Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-09 / 160. szám
É5ZAK-MAGYARORSZÁG 5 1978. július 9.f vasárnap 7v.f A miskolci nyári egyetem mérlege E mber — munka — társadalom, e három egymáshoz szorosan kapcsolódó, egymást kölcsönösen átható és meghatározó fogalomkör, amelynek sokoldalú vizsgálatát, évről évre visszatérően magára vállalja a miskolci nyári egyetem. A vállalkozás nemcsak sokat ígérő, de meglehetősen merész is, hiszen ha alaposabban belegondolunk, a társadalomban éiő ember tevékenységének szinte valamennyi megnyilvánulása belefér. A nagy feladat az: termékeny eszmecseréken keresztül keresni a szocialista életforma kialakulásának módját és lehetőségeit, elemezni a szocialista életmódot. A XI. kongresszuson ez az igény a beszámolóban nagyon határozottan megfogalmazódott: „Igen fontos, hogy erről beszéljünk, különösen a mostani helyzetben, amikor az anyagi jólét növekedésével a »miből éljünk« nagy társadalmi kérdése mellett mindinkább szerepet kap az is, >'hogyan éljünk«.” Erre a „hogyan éljünk”- re, ennek egy-egy részproblémájára igyekszik feleletet keresni megyénk rangos társadalompolitikai fóruma, a miskolci nyári egyetem. Most már érdemben is használhatjuk a „rangos” jelzőt, hiszen az első két évben nyári szeminárium néven folytatott tanácskozás az idén — a harmadik összejövetelen — megszerezte a nyári egyetem címet, amely- lyel az országos rendezvények sorában elnyerte méltó, helyét. Ez nem kis dolog. Megyénket leginkább gazdasági tevékenysége, s az ahhoz kapcsolódó tudományos munkák vonatkozásában tartják számon az országban. Sokan néztek eleinte bizalmatlanul a vállalkozásra, mondván, van-e elég szellemi kapacitás ahhoz, hogy Borsodban országos szintű társadalompolitikai fórum alakuljon ki. Most, a harmadik rendezvény után bízvást mondhatjuk; meggyökeresedett, valóban hatékony, tudományos és gyakorlati eredményeket összevető rendszeres borsodi fórumunk van. A miskolci nyári egyetem tervszerűen, jól építkezett. Első alkalommal, a szocialista életmód főbb elvi és politikai követelményeiről szóló előadásokkal és vitákkal mintegy megalapozták az azt követő évek tematikáját. Milyen és milyen legyen a szocialista életmód, erre a kérdésre a szociológusok sokáig elsősorban a szabad idő problémáinak boncolgatásánál időztek. Később egyértelművé vált, hogy mint ^minden társadalmi kategóriába tarto'zó jelenségnek, a szocialista életmódnak is első és fontos meghatározója a munka. A második miskolci nyári szeminárium fő gondolatköre már így fogalmazódott meg: „A szocialista életmód és a. munka”. Az akkor elhangzó előadások a munkához való viszony, a munka során tanúsított magatartás, a munkaerkölcs köré csoportosultak. Helyesen irányították a figyelmet, a szocialista brigádok tudatformáló szerepére, közösségalakító erejére. ' A tervszerű, tudományos elemzés most tovább folytatódott. A társadalmi folyamatok egészét meghatározó munka után természetszerűleg következett a szocialista életmód és a művelődés problematikájának elméleti és gyakorlati megközelítése. Ha most kissé részletesebben időztünk az előzményeknél, azért tettük, hogy érzékeltessük: valóban tervszerű és átgondolt feladat az, amit a miskolci nyári egyetem magára vállalt,. s ez most a harmadik rendezvény után már tisztán kirajzolódik.. Az útkeresésen tehát túljutunk lassan, éppert ezért sok kerülhet a nyári egyelem munkájának további finomítására, aminek érdekében néhány dolog tisztázásra vár. Először is el kell , dönteni, milyen összetételű hallgatóságra számít elsősorban a nyári egyetem igazgatósága. Ügy véli- e, hogy többségében ugyanazok az emberek tekintik majd ezt a formát bizonyos továbbképzési lehetőségnek, vagy mindig más és más résztvevők jönnek össze az ország különböző területéről? Miért fontos ez a kérdés? A szocialista életmód és az azzal kapcsolatos alapfogalmak