesen ez csak „mellékes”, a legfontosabb a gazdaság. A rendkívül rossz időjárás miatt már ők is két­hetes késésben vannak a nyári betakarítási munkák­kal. — Július elején összevont pórttaggyűlést tartottunk — folytatta Tóth István. A gaz­daságpolitikai feladatok meg­oldására szolgáló intézkedési tervünket újra meg kellett beszélni, és szinte teljesen át kellett dolgozni. Pedig ala­posan felkészültünk az ara­tásra. A gépszemlénk egy­ben járási bemutató is volt — 95 százalékos felkészültsé­günket sikeresnek könyvel­ték el az illetékesek. A pórtélét szervezeti kér­déseinél kezdtük a beszélge­tést, de mindig visszakanya­rodtunk a gazdasághoz, a mindennapi munkához: az emberekhez. De ez természe­tes, hiszen a falvak, a gaz­daság, az emberek gondja a pártbizottság és a párttitkár gondja is. Ezekben a napok­ban a gazdasági munka segí­tése, a feladatok megoldása jelenti a pártmunka javát is. Így van ez „év közben” is? — kérdeztem. — A községi pártbizottság egyik állandó, legfontosabb feladata a gazdasági munkát segítő tevékenység. Ez sok mindent jelent: többek kö­zött az IKR-rendszer meg­erősítését, amiben gazdálko­dunk. Fontos feladatunk a szocialista brigádmozgalom fejlesztése. Jónak mondha­tom a pártcsoportok munká­ját — ezek nagyrészt a szo­cialista brigádokra épülnek. A pártépítő munkáról kérdezem: Tóth István el­mondotta, hogy évente 8—10 párttagot vesznek fel, és a pártépítő munka legfontosabb bázisa a KISZ-szervezet. Az újonnan felvett párttagok többségének' egyik ajánlója a KISZ volt. — Hol megy a legjobban a pártmunka? — kérdezem a pb-titkártól. — A műszaki üzemágnál — válaszolja. — Persze nagy' n nehéz egyértelműen, röviden válaszolni egy ilyen kérdés­re, hiszen minden kommu­nista teszi a dolgát, igyekszik jól elvégezni a munkáját. De a műszaki üzemágnál dolgozó emberek szinte igazi ipari munkások. Sok fiatal a város­ból jött vissza, a gazdaság se­gíti őket a letelepedésben, in­gyen telket, különféle ked­vezményeket kapnak. — Milyen a testületi mun­ka, miről tárgyalt legutóbb a pártbizottság? — Közművelődési kérdé­sekről, a sportmozg alom hely­zetéről, a tanácsi munka pártirányításáról. A közeljö­vőben a II. féléves munka­tervünket, majd a közokta- tóspolitikai párthatározat végrehajtását fogjuk meg­beszélni. A három község gondjait sorolja, de örömmel említi az eredményeket is. A köz­ségi utak rosszak, sokszor problémák vannak a közellá­tással, az ivóvízzel. Pedig Karcsa és környéke Sátoral­jaújhely és Sárospatak mun­kásainak a pihenőövezete. A kommunális fejlesztéshez pe­dig sok-sok pénz kellene. Nincsenek irreális igényeik, de a lehetőségek bizony szű­kösek. Elismeréssel szól a művelődési házak és a tíz­ezer kötetes könyvtár mun­kájáról. Jelentős társadalmi mun­kaakcióik voltak: mozdul­nak, dolgoznak az emberek a köz érdekében. S nemcsak a falvak külső arculata vál­tozik, hanem az ott élő em­berek gondolkodása is. Sok mindenben észrevenni ezt. A pártbizottság titkára egy nemrégiben történt dolgot mondott el: Az utóbbi évek­ben Karcsán és környékén jelentősen lecsökkent a temo- lomi esküvők száma, lava’y azonban az egyik házasulan­dó fiatal KISZ-tagságát meg kellett szüntetni. Templom­ban kötött házasságot. Kü­lönféle okokból, de bizonyá­ra a szülők „befolyása” is közrejátszott benne. Az idén megszületett a kisbaba és ez a fiatal pár a gyermekének már névadót tartott. — Egy apró, jelentéktelen­nek tűnő példa — mondotta Tóth István. — Messzemenő következtetéseket nem von­hatunk le belőle. De mi itt Karcsán, ezeken a példákon is mérjük a változást. Petra József Színjelző A mastitis, a tőgybetegség