Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-01 / 153. szám

1978. július 1., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Jobb az átlagnál A szolgáltatási igények ál­landó növekedése világjelen­ség napjainkban. tr fogyasz­tási struktúra változása, a női foglalkoztatottság bővü­lése hazánkban is tömeg­igénnyé tette a szolgáltatá­sok mennyiségének gyors növelését, minőségének fo­kozatos javításai. A fejlesz­tésben, a koordinálásban az utóbbi években a korábbi­nál jóval nagyobb szerepet kaptak a tanácsok; a lakos­ság ilyen irányú igényeinek kielégítése egyik központi, folyamatos feladatukká vált. Ez a megkülönböztetett figye­lem magyarázza, hogy az ország legtöbb városában évente értékelik a szolgálta­tási hálózat munkáját, szám­ba veszik gondjait, rögzítik eredményeit. Ezek közé a települések közé tartozik Özd is, ahol 1975-től minden évben' felmérik az elvégzett, s ieladattervben rögzítik a megvalósítandó feladatokat. P terv- és munkaügyi osz­tály ez évi felméréséből ki­tűnik, hogy a város szolgál­tatóhálózatának munkája sokat javult az elmúlt évek­ben. Az átszervezések, a megtett intézkedések minő­ségi változást eredményeztek szinte valamennyi ágazatban. Szinte gyökeres változást sikerült elérni például a ko­rábban inkább bosszúságot, mint örömet okozó autószer­viz munkájában. Csökkent a reklamációk száma — az összes munkáknak mindössze 0,5—1 százalé'-.ára —, az egy­ség termelési értéke pedig egy év alatt 35 százalékkal növekedett. „A változások biztatóak, de még nem elég­ségesek — fogalmazták meg a felmérés nyomán készült jelentésben. Mindmáig meg­oldatlan gondot okoz többek között az alkatrészellátás, aminek egyik következmé­nye, hogy a szerviz jó né­hány gépkocsitípus javítását nem tudja vállalni, s ismer­ve gondjait, ilyen irányú bő­vítésre a közeljövőben sem lesz képes. Rugalmasan és gyorsan alkalmazkodik vi­szont az ügyfelek igényeihez a textiltisztítási és kelmefes­tési feladatokat végző Put- noki Vegyesipari Szövetkezet, illetve a Miskolci Patyolat Vállalat. A ^.utnokiak — a szolgáltatások körének széle­sítése és központi mosodájuk kapacitásának jobb kihasz­nálása érdekében — csere- ágynemű-szolgáltatás beveze-' t lsét tervezik ez év máso­dik felében, sőt a szőnyeg- tisztítást is megkezdi a szövetkezet, ami iránt a la­kosság részéről nagyfokú ér­deklődés tapasztalható. Kezdenek „beérni” a ta­nács intézkedései a híradás- technikai berendezések és elektromos háztartási gépek javításában is. A feladatterv­ben meghatározottak alapján számos intézkedés történt a GELKA helyi telephelyén. Hatásukra csökkent a javí­tások átfutási ideje, javult a szerviz műszerellátottsága, növekedett a szállítókapaci­tás. Kultúra.tatbá vált to­vábbá- az ügyfelekkel való bánásmód is, amit az igazol legjobban, hogy a reklamá­ciók száma az elmúlt évben — 1976-hoz viszonyítva — a felére csökkent. Tanácsi kéz eményezésre új helyen — és magasabb színvonalon — folytatja munkáját a városban a VI- MELUX jogutódja, a buda­pesti székhelyű Kereskedel­mi, Építő és Szolgáltató Vállalat. Az átvett ingatlant közel 700 ezer forintos saját forrásból várhatóan ez év július végéig átalakítják. A korszerű telephelyen eddig még megoldatlan szolgálta­tást fognak végezni; a váro­si és járási kereskedelmi és ipari egységek hűtőgépeinek javítását. Bővülő kapacitás jellemzi az építőipari szolgál! ató ága­zatot is. Kapacitásbővítésre a megyei tanács négymillió, a KISZÖV pedig 1,4 millió fo­rint támogatást biztosított az Építő-, Asztalos- és Szerelő- ipari Szövetkezetnek építő­ipari berendezések és szál­lítóeszközök beszerzésére. A gépek megrendelése meglör- t nt; eddig 2,6 millic forint értékű berendezés szállítását igazolták vissza. A kapaci­tásbővítést eredményező fej­lesztés lehetővé teszi, hogy a lakossági igények kielégí­tésén túl a tanácsi beruhá­zásoknál jelentkező gondo­kon is enyhítsen a szövetke­zet. — A személyi, javító és méretes szolgáltatások meny- nyiségi kielégítettsége ele­gendő — állapította meg az ágazatokat vizsgáló felmé­rés. A minőségg l azonban sok helyen bajok vannak. Különösen sok. a . pimasz a Miskolci Méretes Ruházati Szövetkezet egységének mun­kájára. Az egység évek óta stagnál, sem a szövetkezet, sem az egység dolgozói nem érdekeltek a szolgáltatás korszerűbb, igényesebb for­máinak a bevezetésében. Növekvő kapacitás és ja­vuló minőség tapasztalható viszont a kisiparosok által végzett ipari és kereskedel­mi jellegű szolgáltatásokban. .. kisiparosok száma Özdon — a tevékenységüket előse­gítő központi intézkedések hatására -r- 132-re növeke­dett. Kedvező az is, hogy a növekedés elsősorban a hiányszakmákban — női sza­bó. építőipar — jelentkezett. A szolgáltatások fejleszté­se kiemelt feladat megyénk­ben a jelen tervidőszakban. Az előrelépés indokolt, hi­szen Borsod ellátottsága el­marad az országos vidéki átlagtól. S bár az ózdi hely­zet néhány területen kimon­dottan kedvező, a városban is fontos feladat a szolgál­tatások fejlődését biztosító új egységek kialakítása az elkövetkezendő években. A fejlesztés során — a város- központban épülő üzletkomp­lexumban — Patyolat és fodrászat kerül átadásra töb­bek között az 1980—81-es években. A tervek szerint — még ebben a tervciklus­ban — megépül a nagy ér­deklődéssel várt barkács- bolt és műhely is Forfa- elemekböl, megoldva ezzel a régi és jogos igény kielégí­tését. Tóth Gyula Virágzanak a hársfák A hársfák virágzása meg­kezdődött Zemplénben. Kü­lönösen a Hegyközben, Sá­toraljaújhelyen és Sárospa­takon díszük sok hársfa, amely ennek a tájnak, a Rákócziak ősi földjének ked­velt fája. Talán ez azzal ma­gyarázható, hogy 1. Rákóczi György felesége, Lorántffy Zsuzsanna családjának címe­rét a hársfaág díszíti. Hét község határában virágzik a mák. Fotó: L. J. Gépesítési iegíEEszélés A Borsod megyei TESZÖV rendezésében ma. július 1-én, szombaton délelőtt 9 órai kezdettel a megye szövetke­zeti gazdaságainak, gépesíté­si vezetőinek részvételével aratást előkészítő, a nagy kampány gondjait, teendőit megvitató gépesítési tanács­kozást rendeznek a hernád- németi Hernádvölgye Tsz tanácskozótermében. A ta­nácskozáson tájékoztatás hangzik el az alkatrészellá­tásról, a mezőgazdasági von­tatók és erőgépek vizsgázta­tási rendjéről. Szemetes faluvégek Kövényvédeimi szaktanács A Borsod megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Ál­lomás szakemberei felhívják a kiskert-tulajdonosok fi­gyelmét, hogy a rendszeres növényvédelemre továbbra is nagy szükség van. Az idő­járás változékonysága miatt a gyümölcsmolyok rajzása rendkívül vontatott, a lár­vák fejlődése is lelassult, ezért hosszan tartó kártételi időszakra kell számítani. Az esőzések különösen az alma. a körte és a szőlő betegsé­geinek (varasodás, peronosz- póra, szürkepenész) újabb fertőzési lehetőségeit terem­tik meg, ami ugyancsak rendszeresen ismétlődő véde_ kezest követel. Az esőzések nyomán kialakuló párás le­vegő kedvező feltételeket biz­tosít a gyümölcsfákon és az egyes zöldségféléken károsí­tó levéltetvek gyors szaporo­dásához. A védekezéseket Unifosz vagy Anthió 0.1 szá­zalékos, valamint Zineb 80, vagy áz Antracol 0,2 száza-' lékos oldatának kombináció­jával célszerű elvégezni. Al- mafalisztharmat ellen a Ka- ralhane FN 0,08 — 0,1 szá­zalékos töménységben java­solható, s ez a már említett szerekkel hármas kombiná­cióban is kipermetezhető. Tekintettel arra, hogy a gyümölcsök és zöldségek egy része már fogyasztható, fokozottan ügyelni kell a szerekre vonatkozó óvó rend­szabályok és az élelmezés­egészségügyi előírás szerinti várakozási idő betartására. A megye községeit járó autós, akár turistaként uta­zik, akár hivatalos ügyben megy, a falvak, városok ha­tárához érve, legszívesebben becsukná a szemét. Olyan látvány tárul elé a helység­jelző tábla, sok esetben az első lakóház megpillantása előtt, hogy azután már nem nagy lelkesedéssel hajt át a településen: szemétkupaco­kat, leborítgatott építési tör­meléket lát. Még akkor is, ha a legtöbb helyen kitették a „Szemét lerakása tilos!” táblát, és más tiltó feliratot helyeztek el. Az imént leírtak Miskolc határára, a miskolci járás falvainak al- és felvégére különösen érvényesek. Itt a legtöbb az ipari és háztartá­si eredetű szemét, ezekben a községekben a legnehezebb megakadályozni a faluvégi hulladéktelepek képződését. A közelmúltban tanácsko­zást tartottak a miskolci já­rás megyei tanácstagjai. Té­májuk a környezetvédelem jelenlegi helyzetének felmé­rése, az ezzel kapcsolatos feladatok és lehetőségek megvitatása volt. Nem vé­letlen, hogy az eszmecserén központi kérdéssé vált a szemetes faluvégek dolga, a tanácsok ezzel kapcsolatos gondja. Köztudott ugyanis, hogy a portáját szerető, rendben tartó gazda, saját portóján nem tűri a szeme­tet: egy részét elégeti, a töb­bit rendszerint a kert vé­gén ásott gödörben elfölde­li, mert szégyellné, ha meg­szólnák a szemetelés miatt. Az építési törmelék, szemét legtöbbször nem a község la­kóitól kerül a falu határába. Űk csak szégyenkeznek miatta. Honnan? A kérdésre egy­szerű a válasz: Miskolc és a megye többi városa ontja a háztartási hulladékot, az ipari törmeléket, szemetet. Az ülésen több tanácstag elmondta: tehetetlen a falu lakossága és a tanács az il­legális szemetelökkel szem­ben. Hiába minden erőfeszí­tés, amit nappal eltakaríta­nak, annak helyén éjszaka új törmelékkupacokat horda­nak össze a városból érkező, szemetet, törmeléket szállító autók. S a község, ,a községi tanács — ha valamit ad ma­gára — másnap ismét kezd­heti az odahordott hulladé­kok eltakarítását, elföldelé- sét. Ezt folyamatosan csinál­ni, a nagyváros szemételhe­lyezési gondjainak megoldá­sát egyetlen közeli község sem tudja magára vállSlríi'. A Miskolc környéki közsé­gek közül legnagyobb az ilyen jellegű gond Felső- zsolca, Szirmabesenyő köz­ségekben és természetesen a megyeszékhely peremterüle­tein, falvaiban. A helyi ta­nácsok és a megyei tanács­tagi csoport tagjainak ta­pasztalata szerint sok ipari üzem, vállalat vezetője, ille­tékese csak az utasítást adja ki a gépkocsivezetőnek: vi­gye el a szemetet, törmelé­ket! A pilóta pedig — telje­sítményben, fordulószámban mérik a munkáját —. útnak indul, és a legközelebbi köz­ség határában lebillenti a rakományt. Aligha gondol arra, milyen gondot okoz ez­zel a falunak.' a tanácsnak. A tanács pedig, mire kiküld a helyszínre valakit, már csak a szeméthalmot találja ott. Érthető: a lebillentés pár percet vesz igénybe — egyetlen mezőőr pedig nem lehet egyazon időben több szemétlerakóhelyen. Mi hát a megoldás, hogy megszűnjenek a szemetes faluvégek? A tanácskozáson a legtöbb részvevő az eddi­ginél hatékonyabb környe­zetvédelmi intézkedéseket sürgetett. Még többen azt, hogy az ipari üzemek, vál­lalatok éppúgy tekintsék fontosnak ne csak üzemük területének tisztán tartását, távolabbi környezetük vé­delmét, mint ahogyan a községben élő lakosság a portája előtti útszakasz rend. szeres takarítását, a- ház körül képződött szemét el­helyezését. A miskolci járás tanácsi vezetése más módon is sze­retné megoldani a területén levő községek gondját. Ter­vezik olyan költségvetési üzem kialakítását, ijleú'e létrehozását, gépekkel való felszerelését, amely leg­alább a nagyközségekben megoldaná a szemét intéz­ményes — természetesen megfelelő helyre való — el­szállítását. Ehhez, úgy tűnik sok feltétel már jelenleg is adott, bizonyos összegű pénz is rendelkezésre áll. N. L A SZERENCSI Csokolá­dégyár üzemi pártbizottsá­ga ez év tavaszán tárgyalta az itt dolgozó nők politi­kai, gazdasági és szociális helyzetét, összegezték az asszonyok, lányok munka- körülményeinek javítását szolgáló eredményeket és meghatározták a tennivaló­kat is. A csokoládégyárban dol­gozó nők helyzete a gyár rekonstrukcióját megelőző­en nem felelt meg minden tekintetben a követelmé­nyeknek. Több üzemrész­ben nehéz fizikai munkát végeztek az asszonyok, s nem egy helyütt bérprob­léma is jelentkezett. Mész- lényi Istvánná, az üzemi pártbizottság nőfelelöse, a Béke szocialista brigád ve­zetője jól ismeri a nődolgo­zók helyzetét, véleményét. Maguk az asszonyok, a sa­ját bőrükön érzik a nagy változást: a gyárban vég­rehajtott nagy rekonstruk­ció — 1975 decemberében ért véget — a termelés mennyiségi növelése mel­lett újabb lehetőségeket te­remtett a fejlettebb tech­nika alkalmazására, a szak­képzett dolgozók arányá­nak szükségszerű növelésé­re. A magyar édesipar egyik legnagyobb gyára több mint kétezer nődol­gozót foglalkoztat. Nem közömbös hát, hogy jelen­tősen javultak munkakö­rülményeik; a korszerű gépek mellett könnyebben végzik munkájukat. Egye­dül a cukorgyúróknál va­lós még a probléma: az itt dolgozó nőknek húsz-hu­szonöt kilót kell emelniük, kézi erővel. A gyárban megépült a fekete-fehér öltöző, s há­rom éve már, hogy fod­rászüzlet működik az üzemben. A háziasszonyok bevásárlását jó kínálattal rendelkező bolt segíti. Egy idő óta az asszonyok ké­résére meghosszabbították a nyitva tartási időt: reg­gel hattól délután ötig sze­rezhetik be a családnak való élelmiszert. A re­konstrukciót követően nagy örömmel fogadták a Sze­rencsi Csokoládégyárban dolgozó édesanyák, hogy új, minden igényt kielégítő óvoda és bölcsőde épült, amelyben kétszázötven ap­róságnak tudnak helyet biztosítani. Jó ideje már, hogy az üzemorvosi rende­lés fogászati szakrendelés­sel bővült, mind jobban szolgálva a dolgozók egészségének védelmét. A nőpolitikái határozatok végrehajtásában azonban gondokkal is küzd 'a gyár. öt éve szükség lenne már a gólyaüzem létrehozására — közel kétszáz a kisma­mák száma —, ám a gyár területén nincs megfelelő hely, ahol kialakíthatnák. Az okok között az is közre-” játszik, hogy a gólyaüzem­ben dolgozóknak csak ke­vesebb bért tudna biztosí­tani a gyár. A felnőtt szakmunkás- képzésben szép eredmények születtek a Szerencsi Cso­koládégyárban. Az idén már a második tízhónapos tanfolyamot szervezték meg. A hetven résztvevő a közelmúltban tett vizsgát. jó eredménnyel. A nők kö­rében igen népszerű a tan­folyam: ha elvégzik, job­ban el tudják látni mun­kájukat, s magasabb lesz a bérük is. A nőpolitikái fel­adatok végrehajtásához hozzátartozik egy fontos tény: A rekonstrukció után sok nő kapott vezető pozí­ciót. Az előlegezett biza­lomnak kivétel nélkül megfeleltek, munkájukat felelősséggel látják el. A gyár vezetősége egyébként nagy gonddal kísérte figye­lemmel. hogy' a nődolgo­zók béraránya a férfiak béréhez viszonyítva javul­jon. Ehhez nagyrészt hoz­zájárult az is, hogy jelen­leg több nődolgozó végez szakmunkát, mint koráb­ban. AZ ÜDÜLÉSI lehetőség adott a gvár dolgozóinak. Tavaly 140 dolgozó kapott családos beutalót nyári üdülőbe. A több gyermekes anyákat e téren is támo­gatja az üzem. A Szeren­csi Csokoládégyár saját üdülőiben, a Zsórin, Haj­dúszoboszlón, Zamárdiban és Tokajban tölthetik csa­lád jukkái a szabadságu­kat. (mikes) SzeilQáÜatásfejleszlós ÍZÉ ül a csokoládeoyárlian

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents