Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-05 / 156. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4

1978. július 5., szerda

„Az eredeti és a poézis hiszem, hogy barátaim leendenek”

Emlékezés Csontváryra

születésének 125. évfordulóján

„Igló, 1880. november 30-án.

Nagyságos Űr!... Mindenekelőtt megjegyezni szerencsém van azt, hoCTy életemben múlt hó 13-ig, amikor is az -Iső karcolattal a papírost elpiszkolni mertem, kezemben soha semmiféle rajz nem volt; de még az iskolában akkor 60—70-ig sem tanítottak erre: így tehát azon eszme, hogy én rajzoláshoz kezdék, pusztán a véletlen- ségen alapszik; s hogy rövid idő alatt már annyira vittem, miszerint kivéve a nyári fákat, oly képességet érzek magamban, hogy nem képzelhetek oly monumentális t épületet, amelyet lemásolni képes nem volnék.”

Ezt a levelet csak Csont- váry írhatta — gondoltam az első sorok olvasásakor —, amikor annak idején — a harmincas évek derekán — kezembe került a Képzőművészeti Főiskola irattárában. Tényleg ö volt a szerző Kosztka Tivadar „jogot végzett okleveles gyógyszerész” —, akit akkoriban kerített hatalmába az ellenállhatatlan vágy, hogy festő legyen. Az iglói patikában dolgozott —, ahol főnöke látva első rajzait — azt tanácsolta, hogy forduljon a mintarajziskola igazgatójához, Keleti Gusztávhoz.

„A festéket hol szerezhetem” — kérdi Keleti Gusztávhoz írt újabb levelében —, milyen ecseteket vegyek, s hogy kezeljem, t. i. a festéket, hígítsam, avagy már készen it kaphatni, milyen vászonra fessek, hogy kell és mivel annak alapot adni, hasznáijam-e a vonalzót és milyet az éles határok húzására, avagy az egesz kép szabad kézből készüljön? Továbbá sejtelmem a festészetről, illetve az olaios festék sajátosságaira nézve, mit szépítsem a valót, bizony csak az úgynevezett mázolásig ianstreichen) terjed.

Végül, hogy kezdjem a munkát, kifeszítsem, avagy leszögezzem, vagy felakasztva úgy fessek a vászonra; mindezek a tapasztalt festő előtt oly. kicsiségek, amelyekről már rég megfeledkezett, előttem azonban minden új, s nincs fogalmam azon mód és eszközökről, melyek segítségével kifejezést adhatnék, mi bennem — a sötétség fátyoléval burkolva — életre ébredni vágy.”

Nem lepődtünk volna meg, h- Keleti — Munkácsy, Szi- nyei, Zichy és mások szigorú kritikusa — nem vállalkoznék olyan eszmecserére, ..amelyre — mint írta — ez idő szerint még a kölcsönös megértés alapja hiányzik”. De nem így történt. A mintarajziskola nagyrabecsült igazgatója levelezésbe kerül a festészetben teljesen járatönarckép

lan ifjúval, akinek amúgy sem csekély önbizalma és lelkesedése "zinle szárnyakat kap Keleti szakszerű észrevételeitől, tanácsaitól.

,,. .. 27 éves vagyok” — írja Csontváry egyik levelében — Keletinek, ... „s önérzettel mondhatom hogy jöjjön. aminek iönni kell, meg nem ijedek azon óriási feladattól, mely vállaimra nehezedni fogna, egészségem ép,

Ilid Mosztárban

akaratom acélozott, szorgalommal versenyre szállók a hangyával, s kitartásban — jól ismerem magam — csalódni szinte nem fogok; az eredeti s a poézis hiszem, hogy barátaim leendenek”.

Ekkortól kezdve rendkívül' vehemenciával tanulta a mesterséget Münchenben, Düsseldorfban, majd a párizsi Julien Akadémián. Legkorábbi tanulmányai arra vallanak, hogy szorgalma rajzbéli tehetséggel és erős karakterérzékkel párosult, s hogy már úgynevezett akadémikus stúdiumait is a kifejezésnek bizonyos feszültsége, a mondanivaló különös izgalma járja át. Korai tájképein a felfedezésnek azt az elfogulatlan örömét érezzük, amellyel a gyermeki bedéi adózik a természet látványainak. Önkényes, naivul- természete- perspektívájú hegyes-dombos vidék lankáin apró emberkék munkálkodnak 0-. meghitten, mint akár Brugel Pieter festményein. A primitívekre emlékeztető e:-_ressziv:tása miatt olykor Henry Rousseauhoz hasonlítják Csontváryt Rokonságuk azonban csak lelkiviláguk mes+erkéletlenül naiv megnyilatkozásában, nem pedig festői kifejezésmódjukban lelhető fel. Csontváry festészetét a víziók uralják és vezérlik, annak megfelelően festői kifejezésmódja, de tárná' maguk is drámaiak, feszültek. E lelki, hangulati és képzeletbeli atmoszférának kifejezésére gyakorta használja fel a fény tőszforesz- káló, vibráló eszközét, amely olykor alakjait is transzparenssé varázsolja.

Távoli tájak hívják bo- Ivongásra Csontváryt. — Itália, Görögország, Jeruzsálem és Baalbék v idéké — ezek adják egyre gigantikusabb festői látomásaihoz a fantasztikus kulisszát. Képzeletét azonban a kevésbé egzotikus, hazai tájak is drámai látomásmód-a ösztönzik: a magyar puszta látványa látomássá nő. „Vihar a Hortobágyon” csakúgy — mint többi alkotása — megdöbbeni szuggesztivitásával, eredetiségével és megkap szárnyaló képzeletével, látóképességének szinte gyermeki tisztaságával. Művei minden ízükben tiltakoznak az ismert stíluskategóriák keretébe történő besorolás ellen.

Születésének 125. évfordulóján tisztelettel és büszkeséggel emlékezünk Csontváryra, a rendkívülinek járó megbecsüléssel tartjuk számon kimagasló értékű életművét, amely immáron maradéktalanul kivívta a külföld elismerését is.

Bényi László

Kagylók, csigák, tengeri csillagok

Egyre több magyar turista jut el a világ* különböző tengerpartjaira és ott számtalan csiga, kagyló és más gerinctelen állat vázával találkozik. Űjabban a Fővárosi Állat- és Növénykert vivá- riumának előterében felállított vitrinekben már idehaza is megismerkedhetnek a tengerek különleges élővilágával. A látogatók / 27 korall. 164 csiga, 50 kagyló, 7 tengeri sün és 20 tengeri csillagfejtét láthatnak. A szép korallok, a kisebb-nagyobb kagylók, az érdekes porcelán kúp és más. gyakran bizarr alakú csigák nagy érdeklődést váltanak ki a látogatók körében. A gazdag anyag nagy részét egv mérnök adományozta az Állatkertnek.

KÖTÖTTÁRU BOLTJÁBÓL (Ady Endre út 1. sz.)

Férfi pamut ingpulóver

217

Ft

Női pamut ingpulóver

197—257

Ft

Bakfis pamut pulóver

108—173

Ft

Férfi rövid ujjú tcrgál pulóv er

374—425

Ft

Gyermek tergál .rövid ujjú pu lóver

60

Ft

Gyermek akryl pulóver

65

Ft

NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓ.

Fesztiválnyitás

Kazincbarcikán

Tegnap, kedden délután negyed ötkor felvonták a fesztiválzászlókat a kazincbarcikai. Egressy Béni Művelődési Központ előtti téren, majd e hagyományos „ceremónia! után a művelődési központ színnáztermében elfoglalták helyüket a meghívott vendégek, érdeklődők, hogy részesei legyenek a IV. ifj. Horváth István országos színjátszó fesztivál megnyitójának.

Takács István Kazincbarcika város Ta ácsának elnöke üdvözölte a megn itó vendégeit, akiknek sorában ott volt Deme László, a megyei párt- bizottság titkára és Bujdos ■János, a megyei tanács elnökhelyettese is. Külön köszöntötte a fesztiválon részt vevő bolgár, lengyel, csehszlovák, NDK-beli, finn, amerikai. kanadai és angol vendégeket, s az Amatőr Színjátszók Nemzetközi Szövetsége elnökségének tagjait,

ztük John Ytteborg főtitkárt. Megnyitó beszédében először Kazincbarcika, az immár harmincezer lakosú varos fejlődéséről adott rövid áttekintést, majd a-ról szólt, milyen helyet foglal el a város szellemi életében a negyedik alkalommal megrendezendő országos színjátszó fesztivál. Beszédének e részében ezek0* mondotta:

— A szocialista városok nemzetközi gyermekrajzkiál- lítása, a szocialista városok fotókiállít sa, a vegyipari munkások országos képzőművészeti kiállítása és az országos pedagógiai tanácskozás két-három évente visszatérő rendezvényei városunknak. Nagy örömünkre szolgált, hogy ezek mellett a Kulturális Minisztérium és a Népművelési Intézet lehetőséget teremtett arra, hogy megrendezzük az országos amatőr színjátszó fesztivált. A fesztivál célja: nevelni, szórakozlátni, mély gondolatokat ébreszteni és derűs perceket nyújtani magunknak és a közönségnek. Az egyhetes bemutatkozás, a fesztivál formáló ereje számottevő abban is, hogy a különböző előa. ások adta lehetőségeken keresztül átadják egymásnak tapasztalataikat. Az amatőr színjátszás iránti érdeklődést akarjuk felkelteni e programsorozattal. Az érdeklődés felkeltése cél is és cselekvésre késztető motívum is, s ha éz sikerül ebben a körben és megvalósul a jelenlevő csoportok munkája eredményeként, akkor dinamikus erőként a fejlődés előbbrevivőjévé válik;

Ezt követően az előadó a színjátszó fesztivál ránkhagyományozott örökségéről szólt, majd megnyitó beszédét így fejezte be:

— Nem feladatom, hogy szakmai, művészeti kérdésekről szóljak. Ezt megteszik önök valamennyien, akik holnaptól kezdve konferenciákon, vitákon beszélik meg a látottakat, elemzik a produkciókat, s meghatározzák, hogy a szocialista művelődéspolitikának megfelelően milyen utakon járjon a jövőben az

amatőr színjátszó mozgalom. Szakmai jó tanácsok helyett engedjék meg, hogy Lope de Vegát idézzem: a nagy spanyol drámaíró egy alkalommal azt írta, hogy a színjátszáshoz nem kell más, mint: „három deszka, két szereplő és egy szenvedély”. Reméljük, hogy önök elégedettek lesznek azokkal a deszkákkal

— különböző intézményeink színpadaival —, amelyeket mi nagy szeretettel, erőnkből telhetőén biztosítunk. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a közös szenvedélyünkből fakadt fesztivál maradandó, szé * emlékeket és hosszú időn át hasznosítható tapasztalatokat ad valamennyiünknek.

A megnyitót követően a művelődési központ színház- termében és az Egészségügyi és Óvónőképző Szakközépiskola udvarán bemutatkoztak az első csoportok, majd ismerkedési esten — bár a csoportok többsége már régi ismerősként üdvözölte egymást

— találkoztak egymással a játszók, rendezek, a fesztivál vendégei. A mai, szerda délelőtti szakmai tanácskozást követően Ács Miklósné, a Népművelési Intézet igazgatója tart tájékoztatót a magyar kulturális életről és az amatőr színjátszás helyzetéről. Délután 4 órától újabb csoportok lépnek a közönség elé. Hat mag-ar együttes mellett — az előzetes program szerint — bemutatkozik egy csehszlovák és egy NDK- beli színpad is.

fesztivál második napján már „kilépnek” a csoportok Kazincbarcikáról, délután 5 órától Szerencsen,, a zalaegerszegi Reflex Színpad, a nyíregyházi Bessenyei Stúdiószínpad, a balassagyarmati Madách Imre Irodalmi Színpad és a kecskemétiek MMK és GAMSZ Színjátszó Stúdiója mutatkozik be.

Ember — munka — társadalom

' Művelődési értékek a szocialista brigádokban

Nagyon érdekes és tanulságos visszatekinteni, s megállni egy pillanatra a kezdeti időszaknál, ahonnan húsz évvel ezelőtt a szocialista brigádmozgalom elindult. Ezt tette tegnap a miskolci nyári egyetem egyik előadója, Kádár István, a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézetének osztályvezetője, miközben választ keresett rá, milyen életmód és művelődési értékeket hordoznak magukban a szocialista brigádok.

Mindenekelőtt figyelembe kell venni azt a történelmi helyzetet — nevezetesen az ellenforradalom utáni konszolidáció időszakát —, amikor a mozgalom elindult, s kiterebélyesedett. A kor igényé és a körülményeket tükrözve akkor ilyen vállalások voltak: támogatni a párt politikáját a szocializmus építése során. A termelési vállalások nem voltak olyan konkrétak mint ma, vállalták általában a szocializmus építésének meggyorsítását, ennek érdekében vállalták a tanulást, művelődést. Szerepelt a Szovjetunióval való barátság elmélyítése, az, hogy példaként tekintik a szovjet munkabrigádok tevékenységét. A hazafias és internacionalista szemlélet egy- a’ánt tükröződött korabeli vállalásokból. Ma is ezek a ’egfontosabb értékek, amelyek a ’-rigádmozgalomban érvényesülnek.

Kádár István véleménye szerint sokkal hasznosabb és jobban szolgálja az előrehaladást, ha a szocialista bri- gácimozgalomban fellelhető művelődési értékek vizsgálatánál az eredményekből indulunk ki. A hibákat észrevenni, s összegyűjteni köny- nyebb, hiszen azok rendszerint múltbeli, ismert rossz beidegződéseket tartalmaznak. Az új csíráit felismerni a nehezebb, de végső soron ez a hálásabb feladat.

Lehet-e valamilyen életmód, műveltségi modellt felállítani, s abban összegyűjteni az értékeket? Lehetnek-e ideálok, amelyeket szembesítünk a gyakorlattal?

Az alapvető ideál a szocialista társadalom, s ennek tökéletesítése. Tehát kellenek az ideálok, de azok eléréséhez a valóság szépítése nélkül, reálisan kell haladnunk. A szocialista brigádmozgalomban olyan éri-'kek gyűltek össze, amelyek alkalmasak a fejlett szocialista társadalom kibontakoztatásához.

Az előadó részletesen fejtegette, hogy amikor a brigádmozgalom értékeit keressük, figyelembe kell venni, hogy az rétegződik is. Vannak olyan szocialista brigádok, amelyekben magasan képzett munkások vannak, s vannak olyanok is, akik még ■.alacsonyabb szinten állnak. Vannak régi és új brigádok. Ezt nemcsak a brigádban töltött idő határozza meg, hiszen gyakran előfordul, hogy a termelési struktúra változásával 'elbomlanak brigádok. s új szempontok szerint újak alakulnak. Az értékteremtés és értékmegőrzés szempontjából ezek nem elhanyagolható tényezők. Nem mindegv tehát, hogy melyik brigád tevékenységéből vonnak le következtetéseket.

Milyen szerepe van — és

kellene, hogy legyen a szokásjognak?

Azt kellene elérni — s azért ez helyenként már szerintünk fellelhető —, hogy olyan magatartási és művelődési normák alakuljanak ki a szocialista brigádokban, amelyek bizonyos dolgokat hallgatólagosan is kötelezővé tesznek a brigádtag számára. Ilyen például a nyolc általános elvégzése, arra való ösztönzés, vagy akár az olyan belső demoxratikus légkör kialakítása, amely kisugározhat az egész munkahelyre.

Jelenleg hazánkban a szo- ialista brigádmozgalom élő és eleven a mezőgazdaságban is. Éppen ezért igen hasznos é" értékes volt az az előadás, amelyet dr. Námelh Pál, a TESZÖV titkára tartott: A szocialista brigádmozgalom kialakulása és eredményei a ,.ezőgazdasági termelőszövetkezetben — címmel. Ma 91 termelőszövetkezetünkben 502 szocialista brigád működik. Az előadás fő értéke elsősorban abban volt, hogy ráirányította a figyelmet ezekre a brigádokra, felsorakoztatta a megoldásra váró feladatoka*. A falusi életformával, életmóddal általában szívesen foglalkoznak a szociológusok. de e termelőszövetkezetekben dolgozó szocialista brigádokról keveset hallunk. Pedig, falun is ugyanúgy jellemző az életmód kialakulására a termelés, a munkahely —, ha az termelőszövetkezet is — mint városon a nagyüzem.

A miskolci nyári egyetem ma szekcióüléseken folytatja munkáját.

Adamovics Ilona