meghatározása már úgy-ahogy kezd ismerttér egyértelművé válni. Amilyen jó volt, hogy az első összejövetelen az alapfogalmakhoz tartozó kérdéseket sokoldalúan kifejtették az előadók, a további két tanácskozáson már úgy tűnt, túltengtek ..z ilyen vonatkozású fejtegetések. Mi úgy hisszük, hogy minden évben lesznek visszatérők és új emberek a hallgatóság között. Éppen ezért talán nem ártana, ha beiktatnának a kurzus elején egy elméleti, úgynevfezett alapozó előadást — az először résztvevők kedvéért — s a későbbiek során nem kellene minden egyes előadónak „Ádámnál és Évánál” kezdenie, hanem rátérhetne az adott téma konkrét elemzésére. így lenne ideje rá, hogy részletesebben kifejthesse mondanivalóját, még akkor is, ha esetleg az a vélemény még hézagos, nem egészen kidolgozott. A nyári egyetem bevált jó módszerében szekcióülések is szép számmal szerepelnek, ahol tovább lehet finomítani, alakítani a nézeteket. Az is elképzelhető, hogy a társadalompolitikai témában kutató előadó is újabb szempontokat, ötleteket kapna további munkájához. Az elmúlt évi rendezvény kapcsán is elmondottuk — s az idei tanácskozás csak megerősítette azt a véleményünket, miszerint — nem feltétlenül biztos, hogy bizonyos, a gyakorlati élettel szoros kapcsolatban levő témáknál csak az országosan nevet szerzett előadók tudnak fontosat mondani. Annak idején valahogy úgy fogalmaztunk; jó lenne elérni, ha nem a nyári egyetemnek adna rangot az, ha egy neves embert előadónak megnyerünk, hanem a rendezvényünknek legyen olyan tekintélye, amely növeli annak rangját, akit előadás megtartására felkérnek. Túlzott ez az igény a nyári egyetemmel szemben? Ügy véljük, nem! Az elmúlt hét során is örömmel állapíthattuk meg, hogy az előadások legjobbjai, legnagyobb sikert ara- tottjai közé tartoznak azok, amelyeket megyei előadók tartottak. Ez azért is jó, mert a hallgatóknak csak egy része volt borsodi, s így ezek az előadók mindenképpen országosan szereztek elismerést megyénknek. Szóljunk most néhány szót a szocialista életmód és művelődés kapcsolatának — az idei . fő témának — érdemi kifejtéséhez. Azok- az előadások, amelyek az életmód és a művelődés egymáshoz való viszonyának elvi problémáit boncolgatták, világos, áttekinthető képet nyújtottak a hallgatóknak. A résztvevők között — köz- művelődési intézményvezetők mellett. — szép számmal voltak versenyfelelősök és szocialista brigádvezetők. Ezek az emberek — túi az elvi kérdéseken — konkrét, gyakorlati segítséget vártak a nyári egyetemtől ahhoz, miként tudják kiküszöbölni a szocialista brigádok művelődési vállalásaiból a sematizmust, egyhangúságot, formalizmust. Kísért ezeknél a típusú vállalásoknál ez a veszély? Kétségtelenül. Ezt az előadásokban elvileg nem is egyszer megfogalmazták. No, de hogyan kel) és lehet mindezt ellensúlyozni? Melyek azok a köz- művelődési módszerek, amelyek alkalmazása segít a bajokon ? Az az egyhelyben topogás, beszűkülés, amely szocialista brigádjaink művelődéssel kapcsolatos tevékenységét jellemzi, egy kicsit jellemezte a nyári egyetem előadásainak jó részét is. Most az a kérdés: társadalompolitikai életünk bizonyos területeit nagyító alá véve, arra vállalkozik-e csupán ez a rendezvény, hogy az adott helyzet felmérését, regisztrálását adja, vagy léphet-e ennél tovább? Vállalja-e azt, hogy új kutatási eredményeket ismertessen, hogy a termeléssel szoros kapcsolatban élő emberek tapasztalatait is szembesítse az elmélettel? Az előbbire — talán túlzott óvatosságból — alig került sor, az utóbbira már inkább. Jellemző, hogy az elmúlt évben és az idén is azok voltak a legsikerültebb előadások és szekcióülések, ahol az elméleti kérdéseket a gyakorlattal szoros összefüggésben vitatták. Ügy véljük, a jövőben is ezt az utat kell szélesebbre, s járhatóbbra taposni Miskolcon. Ezt kívánja az az ösz- szetételü hallgatóság, amelyet a nyári egyetemnek sikerűit megnyernie rendezvényei számára. Ha szóltunk is néhány gondról, azt azért tettük, mert azt szeretnénk, hogy megyénknek ez a rangos fóruma — amely az elképzelések szerint nemzetközivé szélesedik majd — még tovább keresse az elmélet és a gyakorlat egységesítésének egyedül hatásos módszerét. Az erőnek, képességnek, rátermettségnek nem vagyunk híján. Ez a fórum hírünket viszi az országban, s mindez, valamint a nyári egyetemi rang. a további teendőim* illetően kötelez. A TIT megyei szerve- zete jó gazdája a miskolci nyáti egyetemnek. s egyre több az a segítség, amit a mind nagyobb számú társrendező szervektől kap. Az együttműködés évről évre eredményesebb, s igen bíztál ó a további tervek megvalósulása szempontjából is. Összességében csak büszkék lehetünk rá, hogy immár végleg meghonosodott Miskolcon a nvári epvetem. Adamovics Ilona A szegedi ünnepi hetek várhatóan félmilliós vendégseregét felkészülten várják a Csongrád megyei ke- kereskedelmi és vendéglátó vállalatok. Nemcsak Szeged. az egész megye feladatának érzi a turisták kulturált ellátását. Külön diszpécserszolgálat intézkedik, hogy az autós turistákat, szükség esetén a Szegeddel szomszédos városok, főként Hódmezővásárhely és Makó szállodáiban, kempingjeiben helyezzék el. A szállodákban, éttermekben kisegítésképpen elsősorban idegen nyelvet beszélő diákokat vettek fel. Egyébként is kihasználják Szeged iskolai-egyetemi városjellegét: a nyári szünidőben számos kollégiumot a turisták rendelkezésére bocsátanak. Szegedi ünnepi játékok Könyvborítók Űj könyvek Ä Kossuth Könyvkiadónál jelent meg Paul Herbert Freyernek a német császári flotta vörös matrózainak akciójáról, a forradalom kirobbantásáról szóló Viharmadarak című, sok érdekes képpel illusztrált kötete, a Népszerű történelem sorozatban. A Közgazdasági ismeretek sorozat új kötete, Stark Antal A vállalati tervezés rendszere című könyv ismerteti a vállalati tervezés célját, folyamatát, a tervezést megalapozó munkálatokat, a fejlesztési koncepció kialakítását, a döntés és a végrehajtás megszervezését, s a terv ágazati sajátosságait is. Nagy sikerre számíthat Ancsel Éva Történelem és alternatívák című munkája. Most került a könyvesboltokba E. A. Bairamov könyve, A lenini nemzeti politika: eredmények és távlatok címmel. Az Európa Könyvkiadó gondozásában, a Lyra *Mun- di sorozatban látott napvilágot Johannes R, Becher verseinek válogatott kötete. A kötet három részre tagozódik: az első periódus a neves német költő expresszionista és aktivista korszakának verseit tartalmazza, a második az emigráció és a világháború időszakának léniáját, míg a harmadik periódus versei 1945-től a költő haláláig íródtak, s a hazatérés élményéből lakúdnak. Milton leglontosabb költői műveit tartalmazza a válogatott költői müveinek most megjelent, kötete, benne az Elveszett paradicsommal, a bibliai Sámsonról írott drámájával, az antik görög tragédia újjáélesztésének e nagyszabású kísérletével is. A könyv hű képet; ad harcos politikai lírájáról, s közli megrendítő késői szonettjeit is. Négy kisregényt tartalmaz a Szovjet kisregények válogatott kötete a Farkascsorda. A szerzők közül Vaszil Bikov és Fazil lszkander mar ismert nálunk: a másik két fiatal szerző — Dodolev és Makarov — ígéretes tehetségű alkotó. Pátosz nélkül, megrendítő képekben ábrázolják a háború utáni évek szovjet nagyvárosi éleiét. A nálunk is népszerű amerikai író, Gore Vidal legújabb műve — Burr ezredes utolsó kalandja — történelmi regény, melynek eseményei az amerikai függetlenségi háború és a még képlékeny, fiatal köztársaság első éveiben játszódik. A Corvina Könyvkiadó megjelentette Kozma Lajos Az új ház című munkáját. Az 1948-ban elhunyt Kozma a magyar építészét és iparművészet egyik legnagyobb alakja volt. E könyvében ismerteti az új építészet legfontosabb elveit, tudományos alapossággal és a tervező biztonságával szól a tei'vezés folyamatáról, az alaprajz szervező szerepétől a bútorok elhelyezéséig. Több tucatnyi megépült vagy megépíthető ház tervrajzát, fotóját is bemutatja. A Műterem sorozatban Finta j László ipari formatervező tevékenységét elemzi Ko- czogh Ákos, mégpedig egyik legelterjedtebb „használati tárgyunknak”, az autóbusznak forma megoldásain keresztül. Az Ikarus-buszok valóban’ világszerte ismert jelenségei napjainkban a nagyvárosok utcaképének. A . könyv érdekes interjúkban követi, végig , jelentős nép- gazdasági térmékünk kialakításának teljes folyamatát, miközben az ipari termékek esztétikájába is beavatja az olvasót. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Minerva-szer- kesztőségének gondozásában látott napvilágot Végh Antal Száz szatmári parasztétel című érdekes könyvé, melyben — az ételek elkészítésének pontos leírásán kívül — megelevenedik a régi paraszti életmód is. Fesztiválzárás előtt A függöny — a függönyök — legördültek. A fesztivál véget ért. Milyen voit? Még kavarognak a gondolatok, érzések. Hullámzanak az indulatok. A résztvevőkben még összemozdul öröm és megbán lódás, megválaszolatlan kérdés és lelkesedés. Mire gondolunk? Az első említeni való az, hogy nagyon egyenetlen színvonalú volt a csoportok produkciója. Felvetődött a beszélgetések során, hogy baj-e ez, avagy segítség ahhoz, hogy tisztább képet kapjunk az amatőr színjátszomozga- lom helyzetéről. A kérdés kérdésre akart volna válaszolni, ám a gondolat ellenállt. Az effajta válaszra őrizve magában az eredeti felvetést: hogyan lehet az, hogy csoportokat olyan előadással hívtak meg ide, amiről itt — többségében ugyanazok a szakemberek, akik zöld ulai; adtak a kazincbarcikai részvételre — a legegységesebben és reálisan elutasító és „mellbevágó” véleményt mondtak. Produkciók buktak meg napok alatt. Csoportok „zárták össze” magukat órák alatt a fesztiválon belül. Láthatók voltak persze igen magas színvonalú előadások, együttesi munkák is. Ezeket követően a szakmai tanácskozások is egyenes és jó medrű patakban folytak. Azt m. a** 3** W x: azonban hadd jegyezzük meg — már előzetesen is magyarázatként hozzátéve, hogy nem, és “egyáltalán nem az együttes munkája és produk- ciqja iránti ellenállásból —, hogy a Stúdió „K” bemutatójáról indokolatlanul hosszú időt szántak el a tanácskozások óramennyiségéből a be- szélésre. Mindezt a mozgalom egészének célját és értelmét tekintve kell elmondani. Hogy nehogy félreértés essék, még egyszer: nem vitatom magám sem. hogy a fesztivál kiemelkedő eseménye volt ez a bemutató ... Bizony, nemegyszer kellett már magyarázkodni az elmúlt napokban. Mi az. amit ebből most feltétlenül még kell említenünk? Az mindenekelőtt, hogy amiről problémaként — közctaség, jegyek, érdeklődés i és tanácskozások —, eddig’ már szóltunk, az nem a kazincbarcikai rendezők elmarasztalása. Űk „konkrétan és fizikailag” nagyon sokat tettek azért, hogy sikeres legyen ez a fesztivál. A több helyszínen zajló előadások előkészítésében és a legkülönfélébb kérések teljesítésében igen dicséretes módon álltak helyt az országos fesztivál megyei rendezői, min- dénekelött pedig a kazincbarcikaiak. .Milyen volt hál az amatőr színjátszók találkozója? A krónikás — ennyi szubjektivizmus megengedhető — válaszul felidézi magában a korábbi fesztiválok élményeit. Közösségi-együttes hangulatok idéződnek tel benne. Máig is látni hitt előadások és együttesek. És most? Egyelőre friss hatások. «vól, hogy „szétzilálódott’ az együttesek szabad ideji közös találkozása. 1-Iog.y voltak nagyszerű pillanatok, olt lehettünk az Utcaszínház tagjai között, s voltunk összezárva a Sz.egedi Egyetemi Színpad produkciójával, és hogy valami képpé formálódott líra itl hordozó- dik bennünk, a finn vendégegyüttes előadása óla ... Egyelőre ennyi. Ma délután kiosztják a fesztivál díjait..» í (lén agy)
