Észak-Magyarország, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-05 / 183. szám

1978, augusztus 5,, szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Rekonstrukció előtt A dohánygyári munkásokat mindenkor megbecsülés övez­te a városban. Maga a gyár is megbecsülte dolgozóit, tisz­tességes jövedelmet biztosított számukra. A szivar- és ciga­rettagyártás sok kézi munkát igényelt, mégis több volt a jelentkező, mint a munka­hely. A századelőn csak az juthatott be a gyárba, akinek összeköttetése volt. aki figye­lemre méltó ajánlást hozott. A Sátoraljaújhelyi Dohány­gyár egyidős a huszadik szá­zaddal. A város legidősebb üzeme. Rangja van a többi magyar dohánygyár között is. szakmai berkekben is tud­ják, hogy az itt készült ciga­retta jó minőségű. Ma csak egyetlen terméket, a füstszü-. rős Symphoniát lehet össze­hasonlítani más. így egri és debreceni gyártmánnyal, ez az egy. termék az, amelyet másutt is készítenek, E fajta kedvelői keresik az újhelyi jelet, azt mondják, más az itteni. Mindezek ellenére elmaradt egy kissé az újhelyi gyár a többiektől. Gondoljunk csak a pécsi Sophianae-ra, Metró- púira, az egri Regére, stb. Sá­toraljaújhelyi cigarettaspeci a- litásról nem hallhattunk. Ta­lán nem is jó így a megfo­galmazás, hiszen a füstszűrő nélküli cigaretták újhelyi specialitásnak mondhatók, in­kább így: a Sátoraljaújhe­lyi Dohánygyár nem követte a fogyasztók ízlését, igényét, nem tud felmutatni egyetlen ■saját kibocsátású, korszerű terméket sem. Az itteni szakemberek nem is titkolják, bántja ez egy kissé a szakmai önérzetüket. Vezetőkét, és munkásokét egyaránt. Van itt jó nehány munkásember, akinek a nagyapja is cigarettát gyár­tott. Ezeknek a dinasztiák­nak a mai képviselői már gyermekkorukban is tudták, hogy mikor vész él és: mikor márad meg a dohány illő- anyaga. .,Örökölt” ismeretei­ket újabbakkal gyarapítják: sokan szereznek középfokú szakképzettséget, még többen tesznek szakmunkásvizsgát. A fiatalok mellett jó nehány kö­zépkorú is beül az iskolapa­dokba, hogy anyagismeretét, technológiát, biológiát tanul­jon. A teljesítményekkel sem volt itt baj soha. Mindenki tudja a dolgát és teszi azt, amit elvárnak tőle. A gaz­dasági mutatók mindenkor jók, a félezres kollektívát so­ha nem kellett félteni allol. hogy nem teljesíti a terve­ket. Pedig ezek a tervek nem is kicsik. Ha csak a pénzt nézzük is: tavaly 512 millió forint értékel termeltek meg, az idén ennél jóval többet, 538 és fél millió forint érté­kű cigarettát gyártanak. Ez mintegy 5 milliárd 900 millió darab cigarettának feie! meg! Milyen hát a gyártmány- szerkezet? Nos. nem a legsze­rencsésebb. Gyártanak füst­szűrő nélküli Symphoniát, Munkást és Kossuthot. Ma­napság már csak ebben a gyárban gyártják ezeket, a ci- garettaféleségeket. Az év el­ső negyedében alakult így a helyzet, nemrég döntött e té­mában a Magyar Dohányipar vezetősége. Mindemellett füst­szűrös Symphoniát gyártanak még tavaly óta. Az idei in­tézkedések nyomán tovább romlott az arány: tavaly még 28. most már csak 23—24 szá­zalék a korszerűbb füstszű­rös részaránya. A gyár főmérnöke. Nagy Béla. kedvetlenül hajtogatja a Munkás cigaretta gyenge papirdoboz.át.. Nincs rá mód, hogy új köntösben, tetszető­sebb csomagolásban jelentes­sék meg ezeket a fajtákat. A Munkás gyártása így is vesz­teséges: 1 millió darab le­gyártása után hatezer forint veszteség jelentkezik a gyár­ban. A Kossuth nyereséges, egymillió darab lot)—200 Ft nyereséget ..hoz”. A gazdálko­dás szempontjából ez igen ke­vés. nevetséges lenne össze­hasonlítani egy korszerű, drá­ga termékkel. Olyannal, ami itt nincs. Kár volna elhallgatni, hogy a technológia és a géppark sokat változott az elmúlt év­tizedben is. Korszerűsödött. Egy csapásra megváltozott a gyár élete akkor, amikor a hidegtechnológiáról áttértek a meléglechtiofógiára. Egy do­hánybálából azelőtti hét alatt lett cigaretta, a melegtechno­lógia jóvoltából 4 órára csök­kent ez az idő. 1972-ben és 73-ban új' gyártósorokat ka­pott a gyár. Ez megötszöröz­te a termelést. A régi gépe­ken óránként 30 ezer. a mos­taniakon ennyi idő alatt 150 ezer darab cigaretta készül. Percenként tehát 2500. A mai korszerű importgépek már n égy ezres tel j esi tmény űek. Vannak magyar gyárak, ahol már ilyen gépek dolgoznak Ezek előnye nemcsak a gyor­saságban .keresendő. Mint a főmérnök elmondta, rendkí­vül takarékosan, gazdaságo­san üzemelnek, A dohánygyá­rak költségének 80 százaléka az anyagköltségből szárma­zik. A Sátoraljaújhelyi Do­hánygyár mai technikája, technológiája olyan. hogy egymillió darab cigarettát 920 kilogramm dohányból tud­nak előállítani. Egy jobb •technológiával ugyanennyi ci­garetta ennél 60—80 kilo­grammal kevesebb, ugyan­olyan minőségű dohányból is előállítható. Hatalmas költ­ségmegtakarítás! Mint emlí­tettük. a gyártósorok nem túl régiek Üjhelyben. ám a cso- magolókra sok a panasz. Mint ahogy a 'zajszintre és a le­vegő portartalmára is. A munkakörülményeken ne m javított, de mindenképp so­kat javított a munkások köz­érzetén az. hogy korszerű öl­tözőket. fürdőket, éttermet, büfét létesítettek a gyárban, továbbá, hogy kellemes, jól felszerelt gyári bölcsődében és óvodában tölthetik napjai­kat az itt dolgozók kisgyer­mekei. Várhaló-e egy új fénykor a Sátoraljaújhelyi Dohány­gyárban? A kollektíva reáli­san ítéli meg a helyzetét. Tudják: a Magyar Dohány­ipar anyagi lehetőségeinek arányában tervez. Mindeddig a termeltetés volt az elsőd­leges, nagy erőkkel igyekez­tek megteremteni a dohány- termesztés jó feltételeit. Kor­szerű fajtákat honosítottak, gépesítettek. Megérte. A do­hány drága, az importdohány valutát emészt. A gazdaságos­ság és a fogyasztói igény vál­tozása, a cigaretta választék korszerűsítésének kényszere a Sátoraljaújhelyi Dohány­gyár rekonstrukcióját sürge­ti. Új épület; kell és korsze­rű. sokat tudó gépsorok. A cél érdekében sok millió fo­rintot áldoz az ipar. A mun­kálatok a jövő évben meg­kezdődnek. de kell vágj' öt­hat év, amikorra be tudják szerezni a'z összes kelléket. A hatodik ötéves terv hozza a nagy változásokat. Addigra újjászületik a gyár, megteremtődnek a korszerű cigaretták gyártási lehetősé­gei. újdonságokkal mutatkoz­nak be a zempléniek. Az ipar közben felméréseket végez, pontosan méri az igényeket Ezek szerint, sajnos, még ak­kor is cigarettázunk. Lcvay Györgyi Mezőnagymihályi Állami Gazdaság Szép időt hozó, dolgos napok Aki látja ezt a nyolc da­rab Claas—Dominatort így, egymás mellett haladni, sás­ka módra „legelve” az álló ga­bonát. az meg mer kockáztat­ni olyan kijelentést is: az ember felnőtt a természet erőihez. A Mezőnagymihályi Állami Gazdaságban egy nap 120 hektár gabonát levágnak ezek az emberi lelemény szülöttei. Ahogy számoltuk Kósik La­jos igazgatóval, körülbelül 80(1 egykori arató (kaszás, marokszedő, kévekötő) mun­kájával egyenértékű a nyolc kombájn teliesitménye. A statisztikában ez áll: 1821 hektár búza, 554 hektár tavaszi árpa várt vágásra Dél-Borsod legnagyobb gaz­daságában. Várt. .. Az, aratás megkezdése előtt... de azóta eltelt néhány szép időt hozó, dolgos nap. * Az. árpa volt a dőltebb, ku­szái tabb. ezzel 'kellett kezde­niük. Ma már ez múlt idő. Sőt, van hivatalos átlagtermés is. ami hektáronként 37 mázsa, (Tavaly 27 mázsa volt.) S lett volna ez több is. ha nincs az a víz, az alsóbb részeken! Zöme vetőmagnak megy, 60 vagonra van szerződésük, de nem kizárt, hogy 80 vagon lesz belőle... A búza túl a félidőn, 45 mázsás átlagnál tart. Vannak ennél jóval magasabb tábla- átlagok is. persze alacsonyab­bak is. Az a 133 hektáros Ny—5-ös tábla a 3-as útnál, ami mellett megálltunk ha­tárjárásunk során. Kósik La­jos igazgatóval, 55—60 má­zsával fizet hektáronként. A „Csapd le” táblán néhány ki­lométerrel arrább. a vetőmag­nak termesztett MV—5-ös fajta hektáronként 57 mázsát adott. 1 A nagyüzemi mezőgazdasá­got ha másból nem. a végü­ket a látóhatár mögé rejtő táblákban a paraszti munká­ban máskülönben járatlan vá­rosi ember is észreveszi. A mezőnagymihályiaknál 70 hektáros a legkisebb kalá­szos tábla, de van 187 hektá­ros is .., * A gazdaság klementinái fel­dolgozó- és tiszti í ’'■üzemébe« Hegedűs László, üzemvezető­vel úgy találkozunk, hogy kezében egy műanyag edényt, abban pedig nemrég tisztított vetőmagot tart. NS—Rana 2- es fajta. — Ugye szép! Ugye meny­nyire fejlett'szemek! —mond. ja — lelkendezve. Ügy fogja azt az edényt, mintha újszü­löttet tartana a kezében, s úgy örül neki, mintha fia született volna. Felírom a jegyzettömbömbe: szív is kell a mezőgazdasághoz. A telepen ,500 vagonos fe­dett tárolóhelyen percről percre nő a gabonapiramis. Szerencsére a nedvesség- tartalom 14 százalék körüli, illetve már alatta van, így csak tisztítást igényel, szárí­tóst nem. Ragjuk a szemet. Ropog a fogunk alatt, valósággal kő­kemény. A vetőmagnak szánt búza a 200 vagonos magtárba ke­rül. Kompolti 1-es, MV—4-es, 5-ös, Jubilejnaja. GK—3-as. NS—Rana 2-es fajták. Értést és figyelmet kívánnak az utol­só fázis műveletei is. Van a vetőmaggal sok gond, de az értékesítésnél a törődést bu­sásan meghálálja. Ez közhely- szerűnek tűnik, de ahogy „menekülünk” a tisztítás po­rából, a gondok kisebbikét a torkomban, az ingemen, a nyakamon érzem. A Borsodi Szénbányák ormos! bányaüzeme az első fél évben közel 40 ezer tonnával tel­jesítette túl tervét. Képünk a 3/C jelű fronton készült, a GS—OS típusú, szovjet, kettár- esás maróhengerröl és kezelőjéről, Erdei Mihályról. Befelezte az aratást A Nagymiskolci Állami Gazdaság a megyében első­ként, péntekén befejezte az aratást. Mint azt Horváth Mi­hály igazgató elmondta: az idén 775 hektárról kellett az őszi búzát, betakarítani, amely minden eddiginél nagyobb erőfeszítést kívánt az aratás­ban részt; vevő dolgozóktól, akik egész idő alatt példamu­tató munkát végeztek. Az aratást természetesen követi a szalma betakarítása és a talajmunka, amely tervsze­rűen. folyamatosan halad a gazdaságban. A Nagymiskolci Állami Gazdaság vezetői az aratás alól felszabadult gépeket most a társgazdaságokba irá­nyítják. A mai naptól a He- j őmenti Állami Gazdaságban és a szirmai Üj Élet Terme­lőszövetkezetben hat kölcsön- kombájnnal segítenek a ga­Kisebb olajbevetel Kuvaitban Az előző négy év nagy nö­vekedésével szemben az 1978 —79-es pénzügyi évre vonat­kozó kuvaiti költségvetés csak 1,28 százalékkal halad­ja meg a tavalyit. Az átszá­mítva 8 milliárd 56 millió dolláros költségvetés bevéte­leinek 95 százalékát az olaj adja. A költségvetési ki­adások idei kismérvű emelé­sét az olajár szinten mara­dása és a dollár árfolyamá­nak tartós hanyatlása ma­gyarázza. Kuvait ebből adódó veszteségeit mintegy évi 500 millió dollárra becsülik. Gyorsított ütemü gépesítés Lengyelországban a mező- gazdaság gépesítése a jelen­legi tervidőszak kiemelt prog­ramjai közé tartozik. A leg­jelentősebb traktoripari be­ruházás Varsó Ursus negye­dében folyik, ahol egv teljes traktorsorozat gyártását kez­dik meg. Az itt gyártandó évi 100 ezer Ursus márkájú traktorból 75 ezer darabos az angol Massey—Ferguson-li- cenc alapján készülő 36—75 lóerős traktortípusok család­ja. A kormány a beruházás gyorsítása érdekében újabb összegeket szavazott meg. így a következő tervidőszakban 500 ezer traktor előállítását tervezik, ami több mint a jelenlegi teljes állomány. Jugoszláv cipőexport Jugoszláviában a cipőgyár­tás az egyik leggyorsabban fejlődő ipari ágazat. A fejlő­dés fő tényezője az export. A bőrcipőgyártás 1970 és 1975 között évente átlagosan 8.9 százalékkal, az export körül­belül 13.5 százalékkal nőtt Az utóbbi két évben a fejlődés üteme lassult. A gyártókat leg- jobbban az nyugtalanítja, hogy termékeik versenyképessége csökken a külföldi — első­sorban á nyugati — piacokon és emiatt kisebbek az export- szállítások is. A cipőipar most a minőség javítására és a választék bővítésére törek­szik. Az idei év adatai bizonyos javulásra mutatnak a jugo­szláv cipőipar helyzetében, el­sősorban a külföldi kereslet fokozódása miatt A jugo­szláv cipők legnagyobb vá­sárlója a Szovjetunió: éven­ként körülbelül 12.5 millió pórt vásárol, ami a teljes ju­goszláv cipőexport több mint 55 százaléka. Növekszik a széneladás A nyugatnémet szénbányák az év első felében mintegy 44.2 millió tonna szenet adtak el. 16 százalékkal többet mint­egy évvel korábban A for­galom emelkedését az áram- szolgáltató-ipar nagyobb szénfogyasztására és az acél­ipar nagyobb megrendelésé­re vezetik vissza. Az eladá­sok erős emelkedése követ­keztében a szén- és koksz- készletek három hónap alatt 2.3 millió tonnával 21,9 millió tonnára csökkentek. bona betakarításában. Az Ny—7-es táblánál mond­ja Gomba László gépcsoport­vezető: — A nyolc kombájn az első hét: alatt, közel 700 órát ment. s ebből mindössze csak kilenc óra • volt. a javítások, meghibásodások miatti állás­idő. A tábla szélén vontatóra szerelve egy kiselejtezett, de szépen lefestett Nysát látunk. — A Kun Béla brigádunk készítette. Mozgó műhely, mosdó, étkező is egyben — magyarázza az igazgató, ami- kör elhaladunk mellette. (Azé a Kun Béla brigádé, amelyik az idei nyáron aratási ver­senyre hívta a megye összes aratóbrigádját.) Hegyi Lajos kerületvezető nemcsak a vetélkedőkön le­gény a talpán, (az idei IKR- vetélkedősorozat területi dön­tőjén a legkiemelkedőbb egyéni teljesítményt nyújtot­ta), most is a tarlón leljük, félmeztelenre vetkőzve, nap­tól, munkától égve. — Látták a szántásokat? — kérdezi tőlünk, majd mikor mondjuk, hogy épp mellette jöttünk el. kérdőn néz ránk: — Nos, hogy tetszett?— Szép munka — állítjuk. — A Rába traktort kombi­náltuk az IHC ekével. Kicsit féltem tőle, de a példa mu­tatja, szépen bevált. át­ütünk következő állomása a nyárádi határban az ohms tábla. Itt az egy tömbben levő 179 hektár kukoricát nézzük meg. Az. első néhány sort le­számítva gyommentes, leg­alább 2 méter magas az állo­mány. Az igazgató elégedett: — Ebben a sokat szidott időben volt azért jó is. A ku­koricákra, a cukorrépára ná­lunk kedvezően hatott a sok eső. Igaz, a negatív hatásokat (gyomosodás) felülkezeléssel kiküszöböltük. Bemegyünk a kukoricaer­dőbe. A talaj már kőkemény. — Itt már újra elkelne az eső. — állapítja meg Kósik Lajos, s aztán gyorsan hozzá­teszi : — De azért egy ió hé­tig még maradjon a száraz meleg! Addigra végzünk az aratással, addig a kukorica is kibírja... Befelé tartunk a határjá­rásról. amikor fölöttünk el­húz a gazdaság sárga nö­vényvédő repülőgépe. — A tarlókra szórja a mű­trágyát — jegyzi meg az igaz­gató. Ugyan egyre gondolunk-e? Az én következtetésem: mert jönnek az új vetések és új aratások is,.« Hajdú Imre S világgazdaság lei Föstszíri nélküli - Ér csak líjlielíta

Next

/
Thumbnails
Contents