Észak-Magyarország, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-15 / 191. szám

,1978, augusztus 15., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 S lÉzlíii és teáéit efesiil széni Növelni termelési és értékesítési biztonságukat mezőgazdasági termelés gyors üte­mű növekedésében — a nagyüzemi gazdaságok: termelőszövetkezetek és állami gazdaságok elsődleges­sége mellett — az elmúlt években Igen je­lentős szerep jutott a háztáji és kisegítő gazdaságok számára. Ma már a párt- és kormányhatározatok alapján a gyakorlat­ban, a mindennapi termelésben és értéke­sítésben is szerves részét képezik a közös gazdaságoknak, jól illeszkednek bele egy­séges élelmiszer-ellátási rendszerünkbe. Az elmúlt évek sikerei, eredményei egyértel­műen bizonyítják, hogy a háztáji és kise­gítő gazdaságok tevékenysége jelentős mér­tekben járult hozzá a mezőgazdaság ered­ményeihez, a zavartalan élelmiszer-ellátás­hoz. ahhoz a nagyarányú fejlődéshez, ame­lyet az évek során elért dolgozó paraszt­ságunk. A háztáji gazdaságok termelése kezdet­ben elsősorban az önellátást, a saját csa­ládi szükségletek' kielégítését szolgálta, napjainkban viszont már termékeiknek több mint felét áruként értékesítik; rész­ben közvetlenül piacon, részben pedig fel­vásárló szerveken keresztül juttatják el a fogyasztókhoz. Jelenlétük, közreműködé­sük a zavartalan élelmiszer-ellátásban szin­te nélkülözhetetlen. Ebből következik, hogy létükkel, szerepükkel, hosszú-hosszú ideig számolni kell. Ennek megfelelően segíteni kell a háztáji termelés korszerűsítését és szakosodását, gondoskodni kell a termelési és értékesítési biztonság feltételeiről. A háztáji és kisegítő gazdaságok meg­növekedett szerepét ékesen bizonyítja pél­dául az, hogy a közfogyasztásra kerülő ser­téshúsnak a felét ezek a gazdaságok állítják elő. A tojástermelésben, a baromfi-értéke­sítésben, a kisállattenyésztésben, néhány gyümölcs- és zöldségféle termelésében rész­vételük szintén meghatározó. Borsod me­gyében például mintegy 150 ezer család fog­lalkozik kisüzemi termeléssel, amelynek többségét a háztáji és kisegítögazdaságok alkotják. Ezek a megye mezőgazdasági ter­melésének 40 százalékát adják. A tehénál­lomány közel felével, az anyakoca-állo­mány kb. 70 százalékával rendelkeznek. Tehát nem közömbös, hogy ezek a ..minia­tűr” gazdaságok hogyan funkcionálnak, milyen eredményességgel dolgoznak, ter­melnek. évről évre mennyit és milyen vá­lasztékot tesznek a közösség asztalára. Me­gyénk mezőgazdasággal foglalkozó szervei az elmúlt években nagyon sokat tettek a háztáji gazdaságok termelési feltételeinek megteremtése érdekében. Ennek következ­tében javult munkájuk. A helyi intézkedé­sek hatására különösképpen fellendült a sertéstenyésztési kedv; az anyakoca-állo­mány például több mint 40 százalékkal nőtt a háztáji és kisegítő gazdaságokban. A háztáji gazdaságokat tehát nem lehet elhanyagolni, nem lehet félvállról venni. Nem szabad eltűrni, hogy lebecsm.jék és különböző téves nézetekkel, káros előítéle­tekkel, bürokratikus eljárásokkal hátrál­tassák fejlődésüket, és termelékenységük kibontakoztatását. Az erre hivatott szervek­nek és intézményeknek mindent meg kell tenniük, biztonságos termelésük érdekeben. A Központi Bizottság mezőgazdasággal foglalkozó határozata is egyértelműen ki­mondja: ,,a pari határozottan támogatja a saját munkán és a családtagok munká­ján alapuló háztáji gazdálkodást és fellép annak lebecsülésével, az esetenként előfor­duló hibás gyakorlattal szemben, amely gyengíti a termelési biztonságot, egyaránt sérti a termelők és a népgazdaság érde­keit”. A határozat továbbá hangsúlyozza, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok alap­jában a mezőgazdasági nagyüzemek és a fogyasztási szövetkezetek szakmai, anyagi, műszaki segítségére támaszkodva szervezet­ten termelnek és értékesítenek, szervesen illeszkednek a szocialista gazdasági rend­szerünkbe. A háztáji