Észak-Magyarország, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-20 / 196. szám

1978. oggusztus 20., vasárnap ÉSZAK MAGYARORSZÁG 3 faytrrel is sin! Uj tavak — köbméterek milliója A Bódva-völgyi viztározórcnd szer makettje Szabados György felvétele B izonyos, hogy messzi­ről jött barátaink or­szágaiban ugyancsak ismerős a fogalom, melyet ,'a „kenyérrel és sóval” ki­fejezés jelez. Éppen így értelmezik, mint mi: bará­tainknak kijáró tisztelet­adásként. mintegy elfoga­dásra ajánlva vendégszere­tetünket. Most már a magunk ré- , szóról reménykedve abban < is: a múlt évi találkozá­sunkkor, az első barátság­fesztiválon talán . sikerült valamicskét; érzékeltetnünk jószándékainkból. talán ak­kor ittlévő vendégeink az tegy évvel ezelőtti, jó em­lékek megtartásával érkez­tek ismét hozzánk. Az egy évvel ezelőtti események után most már elmondhat­juk, hogy kicsit büszkék vagyunk erre a fesztiválra. Főként azért, mert most ismét köszönthetjük cseh­szlovák, lengyel, NDK-be- li. szovjetunióbeli vendége­inket. Ismét megtisztelnek bennünket szép ünnepün­kön. ily módon pedig abban reménykedhetünk, hogy az .első barátságfesztivál ese­ményein ők is olyan jól érezték magukat, mint mi valamennyien, kik láthat­tuk műsoraikat, részesei le­hettünk a találkozóknak, kiállítások, bemutatók ré­vén újabb ismereteket sze­rezhettünk országukról. Es reménykedünk abban is; újabb barátokat szerez­tünk magunknak, az elkö­vetkező napokban pedig si­kerül majd gyarapítanunk számukat. Ez a törekvé­sünk. vágyunk. Bizton mondhatjuk, hogy vala­mennyi magyar emberben meglévő vágy, időtlen idők­től. Alaptermészetünkből, bensőnkből fakad. Talán nem tűnik túl hivatalosnak, ha ismételten utalunk — és éppen ezen a napon uta­lunk — alkotmányunkra, melyben szintén helyet ka­pott ez a szép eszme. „A Magyar Népköztársaság, mint a szocialista világ- rendszer része, fejleszti és .erőst it barátságát a szocia­lista országokkal, a béke és az emberi haladás érde­kében együttműködésre tö­rekszik a világ valamennyi népével és országával.” Természetes, hogy foko­zottan próbáljuk elmélyíte­ni barátságunkat azoknak akikkel egy sorban harco­lunk Az ünnepeken kívül is különös figyelemmel vár­juk a baráti országokból a tői tenéseket, eseményeket, % mui'uiasikereket. az ered­ményeket. az ország gyara­podásának, a nép boldogu­lásának híreit. Utazásaink soián személyes, közvetlen tapaszt alataink ugyancsak nagymértékben segítenek’ hozzá ehhez a megismerés­hez. Együtt őrülünk a si­kereknek, az eredmények­nek. melyek egy része — és nem is kis része — ép­pen együttes munkánk, össze f ogá sunk. egy más l ­segítésünk révén válik va­lóra. Mindahányunk elölt ismeretesek céljaink, elkép­zeléseink Mint ahogyan is­meretes mártírjaink emlék­műveinek sokaságával jel­zett múltunk is. Ismeretes legszentebb törekvésünk, valamennyiünk legszentebb törekvése is — a béke biz­tosítása. megőrzése. Hogy az elkövetkező években munkánk eredményei, gyá­rak. városok emelkedjenek, és ne mártírok emlékmű­vei. De maradjunk ennél a napnál, mely most jó alka­lom barátaink köszöntésére, az ismerkedésre, a régi ba­rátokkal vslő találkozásra is Jelképesen kenyérrel és sóval. És hadd tegyük hoz­zá még, amit a mi orszá­ginkban. de különösen