Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-29 / 177. szám
~ 1978. július 29.* szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Jói sikerült fél év után a Szezon hűtőházban Nagyszerű évet zárt tavaly a Magyar Hűtőipar Miskolci Gyára és úgy tűnik, az idén sem lesz másképp. Pedig az időjárásról nem sok jót lehet elmondani. késett a tavasz, késett a gyümölcsérések ideje. Nem is keveset, némely gyümölcs három hetet is. Emiatt késtek aztán az exportszállítások, elmaradtak az időarányos terv teljesítésével. Június végéig mindössze 10 vagon mirelit árut juttatott el a gyár a külföldi megrendelőknek. A lemaradást pótolni kell. Most érkezett el ennek az ideje. Az exportra szánt 427 vagon terméket csak akként lehet az év végéig elszállítani, ha hetente 20—25 kamiont indítanak útnak. A gyümölcsérés késése ellenére jól kihasználták az első fél évet. Legyártották azt a burgonyakrokett, illetve gombócmennyiséget, amelyet eredetileg későbbre terveztek. Szilvás gombócból, szilvalekváros gombócból és burgonyakrokettből 95 vagonnyit készítettek, ennyi szerepelt a terveikben. Ám, többlettermelés várható, mert a negyedik negyedévben még gyártják e közkedvelt élelmiszereket. Az első lel év során 14 százalékkal teljesítették túl a mennyiségi tervet és 8 százalékkal a termelési értéktervet. Mirelit ái'ukból jó volt az ellátás az első fél évben a kiskereskedelemben is. A hütőipar a kiskereskedelmi forgalom évi 8—10 százalékos növelését irányozza elő. A miskolci gyár az első hat hónapban negyven százalékkal több konyhakész és lelkész mirelit árut juttatott az élelmiszerboltokba és vendéglátóhelyekre. Ez 170 vagon árut jelent. Nem volt egyszerű biztosítani ezt a nagy mennyiséget, hiszen a miskolci gyár jelenleg még kevés raktározó térrel rendelkezik. Ennek ellenére hosszabb ideig tartalékolták a szükséges mennyiséget. Hosszabb ideig, mivel jó előre beszerezték a társgyáraktól a . különféle zöldárut. Csakis a korai beszerzésekkel lehet garantálni a folyamatos ellátást, A miskolci gyár csomagolóüzeme is sokat tett a jó ellátás érdekében, körülbelül kétszer any- nvi kistételű babot, borsót csomagoltak az üzem dolgozói. Bővült időközben a szállítókapacitás is. új hűtőkocsikat vásároltak és a Volán is három speciális járművel segíti az elosztást. A miskolci gyár naponta szállít a nagyobb, a megfelelő hűtőpulttal rendelkező boltokba. valamint heti két-három járatot indít az ellátási terület távolabbi településeire, így Hatvanba, Gyöngyösre. Salgótarjánba, illetőleg több hevesi, nógrádi községbe. Ebben az évben sokat, javult az ellátás; az úgynevezett fehér foltokra is szállítanak mirelit árut. Ehhez a helyi áfészek adtak segítséget azzal, hogy hűtőpultokat vásároltak boltjaik számára. A hűtőházban jelenleg gyümölcsöt és zöldbabot tartósítanak. A gyár dolgozói közül sokan vállalnak szombati. vasárnapi munkát is. A főszezonnal járó izgalmakat csak fokozza, hogy megkezdődött a próbaüzem az új, 1000 vagonos hűtőház első ha'ójában. Ha a főpróba sikerül néhány nap múlva megkezdik e kamra íeltölté- sét, 1- S.v. A szociális tervek teljesítéséről Ismeretes, hogy tavaly a vállalatoknak szociális terveket kellett készíteni. Az új szabályozás hatására növekedtek a jóléti és kulturális alapok. A tervcélokat helyesen határozták meg. Javult a munkahelyek szociális ellátása, különösen az építőknél. Minőségi változást hozott a hordozható faházak, konténerek alkalmazása a BÁEV- nél. Egyes területeken alacsony a ráfordítás lakásépítés, gyermekintézmények létrehozása vonatkozásában. Ezen a téren