gazdaságok támogatásában, se­gítésében különösképpen nagy feladat há­rul a termelőszövetkezetekre. Ez elsősorban abból adódik, hogy a kisárutermelők több­sége aktív termelőszövetkezeti tag vagy tsz nyugdíjas, és abból is, hogy a háztáji föl­dek szoros egységet képeznek a közös gaz­daságokkal. tehát úgyszólván összefüggő részeit képezik azoknak. De az sem mellé­kes, hogy a szövetkezetek helyzetüknél, adottságuknál fogva a legalkalmasabbak arra, hogy vetőmaggal, takarmánnyal, gépi munkával is segítsék a háztáji gazdaságo­kat. Az áru értékesítésében és szaktanács- adásban is sok támogatást adhatnak. Az áfész-ekre is jelentős feladat hárul ezen a téren. Nekik elsősorban a termelés biztonságához szükséges termelőeszközök, kisgépek, kéziszerszámok, vetőmagvak, mű­trágyák, növényvédő szerek zavartalan el­látásáról kell gondoskodniok. nem utolsó sorban a jól szervezett értékesítésről, a biztonságos felvásárlásról. Ez utóbbi igen fontos tényezője a termelés folyamatossá­gának, biztonságának, a gazdálkodási kedv fokozásának. Nem mindegy az. hogy a megtermelt áru eladása, ■ értékesítése milyen úton-mó- don történik. Gyorsan, szervezetten, vagy pedig bosszúságokkal, tortúrákkal sok, sok utánjárással, alkudozással és minőségi rom­lással. A termelők és felvásárlók közötti elvtelen huzavona sem használ az ügynek. Nem véletlen említjük mindezt. Hiszen a múltból éppen elég sok példát tudnánk felsorolni annak illusztrálására, hogy az ér­tékesítés szervezetlensége, milyen károsan befolyásolta a háztáji gazdaságok helyze­tét, a termelési kedvet és aktivitást. Az il­letékes kormányszervek éppen ezért hoztak olyan rendeletet, hogy a megtermelt, érté­kesítésre felajánlott, alkalmas árut minden körülmények között át kell venni. N em véletlen, hogy ezekkel a kérdé­sekkel éppen most. ebben az idő­szakban foglalkozunk, hiszen a különböző háztáji termékek érté­kesítésének most van az ideje, a főszezon­ja. Tejlát oda kell figyelni minden érde­keltnek, hogy ne fordulhassanak elő olyan esetek, amelyek a termelők kedvét szegnék, az egyén és a közösség érdekeit sértenék, és valamennyiünk kárát okoznák. W. L. Évente csaknem 70 ezer négyzetméter Egerthenn márkájú üveget gyártanak Egerben. Egertherm és Fassolar Üvegújdonságok Egerből Az üveg az építészet egyik legrégibb es legfontosabb szerkezeti anyaga. Az építő­ipari technológiák korszerű­södése megnövelte az üveg­nek építészeti szerkezeti elemként való felhasználását. — Külföldön az ötvenes években indult rohamos fej­lődésnek az ajtókban, abla­kokban használatos kétrétegű üveg gyártása — mondja Prohászka Rajmund. a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat anyagellátási osztá­lyának vezetője. — Hazánk­ban nem egészen egy évtize­de kísérleteznek a hőszige­telt üvegek előállításával. A mi vállalatunk ez év ápri­lisától gyártja az egy nyílás­záró szárnyba beépíthető dupla üvegréteget. Az előzményekhez tartozik, hogy az országosan is jó hírű tanácsi cég az elmúlt év szep­temberétől, hazai viszonylat­ban elsőként és mindmáig egyedül készít műanyag hom­lokzati nyílászárókat. A ter­melés folyamatossá tétele ér­dekében helyeztek üzembe egy üvegező részleget Eger­ben, amely csaknem 70 ezer négyzetméter Egertherm már­kájú üveget képes évente gyártani. A kapacitás még koránt sincs kihasználva, a termelés az igényeknek meg­felelően tovább fokozható. — A ma legkorszerűbbnek tekinthető, kétszeresen ra­gasztóit üveg legnagyobb elő­nye — folytatja az osztály- vezető —, hogy a kisebb hő­veszteség. pontosabban a jobb hőszigetelés következtében számottevő megtakarítás ér­hető el az üzemeltetési költ­ségekben. Ezenkívül beruhá­zási költséget lehet megtaka­rítani, mert egyszerűbb a nyílászáró szerkezetek gyár­tása. kevesebb anyagra, sze­relvényre. vasalásra van szűk. ség. Az sem elhanyagolható, hogy felére csökken az abla­kok tisztítása, mert a helyi­ség felőli oldalon nincs pára- lecsapódás. jégvirág-képződés. Az