itt, a mi megyénkben. Borsoct- Abaúj-Zemplénben mindig is illő hozzátenni: egy po­hár tokaji borral. E zen a napon itt. a Bükk lábainál levő Majális -parkban va­lószínű. hogy legalább 20—- 25 ezer ember várja a-ba­rátaink országaiból érkezeit együttesek műsorát. Jó szívvel várja. A későbbi napolt folyamán megyénk több részében ugyancsak számos találkozóra, ismer­kedésre. beszélgetésre nyí­lik lehetőség. Talán nem sikerül minden áigy, ahogy szeretnénk. Talán nem tu­dunk mindent elmondani, mindent megkérdezni, amit szeretnénk. De az biztos: jó szívvel, szeretettel várjuk mindenütt barátainkat, es reméljük, hogy itt-tartóz- kodásuk idején most is szép élményekkel gyarapodnak. Mi mindenre képes az em­ber! Rossz végiggondolni és jó végiggondolni. Jó lenne tudni azt is: melyik a több. Az ember tehetségéből szár­mazó rombolás-e, avagy az építés, az alkotás? Szárnyal­nak a gondolatok, példák so­rakoznak. Példák az alkotás­ról és példák a rombolásról. Az egyik: a Ganges egykoron milliókat táplált, mert az ember gátakat, öntözőrend­szereket épített. Aztán jöttek más emberek, hódítók, leigá- zók. .. Es a Ganges gátjait elpusztítva ezreket tettek éhezőkké... Állunk a terepasztal fölött. A látvány lenyűgöző. A gipsz­dombok, gipszhegyek között üvegtó csillog. Ez a lő ma még nincs. A papírokon, a terveken már létezik. És a tervekből valóság lesz. merU így követeli az élet. A viz ina még csak kincs, holnap ennél is több lesz. Éppen ezért még ma, a kincskor­szakban kell gondoskodnunk afelől, hogy holnap legyen nekünk ebből a kincsnél is több. Az És^ak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság igazga­tóhelyettes főmérnökének. Sléfán Mártonnak irodájában óriási térkép segíti megérte­ni a terveket. — Több vizsgalat is készült már az észak-magyarországi víztározórendszerek kialakí­tásának lehetőségeiről. Az el­ső az ötvenes, a második, a hatvanas évek elején, a har­madik pedig 1975—7(j-ban. Ez a feltárás négy lehetőségre hívta tél a figyelmet. Tározó- csoportok építhetők a Bódva völgyében, a Hernád mentén, a Bodrogzugban és az Inér- háton. — A Bódva-völgyi rend­szar makettjét láthatják az érdeklődök a miskolci ter­mészetvédelmi kiállításon. Ezek szerint ez valósul meg elsőként? — Az észak-borsodi tele­pülések, valamint Kazincbar­cika és Miskolc ivóvizellátási nehézségei sürgetik e rend­szer létrehozását. Emellett az innen nyerhető ipari vízre is nagy szüksége van a térség gyárainak. — Az itt látható térkép és a makett közölt van né­mi különbség. .4 makett szerint nehány község, pél­dául Komjáti az egyik a víztározó területére esik. A térkép mast mutat. — A legutolsó tervek min­den községet megkímélnek. De ismerkedjünk meg először a rendszerrel. A fővölgyi tá­rozó 50—60 millió köbméter viz tárolására lesz alkalmas. Ez lesz a legnagyobb. Perku­pa fölött létesül. A másik a Telekes-patak vizét haszno­sítja majd, ez is Perkupa közelében épül. A harmadik Szalonna és Meszes fölött, nem túl messze a Rakaca- víztározótól. Az előbb emlí­tett 12—15 millió, a másik 10 millió köbméter vizet tá­rol majd. A negyedik az ör­dögpataknál, Boldva község közelében épül, kapacitása 12 —15 millió köbméter. Együt­tesen tehát mintegy 100 mil­lió köbméter víz tárolása vá­lik