ugyan a vállalatok nagy erőfeszítéseket tesznek. Az elért eredmények mellett azonban sok a tennivaló. Segítség ÉaírészGlátásálioz A nehéz időjárási körülmények között folyó aratási munkák elősegítése érdekében az AUTÖKER Vállalat alkatrészellátási ügyeletet szervezett a mezőgazdasági üzemekben szállítást végző IFA tehergépkocsik hibaelhárításának meggyorsítása céljából. A mezőgazdasági üzemek részére az aratás során meghibásodott IFA-gépkocsik ellátásához az ügyeleti szolgálatot megyénkben és a szomszédos megyékben az alábbi AUTÖKER-tiókok tartják fenn: Miskolc, telefon; 35-981: Budapest. telefon: 337-341; Kecskemét, telefon: 12-689. A kijelölt fiókok a rendelkezésre álló készletből biztosítják a hiba elhárításához szükséges alkatrészt. Készlethiány esetén az igényt jelzik a központi diszpécser- szolgálatnak, amely megvizsgálja a kielégítés egyéb lehetőségét. A teljesítés helyéről, illetve a rendelés kielégíthetőségéről a mezőgazdasági üzemek telex, vagy távirati értesítést kapnak. A központi diszpécser- szolgálat által diszponált alkatrészt az értékesítésben megjelölt forgalmazó a megrendelő értesítésétől számított 48 óráig tartalékolja, ezért kérjük annak ezen időn belüli átvételét. A 48 óra elteltével a tartalékolt alkatrészt az AUTÖKER szükség szerint más mezőgazda- sági üzem részére értékesíti. Az alkatrész-megrendelésnél kérjük feltüntetni az aratás során meghibásodott gépkocsik forgalmi rendszámát. Az aratási munkákra való tekintettel a KPM Autóíel- ügyelet, illetve annak területileg illetékes szervei az 1978. augusztus 31-ig esedékes műszaki felülvizsgálatokra külön kérésre halasztást adnak a forgalmi engedélyek érvényességi idejének meghosszabbítására vonatkozó igazolás kiadásával. KPM Autóközlekedési főosztálya MÉM Műszaki főosztály Autó- cs Alkatrész- kereskedelmi Vállalat Mikrohullámú tv-lánc az olimpiára A Finommechanikai Vállalat is részt vesz az 1980-as olimpia előkészületeiben. A budapesti törzsgyár készíti a Szovjetuniónak azt a mikrohullámú láncot, amely egyidőben bél televíziós adást, adásonként négy kísérőhangot és ezernyolcszáz telefonbeszélgetést biztosít a sporteseményeket közvetítő újságíróknak. Képünkön: A televíziós modulátor cs demodulator mérése. A képen: Kosa György és Tímár László. Miért választjuk a drágábbat? 1 niarhahizialás rijelei Nem hiszem, hogy lenne még egy olyan ágazat, ahol nagyobbat „vétkeznénk” az ésszerűség ellen, mint a marhahizlalásnál. Evek óta. következetesen. Elöljáróban: mivel országos gondról van szó. idézhetem egy Zala megyei felmérés eredményeit, ahol az Ottani TESZÖV munkatársai, a gazdaságok eredményeit vizsgálva megállapították, hogy üzemeik túlnyomó többségében a marhahiz- lalás nem hoz jövedelmet, vagy éppenséggel ráfizetéses. Nos, megyénkben a helyzet ugyanez, ha nem rosz- szabb. Egyelőre még nem készült el teljesen az a felmérés, amely üzemeink abrak- felhasználását kimutatná, de egy pár adat tükrében a hizlalás gondjainak okait már tisztázni leliet. A mezőgazdaságnak nincs még egy olyan területe, ahol szélesebb szakadék választaná el a kísérletekre alapozott elméletet, a gyakorlat mindennapi munkájától, mint itt. Bizonyításként két adatot. Akkor nem pocsékolnánk az abrakot, ha egy kiló húst legfeljebb hat kiló abrakból állítanánk elő. A leninvárosi termelőszövetkezetben erre fel alig több mint fél kiló húst. majd’ kilenc és fél kilogramm abrakból állítanak elő. Hogy miért? Erre a kérdésre. nemcsak Leninváros- ban, hanem abban a 27 termelőszövetkezetünkben is kereshetnénk a feleletet, ahol az állatok napi húsgyarapodása nem éri el a 800 grammot. Nem titok, hogy a szarvasmarha-ágazat az utóbbi tíz évben üzemeink többségében nagyon alacsony szinten termelt, s ebből adódóan ráfizetéses volt. Gazdaságaink meg se nagyon próbálták rentábilissá tenni, hanem ami elvesz a vámon bejön a réven közmondás jegyében. minden figyelmünket az árunövény-termesztésre fordították. Hiszen gyorsan, nagy jövedelmet csak onnan remélhettek. Így nem a takarmányozás lett a döntő, hanem a szemes kukorica megtermelése és értékesítése. Ez a jövedelemközpontossarí oda vezetett, hogy sokszor az állattenyésztésben kukorica helyett rostaljat, szalmát, sőt penészes takarmányt etettek, amit „papíron” abrakként számoltak el. Azt is le kell szögezni, hogy a tejértékesi- tési prémium, amely a többlettejtermelés érdekében született. furcsa helyzet elé állította üzemeinket. Röviden: ha a tejtermelést sikerül fokozni, akkor nincs olyan drága takarmány az országban, amelyet ne vásárolna meg. mert a termelés, még a költségemelkedés ellenére is jövedelmező. Az a gyanú támad sokakban. hogy ezt a túlzott tejtermelés-cent rikusságot ugyancsak megérzi a szarvas- marhatartás másik fontos ágazata, a hizlalás. Lehet, hogy a vezetői szemlélet hibája, amikor sok üzemünkben egyáltalán nem törődnek azzal: hány kilogramm abrakból állítanak elő egy kiló húst. Ezekben a gazdaságokban hiányzik a bizonylati fegyelem, sokszor csak akkor mérik le az állatot, amikor értékesítik, s így egész évben fogalmuk sincs arról, hogy naponta, hetente, havonta mennyit hízik. Hogy sok, vagy kevés takarmányt kap? Rendesen gondozzák-e? A gondozók munkáját „elfelejtik" ellenőrizni, s ennek meg van a maga „eredménye”. Minden példálózás nélkül: ha odafigyelnének a hizlalásra, két hónappal előbb tudnák átadni az állatot, s akkor egy bikán ezer forinttal nagyobb jövedelmet nyernének. Ezer férőhelyes istálló esetén egymillió forintot! Szinte nevetséges, de ehhez csak mérlegelni kellene, s akkor nem fordulna elő túletetés. tehát' abrakpazarlás, vagy a rosz- szabbik eset: az állat éhezte- tése. Sajnos, üzemeink egy része rossz úton jár. Kísérleti intézeteink, tudományos kutatóink nemegyszer felhívták a figyelmet, hogy a szarvas- marha tömegtakarmányt igénylő állat. Volt idő. amikor csak fiivön élt. legelőn hízott. És napjainkban sem más a helyzet, sőt úgy is mondhatom, hogy a hizlalás gazdaságosságának kulcsa, alfája és ómegája a lömegta- karmány-termesztés és a -hasznosítás helyzete. Nem az abraké! A kukorica teljes növényként betakarítva 50 százalékkal több energiát ad, mint szemes terménynek. Üzemeink többségének vezetői ezt a iényt tudják, ismerik. de nem akarják (vagy nem tudják?) a hagyományt megmásítani. Nem sorolhattunk fel minden okot. amely azt a bizonyos szakadékot, amely az elmélet és a gyakorlat között van. szelessé teszi. De. amit igyekeztem leírni, remélem bizonyítja azt. hogy a drágát választjuk. Tehát önmagunkat sújtjuk, a gazdasáxtaian marhahizlalással. S mivel a népgazdaságnak sem közömbös. hogy abrakból mennyit használunk fel hiszen nincs is elegendő belőle, ló lenne, ha üzemeink vezetői salát gazdaságukra vonatkoztatva is eldöntették, hogy mi az olcsóbb. — kármán —• I ■ i Sokáig váratott magára, de végre be- ] köszöntött a nyár... Most talán, ha i késve is, megjött. Talán időben, hogy ] meghozza az. aratás sikerét és idejében i azoknak is, akik mostanában készülnek ' üdülni. A jó idő átalakítja, megvóltoz- ! tatja szokásainkat is. Ez a változás le- < mérhető a javító-szolgáltató vállalatok , munkájában is. J A világbajnokság ideje alatt televí- i zióból kellett, legtöbbet javítani, még 1 emlékezhetünk rá, hogy ügyeletet is tar- ! toltak. A napokban a XI. Világifjúsagi i Találkozó hozhat megélénkülést, de... í Mostanában legkeresettebb szolgáltatás 1 mégis a. főzőlapok, a bojlerek, a villany- ! tűzhelyek és főként a hűtőgépek javítá- i sa — mondta Peiró János, a GELKA ! műszaki vezetője. J Egyszóval azon fogyasztási cikkek ja- i vitása iránt nőtt az igény, amelyekre ' most nagyobb szükség van ... a családi, ! a vállalati, a szakszervezeti üdülőkben i »pvaränt. Ezekből a fogyasztási cikkek- I bői persze mind több van, és egyre kor- i szerűbbek és ezzel párhuzamosan fej- J lödnek a javítási módszerek is. J A Bosch-hütőgépek „jobbítását” pél- • dáu] már az aggregát megbontásával vég- | zik el. Ennek során kiderítik a valódi i hibát és csak a hibás részegységet cse- | rétik, nem pedig mint korábban az ■ egész aggregétől. Ez a módszer, mivel nem egyszerűsödik le. csupán mechanikus mozdulatokra és nagyobb szakértelmet igényel, egy betanított munkás szakmai Szintjénél, jobban leköti a dolgozókat. Érthető, hiszen egyrészt csökkenti a munka monotonitását, egyhangúságát, másrészt pedig növeli a szakemberek alkotó kedvét, aktivitását. Nem elég persze, az ügyes szakmunkáskezek sokasága, megfelelő anyagi feltételek. színvonalas eszközellátás is szükséges. az újszerű technológiához. A beszerzett töltőberendezések segítségével a hűtőrendszert vákuumozzák, szá- : rítiák, majd a hűtőközegként is szolgáló freongázzal öblítik at azért, hogy a legcsekélyebb páramennyiség se maradjon a rendszerben, ami eldugulást és így meghibásodást okozna. Az új javítási technológia viszont o javítási költségek — tegyük hozzá helytelen — átlagolásában is változást okoz. A korábbi, a hagyományos aggregátorok cseréje egységesen 4—500 forintba került, függetlenül attól, hogy mi volt a meghibásodás forrása. Az új módszer- rel viszont már differenciálni is lehet, hisz a különböző részegységek ára más és más. Az elromlott hűtőgépek megreparálásá- nak ideje, az ú.i módszerrel sem lesz hosszabb a korábbinál, azaz egy hétnél. A Bosch-tipusú hűtőgépek megbontásos javítását a GELKA megyei szervizeiben 1977. májusától végzik. 1979— ' 1980-tól a régebbi típusú hűtőgépeket így javítják majd. A módszer gyors elterjedésének pillanatnyilag az eszközellátás alacsony szintje az akadálya. Egy-egy töltőberendezés 40 ezer forintba kerül, és vagy 16 darab kellene a megye jó ellátásához. Ehhez a költséghez jönne még a szükséges íorrasztóberendezések és palackok ára is. Első tekintetre ez a pénz nem látszik túl jelentős' összegnek, csak akkor, ha arra gondolufik, hogy a GEL- KA-nak más készülékeket is kell javítani. amelyeknek szintén jelentős az eszközigénye. Egy-egy színes televízió iavftó-rhéröpult például egymillió forintba kerül. A szervezéssel mindig találkozunk, de csak akkor „vesszük” észre, ha a dolgok. a termelés, az ügyintézés nem mennek úgy. ahogy szeretnénk. Pedig ide kívánkozik az a mód is. ahogy a GELKA megyei szervezete teríti, illetve begyűjti javításra a hűtőgéneket. A „megigazított'' készülékeket ütemesen szállítja a túrakocsi és visszafelé begyűjti az elromlott. hibás készülékeket. Nincs tehát üres fuvar. Ennek ellenére még így is elégedetlenek az eredménnyel. Ezért is törekszenek arra. hogy a távolabbi településeken is megfelelő javítóbázisokat alakítsanak ki. Csak így képzelhető el. hogy meghatározott sugai'ú körön belül a szállítási távolságok megközelítsék az optimálist. Budiért Miklós IS GELKfi-hoz is tezill a m
