Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-18 / 167. szám
.-H 1978. július 18kcdcf ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A z év első leiében módosított kollektív szerződések számos olyan új vonást tartalmaznak, amelyek Nyári gáztároló Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt kardoskúti gázüzemében százötvenmillió forintos beruházási költséggel új kompresszorállomás épült. A berendezésnek az a feladata, hogy a nyári hónapokban termelt földgáz egy részét visszasajtolja a föld alatti tárolóba. Az így „megtakarított” földgázkészletet a téli hónapokban használják fel. A képen: a kompresszorállomás. Tizenötmilliós rekonstrukció Évi hatezer darab sertés jól tükrözik a valóban kollektív gondolkodást, a vállalati, üzemi demokratizmus fejlődését. S tükrözik azt is: a gazdasági, társadalmi vezető szervek, a munkások, a dolgozók sokasága megértette, hogyan, milyen módon és szakterületeken kell erősíteni, többel nyújtani, további gazdasági fejlődésünkhöz, jobb anyagi boldogulásunkhoz. Átfogóan ezt állapíthatta meg a Szakszervezetek Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei Tanácsa néhány nappal ezelőtt, amikor elemez' ; és vitatta a kollektív szerződések elmúlt évi végrehajtását és az idei módosításokat összegző jelentést. A valóban széles körű beleszólást, sok hasznos ‘véleményt tükröző és tartalmazó szerződések jó végrehajtása fontos, elengedhetetlen feladat. Hiszen ha egy-egy, a dolgozók által javasolt, s elfogadott módosítás nem valósul meg, az véredeményé- ten talán több is, mint törvénysértés. A területi bizottságok, megyebizottságok jelzései, a különböző gyűléseken, fórumokon szerzett személyes tapasztalatok és a vállalatok által készített ösz- szegzések feltétlenül arra engednek következtetni, hogy Borsod üzemeiben nem volt különösebb baj a kollektív szerződések érvényesítésével. Az általánosítható pozitív tapasztalatok között érdemes megemlíteni, hogy: az elmúlt év során a fizikai dolgozók bérszínvonala nagyobb mértékben növekedett, mint a műszaki állományba soroltaké — a vállalatok meghatározó többségénél —, nem jelent tehát gondot az OSZB előírásainak teljesítése. Bizonyos előrelépés tapasztalható az ösztönzőrendszerek fejlesztésében, kialakításában. Több üzemnél vezették be az idö- és teljesítménybér kombinációját, amely a tap* sztalatok szerint jól ösztönzött a termelékenyebb munkára és lényegesen nagyobb teret kapott 1977-ben és az idei év eddig eltelt időszakában is a minőségi munka megbecsülése, az erre ösztönző intézkedések alkalmazása is. Az elmúlt évek kollektív szerződéseiben — így az 1977. éviben is — jelentős helyet foglaltak el az olyan javaslatok, amelyek az elég jelentős szakmunkáshiány pótlását, a szakmunkásnevelés gyorsítását célozták, szolgálták. Sajnos, ezeket a célokat, s ezzel párhuzamosan a nehéz fizikai munkát igénylő munkahelyek betöllését nem sikerült elérni, biztosítani, a terveknek megfelelően. Bár lényegesen nőtt a törzsgárdatag- ság — s ez jó jel — nem csökkent azok száma, akik kiléptek egy-egy adott vállalattól. Tehát a fluktuáció továbbra is jelentős gond egyes területeken. Ez is hozzájárult alihoz. hogy néhány helyen az elképzelésekkel, ren deletekkel, kollektív szerződéssel ellentétben tovább emelkedett a túlórák száma. Ez történt a MÁV-nál, az építőiparban. különösen a kiemelt beruházások munkahelyein. A MÁV területén a túlóranövekedés mellett még 12 ezer 129 nap szabadság pénz- beni „kiváltására” is sor került. Sokszor hallunk ellentétes — elmarasztaló, vagy dicsérő véleményeket egy-egy szociális, bér-, vagy nyereségrészesedési jellegű intézkedésről, tényről. Végeredményében arról, hogy: amíg az egyik vállalatnál ez is. az is jó megfelel mind a törvényeknek, rendeleteknek, mind az ezeket helyi sajátosságokkal, a dolgozók javaslataival bevitelt kollektív szerződéseknek, addig másutt az intézkedések mar nem olyan egyértelműek, sőt! Egy dolog bizonyos, hogy napjainkban — s ezt egyhamar felszámolni nem lehet — nem azonosak a vállalatok, üzemek lehetőségei. Ezt kiküszöbölni lehetetlen. Az is tény azonban — s ezen lehet, kell változtatni! —. hogy az egyes vállalatok, bár ez csak ra jtuk múlik, nem alakítják' ki egyformán jól az ösztönző rendszert, nem, fordítanak megfelelő gondot például arra, hogy az R alap terhére kifizetett jutalom és prémium összege jobban megfeleljen a lehetőségeknek, kívánalmaknak. Ezen a területen jelentős .volt a megyében az elmúlt év során is a szóródás. A részesedés évközi fel- használásának aránya íl—51 százalék között változott. Ez azzal jár azután, hogy ha egyik helyen pénzt adnak, — ennek híre gyorsan jár. — A másik vállalatnál viszont az év végére koncentrálnak, de ez az emberek tudatában zavart kelt, mert nem az egész évi juttatást, hanem a gyakoriságot tartják szem előtt. Volt — s van — azután különbség egy másik, a közvéleményt általában mindig és széles körben foglalkoztató területen; a gyes-en levő, onnan munkába visszatérő nők béremelésének terén is. Néhány helyen sajnos, az elmúlt év során sem alkalmazták a visszatéréskor a bérfejlesztést. Mindezek a hiányosságok, mint feltétlenül javítandó, pótlandó feladatok jól jelen vannak az év első felében módosított kollektív szerződésekben. Külön érdemes szólni — mert sok vállalatot érintően követendő példa kellene legyen — túrói, hogy az üzemek gazdasági és társadalmi vezetése egyre kézzelfoghatóbban honorálja a tanulást, a szakmai továbbképzést. Számos kollektív szerződésben olvasható, hogy aki szakmájában tovább képezi magát, vagy szakmái szerez, egyszeri több ezer forintos juttatásban és azonnali bérfejlesztésben részesül. Szólni kell a bértömeg-gazdálkodás bevezetéséről és a törzsgárdaszabályzat „tisztításáról”, fejlesztéséről is. Mindkét területtel több kollektív szerződés foglalkozik módosító részében. A bértömeg-gazdálkodást előnyeit országosan és megyeileg is immár számos példa bizonyítja. Érthető, hogy egyre több helyen kívánják, tervezik annak bevezetését. A törzsgárda megbecsülése, elismerése ugyancsak állandóan napirenden levő téma üzemeknél, vállalatoknál, egész közvéleményünkben. Több vállalat szigorította a törzsgórdasza- bályzatot. Megyei szinten egységesebb az anyagi ösztönzés módja és mértéke. Egyre inkább előtérbe kerül, hogy egyszeri, jelentősebb anyagi juttatás fejezi ki a törzsgár- dalagok munkájának, hűségének, példamutatásának elismerését. Ez évben is általános az a kilétei, az a módosítás a szabályzatban, a szerződésekben. hogy a fizikai dolgozók bérfejlesztése magasabb a más kategóriákhoz viszonyítva. A z összegzés, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kollektív szerződés vitatása alapos es gyümölcsöző volt. Az új javaslatoknak mintegy 10 szólókat építették be a vállalatok az 197JJ. évi módosított szerződésbe. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa megállapította: a módosított kollektív szerződések fokozottabb mértékben felelnek meg a szabályozó rendszer követelményeinek. A dolgozók egyre inkább magukénak érzik a kollektív szerződésben rögzített szabályokat. Jó ezt konstatálni, s jó, hogy ez egyre inkább a gyakorlat valósága. Barcsa S, Megyénk termelőszövetkezeteiben az idén is csökkent a sertések száma. Ha ez így megy tovább, év végére a tavalyi évhez viszonyítva 10 százalékos visszaesés várható. Szerencsére nem a csökkenés jellemző minden gazdaságra. A nemesbikki Nógrádi Sándor Termelőszövetkezetnek fennállása óta fő profilja a sertéstenyésztés. Régi telepük már nem felelt meg a korszerű követelményeknek és az elmúlt év őszén hozzáfogtak egy 15 millió forintos rekonstrukcióhoz. Korábban 300 kocaférőhelyük volt. és a 4000 darabra tervezett hízó-kibocsátásból a rossz körülmények miatt, gyakran csak 2500—3000 darab értékesítését tudták megvalósítani. Most 350 kocaférőhellyel rendelkeznek és évi 6000 darab sertést fognak értékesíteni. A terveket a fejlesztéshez az ISV — az Iparszerű Sertéstartó Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozása szolgáltatta. Nem elég azonban annyi, hogy korszerű körülmények közé kerülnek az állatok. A jó eredményekhez olyan sertésfajtákat kell tenyészteni, amely biztosítja a gazdaságos hústermelést. A gazdaság Hungahib hibridsertés-fajtát vásárolt, s remélik, hogy ezek „hozzák” a tervet. Ameny- nyivel csökkent a fizikai munka, legalább olyan mértékben követel a telep nagyobb szaktudást, az ott dolgozóktól. Valamikor hallani sem lehetett arról, hogy sertéstelepen villanyszerelő, lakatos, vízvezeték-szerelő dolgozik. Ma már ezek a szakemberek is éppúgy hozzátartoznak a telephez, akár a gondozók. Ugyanis a fűtést, a szellőzést automatizált gépi berendezés biztosítja, ezek kezeléséhez, karbantartásához szükség van a szaktudásukra. Üzemel már a 48 férőhe- ■ lyes fiaztató, s még ez év végén átadnak újabb 24 férőhelyet. A korszerű telepen lehetővé válik az állategészségügyi követelmények betartása. A fűtés, szellőzés lehetővé teszi az optimális hőmérséklet biztosítását. Megoldódott a kocák egyedi etetése. s könnyebb az állatok gondozása is. A fertőzési veszély minimális. Jelentősen csökkent a hizlalási időszak. Az állatok 35—40 kilogramm súlyig, vagyis 3 hónapos korig vannak a malacnevelőben. Innen kerülnek a hizlalóba. A tervek szerint 4 hónap alatt érik el a süldők a 100— 110 kilogramm súlyt. A higiénikus telepen az elletéstől a hízó átadásáig mindössze 7 hónapra van szükség. Ehhez eddig 9—10 hónap kellett! Ez a tsz-nek jelentős pénzbevételi többletet jelent. Rövidül a hizlalási idő, s ezáltal jobb lesz a hús minősége is. Kevesebb fehérárut tartalmaz. Nem mindegy ugyanis, hogy a korábbi III— IV. osztályúval szemben I— II. osztályúként veszik majd át. Korszerű tartás, korszerű fajta, jobb minőség — ez jellemzi a korszerűsített nerves bik ki telepet. A iíg idáig eljutottak az építkezéssel, nem kis gond nehezedett a vezetés vállára. A folyamatosan átalakítandó épületekből kikerülő állományt hónapokig zsúfolniuk kellett, és ez a folyamat a telep teljes elkészültéig — előreláthatólag az év végéig — eltart. Mivel azonban a teljesítménnyel sem akartak elmaradni, vállalták az állomány folyamatos „költöztetését”. Így természetesen a gondozóknak is nehezebb a munkája, a kisebb területen több sertéssel kell foglalkozniuk. A 890 férőhelyes malac- nevelőben mindössze 2 százalékos az elhullás, ami igen jó arány, (rforábban 8—10 százalék volt, tehát itt „veszett el” a malac.) Ezt a jelentős javulást egyértelműen a modern állattartásra való áttéréssel érték el. Az új telep lehetővé tette, teszi a korszerű munkarend kialakítását is. Ezelőtt az év minden napján dolgoznia kellett a gondozónak. Ma a tizenegy dolgozónak minden héten van egy-egy szabad napja. Persze a szövetkezet vezetősége nemcsak ad. hanem vár is lőlük, s még többet, mint eddig. Az új tartási eljárás magasabb szakmai ismereteket követel. Ősztől, néhány környező gazdaság összefogásával szakmunkás- tanfolyamot indítanak, amelyen valamennyi gondozójuk részt vesz majd. A megyében ez az első szövetkezet. ahol ilyen technológiával üzemel a sertéstelep. Az évi 6000 darab hízó kibocsátása a beruházás teljes elkészülte után a jövő évtől várható. , Csanálossi BcU Szirmabesenyő, Bükkalja Tsz flz időjárás és az idegek karca Az elmúlt héten a szirma- besenyöi Bükkalja Tsz irodájának ablakából bosszúsan figyeltük a vigasztalanul hulló égi áldást. Nem csoda liát. hogy Papp Gyula elnök mondandója közé kesernyés humor is vegyült. — Földrengésen kívül minden bajunk volt már... így csak akkor fogalmaz a mezőgazdász, ha az időjárás és ember viszonyára a harc, a küzdelem a legtalálóbb kifejezés' amikor ez a hosszantartó, idegeket tépő harc olykor-olykor már szinte reménytelen. egyoldalú küzdelemnek látszik. — Csak azt nem tudom, mikor végeztük el a tavaszi munkákat? — kérdezte hitetlenkedve önmagától. — Hiszen április 5-e óta szinte mindig esett... * Sajnos, az időjárási adatok az elnök állítását igazolják. Ez ideig lehullott ezen a vidéken az egész évi átlagos csapadékmennyiség, csaknem 600 milliméter. — Többlet ráfordítások, költségek, megkésett, megismételt vetések, nehezen érő. földönfekvő, egyre gyo- ruosodó gabonatáblák ... A képlet ez. Eddig 4,5 millióra tehető az a kár, amit a Bükkalja Tsz-re mért a mostoha időjárás. Az aratnivaló 60 százaléka kuszáit, dűlt. — Ez a sok eső már semmire sem jo. A kultúrnövényeknél lassúbb a fejlődés, mint a gyomoknál. A május végén vetett kukorica fejlődésben nem marad el az április elején vetettektől... De kihat ez az idő a beruházásaink ütemére is ... A gépkocsikkal nem tudunk az erdőre menni, pedig a TÜZÉP mór ránk telefonált: szállítsuk a leszerződött tűzifát... nyári szállásokon helyenként combig érő sárban jár a jószág... Ez az időjárás szakmai teher, s a gondokat mi szakvezetők hazavisszük a magánéletbe is. Kötélidegzet kell most, hiszen ez idáig bármit is terveztünk el, az időjárás mindig áthúzta. Tény, ez az állapot a tagságra is nyomasztóan hat, ők is látják a károkat, és nem is keresnek úgy, mint máskor. * A legsürgetőbb probléma Szirma besenyőn is az aratás. Illetve ennek késése. 844 hektár búza, 111 hektár őszi árpa, 301 hektár olajlen, valamint mák és fény mag várja ezekben a hetekben a betakarítást. Összesen 1367 hektár terület. Az aratást 12 napra tervezték. Az egy Claas Domi- nótor és a 8 SZK—5-<ps kombájn erre képes is lenne. Mondom: lenne. De néni húzódik-e el ez a 12 nap egy teljes hónapra? Az idei időjárástól ez nem lenne meglepetés. — Más években ilyenkor már arattunk. Most minimum két hét az elcsúszás. Éppen ezért szerződést kötöttünk a püspökladányi Zöld Mező Tsz-szel. Amíg nálunk zöld a gabona, addig kombájnjaink az ö gazdaságukban aratnak. Később visszakapjuk ezt a segítséget... Persze, mihelyst lehet, mi is megkezdjük a betakarítást. Nem várhatunk optimális időre. Ezt a várakozás okozta feszültséget az ember nem bírja sokáig. Van nagy teljesítményű B—15-ös szárítónk, úgyhogy nem félünk a magas nedvességtartalomtól. S a termés? Hám az időjárás szeszélye itt sem tagadható le. A gazdaság felső északnyugati részének soványabb földjei ígérik idén a szebb, gazdagabb termést. Az alsó részek zsírosabb földjein gyomosabb, dőltebb a kalász. — Átlagosan 36—38 mázsás termesre számítunk. A tervünk is ennyi volt. Bízunk benne, hogy ez a termés megmarad. Sajnos, növekedni már nem fog ... Az AGROKÉR kedvezményes kombájnvásárlási akciója keretében a Bükk- alja Tsz is vásárolt két SZK— 5-ös kombájnt. — Idén feltétlenül szükség van a gépi kapacitás növelésére. Persze az időjárás mellett elsősorban az emberi helytálláson múlik, hogy végül is mi kerül a magtárba. Ha valamikoK akkor most nagy súlyt kell helyeznünk az anyagi ösztönzésre... * S mit igei', mutat a többi kultúra? Egy növény van mindössze, amire egyöntetűen kedvezően hatott a lehullott rengeteg csapadék, ez pedig a len. — A lenre van egyedül jó világ! Olyan termésünk lesz, hogy csak na! — s itt végre ielderül Papp Gyula arca. A napraforgó (összesen 369 hektár) 50 százaléka szép, ígéri a 15 mázsát hektáronként. 25 százaléka közepes, míg a többi vagy beérik, vagy nem. A kukoricáért már most aggódnak Szirmabesenyőn. — A növény fejlődésében kéthetes elmaradás van. Ennek ellenére a kukorica üzemi rekordtermést ígér. Amiért mégis aggódunk? Tavaly már szeptember közepén befutott a fagy. Mit tudunk csinálni. ha idén is hasonlóképpen lesz? Fuccsba megy minden ... Mit mondhatunk erre? Az ősi tapasztalás azt hirdeti: ha az arató pihen, a kukorica csövei, vagyis gazdag tengeritermés várható. Ha ez igaz — s miért ne lenne az? — akkor... Szóval, idén eddig csak pihentek az aratók. Mindemellett az év második lele sem ígérkezik könv- nyebbnek. S bár Szirmabese- nyön (de máshol is) titkon jobb napokat várnak, jó tudják: csak a reményre nem építhetnek. Ez az esztendő mindenképpen az időjárás és az idegek harca volt és lesz! Ezért hat emberek kellenek hozzá, mégpedig a javából valók. Kötélidegzetűek, vas- akaratúak, olyanok, akik lehetetlent nem ismernek. Az év végi számvetés sikere azon is múlik: Szirmabesenyőn hányán voltak ilyenek. (hajdú) Lézer—radar A prágai műszaki egyetem szakemberei olyan új különleges pontosságú műszert fejlesztettek ki. amely tíz centiméternyi pontossággal képes meghatározni a Föld körül keringő mesterséges holdaknak vagy rakétáknak a földfelszíntől való távolságát. Az új műszer a lézerrel működő radarok másom’' nemzedékét, képviseli. Az eddig csehszlovák, lengyel magyar és szov,'.°* együttműködés '-ereiében gyártott hasonló berendezőid. 50 centimétere« tűréssel működtek. Az új. az eddigieknél pontosabb lézer—radart kemény próbáknak vetik aiÁ Sáréi# anyagi ösztönzés, nagyobb «becsüs a izsgarÉÉ