lehetővé. — Miért kellett módosí­tani a terveket? — Az eredeti túl drágának bizonyult. Utat, vasutat kel­leti volna áthelyezni, továbbá lakott területek is útba es­tek. Ilyenkor, a költségkiha­tásoknál sokkal fontosabb az érzelmi oldal... — Magyarországon talán nincs is példa arra, hogy valamilyen építkezés miatt falvakat telepítettek volna ki. — Tudtommal sem történt ilyen. Nos. itt sem kerül sor erre. Folytatva a tervmódo­sítás okait: egy csehszlovák víztározó felépítése is indo­kolta a módosítást. Vélemé­nyem szerint a mai terv jobb a réginél. Gazdaságosabb, ésszerűbb. — A köbméterek csak a szakemberek számara mon­danak valamit. Milyenek lesznek ezek a mesterséges tavak? — Vegyük összehasonlítási alapul a Rakaca-víztározót, sokan ismerik. Nos, a Rakaca- tó területe 170 hektár. A r" ----------------------­b oldvai 100 hektáros lesz, a telekesi 100—150 hektáros, a meszesi 200 hektáros, a lö- völgyi pedig 1000—1500 hek­tárt foglal majd el. Szép. ha­talmas vizek lesznek, megvál­toztatják az egész környék arculatát. — Bizonyára a környé­ken lakók életére is hatos­sal lesznek, — Vegyük sorra a rend­szer fő- és mellékhasznosi lehetőségeit, tehát azokat a célokat, amelyek érdekében el kell végezni ezt a gigászi munkát. Az ivóvízgondok köztudot­tak. A Boldva melletti tározó jóvoltából a sajóecsegi víz­mű napi kapacitása 50 ezer köbméterrel bővíthető. Ez módot ad arra, hogy Ecseg- ról naponta 20—30 ezer köb­méter vizet kapjon Miskolc. Ez a vízbő időszakokra vo­natkozik. A boldvai tározó 150 nap alatt lelik meg, ezt a mennyiséget 200 napig tud­juk fogyasztani. Akkor ismét a feltöltési szakasz kezdődik. A többi tározók felépülte után az ecsegi vízmüvet' to­vább lehet, bővíteni. A töb­bi tározó vizének hasznosítá­sára is több megoldás kínál­kozik. Szó van egy hatalmas vízliszlitótelep építéséről. Ez Szalonna és Perkupa között épülne. Aztán szó van arról is, hogy a sajóecsegi vízmü­vet nagyon nagyra, mondjuk napi 300 ezer köbméter át­eresztőképességűre bővíte­nék. — Mindemellett az aha - úji falvak ellátása is innen várható. — Körülbelül -60 ezer köb­méter víz kell az eddig még ellátatlan területeknek, va­lamint meg kell duplázni a regionális vízművekkel ellá­tott területekre juttatott víz mennyiségét is. — Szó volt arról is, hogy Miskolc elöbb-utóbb Tísza- vizet kap. E tározórendszer kialakítása ■ mennyiben érinti a tiszai terveket? — Nem változtat azokon. A tiszai vízre is szükség lesz. — Beszéljünk még a tá­rozók környékén lakok éle­tének változásairól. Egy biztos: még szebb lesz az amúgy is gyönyörű edelényi járás. — A boldvai tározó kivé­telével üdülőterületek alakul­nak ki mindenütt. Megnö­vekszik az idegen forgalom és parcelláznak majd. A tavak­ba halakat telepítenek, a ha­lászatból származó haszon­nal csökken a termőföldterü­let elvonásából fakadó kár. Csökkenthető ez továbbá a környező termőföldek öntö­zésével. A komplett meliorá­ciós munkák elvégzése után dúsan termő földekhez jut­nak a mezőgazdasági nagy­üzemek. És ami szintén na­gyon fontos: ezeken a terü­leteken egyszer és minden­korra megszűnik az árvízve­szély. — Mikor lesz e tervek­ből valóság? — Elsőként a boldvai tá­rozó épül meg: 1980 és 1985 között. Aztán a legnagyobb­ra. a fővölgyire kerül sor, majd a másik kettőre. 1990- ben már sokat láthatunk be­lőle — mondja Stéfán Már­ton. — Mikor kezdődnek a munkák In érháton és a Bodrogzugban? — Az inérháti a tiszai viz- kivételi rendszerrel együtt épül. A VI. ötéves terv idején a tervek készülnék el, a következő tervidőszakban maga a rendszer is. A bod- rogzugi tervezése a VII.,’ megvalósítása a Vili. öt­éves terv idejére várható. Az ország gazdasági helyzete ha­tározza meg a munkák üte­mét. Az ÉVIZIG kollektívája hat éve dolgozik a Bodva-völgyi rendszer tervein. Nehezeit, de szépek voltak ezek az eszten­dők, ennél mar csak a meg­valósítás évei lesznek szeb­bek. Azok az idők, amikor kibontakozni látják az ország első viztározórendszerét. Lcvay Györgyi az országoknak a népeivel. Nagy ^HCS Nincs éle­tünknek olyan területe, ahol ne találkoznánk valamilyen formában a kőolajjal, annak értékes származékaival. A korszerű ipar és mezőgazda­ság számára ma már szinte nélkülözhetetlen. De mi fo­gyasztók is lépten-nyomon érezzük, tapasztaljuk az olaj nagy hasznát. Gondoljunk csak arra, hány lakásban áraszt meleget az eltüzelt fű­tőolaj. Életünket teszi szeb­bé. gondatlanabbá. Nem vé­letlen, hogy korunk egyik legjelentősebb energiahordo­zójaként tartják számon.-k A kőolajat az egyes orszá­gok, mint például Kína, Per­zsia, már ősrégi időkben is­merték. Fúrással először az egyesült államokbeli Penn- sylvániában tártak fel bőho­zamú kőolajfórrást. Kezdet­ben a petróleum miatt dol­gozták fet, hogy világítási célra használható anyagot nyerjenek. Amikor azonban a belső égésű motorok mind­inkább elterjedtek a világon, ugrásszerűen megnőtt a ke­reslet a kőolaj iránt, amely­ből benzint lehetett előállíta­ni. Majd a századforduló után, döntően a húszas évek­től — a diesel-motorok szé­les körű alkalmazása követ­keztében, a gázolaj előállítá­sa került előtérbe. A kőolajtermelésben bekö­vetkezett fejlődésre mi sem jellemzőbb, mint az, hogy míg 1937-ben az egész vilá­Az olaj utjai Lcninvárosban éjiül Borsot! első kőolaifinomHója. A képen látható új létesítmény a jövőre elkészülő kombinált techno­lógiai üzem egyik termelőegysege lesz. gon mindössze 280 millió ton­na volt az össztermelés, ad­dig húsz évvel később, az öt­venes évek végén már csak­nem elérte az egymilliárd tonnát. Különösen szembetűnő a fejlődés á Szovjetunió esete- be,n, ugyanis húsz év alatt több mint négyszeresére nö­vekedett a szovjet kőolajbá­nyászat teljesítménye. Az olajtermelés és -felhasználás nagyarányú fellendülésében közrejátszott, hogy a szer­ves kémiai iparág — ezen be­lül is elsősorban a petrolké­mia — ugyancsak egy sor fontos alapanyaghoz jut a kőolaj feldolgozás során ke­letkezett termékek révén. ★ A Magyarországon termelt olaj a nagyarányú iparoso­dás következtében nem bizo­nyul elegendőnek a rohamo­san növekvő igények kielé­gítésére. Ezért a KGST ke­retében megállapodás szüle­tett a világ második legna­gyobb kőolajtermelő orszá­gával, a Szovjetunióval meg­határozott mennyiségű kőolaj importjára. Hogy ez a terv mielőbb valóra váljon, meg­épült hazánkban a Barát­ság—II. kőolajvezeték, amely Leninváros érintésével egé­szen Százhalombattáig hú­zódik. Ezt megelőzően kor­mányszintű döntés látott nap­világot, hogy Leninvárosban fel kell építeni pgy évi 3 mil­lió tonna kapacitású kőolaj- finomítót. Építését hazánk kőolajter­mék-szükségletének növeke­dése tette indokolttá. A hely- kijelölésnél figyelembe vet­ték a Barátság kőolajvezeték közelségét, továbbá azt, hogy itt épül az új, 860 megawatt teljesítményű, fűtöolajbázisú erőmű és ugyancsak Lenin­városban található az ország eg.yetlen olefinüzeme, amely évente több százezer tonna kőolajból nyert vegyipari benzint használ fel az etilén­termeléshez. Nem utolsósor­ban pedig gondoltak arra is, hogy a Leninvárosban meg­épülő Tiszai Kőolajfinomító viszonylag alacsony szállítá­si költségek mellett egész Ke- let-Magyarországot el tudja látni elegendő mennyiségű kőolaj termékkel. • A szovjet kőolaj a Baskír , Köztársaságból, több ezer ki- i lométer távolságból érkezik , csővezetéken hazánkba. Jö­vőre már ebből termel az épülő leninvárosi kőolujl’ino- mito, ugyanis 1979 második felében már megkezdi a pró­bákat a .kombinált technoló­giai üzem, amely tulajdon­képpen a különböző kőolaj­termékeket : a cseppfolyós propán-butánt, a könnvűben- zint, a vegyipari benzint (az olefinmű alapanyagát), gáz­olajat, fűtőolajat és a paku­rát (erre a Tiszai Erőmű tart igényt) állítja elő. Már javában tartott a fi­nomító építése, amikor az il­letékes, szovjet és magyar szervek elhatározták, hogy megépítenek egy újabb veze­téket, amelyen az úgyneve­zett fehérárukat (benzint, gázolajat, stb.) kapjuk a Szovjetuniótól. Ez a csőveze­ték-rendszer. amely a Keleti termékvezeték nevet kapta, a múlt év második felére el is készült és megkezdődhetett az importtermék fogadása a Tiszai Kőolajipari Vállalat­nál. Erre a célra hatalmas tartályokat építettek a kőolaj- finomító területén. A Szov­jetuniót és Magyarországot összekötő termékvezetéken annyi fehéráru (benzin, gáz­olaj) érkezik Lenin városba, amennyit egy 3 millió fonna kapacitású finomító egy év alatt elő (ud állítani. Innen azután az import benzint, il­letve gázolajat ismét csőve­zetéken továbbítják Szajóiba és Ebuiiií (ez utóbbi vezeték­szakasz éppen a közelmúlt­ban készült el), ahol azÁFOR gondoskodik, hogy a kőolaj­ipari termékek eljussanak a fogyasztókhoz. A Szovjetunióból érkező fehéráruk zavartalan, folya­matos továbbítására egy tel­jesen automatizált töltőállo­mást is létesítenek. Ez a kor­szerű berendezés a vasúti szállítást könnyíti meg. Ka­pacitására jellemző, hogy a szóban* forgó állomás egy év alatt 2 millió tonna kőolaj­ipari termék töltését, beleért­ve a vagonok mozgatását és a rakomány mérését is, em­beri kéz érintése nélkül vég­zi el. ★ Impozáns más mellett sorakoznak a kő­olajipari termékek tálalásá­ra szolgáló hatalmas tartá­lyok, Van közöttük 30. sőt 60 ezer köbméteres is. A szakemberek szerint a válla­lat legkorszerűbb létesítmé­nye a kőolaj- és terméktáro­lótér, amelynek nagysága a beruházás I. ütemének befe­jezésére, vagyis a jövő év vé­gére meghaladja a 800 ezer köbmétert. Erre, mindenek­előtt azért van szükség, hogy a kőolajfeldolgozó ipar ru­galmasan tudja követni a fo­gyasztói igények változásait, hogy még a legnagyobb fo­gyasztói csúcs idején is za­vartalan legyen a felhaszná­lók ellátása minden egyes kőolajipari termékből. Lovas Lajos KSSÖ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents