Észak-Magyarország, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-05 / 183. szám
1978, augusztus 5,, szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Rekonstrukció előtt A dohánygyári munkásokat mindenkor megbecsülés övezte a városban. Maga a gyár is megbecsülte dolgozóit, tisztességes jövedelmet biztosított számukra. A szivar- és cigarettagyártás sok kézi munkát igényelt, mégis több volt a jelentkező, mint a munkahely. A századelőn csak az juthatott be a gyárba, akinek összeköttetése volt. aki figyelemre méltó ajánlást hozott. A Sátoraljaújhelyi Dohánygyár egyidős a huszadik századdal. A város legidősebb üzeme. Rangja van a többi magyar dohánygyár között is. szakmai berkekben is tudják, hogy az itt készült cigaretta jó minőségű. Ma csak egyetlen terméket, a füstszü-. rős Symphoniát lehet összehasonlítani más. így egri és debreceni gyártmánnyal, ez az egy. termék az, amelyet másutt is készítenek, E fajta kedvelői keresik az újhelyi jelet, azt mondják, más az itteni. Mindezek ellenére elmaradt egy kissé az újhelyi gyár a többiektől. Gondoljunk csak a pécsi Sophianae-ra, Metró- púira, az egri Regére, stb. Sátoraljaújhelyi cigarettaspeci a- litásról nem hallhattunk. Talán nem is jó így a megfogalmazás, hiszen a füstszűrő nélküli cigaretták újhelyi specialitásnak mondhatók, inkább így: a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár nem követte a fogyasztók ízlését, igényét, nem tud felmutatni egyetlen ■saját kibocsátású, korszerű terméket sem. Az itteni szakemberek nem is titkolják, bántja ez egy kissé a szakmai önérzetüket. Vezetőkét, és munkásokét egyaránt. Van itt jó nehány munkásember, akinek a nagyapja is cigarettát gyártott. Ezeknek a dinasztiáknak a mai képviselői már gyermekkorukban is tudták, hogy mikor vész él és: mikor márad meg a dohány illő- anyaga. .,Örökölt” ismereteiket újabbakkal gyarapítják: sokan szereznek középfokú szakképzettséget, még többen tesznek szakmunkásvizsgát. A fiatalok mellett jó nehány középkorú is beül az iskolapadokba, hogy anyagismeretét, technológiát, biológiát tanuljon. A teljesítményekkel sem volt itt baj soha. Mindenki tudja a dolgát és teszi azt, amit elvárnak tőle. A gazdasági mutatók mindenkor jók, a félezres kollektívát soha nem kellett félteni allol. hogy nem teljesíti a terveket. Pedig ezek a tervek nem is kicsik. Ha csak a pénzt nézzük is: tavaly 512 millió forint értékel termeltek meg, az idén ennél jóval többet, 538 és fél millió forint értékű cigarettát gyártanak. Ez mintegy 5 milliárd 900 millió darab cigarettának feie! meg! Milyen hát a gyártmány- szerkezet? Nos. nem a legszerencsésebb. Gyártanak füstszűrő nélküli Symphoniát, Munkást és Kossuthot. Manapság már csak ebben a gyárban gyártják ezeket, a ci- garettaféleségeket. Az év első negyedében alakult így a helyzet, nemrég döntött e témában a Magyar Dohányipar vezetősége. Mindemellett füstszűrös Symphoniát gyártanak még tavaly óta. Az idei intézkedések nyomán tovább romlott az arány: tavaly még 28. most már csak 23—24 százalék a korszerűbb füstszűrös részaránya. A gyár főmérnöke. Nagy Béla. kedvetlenül hajtogatja a Munkás cigaretta gyenge papirdoboz.át.. Nincs rá mód, hogy új köntösben, tetszetősebb csomagolásban jelentessék meg ezeket a fajtákat. A Munkás gyártása így is veszteséges: 1 millió darab legyártása után hatezer forint veszteség jelentkezik a gyárban. A Kossuth nyereséges, egymillió darab lot)—200 Ft nyereséget ..hoz”. A gazdálkodás szempontjából ez igen kevés. nevetséges lenne összehasonlítani egy korszerű, drága termékkel. Olyannal, ami itt nincs. Kár volna elhallgatni, hogy a technológia és a géppark sokat változott az elmúlt évtizedben is. Korszerűsödött. Egy csapásra megváltozott a gyár élete akkor, amikor a hidegtechnológiáról áttértek a meléglechtiofógiára. Egy dohánybálából azelőtti hét alatt lett cigaretta, a melegtechnológia jóvoltából 4 órára csökkent ez az idő. 1972-ben és 73-ban új' gyártósorokat kapott a gyár. Ez megötszörözte a termelést. A régi gépeken óránként 30 ezer. a mostaniakon ennyi idő alatt 150 ezer darab cigaretta készül. Percenként tehát 2500. A mai korszerű importgépek már n égy ezres tel j esi tmény űek. Vannak magyar gyárak, ahol már ilyen gépek dolgoznak Ezek előnye nemcsak a gyorsaságban .keresendő. Mint a főmérnök elmondta, rendkívül takarékosan, gazdaságosan üzemelnek, A dohánygyárak költségének 80 százaléka az anyagköltségből származik. A Sátoraljaújhelyi Dohánygyár mai technikája, technológiája olyan. hogy egymillió darab cigarettát 920 kilogramm dohányból tudnak előállítani. Egy jobb •technológiával ugyanennyi cigaretta ennél 60—80 kilogrammal kevesebb, ugyanolyan minőségű dohányból is előállítható. Hatalmas költségmegtakarítás! Mint említettük. a gyártósorok nem túl régiek Üjhelyben. ám a cso- magolókra sok a panasz. Mint ahogy a 'zajszintre és a levegő portartalmára is. A munkakörülményeken ne m javított, de mindenképp sokat javított a munkások közérzetén az. hogy korszerű öltözőket. fürdőket, éttermet, büfét létesítettek a gyárban, továbbá, hogy kellemes, jól felszerelt gyári bölcsődében és óvodában tölthetik napjaikat az itt dolgozók kisgyermekei. Várhaló-e egy új fénykor a Sátoraljaújhelyi Dohánygyárban? A kollektíva reálisan ítéli meg a helyzetét. Tudják: a Magyar Dohányipar anyagi lehetőségeinek arányában tervez. Mindeddig a termeltetés volt az elsődleges, nagy erőkkel igyekeztek megteremteni a dohány- termesztés jó feltételeit. Korszerű fajtákat honosítottak, gépesítettek. Megérte. A dohány drága, az importdohány valutát emészt. A gazdaságosság és a fogyasztói igény változása, a cigaretta választék korszerűsítésének kényszere a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár rekonstrukcióját sürgeti. Új épület; kell és korszerű. sokat tudó gépsorok. A cél érdekében sok millió forintot áldoz az ipar. A munkálatok a jövő évben megkezdődnek. de kell vágj' öthat év, amikorra be tudják szerezni a'z összes kelléket. A hatodik ötéves terv hozza a nagy változásokat. Addigra újjászületik a gyár, megteremtődnek a korszerű cigaretták gyártási lehetőségei. újdonságokkal mutatkoznak be a zempléniek. Az ipar közben felméréseket végez, pontosan méri az igényeket Ezek szerint, sajnos, még akkor is cigarettázunk. Lcvay Györgyi Mezőnagymihályi Állami Gazdaság Szép időt hozó, dolgos napok Aki látja ezt a nyolc darab Claas—Dominatort így, egymás mellett haladni, sáska módra „legelve” az álló gabonát. az meg mer kockáztatni olyan kijelentést is: az ember felnőtt a természet erőihez. A Mezőnagymihályi Állami Gazdaságban egy nap 120 hektár gabonát levágnak ezek az emberi lelemény szülöttei. Ahogy számoltuk Kósik Lajos igazgatóval, körülbelül 80(1 egykori arató (kaszás, marokszedő, kévekötő) munkájával egyenértékű a nyolc kombájn teliesitménye. A statisztikában ez áll: 1821 hektár búza, 554 hektár tavaszi árpa várt vágásra Dél-Borsod legnagyobb gazdaságában. Várt. .. Az, aratás megkezdése előtt... de azóta eltelt néhány szép időt hozó, dolgos nap. * Az. árpa volt a dőltebb, kuszái tabb. ezzel 'kellett kezdeniük. Ma már ez múlt idő. Sőt, van hivatalos átlagtermés is. ami hektáronként 37 mázsa, (Tavaly 27 mázsa volt.) S lett volna ez több is. ha nincs az a víz, az alsóbb részeken! Zöme vetőmagnak megy, 60 vagonra van szerződésük, de nem kizárt, hogy 80 vagon lesz belőle... A búza túl a félidőn, 45 mázsás átlagnál tart. Vannak ennél jóval magasabb tábla- átlagok is. persze alacsonyabbak is. Az a 133 hektáros Ny—5-ös tábla a 3-as útnál, ami mellett megálltunk határjárásunk során. Kósik Lajos igazgatóval, 55—60 mázsával fizet hektáronként. A „Csapd le” táblán néhány kilométerrel arrább. a vetőmagnak termesztett MV—5-ös fajta hektáronként 57 mázsát adott. 1 A nagyüzemi mezőgazdaságot ha másból nem. a végüket a látóhatár mögé rejtő táblákban a paraszti munkában máskülönben járatlan városi ember is észreveszi. A mezőnagymihályiaknál 70 hektáros a legkisebb kalászos tábla, de van 187 hektáros is .., * A gazdaság klementinái feldolgozó- és tiszti í ’'■üzemébe« Hegedűs László, üzemvezetővel úgy találkozunk, hogy kezében egy műanyag edényt, abban pedig nemrég tisztított vetőmagot tart. NS—Rana 2- es fajta. — Ugye szép! Ugye menynyire fejlett'szemek! —mond. ja — lelkendezve. Ügy fogja azt az edényt, mintha újszülöttet tartana a kezében, s úgy örül neki, mintha fia született volna. Felírom a jegyzettömbömbe: szív is kell a mezőgazdasághoz. A telepen ,500 vagonos fedett tárolóhelyen percről percre nő a gabonapiramis. Szerencsére a nedvesség- tartalom 14 százalék körüli, illetve már alatta van, így csak tisztítást igényel, szárítóst nem. Ragjuk a szemet. Ropog a fogunk alatt, valósággal kőkemény. A vetőmagnak szánt búza a 200 vagonos magtárba kerül. Kompolti 1-es, MV—4-es, 5-ös, Jubilejnaja. GK—3-as. NS—Rana 2-es fajták. Értést és figyelmet kívánnak az utolsó fázis műveletei is. Van a vetőmaggal sok gond, de az értékesítésnél a törődést busásan meghálálja. Ez közhely- szerűnek tűnik, de ahogy „menekülünk” a tisztítás porából, a gondok kisebbikét a torkomban, az ingemen, a nyakamon érzem. A Borsodi Szénbányák ormos! bányaüzeme az első fél évben közel 40 ezer tonnával teljesítette túl tervét. Képünk a 3/C jelű fronton készült, a GS—OS típusú, szovjet, kettár- esás maróhengerröl és kezelőjéről, Erdei Mihályról. Befelezte az aratást A Nagymiskolci Állami Gazdaság a megyében elsőként, péntekén befejezte az aratást. Mint azt Horváth Mihály igazgató elmondta: az idén 775 hektárról kellett az őszi búzát, betakarítani, amely minden eddiginél nagyobb erőfeszítést kívánt az aratásban részt; vevő dolgozóktól, akik egész idő alatt példamutató munkát végeztek. Az aratást természetesen követi a szalma betakarítása és a talajmunka, amely tervszerűen. folyamatosan halad a gazdaságban. A Nagymiskolci Állami Gazdaság vezetői az aratás alól felszabadult gépeket most a társgazdaságokba irányítják. A mai naptól a He- j őmenti Állami Gazdaságban és a szirmai Üj Élet Termelőszövetkezetben hat kölcsön- kombájnnal segítenek a gaKisebb olajbevetel Kuvaitban Az előző négy év nagy növekedésével szemben az 1978 —79-es pénzügyi évre vonatkozó kuvaiti költségvetés csak 1,28 százalékkal haladja meg a tavalyit. Az átszámítva 8 milliárd 56 millió dolláros költségvetés bevételeinek 95 százalékát az olaj adja. A költségvetési kiadások idei kismérvű emelését az olajár szinten maradása és a dollár árfolyamának tartós hanyatlása magyarázza. Kuvait ebből adódó veszteségeit mintegy évi 500 millió dollárra becsülik. Gyorsított ütemü gépesítés Lengyelországban a mező- gazdaság gépesítése a jelenlegi tervidőszak kiemelt programjai közé tartozik. A legjelentősebb traktoripari beruházás Varsó Ursus negyedében folyik, ahol egv teljes traktorsorozat gyártását kezdik meg. Az itt gyártandó évi 100 ezer Ursus márkájú traktorból 75 ezer darabos az angol Massey—Ferguson-li- cenc alapján készülő 36—75 lóerős traktortípusok családja. A kormány a beruházás gyorsítása érdekében újabb összegeket szavazott meg. így a következő tervidőszakban 500 ezer traktor előállítását tervezik, ami több mint a jelenlegi teljes állomány. Jugoszláv cipőexport Jugoszláviában a cipőgyártás az egyik leggyorsabban fejlődő ipari ágazat. A fejlődés fő tényezője az export. A bőrcipőgyártás 1970 és 1975 között évente átlagosan 8.9 százalékkal, az export körülbelül 13.5 százalékkal nőtt Az utóbbi két évben a fejlődés üteme lassult. A gyártókat leg- jobbban az nyugtalanítja, hogy termékeik versenyképessége csökken a külföldi — elsősorban á nyugati — piacokon és emiatt kisebbek az export- szállítások is. A cipőipar most a minőség javítására és a választék bővítésére törekszik. Az idei év adatai bizonyos javulásra mutatnak a jugoszláv cipőipar helyzetében, elsősorban a külföldi kereslet fokozódása miatt A jugoszláv cipők legnagyobb vásárlója a Szovjetunió: évenként körülbelül 12.5 millió pórt vásárol, ami a teljes jugoszláv cipőexport több mint 55 százaléka. Növekszik a széneladás A nyugatnémet szénbányák az év első felében mintegy 44.2 millió tonna szenet adtak el. 16 százalékkal többet mintegy évvel korábban A forgalom emelkedését az áram- szolgáltató-ipar nagyobb szénfogyasztására és az acélipar nagyobb megrendelésére vezetik vissza. Az eladások erős emelkedése következtében a szén- és koksz- készletek három hónap alatt 2.3 millió tonnával 21,9 millió tonnára csökkentek. bona betakarításában. Az Ny—7-es táblánál mondja Gomba László gépcsoportvezető: — A nyolc kombájn az első hét: alatt, közel 700 órát ment. s ebből mindössze csak kilenc óra • volt. a javítások, meghibásodások miatti állásidő. A tábla szélén vontatóra szerelve egy kiselejtezett, de szépen lefestett Nysát látunk. — A Kun Béla brigádunk készítette. Mozgó műhely, mosdó, étkező is egyben — magyarázza az igazgató, ami- kör elhaladunk mellette. (Azé a Kun Béla brigádé, amelyik az idei nyáron aratási versenyre hívta a megye összes aratóbrigádját.) Hegyi Lajos kerületvezető nemcsak a vetélkedőkön legény a talpán, (az idei IKR- vetélkedősorozat területi döntőjén a legkiemelkedőbb egyéni teljesítményt nyújtotta), most is a tarlón leljük, félmeztelenre vetkőzve, naptól, munkától égve. — Látták a szántásokat? — kérdezi tőlünk, majd mikor mondjuk, hogy épp mellette jöttünk el. kérdőn néz ránk: — Nos, hogy tetszett?— Szép munka — állítjuk. — A Rába traktort kombináltuk az IHC ekével. Kicsit féltem tőle, de a példa mutatja, szépen bevált. átütünk következő állomása a nyárádi határban az ohms tábla. Itt az egy tömbben levő 179 hektár kukoricát nézzük meg. Az. első néhány sort leszámítva gyommentes, legalább 2 méter magas az állomány. Az igazgató elégedett: — Ebben a sokat szidott időben volt azért jó is. A kukoricákra, a cukorrépára nálunk kedvezően hatott a sok eső. Igaz, a negatív hatásokat (gyomosodás) felülkezeléssel kiküszöböltük. Bemegyünk a kukoricaerdőbe. A talaj már kőkemény. — Itt már újra elkelne az eső. — állapítja meg Kósik Lajos, s aztán gyorsan hozzáteszi : — De azért egy ió hétig még maradjon a száraz meleg! Addigra végzünk az aratással, addig a kukorica is kibírja... Befelé tartunk a határjárásról. amikor fölöttünk elhúz a gazdaság sárga növényvédő repülőgépe. — A tarlókra szórja a műtrágyát — jegyzi meg az igazgató. Ugyan egyre gondolunk-e? Az én következtetésem: mert jönnek az új vetések és új aratások is,.« Hajdú Imre S világgazdaság lei Föstszíri nélküli - Ér csak líjlielíta