Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-08 / 159. szám

1978. július 8., szombat

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5

Korszerűtlen kirendeltségek, kevés rakodó

ü kicsi sör íslja

A Borsodi Sörgyárba menetrend szerint érkeznek a sörszállító kocsik. Ilyenkor, nyáridőben 58 nagy teherautó hagyja el rakományával naponta az üzemet. Reggel hat órától este tízig többször is fordul egy-egy gépkocsi.

Harsányi Ágoston, a sörgyár szállítási tanácsadója elmondotta; az üzem szállítási tevékenységét két részre lehet bontani. A folyamatos ellátás érdekében saját gépkocsikkal is fuvaroznak. Nemrégiben vásároltak négy új 225 hektoliteres tartálygépkocsit, mert a régebbi típusú, kisebb űrtartalmú tankautók már kevésnek bizonyultak az egyre növekvő forgalom bonyolításához. A tanksörszállítás mellett foglalkoznak a palackos, hordós italok kiszállításával is. Ehhez tíz platós teherautó és hat Barkas típusú gépkocsi áll rendelkezésre. A saját gépkocsikkal kiszállított italok mennyisége azonban elenyésző a Volán teherautókkal fuvarozott italokéhoz képest.

A sörgyár a szállítási feladatok lebonyolításában négy Volán vállalattal kooperál. Évente keretszerződéseket minek, amelyek szavatolják a kiszállítás zavartalanságát. Ebben a bécsiek kedvező tapasztalatokról adnak számol; a Volán vállalatok még a főszezonban is teljes egészében biztosítani tudják a szükséges gépkocsikat. A nyári hónapokban 58 darab tíztonnás és 110 darab hattonnás teherautót bocsát a négy fuvarozó vállalat a sörgyár rendelkezésére. Ez a mennyiség jelenleg még elegendő a ki- rendeltségek folyamatos ellátásához.

Bognár Gyula, a kereskedelmi főosz ály vezetője a gondokról is szólt. Elmondotta: az italok kiszállítása a helyszínre valóban zökkenő- mentes, ám más területeken komoly problémáik vannak. Kirendeltségeik műszaki állapota ugyanis korántsem fele! meg a nagyobb feladatok megoldásához. A borsodi ki- rendeltségek műszaki felkészültsége az ötvenes évek óta alig változott. Csupán a mezőkövesdi kirendeltséget tudták megfelelően fejleszteni, a többi helyen nagyon elavult.

rossz munkakörülmények között dolgoznak. A munkafeltételek Kazincbarcikán a legrosszabbak, ezért a kirendeltség felszámolását tervezik. Erre akkor kerülhet majd sor, ha elkészül a sörgyár új, edelényi kirendeltsége.

A nem megfelelő műszaki állapot mellett a másik, ugyancsak nagy gondot az anyagmozgatás korszerűtlensége okozza. A legtöbb ki- rendeltségen még mindig kézzel rakodnak. Rakodó- munkásokban viszont hiány van; az ózdi és a szerencsi üzemben nem egyszer elő- fordujt, hogy a jóval több embert igénylő, nehéz fizikai munkát két rakodómunkásnak kellett elvégeznie. Rakodók híján nem egy esetben a bolti eladóknak kellett az árut, a nehéz, sörrel teli rekeszeket lepakolniuk. A gyárban a problémák felszámolására egységrakományok kialakítását tervezik, ám ez «■sak akkor lehet eredményes, ha a gyári fejlesztéssel egyidejűleg a kirendeltségeken, s az üzletekben is megfelelően felkészülnek az egység- rakományok fogadására. A sörgyári beruházás miatt egyelőre nem tudnak nagyobb összegeket fordítani a kirendeltségek korszerűsítésére. Ezért ideiglenes megoldással kísérleteznek; a kirendeltségi létszámoknak megfelelő munkamegosztást, területmódosítást akarnak végrehajtani. A sörgyári szakemberek szükségesnek tartják továbbá az üdítő ital, s a göngyölegszállítás átszervezését is.

A Borsodi Sörgyárban 824 ezer hektoliter sört készítettek az év első felében: ebből 722 ezer hetkoliternyit saját területükön forgalmaztak. Ezen kívül értékesítettek még 116 ezer hektoliter import sört is. Az idén üdítő italból is többet termeltek; hat hónap alatt összesen 99 ezer hektolitert értékesítettek. A következő években még nagyobb feladat vár a sörgyárra — rövidesen megvalósul az a beruházás, amely 1980-ra már évente kétmillió liter sör termelését teszi lehetővé Éppen ezért sürgető a termelés és a szállítás megfelelő összhangjának mielőbbi megteremtése.

D. H.

Az ország legnagyobb mély- művelésű bányaüzemében, az Alberttelep székhelyű Mákvölgyi Bányaüzemben az idén 1 millió 25 ezer tonna szén kitermelését tervezik. A mennyiség a Borsodi Szénbányák Vállalat éves termelésének 20, hazai szénbányászatunk 4 százalékát teszi ki.

Takács István üzemvezető arról tájékoztatott, hogy az aknáknál adottak a lehetőségek a tervteljesítéshez. Azért hangsúlyozta véleményét, mert az első félévet mintegy 30 ezer tonna lemaradással zárták. Közrejátszottak ebben a vártnál gyengébb eredményekben a geológiai jellegű

nehézségek, nevezetesen a víz, a széntelep elvetődése. Emellett új frontokat is üzembe helyeztek, s emiatt sok volt az improduktív munka

A második félévben »z üzemnek közel 4000 tonna szenet kell termelnie naponta a tervteljesítéshez, illetve a lemaradás pótlásához. A feladat nagy, de végrehajtha- tónak látszik. Rudolflelepen augusztusban már beindítják a pajzs biztosítású, géoi jö- vesztésű frontot, s remélhetően ugrásszerűen javulnak a teljesítmények. A gépesített tömégtermelö munkahely üzembe helyezéséi nagyon

várják már a bányászok, mivel jelenleg még a hagyományos módon, acéltámmal és acélsüveggel biztosítanak, ami nehéz, kétkezi munka.

Alberttelepen, az üzem második legnagyobb aknájában is az eddiginél nagyobb termelési eredményekre van kilátás, mivel kedvezőbbek a geológiai körülmények. A legkorszerűbb aknában, az ede- lényiben napjainkban egy gépesített fejtés termel, augusztusban azonban beindítják a második MK—-97-es frontot is. Az új fronton naponta 400 tonna szén kitermelésére lesz lehetőség.

Szőlősorok gyomlalnnítása kultivátorral Hegyalján

Jó a haltéi és a Tiszán

Az idén jól sikerült a tiszai „magvetés”. Tavasszal hosszú ideig borította viz a Tisza árterületét, ahol a zöld növényzeten a cserjéken, bokrokon kedvező körülmények között ívhattak a pontyok, a csukák, a harcsák. A lassú, apadást követően a kikelt ivadék megerősödve került az élővizekbe. Termelési szempontból is biztatóan kezdődött az új idény. A Tisza Alpártól, a déli országhatárig terjedő 70 kilométeres szakaszán a halászok 800 mázsa zsákmányra tettek szert a nyár elején. Ismét fogtak óriás harcsát, súlya 72 kiló, hossza 80 centiméter volt. Rájuk nincs halászati tilalom az ivási időszakban sem,, mert az óriás harcsák nagy kárt okoznak a halállomány- han.

Nem éppen hízelgő vélemények hangzottak el bútor- gyártásunk, valamint a kereslet és kínálat viszonyáról tegnap a BÚTORÉRT Északmagyarországi Lakberendezési Kirendeltségének szervezésében megtartott szakmai tanácskozáson. Ám, mielőtt a tanácskozás jelentőségéről, szükségességéről írnánk, egy-két gondolatot érdemes kiemelni. Tény, hogy bútorgyártásunk és a bútorok iránti kereslet valahogy nincs közös nevezőn. A vásárló elmegy bútort vásárolni, a kereskedő azt adja, amit éppen ismer, s a bútorgyártó vállalatok — elsősorban a piackutatás hiányosságai következtében — nem egészen ismerik a kereslet igényeit. Pedig — s ezt a csütörtöki szakmai tanácskozáson részt vevő kereskedők és gyártók hasz- nor eszmecseréje is bizonyítja — e közeledés |génye szükségszerű, és e közeledésből elsősorban a vásárlók, fogyasztók nyerhetnek.

So!* rmllfriei beszélgettem már. , CHM* IMIIItl Van, akinél az eli ső kérdés megnyitja a szózsilipet, a má- [ sik meggondoltan válaszolgat. Szilágyi i Imre, a Miskolci Voptatási Főnökség dol- 1 gozója „nehéz eset”. A 46 éves zömök, J izmos, kopaszodó férfi igencsak szűkén i méri a szót. Nagyjából így kezdődik a ] beszélgetés:

i — Mióta vonali lakatos?

1 — Húsz éve.

[ — Szereti a szakmáját?

i — Ha nem szeretném, nem jöttem

[ volna ide.

i — Ezek szerint megtalálta a számi- [ tását"

i — Eddig mindent megkaptam az élet- i tői, amire vágytam. A munkámmal, a [ brigáddal, a vezetőimmel elégedett va■ gyök

[ Szilágyi az ipari tanintézetben 1950i ben végzett. A DIGÉP-ben kezdte. ' Nagy gépre tették, amely a vasúti ke- J rékpár durva forgácsolását végezte. i Nem elégítette ki a munka. A vasutat ] választotta. Először a fűtőházban, a i mozdonyszereidében dolgozott, de szíve j a teherkocsi-javítás felé vonzotta.

! — Nekem nem lehetne kocsikat j~ai vítani? — bátorkodott a művezetőhöz. [ Az fürkészve végigpillantott rajta, s i közölte:

| — .No, eredj fiam.

i ' Így került a terherkocsi-javító mű- 1 helybe, s lett vonali lakatos. Koránt- ! sem könnyű feladat. Gyakran van szük- i ség „elsősegélynyújtásra”. Egy telefon, s | a három és féltonnás mentőkocsi teljes

i „cuccal”, blokkokkal,' bakokkal, rajta a | vasúti kerékpárral, hévérekkel, eme- i lökkel, hegesztő berendezéssel már ini

i

dúl is. Most Ludason áll elgörbült tengellyel egy kisorolt kocsi. Kerékpár- csere, s a jármű már mehet tovább. Ki kell gurulni a házgyárba; elromlott a tolózár, nem tudják lefejteni a tartály- kocsit. Taklaharkányban hőnfutós kocsi áll, kicserélik a csapágyat, a vagon bedöcög az üzembe, ahol megjavítják.

Van, amikor a szíve sajog az értékekért. Hat-hét évvel ezelőtt Hernád- németi és Tiszalúc között 19 kocsi borult ki, fonódott egybe. Lángvágóval feldarabolták és tehergépkocsik vitték az egykori járművek- darabjait a MÉH- be. Volt ilyen eset Felsözsolcánál is.

— Nehéz munka9

— Egyik nap az ember jooban rárajtol, a másik nap könnyebb. Általában a nehezebb munkák vannak túlsúlyban. A jó szervezés mindennek a kulcsa. Réz Barnával szoktam rendszerint együtt járni, vele és a többivel megbeszéljük, így lesz jó, és .úgy csináljuk. Nem nézzük az órák múlását, a műszak letelését. Addig dolgozunk, amíg készen nem vagyunk.

— Melyik időszak a legrosszabb?

— A tél. Mínusz nyolc foknál az ember. keze odaragad a vashoz. A nyár könnyebb. Az a legrosszabb, ha az eső az ember nyakába csorog.

Tiszalúcon lakik, ott épített 19?4-ben korszerű lakást. Reggel ötkor kel, elvégzi az otthoni munkát, fél hatkor indul az állomásra és este fél ötre ér vissza, ha a munka nem kívánja a műszak megtoldását. Arra büszke, hogy a lánya diplomát szerzett, s óvónő, a fia a DIGÉP-ben lakatos, tanul, s magasabb tudással dolgozik, mint ő kezdte Kikapcsolódás? Motorozás, horgászás.

Szilágyi Imre munka közben

— Gondolkoztam már rajta, ha még egyszer kezdeném az életet, lehet, hogy magasabb képzettséggel, de itt kezdeném ... Mennem kell — mondja kis szünet után. — A Gömöriben fedett ajtó javítás. Nyéken három rugócsere, fékjavítás, Szentpéteren rugócsere vár. ifi |1A„ní| össze bennünket? O till 11U/.VU akkor még nern tudta,

de nekem már „megsúgták”, hogy a kitűnő, lehetetlen feladatot nem ismerő lakatost a XXVIII. vasutasnap alkalmából Kiváló Vasutas kitüntetésben részesítik, amelyet pénteken a fővárosban adtak át neki.

