Észak-Magyarország, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-01 / 179. szám

SSW* ÉSZAK MAGYARORSZAG 3 ,, 1978. augusztus l., kedd Naponta 550 ezer utas Félidő mérlege az MKV-nál Az első ülésre telepszem. Innen jói látom az utat. a belvárost, s az autóbuszve­zető munkáját. Nincs pilla­natnyi nyugalma. Ujjai moz­dulásra készen fekszenek a műszerfalon, ő a visszapil­lantó tükörben figyeli a Ie- és felszállókat. Gyors gomb­nyomások, az ajtók szisszen­ve zárulnak. A kuplungra lép, a sebességváltót kapcsol­ja. gázt ad. Az autóbusz fu­tása gyorsul, újabb kuplung, sebességváltás. Teherkocsi áll az út szélén. Pilótánk indexel, a kormányt erőteljesen balra fordítja, fel­zúg a motor: index, a kor­mány jobbra fordul, az autó­busz újból á régi „meder­ben” fut. Üjabb teherkocsi, előzés. Zebra nincs, de egy középkorú férfi torony iránt vág elénk, fékezés, a kocsi eleje majdnem hozzáér gya­logosunkhoz, aki minden iránt közömbösen halad tovább. Fékezés, gáz, újabb veszteglő jármű, előzés. Eleinte számolom mozdu­latait. Lemaradok. Másodper­cenként több mozdulat. Gép­kocsivezetőket faggatok, hogy — mondjuk a Tiszai és a Majális-park között — hány mozdulatot kíván a vezetés. Valaki azt mondja, hogy egy fordulóban háromszáz, a má­sik szerint ötszáz esetben kell kuplungozni.' Elég fárasztó munka. De hogy hány moz­dulat — ki számolja? Miskolcon évente 3—4 szá­zalékkal növekszik az autó­buszokon és a villamosokon utazók száma. Ez év első fe­lében — mint Szilágyi Ist­ván, az MKV forgalmi fő­osztályvezetője elmondotta — a teljesítmény és a bevétel jobban alakult a tervezettől. Hat hónap alatt — a múlt év azonos időszakához mérten — 5.5 százalékkal több, 101,5 millió ember utazott. Ez nagyjából annyit jelent, mint­ha a miskolci jármüveken az ország minden lakosát leg­alább kilencszer utaztatták volna. Van egy látszólagos ellentmondás; a növekedés ellenére csökkent a zsúfolt­ság. Az a magyarázata, hogy több útvonalon sűrítették a járatokat, s két új autóbusz­járatot állítottak be. Az egyik a 33-as számú, az Avas és a DIG ÉP, a másik a 69-es. k diósgyőri villamosvégállomás és Berekalja között közleke­dik. Naponta az autóbuszoknak 2618. s a villamosoknak 555 fordulót kell megtenniük. Ez pusztán a buszokra 'vonatko­zóan 13 százalékos növeke­dési jelent, s egyben a veze­tésben, a karbantartásban ennyivel több fizikai, szelle­mi erőkifejtést kíván. He­lyesebb, ha azt írjuk: köve­tel, hiszen a kelet—nyugati fő ' özlekedési vonalon -—fő­leg a belvárosban — igen nagy a forgalom. A vezetési megnehezíti, hogy a Széche­nyi út két oldalán az l üzleteit áruval való ellátása végett mindig teherkocsi karavánok vesztegelnek. * A Miskolci Közlekedési Vállalat az ötödik ötéves tervidőszakban az utasok 19,8 százalékos növekedésével szá­molt: Az eredmény előrelát­hatóan meghaladja a terve- zéttet. hiszen az első félidő­ben 13 százalékkal nőtt az utasok száma. A vártnál job­ban alakult a kapacitás is. A két. és fél evre tervezett fé­rőhely-kilométer (a kocsin szállítható személyek szama és a meglelt kilométer szor­zata) 17,8 százalék helyett 21,2 százalékra növekedett. Ha a vállalat ezt a fejlesztési üte­met tartani tudja, akkor 1980- ra 5 százalékkal nagyobb eredményt er el a tervezet­től. A vállalat történetében két fontos állomáshoz érték, il­letve érnek. Az elmúlt évben valamennyi korszerűtlen, régi villamost lecseréltek, s ma már csak , csuklósok közle­kednek. Ebben az évben az autóbuszok korszerűsítését fejezik be. Az Ikarus ígérete szerint a város az év harmadik negyedében negy­ven csuklós autóbuszt kap. Ez lehetővé teszi az elörege­dett 26. régi csuklós és 12 szóló autóbusz kiselejtezését, így az 1V1KV valamennyi jár­műve Ikarus 280-as csuk­lós, illetve 260-as szóló pa­noráma autóbusz lesz. * Korábban a vállalatnál sok gondot okozott a járműveze­tőhiány. Ebből következően a villamos- és az autóbusz- vezetőket a forgalom erősen igénybe vette. Ez év első fe­lében 37 új gépkocsivezető jött, így csökkentek a mun­kaerőgondok. Most még 15 autóbusz- és 8 villamosve­zetőle van szükség, s teljes lesz a létszám, csökken, meg­szűnik az emberek szabad na­pokon való foglalkoztatása E gond megoldását, s a jár­művezetők jövedelmének nö­vekedését elősegíti a július l-ével bevezetésre került mű­szaki pótlék. Ez kiterjed á délutános és az éjszakai mű­szakokban dolgozó gépkocsi- vezetőkre és villamosvezetők­re is. Az előzetes számítások szerint— az éves bérfejlesz­tésen felül ;— 7—8 százalé­kos jövedelemnövekedést eredményez. A közlekedés nem zökke­nőmentes. A villamos- és a gépkocsivezetők több mint 95 százaléka felelősségteljes munkáját jól elvégző, szak­máját szerető ember. Akad néhány, /aki ilyen vagy olyan okok végett szembe kerül az utasokkal. Megszületik a pa­naszlevél, kezdődik a vizs­gálat, s a vétkes pilóta meg­kapja a büntetést. A vitához mindig' legalább két ember kell. Gyakran kiderül, hogy egyik, vagy másik utas leg­alább olyan ludas á kirob­bant vitában ... Vannak ősi gondok, ame­lyek egyaránt érintik mind a járművezetőket, mind az utasokat. A Tiszai pályaud­var előtti parkolóban már nem férnek az autóbuszok, az oda való betolatás szinte élet­veszélyes. Ugyanilyen gondok vannak a Marx téri végállo­máson. Vontatottan halad az építés a Majális-parki végál­lomáson, s bár minden mun­ka fontos, de jó lenne mi­előbb itt elkészíteni a fedett utasvárót. A Búza téri gya­logos aluljáró építésével kap­csolatban teljesen új forgalmi rendszert kelleti kialakítani. A fejlődés új gondokat szült. A nemrégen még kor­szerű és nagy központi telep ma mar kicsi, a járműpark növekedésével néni tartott té­pést a tároló és a •karbantar­tó kapacitás. Meg kellene kezdeni az ü.j telephely épí­tését, de még a területkije­lölés sem történi meg. Csorba Barnabás Fóliasátor a kísérleti telepen (képünkön balra). A magnéziummal kezelt parcella kalá­szában 57 szem található, míg a kontroli-parcella kalászában csak 49 (képünkön jobbra). A BVK és a mezőgazdaság Huszonöt esztendős kapcsolat Félidejéhez érkezett Mis­kolcon a 15 ezer adagos étel­gyár építése. Az építőmes­teri munkákat a Miskolci Építőipari Vállalat végzi, mig a korszerű technológiai berendezések szerelésére a a KERIPAR vállalkozott. A kétszintes gasztrofol üzem­hez különleges szerkezeteket használnak tel és benne rak­tárhelyiségeket, szociális lé­tesítményeket, irodákat és modern gépsorokkal felsze­relt „konyhát” alakítalak ki. A jövő év végén átadásra kerülő létesítmények terve­zett költsége megközelíti az 56 millió forintot. Minden ősszel gondot okoz az almatermesztő gazdasá­goknak a hulladékalma hasz­nosítása, amelyet a piacon nem lehet értékesíteni. Ezért a Borsodi, Gyümölcstermesz­tési Rendszer taggazdaságai és a ZÖLDÉRT Vállalat el­határozták, hogy a gesztor Bodrogközi Állami Gazdaság irányításával almasűrítő üzemet létesítenek. ,A társulással épülő alma- sürítő, amelynek beruházási költségei 70 millió forintot tesznek ki, Sárospatakon a gazdaság hűtőtárolójának szomszédságában épül, s évente mintegy ezer vagon alma feldolgozására lesz al­kalmas. A szükséges nyers­anyagról a rendszerben részt vevő nyolc gyümölcster­mesztő állami és szövetkeze­ti gazdaság gondoskodik, de várják további gazdaságok csatlakozását is. Az almaié vitamindús, za­matos ital, ezért igen kere­sett exportcikk a tőkés pia­cokon. Fontos tehát, hogy az üzem minél hamarább elké­szüljön. Amint ár. Rudolf Imre igazgató közölte, az AGROBER a tervet már el­készítette. s eszerint!a sáros­pataki alrnasűritöbm a ter­melés 1979 végén megkez­dődhet. A BERUHÁZÁSI tevékeny­ség nagyarányú élénkülése volt tapasztalható már 1977- ben is, s ez a tendencia az idén tovább erősödött. A be­ruházások gyors ütemű nö­vekedése országos jelenség. Éppen ezért kormányszintű intézkedések láttak napvilá­got, hogy elejét vegyék a túl­zott, a tervezettet meghaladó beruházási' tevékenységnek. Egyrészről kevesebb nagybe­ruházás megkezdéséi engedé­lyezték. Az idei népgazdaság! terv alacsonyabb szinten ál­lapította meg több célcsopor­tos és egyéb állami beruhá­zás előirányzatait, valamint a vállalati beruházások álla­mi támogatásának mértékéi, s az előző évhez képest csök­kentették a beruházási hitel- kontingenst. Így próbálták el­érni. hogy a beruházások vo­lumene az 1977. évi alatt ma­radjon. Mindezek ellenére nem si­került a kitűzött célt mara­déktalanul teljesíteni. A vál­lalati beruházások csökken­tésére vonatkozó népgazdasá­gi előirányzat Borsodban sem realizálódott. Az országosan tervezett 4—5 százalékos csökkenés helyett a beruhá- 1 zási felhasználás az első fél évben több mint 7 százalék­kal emelkedett. Ezen belül a vállalatok és gazdaságok be­ruházási kifizetései erőtelje­sebben. 10.5 százalékkal nö­vekedtek. Eves szinten — fi­Minl az ország egyik nagy és legrégibb műtrágya-gyár­tó vállalata, a Borsódi Ve­gyikombinát igyekszik mind szorosabbá fűzni kapcsola­tait a mezőgazdasággal, kü­lönböző mezőgazdasági főis­kolákkal, egyetemekkel, tu­dományos intézményekkel. A Kombinát több mint 25 esz­tendős fennállása óta szállít jó minőségű műtrágyafélesé- geket a mezőgazdaság részé­re, elősegítve ezzel a mező- gazdaság kemizálását. a ter­méshozamok növelését. Tíz esztendővel ezelőtt azzal a szándékkal hívták életre a. kombinátban az agrokémiai kísérleti telepet hogy erősít­se, fűzze szorosabbra a már addig is eredményesnek mondható kapcsolatot a me­zőgazdasággal. A kísérleti telep — amint azt az elmúlt évek eredményei bizonyítot­ták — beváltotta azokat a reményeket, amiért alapítot­ták. Az ott. folyó, tudomá­nyos igénnyel végzett kuta­tómunka okkal és joggal vált ki nagy érdeklődést a mező- gazdasági szakemberek kö­rében. A kombinát egyebek között az egyetlen olyan vegyipari vállalat hazánk­ban, amelyik rendszeres idő­közönként publikálja a ku­tatásban elért eredményeit, így például a kísérleti telep szakemberei által szerkesz­tett és közkézre adott Agro­kémiai Tájékoztatót, amelv­gyelembe véve a folyamai­ban levő beruházásokat, a szerződéses kötelezettségvál­lalásokat, valamint a rendel­kezésre álló pénzeszközöket — a hitel és az állami tá­mogatások csökkenése ellené­re mintegy io százalék körüli beruházási növekedéssel lehet számolni. Ezt pedig döntően a vállalati saját forrásoknak a tervezettet meghaladó bő­vülése eredményezi. A problémát elsősorban az jelenti, hogy a népgazdaság N mai helyzetében a tervtől való eltérések kedvezőtlenül befolyásolják a gépimportot, az előirányzottnál nagyobb kapacitásokat. munkaerőt, anyagot kötnek le. A többlet- beruházások miatt nyilvánva­lóan fokozódnak az építési kereslet kielégítésében mu­tatkozó nehézségek is: a túl­zott beruházási kereslet még a jól előkészített beruházá­sok esetében is hátráltatják a létesítmények tervszerű megvalósítását. Változó képet mutat a ko­rábban engedélyezett kon­vertálható export-árualapo­kat bővítő berunázások kivi­telezése is A bérül ázások egy részének megvalósítása a ter­veknek megfelelően történik. Így például, a Miskolci Hű­tőhöz kapacitásának növelése céljából az illetékes pénzügyi szervek közel 200 millió fo­rint exporthitelt, illetve ága­zati kontingenst terhelő bi­zonyítja, hogy hazánk több agrártudományi főiskoláján igénylik, rendszeresen olvas­sák. Az is figyelemre méltó, hogy mind gyakoribbá vál­nak a különböző ankétok, tudományos rendezvények, amelyeken a nagy vegyipari vállalat szakemberei tarta­nak előadásokat. Kora tavasszal például Nyíregyházán a mezőgazda­sági főiskola és a BVK ren­dezésében került sor arra az agrokémiai szakmai tanács­kozásra, amelyen részt vett dr. Kiss A. Sándor a kísér­leti telep vezetője, PázmáIl­di Gyula kereskedelmi igaz­gatóhelyettes- és Ollári Ist­ván, a nitrogénmütrágya- gvár vezetője. Röviddel ké­sőbb Budapesten, a Kerté­szeti Egyetemen tartották meg a „Műanyagok a mező- gazdaságban” szakosztály tisztújító közgyűlését, ame­lyen az ország műanyagfel­dolgozó üzemeiből és termé­szetesen a mezőgazdaság képviseletében is, valamint számos felsőoktatási intéz­ményből több mint 200 kül­dött vett részt. A barcikai kombinát kénviseletében dr. Kiss A. Sándor vett részt a közgyűlésen, ahol ismét a vezetőség tagiévá választot­ták és az elmúlt években végzett kiemelkedő munkás­ságáért. a. Magyar Agrártu­dományi Egyesület aranyko­szorús jelvényével tüntet­ték ki. telt folyósítottak. A beruhá­zás jó ütemben halad, a na­pokban már megkezdődött az új ezervagonos létesítmény első egységének próbaüze­meltetése. A mirelit üzem épí­tésének üteme hasonlóképpen megfelel a várakozásnak, elő­reláthatóan még ebben az évben sor kerül a műszaki átadására. így remény van rá hogy a kölcsönszerződésben vállalt 205 vagon exportot teljesíteni tudják. Korá~tsem ilyen kedvező a helyzet a Hegyalja Ruházati Szövetkezetben, ahol a folya­matban levő beruházás a ter­vezett ütemtől eltérően ha­lad. A kivitelezők ugyanis elég soliat késtek a munká­val. ami azt jelenti, hogy egy évvel később fejeződik be a beruházás, ezenkívül több mint 14 millió forint több­letköltségre van szükség a létesítmény teljes megvalósí­tásához. A MEZŐKÖVESDI Ruha­ipari Szövetkezet esetében az illetékes pénzügyi szervek a korábban jóváhagyott hitei megszüntetésére tettek javas­latot. Időközben ugyanis megromlott a szövetkezet hi­telképessége. ráadásul piaci gondok is sújtják, az üzemet. Ilyen körülmények között ' nem látnak garanciát arra. hogy az exportnövelő beruhá­zást a szövetkezet meg tudja valósítani. \ L. U A közelmúltban a telep vezetője több olyan tudomá­nyos tanácskozáson vehetett részt, amelyen beszámolha­tott a kísérleti telepen folvó munkáról. A legutóbb Po­zsonyban a Szlovák Tudo­mányos Akadémia meghívá­sára az „Agrichem ’78”-on neves szakemberek előtt a „Magnézium hatása a ter­méselemekre” címmel tart­hatott előadást. Napjainkban is igen fi­gyelemre méltó kísérletek folynak a telepen: most a pvc mezőgazdasági technikai alkalmazása mellett, a kü­lönböző műtrágyaféleségek termésfokozó hatását vizs­gálják. E vizsgálatok első­sorban a nitrogén és a mag­nézium együttes hatására terjednek ki. Nevezetesen arra, hogy a magnézium ho­gyan fejti ki termésfokozó hatását. Különböző növény­fajokat kisparcellás mére­tekben termesztenek. így bú­zát. babot, borsót, paradicso­mot és paprikát használnak jelző növényként. Ottj áriunkkor a telep ve­zetője a kísérleti búzapar­cellát. vizsgálta, s elégedet­ten állapította meg, hogy a műanyag madárháló ebben az évben megfelelő védel­met nyújtott a röpködő kár­tevők ellen. Az elmúlt év­ben ugyanis az élő búzaka­lászokat a verebek olyany- nyira megdézsmálták, hogy a kísérletet nem tudták érté­kelni. — És most1 — A magnézium halasa a kontroll és a kezelt parcel­lák kalászai között szemmel is könnyen érzékelhető — mondja a kísérleti telep ve­zetője. A kontroli-parcellák kalászai elhegyesedök, a fel­ső végükön alig van szem, míg a magnéziummal kezei­teknél a kalász teljes hosz- szában szemmel berakódott. Előzetes méréseink szerint a magnéziummal kezelt kalá­szokban 15—20 százalékkal több szem található: s ez azonos törzsszámot feltéte­lezve a hektáronkénti ter­mésmennyiségben is meg­mutatkozik. Hasonló ered­ményre jutottunk egyéb nö­vényekkel végzett vizsgála­taink révén is. Azt a követ­keztetést vontuk le, hogy a magnézium serkenti a meg- tennekeny ülést, valószínűleg a gibberelin nevű növényi hormonon keresztül. Minden kétséget kizáróan be tudtuk bizonyítani, hogy célszerű a műtrágyáknak magnézium­mal való kiegészítése. — Van-e ilyen műtrágya? — Ilyen magnéziumos nit­rogénműtrágya a Borsodi Vegyikombinátban gyártott Agronít. ami 28 százalék nit­rogént és 2 százalék magné­ziumot tartalmaz. Ezzel a műtrágyával végzett nagy­üzemi kísérletek eredményei is bizonyítják: a magnézium termesfokozó hatása jobb mint az egyéb műtrágváké, hiszen ez a termésfokozó ha­tás mindenütt érzékelhető volt. Szarvas Dezső Fotó: Kaprai Janos 1 nek rangját, színvonalat bi­Figyelmeztető adatok ÍÍÉÜ3 Sáiospalakon Epiil az étclgyár

Next

/
Thumbnails
Contents