gyakori jelenség a tehenek­nél. A betegség csökkenti a tejhozamot és hátrányosan hat a tej minőségére is. A be­tegséget antibiotikumokkal gyógyítják. Francia tudósok kifejlesztettek egy eljárást, amelynek révén eszközök nélkül, csupán vizuálisan, Azonnal megállapítható, hogy az antibiotikumok jelen van­nak-e még a tejben. A mas­titis kezelésére olyan penicil- lin-streptomicin bázisú kenő­csöt állítottak elő, amelyben színjelző is van. Ez a szín- íelző gyengén kékesre festi a tejet. A kékes festés mind­addig megmarad, amíg a tejben az antibin* ik imok je­len vannak. fiz in liarmodszor... Birkanyíiás — vegyszerrel A magasabb tejtermelés egyik fontos követelménye a gépi fejők jó munkája. Ezért igen nagy jelentősége volt a javuló tejtermelés szem! ont- jából annak, hogy az elmú't. két esztendőben a KISZ, a tanács, az állattenyésztési fel­ügyelőség, a TESZÖV, a tej­ipar és az állami gazdaságok patronálásával szakmai és politikai vetélkedői hirdettek megyénkben az ifjú gépi fe­jők részére. Az idén harcna i- szor is megrendezik ez* a versenyt, amelyen több mint 100 résztvevőre számítanak. Az ifjú gépi fejők III. me­gyei versenyét augusztus 15- én és 16-án rendezik meg a miskolci Molnár Béla Ifjúsági Házban, illetve a Szerencsi Állami Gazdaság Vincze-ta- nyai tehenészeti telepén. Au­gusztus 15-én, kedden dél­előtt 9 órakor Miskolcon ke­rül sor az ünnepélyes meg­nyitóra, ezt követően a ver­seny írásbeli és szóbeli ré­szére, majd délután a sze­rencsi Vincze-tanyán zajlik le a gyakorlati vetélkedő, a gépi fejőverseny. Másnap a résztvevők a Tejipari Válla­lat üzemébe, majd a diósgyőri várba látogatnak, s ezt kö­vetően kerül sor az ünnepé­lyes eredményhirdetésre. Mind a csapat-, mind az egyé­ni verseny legjobbjai értékes jutalmakban részesülnek. A legjobb csapatok díja: egy­hetes belföldi üdülés és tárgyjutalmak. A műanyagok korában is nélkülözhetetlen textilipari alapanyag a gyapjú, amelyet ősidők óta használ az ember, mint a juhok egyik értékes termékét. A gyapjú levágá­sa a juhokról nagyon mun­kaigényes feladat, egyre ne­hezebben valósítható meg. Ausztrál kutatók ezért új módszerrel kísérleteznek: a juhok gyapjút nyírás helyett szőrtelenítő szerrel szeretnék leválasztani az állatról. Az elképzelés szerint az állat megkapná a szőrét leválasztó szert, majd néhány hét múl­va befognák és megfürösz- tenék. A fürdőben leválna a gyapjú — csak a pihék ma­radnának a juhokon —, s a levált gyapjú fennakadna a víz útjában elhelyezett fel- fogóbarendezésen. A gyapjú így tisztasága miatt Különle­gesen értékes lenne, mert nem tartalmazna elvágott rostokat, bőrcafatokat stb. Különféle kémiai anyagok­kal kísérleteztek ebből a cél­ból. Ezeket vagy injekció for­májában adtak be az álla­toknak, vagy a takarmányuk­ba kevertek, de az eredmé­nyek még nem teljesen ki­elégítsek. A juhok ugyanis részletekben hagyták el gyap­júkat a legelőn vagy a kará­mokban, mielőtt még a „nyi- rófürdőkbe” kerülhettek vol­na: több esetben kemények­ké. törékenyekké váltak a gyapjúrostok és végül mér­gező kémiai anyagok is ma­radtak vissza az állatban. Hátrányos az is, hogy a ju­hok a kísérletek mai állása szerint teljesen csupaszok maradnak, és így a meleged és a hideggel szemben egy ideig teljesen védtelenek A kísérleteknek mégis nagy a jelentőségük, mert egy­részt a szőrtelenítő szer job­ban kíméli a iun bőrét, mint a nyírás, másrészt valóban tetemes kézimunka-megta­karítást eredményez. A •' ké­pen látható frissen vágott gyapjúhal az is mutatja, hogy milyen nagy munka egv-egy birka „levetkőzte- tése”. A kísérleteket a kutatók tovább