Csorba Barnabás ’mtó: Szabados György

Mi is a helyzet a magyar bútoriparnál? Külgazdasági kapcsolataink, exportesélyeink még KGST-reláción belül is minimálisak. A hazai piacra gyártott termékeket :gtöbbször nem ismerik a kereskedők, hiszen — milyen régi probléma: — hely hiányában alig-alig tudunk új bútorokat, bútorcsaládokat bemutatni. Pedig nagy szükség lenne legalább arra, hogy a szakma — s ezen kívül természetesen a vevő — megismerje — feltérképezze azpiíat a — nem túlzás — sokszor tényleg kiemelkedően ízléses és jó minőségű berendezési tárgyakat, amelyeket a már fent említett okok miatt csak

X

egy nagyon szűk réteg ismerhet meg.

» Talán egy új, s remélhetőleg követésre méltó kezdeményezést indított el tegnap a BÚTORÉRT megyei kirendeltsége azzal a szakmai tanácskozással, ahol a kereskedők és a gyártók egymás igényeinek megismerésén túl célul tűzték ki az elkövetkezendő időben a vásárlók pontosabb, s gyorsabb informálását is. Jó lenne, ha az ilyen

— s mindenképpen a vásárlók érdekében megrendezett

— tanácskozásokra a jövőben többször is sor kerülne.

Korszerű

bslGEtfermékek

A termelési szerkezet korszerűsítését célzó ötéves fejlesztési program időarányos részét sikeresen teljesítették a Beton- és Vasbetonipari Művek dolgozói. Most már gyártmányaiknak több mint 30 százaléka új típusú termék.

A közúti felül- és aluljárók országos építési programját segítették a feszített hídgerendák gyártásának megkezdésével és kiterjesztésével. A budapesti gyárban már 30 méteres távolságot áthidaló hídgerendákat készítenek. Az iparágnyi vállalat más részlegeivel együtt évi 70 ezer méter hídgerendát gyártanak. Az alsózsolcai gyárban beberendezkedtek az alul- és felül is sík, tehát vakolat- mentes födémek termelésére. A szolnoki gyárban pedig Európában elsőként egy amerikai licenc meghonosításával az eddigieknél is nagyobb távolságokat áthidaló födém- és falpanelek gyártására tértek át. Ezeknek a termékeknek renkívül sima a felülete, s így feleslegessé teszi a vakolást. Bővítették a választékot a komlói telepen gyártott Univáz falpanelekkel, Budapesten pedig az iskola- és óvódaépítés meggyorsítását segítő vázpanelek termelésére rendezkedtek be. Kisegítik a könnyűszerkezetes építési rendszert a clasp-rend- szerű szerkezetekhez szükséges vasbeton födémek gyártásával is.

Az ötéves terv második felében a termelési szerkezet átalakításával összefüggésben befejezik a miskolci, a lábat- lani és a dunaújvárosi elemgyár rekonstrukcióját, s bővítik az újfajta .termékek termelését is.

Miniszíerlieíyetíesi szemle taditan

(Folytatós az 1. oldalról')

Délelőtt, az Üvegipari Müvek Miskolci Gyárában Köpések Imre igazgató köszöntötte a vendégeket, köztük Kol- láth Sándort, a városi párt- bizottság titkárál és Kriskó Józsefet, az Építők Szakszervezetének Borsod megyei titkárát.

Ezt követően a gyár igazgatója tájékoztatta a vendégeket a gyár történetéről. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a gyár életében jelentős fordulatot hozott az 1974-es esztendő, amikor is feléoült az új nyersanyagtároló, amely a nehéz fizikai munka csökkenését eredményezte. A legjobb eredményeket az elmúlt évben érte el a gyár kollektívája; munkájuk alapján kiérdemelték a „Kiváló Gyár” kitüntető címet. Kopcsek Imre elmondotta, hogy az idén még nagyobb feladatokat kell megoldaniuk. Az év első felét sikerrel zárták; valameny- nyi főbb mutatót' ielentősen túlteljesítettek. Hat hónap alatt a tervezettől 4.3 százalékkal több termelési értéket állítottak elő, s 5.8 százalékkal sikerült túlteljesíteniük értékesítési tervüket is. Kimagasló eredményeket értek el továbbá az exportban: az időarányos kiviteli tervet 23 százalékkal teljesítették túl.

A tájékoztatót követően a miniszterhelyettes megtekintette az üzemet, majd összegezték a látottakat és körvonalazták a gyár távlati fejlesztési lebetőséeeit.

Dr. Kádár József építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes kétnapos Borsod megyei tartózkodásának utolsó állomása a Sajószent- péteri Üveggyár volt.

Hz egymillió tonnáért

Szaksai tanácskozás o !íií!ESF-íii

ki lakatos a liázi