üvegező részleg létreho- . zása korábban nem remélt lehetőségeket eredményezett a vállalatnál. Az egri szak­emberek leleményességét di­cséri, hogy megvásárolták a Fassolar elnevezésű cég át­látszó, fényvisszaverő film­jének licencét. s ma a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat az említett nyugati vállalat kelet-európai vezér- képviselője. Mindez azt je­lenti, hogy nem kell többé, drága pénzen külföldről vá­sárolnunk a reflexiós üveget. — Fassolar filmréteggel bevont ajtók és ablakok a Nap hősugárzásának 80 szá­zalékát visszaverik — tájé­koztat Prohászka Rajmund — vagyis felesleges a légkon­dicionálás. Ugyanakkor leien a filmréteg megakadályozza a hőveszteséget, s a korábbi­hoz képest, 10 százalékkal lesz kevesebb az épület fű­tési költsége. Egyszóval a Fassolar nyáron hűvösebben, a hideg idő beállta után me­legebben tartja a helyisége­ket. Az is az előnyök közé sorolható, hogy megszűnteti a napfény okozta valutást, a szobák túlmelegedését, s nem fakulnak ki a Nap uilraviola sugaraitól a bútorok, a be­rendezések. Talán azt sem árt még megemlítenem, hogy a Fassolar az első olyan film­réteg a világon, amely a nor­mál üveget szilánk biztossá teszi, kitörésekor megakadá­lyozza a balesetet. Nos, ennyit kedvcsinálónak az egriek új büszkeségeihez. Meggyőződésünk, hogy érde­mes megyénk építőipari szak­embereinek is megismerked­niük az Egertherm üveggel és a Fassolar fényvisszaverő reteggel, s csak hasznos lehet azokat alkalmazniuk. (K. L.) Szivattyúk Szerencsről Hitel — garanciával Izgalmas időket él népgaz­daságunk. Fejlődnek ipari üzemeink, gazdasági eredmé­nyeik lehetővé teszik, hogy bővítsék munkaterüket, kor­szerűbb körülményeket te­remtsenek. Növekvő felada­taik is amolyan beruházási kényszert idéznek elő. A be­ruházások többnyire saját erőből és hitelből valósulnak meg. A hitelkeret azonban véges, nagyon, de nagyon meg kell nézni, ki és mire kapja a milliókat, hiszen nincs belőlük olyan sok. A Magyar Nemzeti Bank fele­lőssége óriási, az ország jó­léte, gazdasági helyzete függ döntéseinek sorától. A napokban megyénk egyik legeredményesebben gazdál­kodó ipari szövetkezetben, a sátoraljaújhelyi Hegyalja Ruházati Szövetkezetben ..ér­tük tetten” e banktevékeny­séget. A szövetkezet pártbi­zottságának titkára már múlt időben beszél, hiszen végül is eldőlt a kérdés. Elmondja, hosszú, több hónapos vita és a bizonyítássorozat kellett ahhoz, hogy exportnövelő be­ruházásukhoz bankhitelt kap­janak. Több oldalról kellett bizonyítaniuk igénylésük jo­gosságát, holott mindenki azt hitte, ez a világ legsimább ügye lesz. Aki ugyanis is­meri a Hegyalja szövetkéze­tet, tudja, hogy éves terme­lési értékük 90 százaléka az exportmunkából származik. Az idén például 170 millió forint. 90 százaléka az ex- portbevetel: jelentős összeg. Meg azt is tudja mindenki, hogy a szövetkezet exportjá­nak nagy része tőkés orszá­gokba irányul, tehát dollár- bevételt eredményez a nép­gazdaságnak. A bank is tudta ezt, de garanciát várt arra, hog ’ a most kért hitel is dol­lárt termel egykoron. A Könnyűipari Szervező Intézet és a Textilruházati Kutató Intézet három éve dolgozik a szövetkezet mű- velelelemzös rendszerének kialakításán. Ma már ott tar­tanak, nogy a szövetkezet sa­ját emberei is képesek irá- riyitani e munkát, sőt a vi­déki üzemegységekben már maguk végzik majd el. A há­rom M-es munkaszervezési módszer bevezetésnek elő­nyeiről beszámoltunk már, most csupán annyit, hogy ez a meglehetősen drága munka évi 30 százalékos termelés­növekedést ígér. A munka drágasága nemcsak az inté­zeteknek fizetett honorárium­ból áll. A szervezési munka hátterének kialakítása emész­ti a legtöbb pénzt. A bűvös 30 százalék csak akkor reali­zálódhat. ha ideális épületek­ben, ideális gépeken, ideáli­san dolgoznak az emberek. A gépek zöme megérkezett. Modern, nagy teljesítményű berendezések, olyanok, ami­lyenek megfelelnek azoknak a minőségi normatíváknak is, amelyeket a Hegyalja kiala­kított. Ezek a gépek egy idő óta termelnek is. Persze, hogy termelnek, Ki viselné annak a következményeit, hogy több milliós, több tízmilliós gépek raktárban álljanak csupán azért, mert végleges helyük még nincs? A nemzeti bank erre is rákérdezett; termel­nek-e a gépek. Mert. ha ter­melnek akkor „állnak” vala­hol. el tudták helyezni őket. Miért kell akkor az építke­zéssel indokolt hitel? A szö­vetkezet válaszolt: mert az új munkarendszer más he­lyet kíván. Történetesen arról van szó, hogy a ma meglevő dolgozóteret a duplájára kell növelni. Eddig egy dolgozó 3—3.5 négyzetméteren dolgo­zott, most 7 négyzetméterre kell növelni az egy főre jutó alapterületet. Az intézetek minderről igazolást adtak. Közben nem várt esemé­nyek is bekövetkeztek. Egy 800 négyzetméter alapterületű üzemházat ki kellett üríteni, mert rozoga volt, életveszé­lyessé vált. A raktározási gondok is égetővé váltak. Egyre inkább szükséges tehát az új üzemcsarnok, a drága gépsorok vegleges helyének felépítése. Ehhez kért hitelt a szövetkezet. A Hegyalja 30 millió fo­rinttal növelte ez évi tervét. Impozáns összeg. Sok min­dennek kellett közrejátszania ahhoz, hogy a tervből valóság legyen. Például: meg kellett ismertetni néhány országot a magyar textíliákkal, sőt, meg kellett kedveltetni néhány országgal a magyar szövete­ket. Ügy néz ki, sikerült. Az alapanyaggal exportált női kosztüm és kabát természe­tesen nagyobb árbevételt hoz. Mindez kiszámítható,1 szá­mokkal igazolható. Ám nehe­zen bizonyítható számokkal a közösségi szellemből, a munkamorálból, az erőfeszí­tésekből származó többlet. Ez utóbbiakból sokat profitál manapság a Hegyalja. Az erők túlfeszítését nem lehet állandósítani, meg kell talál­ni, meg kell teremteni a ki­egyensúlyozott munkatempó í.ltételeit. A Magyar Nem­zeti Bank végül is elfogadta az érveket, megadta a hi­telt. Kezdődhet az építkezés. Biztosan jó befektetés lesz. Az előzetes bizonyítás — mái' garancia. Lcvay Györgyi A programnak megfelelően halad a Diósgyőri Gépgyár szerencsi gyáregysége úi be­ruházásának megvalósítása. Ez év februárjában vonult fel a helyszínre a kivitelezést végző Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat egyik részlege, s megkezdte a kor­szerű panelokból a létesít­mények építését. A fejlesztés mintegy 150 millió forintba kerül. Építenek egy 5000 négyzetméter alapterületű csarnokot, két kisebb szerelő­helyiséget, valamint fürdőt, öltözőt. A beruházás után a gyár­egység megközelítően két és félszeresére növeli a termelé­sét. Az idén 176 mlilió fo­rint termelési érlók elérését írja elő az éves program. A cement tárolása min­dennapos gond a Cement­es Mészművek Hejöcsabai Gyárában. Jelenleg nyolc, egyenként hatezer tonnás si­lójuk van. s ezek tárolási ka­pacitása — ismerve a kiszál­lítási nehézségeket — nem elegendő. Szeptemberre befejeződik a régi gyár négy cementtáro­ló janak átépítése. Már korab­két évvel később azonban mar mintegy 400 millió fo­rint értekben terveznek me­zőgazdasági szivattyúkat gyár­tani, Tulajdonképpen ide cso­portosítják majd át a DI- GÉP-böl a szivattyúgyártó részleget, s e feladat átvéte­léi-e kell Szerencsen felké­szülni. A termelés fokozásával párhuzamosan korszerűsítik a gyáregység termékszerkezetét is. Leegyszerűsítve ez azt je­lenti. hogy kevesebb, de ér­tékesebb szivattyúkat állíta­nak elő, a mezőgazdasági üzemek igényéhez igazodva. Az idén. júliustól tértek rá például a sav- és a többlép­csős szivattyúk gyártására, s sihi-szivattyúk előállítását pedig befejezték. ban megrendelték a szüksé­ges hazai és NSZK-beli be­rendezéseket. s ezek szereié-* sét ugyanazok a technológiai szerelő vállalatok végzik, amelyek az új gyárat építet­ték. A mintegy tizenöt millió forint értékű átépítés révén 24 ezer tonnával bővül a HCM cementtárolási kapaci­tása. Korszerűsítik a regi ceiwllárolÉI

Next

/
Thumbnails
Contents