folytatják. ÚífeiúiítáSQk, élszélssítssek Megyénk KPM-kezelésben levő közútjainak közel egy­negyedét — pontosan 606 ki­lométer és 240 méter hosz- szúságú szakaszát — a mis­kolci igazgatóság sátoraljaúj­helyi üzemmérnöksége tartja fenn, végzi el rajta a szük­séges felújításokat, biztosítja a közlekedés zavartalanságát. Hyenkor, nyáron, különö­sen sokan keresik fel a Zemp­léni-hegység kirándulóhelyeit, a Hegyköz látnivalóit. A sá­toraljaújhelyi üzemmérnök­ség vezétője, Hutter Zoltán arról tájékoztatott, hogy az első fél évben az e területen végzett munkálatok javítot­ták a közúti közlekedés fel­tételeit. Így például, a füzéri bekötő út 3,5 kilométeres sza­kaszát hengerléssel erősítet­ték meg, s ugyancsak hen­gerlést végeztek a fiizérrad- ványi bekötő úton 2,2 kilo­méteren, valamint a vilmány —vámosújfalui összekötő úton, 6 kilométer hosszúság­ban. Amíg a zempléni . utakon nagyrészt az idegenforgalom sürgette az utak felújítását, addig a Bodrogközben a kis­vasút megszűnésével közútra terelt személy- és teherforga­lom növelte meg az igazga­tóság —, s ezen belül az üzemmérnökség — feladatait. Az év első felében a koráb­ban már hengerléssel meg­erősített györgytarlói bekötő út kapott záróréteget 4,5 ki­lométeren és szélesítették a bodroghalom—tiszakarádi utat. Ezt 0—5 kilométerig a KEV majd aszfaltszőnyeggel borítja be. további négy ki­lométeren a közúti igazgató­ság úgynevezett házilagos hengerlést végez. Még az első fél évben meg­kezdődött az üzemmérnök­séghez tartozó tokaj—takta- harkányi út szélesítése is. Ez a munka folyamatosan halad, s a 13 kilométeres szakaszon — Prügyig — a kiszélesített úttest hidegaszfaltos lezárást kap. A második fél év felada­tairól az üzemmérnökség ve­zetője elmondta, hogy a hi­dasnémeti—pálházai utat Gönctől hat méterre szélesí­tik, ez mintegy kétéves mun­kát ad az üzemmérnökség dolgozóinak. A Sárospatak— zemplénagárdi úton Révle- ányvárig aszfaltszőnyeg van, most az a feladat, hogy Rcv- leányvártól tovább szélesít­sék az úttestet, ez majd egye­lőre házilagos lezárást, záró­réteget kap. Hasonló munkát végeznek majd a semjén— ricsei úton 3.7 kilométer hosszúságban. Mint Hutter Zoltán megjegyezte, ezek a legfontosabb feladatok, me­lyeket az üzemmérnökség dolgozóinak el kell végezni­ük, de folyamatosan dolgoz­nak a fenntartásukban levő közutak javításán, korszerű­sítésén, a közúti közlekedés feltételeinek biztosításán. i ■ i j Jogászunk i válaszol i MILYEN SZABADSÁGBÓL LEHET LEVONÁST ALKALMAZNI? — kérdezi Szűcs Gyuláné (3700 Kazincbarcika, Fő tér 6.) és Váradi Károlyné (3595 Iiejőszalonta, Ady E. u. 33. sz.) olvasónk. Levélíróink ál­lítása szerint a szabad szom­bat miatt egyiküknél a tanul­mányi szabadságból, mási­kuknál a háztartási szabad­napból történt levonás. A szabadságról általában tudni kell, hogy az hosszú időtartamú, több napra ki­terjedő pihenőidő. Megkülön­böztetünk rendes, rendkívüli és fizetés nélküli szabadsá­got. A rendes szabadság alap- és pótszabadságból áll, amely a dolgozót a jogszabályban meghatározott mértékben megilleti, a rendkívüli és a fizét.és nélküli szabadság en­gedélyezése viszont — a jog­szabályban meghatározott ki­vételektől eltekintve — a ve­zető mérlegelési jogkörben hozott döntésétől függ. A rendes szabadságról tud­nunk kell, hogy az naptári évenként 12 munkanap alap- szabadságból és a jogszabály szerinti mértékű munkavi­szonyban töltött két év után egy nap, de összesen legfel­jebb 12 munkanap pótszabad­ságból, vagy a vezetői beosz­tás után, esetleg más címen számolható pótszabadság­ból áll. A pótszabadság csak egy­féle címen jár. Ha a dolgo­zónak többféle címen járna pótszabadság, azt egybe kell számítani és a dolgozó a ked­vezőbb mértékűt veheti igénybe. Ennek mértéke évi 12 napnál több nem lehet, amiből kivétel a több gyer­mekes a.,yák; a vak dol­gozók pótszabadsága; az épí­tőipari dolgozók téli pótsza­bi dsága, a jutalomszabad- sóg és az egyéb címen járó pótszabadság. A rendes szabadság (alap és pót) mértéke lényegében a 48 órás munkahét figye­lembevételével lett megálla­pítva. Nomármost, ha a vál­lalatnál 44, vagy 40 órás munkahéttel, szabad szombat tartásával dolgoznak, akkor a rendes szabadságból 1—4 munkanap levonása, a ren­des szabadság arányos csök­kentése jogos. Az évi összes szabadság mértékének meghatározásá­nál helyes az a gyakorlat, ha összeadjuk az alap- és pót- szabadságként' járó napokat, amiből levonjuk az előző év­ben már kivett napokat és a szabad szombat miatti csök­kentést. A rendes szabadság­ként meghatározott napok­hoz viszont hozzá kell adni a rendkívüli szabadságként járó munkanapokat, mint pl. szülési, tanulmányi vizsga-, szabadság, a sportolók sza­badsága, dolgozó anyák sza­badnapja, sorkatonai szolgá­latból leszereltek szabadsága, és végül növeli a jutalom­szabadság is. A szabadság kiadásánál nem számítható munkanap­nak a dolgozó heti pihenő­napja és a munkaszüneti nap. * KINEK FIZETHETŐ takarítási pótlék? Horváth Sándorné (3871 Móra, Fő u. 4. sz.) olvasónk­tól a boltokban fizetendő ta­karítási pótlék ügyében kap­tunk levelet, mert állítása szerint az ő munkahelyén a megjelent rendeieteket nem alkalmazzák. Olvasónk arra kér választ, hogy hol kell azt a pótlékot fizetni? A belkereskedelmi minisz­ter 1978. április 22-én hatály­ba lépett 6/1970. sz. rend.elete előírta, hogy 1978 május l- től általában takarítási pót­lékot kell fizetni a kiskeres­kedelmi, vendéglátóipari és nagykereskedelmi egységek azon dolgozóinak, akik taka­rítószemélyzet hiányában, az egység takarítását maguk végzik. Ezt a rendeletet viszont nem lehet mindenhol auto­matikusan alkalmazni, mert ez a rendelkezés a 8/1974. Bk. M. számú rendelet égjük pontjának a helyébe lépett, amit 1974. október 13-tól már alkalmaztak. A korábbi ren­delkezés többek között már akkor lehetővé tette, hogy a béren felül fizessenek bérjel­legű takarítási pótlékot. Vá­lasztási lehetőséget is adott a vállalatoknak (szőve* Keze­teknek) abban, hogy nem bérjellegű takarítási és tisz­títószer átalán- is fizethet­tek a dolgozóknak A mostani rendelkezés konkretizálta a pótlék mér­tékét és meghatározta a fi­zethető legkisebb mértéket. A fővárosban, a városokban és az üdülőhelyeken 4 Ft./ négyzetméter; a kereskedel­mi vendéglátásban 6 Ft/négy- zetméter a pótlék minimális összege. A jogszabály módosítása után az illetékes áfész-eknek és a ZÖLDÉRT-nek az a fel­adata, hogy vizsgálják meg, hogy eddig — fizettek-e pót­lékot. vagy költségátalányt és döntsenek, hogy most fenn­tartják-e a régi pótlék vagy a költségátalány fizetését, vagy —, ahol a jogszabály meg­engedi — áttérnek a legki­sebb összegben megállapított takarítási oótlék fizetésére. A jogszabály szerinti pótlék fi­zetés máris sok kereskedelmi és ve. déglátóipari egységben kedvező hangulatot teremtett a dolgozók körében. A keres­kedelempolitikai célok meg­valósítását — többek között az egységek higiéniáját Kul­turált környezetének biztosí­tását — a pótlék, vagy költ­ségátalány fizetése nagymér­tékben ösztönzi, Ajánlatos az új rendelet szerinti pót ék- juttatást vagy a korábbi költ­ségátalányt a kollektív szer­ződésben részletesen szabá­lyozni. Dr. Sass Tibor i mond a paragrafus?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents