Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-02 / 154. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1978. július 2., vasárnap Félidei elizeles az öléves tervre! ban is jelentős mértékben fi biztonságot a leszerelésben keressük Az ENSZ rendkívüli ülésszakának záródokumentuma (Folytatás az 1. oldalról). mint a hazai termékek vá­lasztéka is. A fejlődés elle­nére mégis gyakran adódnak választéki és minőségi prob­lémák. Vegyesiparcikkekböl az el­múlt két és fél év során egé­szében folyamatos és ki­egyensúlyozott- volt az áruel­látás, kivéve bizonyos vas- kohászati termékeket és az építőanyagok egy szőkébb csoportját. Nagymértékben emelkedett a fogyasztói ér­deklődés a tartós fogyasztá­si cikkek iránt. Ezt illuszt­rálja, hogy ma már több mint 700 ezer személygépko­csi van forgalomban, s hogy ezer főre 246 mosógép, 254 hűtőszekrény, 240 televízió jut. Az árukínálat színvonalá­nak emelése mellett kiemel­kedő szerepe van a vásárlá­si körülmények javításával kapcsolatos feladatoknak is. A kiskereskedelmi hálózat alapterületének bővülése az ötéves terv időszakában elő­reláthatóan megközelíti a 900 ezer négyzetmétert. A hálózat azonban ma még nem mindenütt és nem azokban a szakmákban bővül, ahol er­re a legnagyobb szükség len­ne. Terveinkhez viszonyítva lemaradás tapasztalható pél­dául a lakásberuházásokhoz kapcsolódó kereskedelmi lé­tesítményeknél, a fővárosban a legfontosabb napi cikkeket árusító boltok, áruházak fej­lesztésében. A kereskedelmi egységek technikai-műsz ki felszereltsége e lervidőszak­A HONVÉDELMI MINISZ­TÉRIUM JELENTKEZÉSRE HÍVJA FEL mindazokat a szakmunkás fiatalokat, akik dolgozó népünk fegyveres szolgálatát önként hivatá­suknak választják és a Ma­gyar Néphadsereg tisztjei kí­vánnak lenni. Vállaliák és szilárd elhatározást éreznek, hogy eredményesen befejezik a 8 hónap időtartamú előké­szítő tanfolyamot, majd ta­nulmányaikat a katonai fő­iskolák valamely, szakkép­zettségüknek és érdeklődé­süknek is megfelelő szakán folytatiák. 4 Honvédelmi Minisztéri­um várja: — az ipari és mezőgazda- sági üzemekben dolgozó fia­talok jelentkezését, akik el­sősorban technikai jellegű (vas- és gépipar, műszeripar, híradástechnika és villamos­ság) vagy a néphadsereg igé­nyeinek megfelelő más szak- képzettséggel rendelkeznek és szakmájukban dolgoznak. Munkájukban, a magatartás­ban és a közösség érdekében végzett tevékenységben mun­kahelyükön kitűntek és a ka­tonai főiskolai felvétel egyéb követelményeinek megfelel­nek. Felvételi követelmények: — magyar állampolgárság; —- erkölcsi-politikai megbíz­hatóság; — ‘ hiintellen és feddhetetlen előélet: — hi­vatásos szolgálatra való egészségi és fizikai alkalmas­ság; — szakmunkásképesítés (legalább jó eredménnyel); — nőtlen családi állapot: — 21 évnél nem magasabb életkor. A jelentkezés a katonai fő­iskolai felvételre kiadott je­lentkezési lapon történik amelyet a Pályázók a terüle­tileg illetékes megvei hadki­egészítési és területvédelmi parancsnokság cva-nóiyügvi oszi'áivá+r.1 kaphatnak. A kitöltött jelentkezési lap­hoz mellékelni kell: — saját kezűleg írt rész­letes önéletrajzot; — erköl­csi bizonyítványt; — a vég­zettséget igazoló szakmunkás­bizonyítványt (másolatot). A jelentkezők elsősorban a katonai főiskolák azon sza­kaira Pályázhatnak, amelyek leginkább megfelelnek polgá­ri szakképzettségüknek é« ér­deklődésüknek. Egyéni elbí­rálás alánján a jelentkezők a főiskolák bármely szakára felvehetők. fejlődik: e célra a tarca 1970 óla közel 400 milLó forint állami támogatást nyújtott. ÁBRAHÁM KÁLMÁN, építésügyi és városfejlesztési miniszter: . Dinamikusan fejlődött a lakásépítés a tervidőszak el­ső feléoen. Az első két évben a tervezettnél több, összesen 187 300 új lakással gazdago­dott az ország, ami az öt év­re előirányzottnak 43 százalé­ka. E biztató kezdet és az idei munka eredményei megfelelő alapot adnak az ötéves lakás- építési program sikeres tel­jesítésére is. Az életkörülmé­nyek kedvező változását se­gítik a korszerűen felszerelt és közművesített új otthonok, amelyekből mind több a nagy lakás, s ugyanakkor céljaink szerint mindinkább csökken az egyszobás lakások száma, aránya is. A tervidőszak első éveiben ‘átlagosan az állami építőipar kivitelezői 52,8, il­letve 53,9 négyzetméter. a magánlakásépítők pedig 70.8. illetve 71 négyzetméter alap- területű lakásokat építettek. Mérséklődött a „laksűrűség” is: a 100 lakásra jutó szemé­lyek száma 293-ról 289-re csökkent. Lakásépítkezéseink nem mentesek a gondoktól sem. Az állami és a magánlakás­építés országos eredményei meghaladták ugyan a terve­zettet. de a fővárosban nem lehettünk elégedettek az épí­tés ütemével. Azok a pályázók, akiknek szülei a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Szabadság Ér­demrend, a Munkás-paraszt Hatalomért Emlékérem ki­tüntetéssel rendelkeznek; to­vábbá. akik a Magyar Parti­zán Szövetség tagjainak, a munkásmozgalom mártírjai­nak, a fegyveres erők és fegy­veres testületek hősi halot­tainak gyermekei; valamint a nemzeti gondozottak, az ar­ról szóló igazolást a felvételi bizottságnak mutassák be. Abban, hogy a jelentkező mely szakra nyer felvételt, az előkészítő tanfolyamon tanú­sított eredményei, szorgalma, valamint kérelmének figye­lembevételével történik dön­tés. A pályázók 1978. szeptem­ber 15—30. között a kijelölt katonai főiskolán felvételi beszélgetésen vesznek részt, melynek időpontjáról értesí­tést kapnak. Ide hozzák ma­gukkal a területileg illetékes Tbc-gondozóintézet által ki­adott, 3 hónapnál nem ré­gebbi mellkas röntgenernyő fényképei". A felvételi eljárás magá­ban foglalja: — az egészségi alkalmassá­gi vizsgálatot; — speciális katonai képességvizsgálatot; — a jelentkezők felkészült­ségi szintjének (általános is­kolai követelmények) teszt és beszélgetés útján történő el­lenőrzését. A felvételre kerülő fiatalok részére a katonai főiskolai előkészítő tanfolyam kezdete: 1978. november 15. Helye: Kilián György Re­pülő Műszaki Főiskola (Szol­nok). A polgári fiatalok behívás­ra kerülnek. A tanfolyamon eltöltött idő beszámít a sor­katonai szolgálat időtartamá­ba. A tanfolyamot befejező hallgatók tanulmányaikat azon a főiskolán folytatják, ahová felvételt nyertek. A katonai főiskolákról, az ott folyó kénzésről, a hall­gatók életéről és ellátásáról a főiskolákra vonatkozó „Pá­lyázati felhívás” és a megyei hadkiegészítési és területvé­delmi parancsnokság részle­tes fel világos1't ást nyújt. A katonai előkészítő tanfo- ivamra a pályázati határidő- 1978. augusztus 20. HONVÉDELMÍ (Folytatás az l. oldalról) kell lennie, a közvetlen cél a nukleáris háború vészéivé: ek kiküszöbölése, és olyan intéz­kedések megvalósítása ame­lyek megállítják és megszün­tetik a fegyverkezési -ver­senyt, megnyitják a tartós békéhez vezető utat. Az emberiséget napjaink­ban eddig soha nem látott mértékben fenyegeti önmaga elpusztításának veszélye, amely valaha is gyártott leg­pusztítóbb fegyverek töme­ges, egymással versenyző fel­halmozásából következik, csu­pán a már meglevő atom­fegyverkészletek több, mint elegendők az élet teljes meg­semmisítésére a földön. Ha nem történnek erőfeszítések a fegyverkezési verseny, főként a nukleáris fegyverkezési verseny megállítására akkor növekszik az atomfegyverek elterjedésének veszélye. A fegyverkezési verseny, tőként nukleáris téren, ellen­tétes azokkal az erőfeszíté­sekkel. amelyek a nemzetkö­zi feszültség további enylu lé­sére, az összes állam közötti békés együttélésen és bizal­mon alapuló nemzetközi kap­csolatok megteremtésére, a széles körű nemzetközi együtt­működés és megértés fejlesz­tésére irányulnak. A fegyverzetek tömegmé­retű felhalmozása, és a fegy­vergyártási technológia faj­üldöző rendszerek által tör­ténő megszerzése, továbbá annak a lehetősége, hogy ezek a rendszerek atomfegyverek birtokába jutnak, kihívó és egyre vészéivesebb akadályt jelent a sürgős leszerelést ,igénylő nemzetközi közösség szamára. Ezért a leszerelés ér iekéber elengedneretlen — tőkent azáltal, hogy minden ország szigorúan tartja ma­gái a Biztonsági Tanács ide venaíkozó döntéseihez — an­nak megakadályozása, hogy ezek a rezsim ek fegyverek vagy fegyvergyártási techno­lógia birtokába jussanak. A tartós nemzetközi béke és biztonság nem alapulhat katonai szövetségek által tör­ténő fegyverfelhalmozáson, sem az elrettentés bizonyta­lan egyensúlyán, vagy a stra­tégiai fölénjr doktrínáin. A valódi és tartós béke csak úgy teremthető meg, ha hatékonyan megvalósítják az ENSZ alapokmányában elő­irányzott biztonsági rend­szert. nemzetközi megegye­zéssel és kölcsönös példamu­tatással gyorsan és jelentős mértékben csökkentik a fegv- verzeteket és a fegyveres erő­ket. ami végül is hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósuló általános és tel­■j pc Véges erőforrásokkal ren­delkező világunkban szoros kapcsolat van a fegyverke­zésre fordított kiadások, va­lamint a gazdasági és társa­dalmi fejlődés között. A ka­tonai kiadások mind maga­sabb szintet érnek el. s ezen belül a legnagyobb százalék az atomfegyverrel rendelkező államokra és legtöbb szövet­ségesükre jut miközben az a veszély fenyeget, hogy to­vább növekednek nemcsak ezek. hanem más országok ilyen jellegű kiadásai is. A fegyverek gyártására, vagy tökéletesítésére, évente köl­tött százmiiliárd dollárok sö. tét és drámai ellentétben áll­nak a nélkülözéssel és a sze­génységgel. amely a világné­pessége ké+barmadának osz­tályrésze. Az erőforrásoknak ilyen hatalmas mértékű pa­zarlása még súlyosabbnak bi- zpnvul. ha levelembe vész- szüle. hogy katonai célokba nemcsak anyaci. hanem mű­szaki és emberi erőforrásokat is fordítanak, amelyekre nő­dig minden országnak, főként a feűődő országoknak esető szüksége lenne. A iegyvenee- zési verseny gazuasagi es szo­ciális követKezmenyei ezen olyannyira károsan, hogy unyunuciasa uyuvanvaluan összeegyeztethetetlen az igaz­ságon. méltányosságon és együttmŰKöaésen alapuló új nemzetKözi gazdasági reno meg Valósításával. A jelenkor legégetőbb, leg- sürgjseoD félaoata az új vi- iágnáború — nukleáris hábo­rú — veszélyének elhárítása. Az emoeriségnek választa­nia kell: megszünteti a fegy­verkezési hajszát és hozzálát a leszereléshez, vagy szembe kell néznie a megsemmisülés­sel. A nukleáris leszerelési in­tézkedésekről folyamatban levő tárgyalásokkal egyide­jűleg megbeszéléseket kell tartania a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzetek kiegyensúlyozott csökkenté­séről is, a felek csorbítatlan biztonságának elve alapján, azzal a céllal, hogy alacso­nyabb katonai szinten érjük el, illetve szorgalmazzuk a stabilitást, figyelembe véve minden államnak azt az igé­nyét, hogy szavatolja bizton­ságát. Ezeken a tárgyaláso­kon különös hangsúlyt kell helyezni az atomfegyverrel rendelkező államok és más, katonailag jelentős országok fegyveres erőire és hagyomá­nyos fegyverzetére. Tárgyal­ni kell továbbá a hagyomá­nyos fegyverek nemzetközi szinten történő továbbadásá­nak korlátozásáról is, főként a .fenti elv alapján, figyelem­be véve a gyarmati sorban vagy idegen uralom alatt élő népeknek az önrendelkezés­hez és a függetlenséghez való elidegeníthetetlen jogát, az államoknak e jogok tisztelet­ben tartására' vonatkozó kö­telezettségét, valamint a fegy- vervásárló országok védelmi szükségleteit is. További nemzetközi intéz­kedéseket kell hozni annak érdekében, hogy emberiességi okokból betiltsák vagy meg­szigorítsák bizonyos hagyo­mányos fegyverek használa­tát, köztük azokét, amelyek különösen súlyos sebeket ej­tenek, indokolatlan szenve­dést okoznak, vagy válogatás nélkül mindenkit sújthatnak. Mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyverzetek te­rületén kiegészítő intézkedé­seket kell tenni, más kifeje­zetten bizalomkeltő intézke­désekkel együtt annak érde­kében. hogy hozzájáruljanak a további leszerelési intézke­dések és a nemzetközi fe­szültség csökkentéséhez nél­külözhetetlen kedvező felté­telek létrehozásához. Az ENSZ minden tagálla­ma megerősíti az ENSZ alap­okmányában előirányzott cé­lok iránti maradéktalan el­kötelezettségét, továbbá azt. hogy szigorúan tiszteletben tartja az alapokmányban fog­lalt elveket, valamint a nem­zetközi jog általánosan elfo­gadott elveit a nemzetközi béke és biztonság fenntartá­sával kapcsolatban. Az alapokmánynak megfe­lelően az ENSZ-nek közoonti szerepet kell betöltenie és el­sődleges felelősséget visel a leszerelés területén. Míg a leszerelés kérdésé­ben minden tagállam felelős­séggel tartozik a nukleáris leszerelés területén, az atom­fegyverrel rendelkező tagál­lamoké az elsődleges felelős­ség más katonailag jelentős államokkal együtt. azért, hogy megállítsák és megfékezzék a fegyverkezési versenyt. Ezért fontos ezen államok tevé- kenv részvéteiének biztosí­tása. A leszerelési intézkedések elfogadásának ni van igazsá­gos és kiegvensúívozótt mó­don kell végbemenőié, hogy azok szavatolják minden ál­lamnál? a biztonsághoz való jogút, és Oiziositsák. hoty egyeljen állam vagy aliuii:- csuport se juLnasson elony- nöz a leszerexes egyetlen sza- kaszaoan sem a lóoóiek ro­vásara. Minuen szakaszoan a célúan a csoroxtailan bizton­ságnál? kell lennie a fegyver­zetek és a katonai erők lehe­tő legalacsonyabb szintjén. A leszerelési és fegyver­korlátozási megállapodások­nak elő kell irányozniok a minden érintett fél számára kielégítő, megfelelő ellenőr­zési intézkedéseket, avégett, hogy kialakuljon a szükséges bizalom, és hogy biztosítsák az intézkedések tiszteletben tartását az összes felek ré­széről. A Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a lehe­tő leghamarabb tető alá kell hoznia azt a megállapodást, amelyre a hadászati fegyver- zetkorlátozási (SALT—II.) tárgyalásokon évek óta töre­kednek. A SALT—II. megállapodást nyomban követniük kell a két fél közötti további hadászati fegyverkorlátozási tárgyalá­soknak, hogy azok elvezesse­nek a hadászati fegyverzetek megállapodás szerinti jelen­tős csökkentéséhez és minő­ségi korlátozásához. Atomfegyvermentes öveze­tek létrehozása a térségoen érintett államok által önként megkötött egyezmények alap­ján — fontos leszerelési in­tézkedést jelent. Békeövezetek létrehozása, megfelelő feltételek mellett, a világ különböző térségeiben hozzájárulhat az ezekben az övezetekben levő államok biztonságának megszilárdítá­sához. valamint általában a világ békéjéhez és biztonsá­gához. A békeövezetek létre­hozásának megfelelő feltéte­leit a térségben levő álla­moknak kell önként eldönte­niük és világosan meghata- i ózniuk. Figyelembe véve az övezet sajátosságait és az ENSZ alapokmányának el­veit, összhangban a nemzet­közi jog rendelkezéseivel. Hathatós intézkedéseket le­het és kell hozni nemzeti szinten és nemzetközi meg­állapodások révén annak ér­dekében, hogy a minimumra csökkentsék a nukleáris fegy­verek elterjedésének veszé­lyét, anélkül azonban, hogy azzal, hogy veszélyeztetnék az energiaellátást, vagy az atom­energia békés célú fejleszté­sét. A nukleáris leszerelési in­tézkedésekkel kapcsolatos tárgyalásokkal párhuzamosan a fegyveres erők és a hagyo­mányos fegyverzetek korláto­zására és fokozatos csökken­tésére kell törekedni az álta­lános és teljes leszerelés felé vezető úton. Szilárdabb helyzet k’a'.aití- tása Európában a katonai po­tenciál alacsonyabb szintjen, a megközelítő egyenlőség cs paritás, valamint minden ál­lam csorbítatlan biztonsága alapján a katonai szövetsé­gekben részt nem vevő álla­mok biztonsága érdekeinek és függetlenségének tiszteletben tartása mellett, továbbá a fegyverzetek kölcsönös csök­kentéséről és korlátozásáról szóló megálíanodás- hozzájá­rulna az eurónai biztonság megszilárdításához, és jelen­tős lépést jelentene a nem­zetközi béke és biztonság erősítésének útján. Ezeknek a céloknak az elégése érde­kében fokozni kell a folya­matban levő erőfeszítéseket. Sürgető igénv mutatkozik arra. hogy a már létező le­szerelési gépezetet úi életbe keltsék, és a leszerelési tár­gyalások színhelyéül létreho­zott fórumoknak az edöiginéi megfelelőbb képviseleti jel­leget birtosítsannk. Az. ENS'Z-kő-'gvűIcs volt mindeddig az ENSZ leszere­lési kérdésekkel legfőbb tanácskozó testületé. Ezután is meg kell tartania ezt a funkcióját, és mindent ei kell követnie annak érde­kében, hogy megkönnyítse a leszerelési intézkedések meg­valósítását. Az ENSZ közgyűlése az eredetileg létrehozott bizott­ság utódaként létrehozott egy leszerelési bizottságot, amely­nek tagjai az ENSZ összes tagállama. Az ENSZ közgyűlésének XXXIII. ülésszakán határoz­nak majd az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszerelé­si ülésszakának időpontjáról. i A közgyűlés üdvözli a most véget éri. rendkívüli üléssza­kon részt vett tagállamok konzultációi nyomán született megállapodást, amelynek ér­telmében a leszerelési bizott­ság a jövőben nyitva áll az atomfegyverrel rendelkező államok és további 32—35 más állam előtt, amelyeket a közgyűlés XXXII. ülésszaká­nak elnökével folytatandó konzultációk alapján jelölnek ki. A leszerelési bizottsági tag­ságot rendszeres időközök­ben felülvizsgálják. A lesze­relési bizottság ülését legké­sőbb 1979. januárig kell ösz- szehívnia Genfbe annak a tagállamnak, amely az ösz- szeállítandó listán az abc-sze- rint az első helyen szerepel. A leszerelési bizottság a) konszenzus alapján fogja vé­gezni munkáját: b) saját ügy­rendi szabályzatot fogad el; c) tanácskozások után felszó­lítja az Egyesült, Nemzetek Szervezetének főtitkárát, hogy nevezze ki a bizottság titká­rát, alti személyes képviselő­jeként is működik majd. És hogy legyen segítségére a bi­zottságnak, valamint annak elnökének a bizottsági ügy­rend megszervezésében; d) havonta új elnököt nevez ki a bizottság élére a biztottsá- gi tagok közül; e) saját napi­rendet fogad el. figyelembe véve a közgyűlés ajánlásait és a bizottsági tagok javas­latait; f) évente, vagy adott esetben gyakrabban jelentést terjeszt a közgyűlés elé, és hivatalos. valamint egyéb fontos dokumentumait rend­szeresen eljut,tatía az ENSZ 'agállamaihoz; g) megállapo­dik azokkal az érdekelt álla­mokkal. amelvek nem tagjai a bizottságnak, hogy írásos avaslatokat vagy munka- dokumentumokat terjessze­nek a bizottság elé olyan le­szerelési intézkedésekkel kap­csolatban, amelyek a bizott­ság napirendjén szerepelnek, és hogy részt vegyenek ja­vaslataik vagy munkadoku­mentumaik vitájában; h) kí­vánságukra meghívja azokat az államokat, amelyek nem tagjai a bizottságnak, abban az esetben, ha ezek az álla­mok érdekeltek a bizottság napirendijén szereplő kérdé­sekben: i) ha ellenkező dön­tés nem születik, plenáris üléseit nyilvánosan tartja. A legközelebbi megfelelő időpontban leszerelési világ- konferenciát kell összehívni, az államok egyetemes rész­vételével. megfelelő előkészí­tés után Felkérik a főtitkárt, hogy jeles személyiségekből hozzon létre tanácsadó testületet E testület, melynek tagjait a fő­titkár szakismeretük és a méltányos földrajzi megosz­lás alapján jelöli ki. taná­csokkal látná el őt az ENSZ égisze alatt készítendő lesze­relési és fegyverzetkorlátozá­si témájú tanulmányok be­leértve az ilyen tanulmányok program iának összeállítását i*»’ Pályázati felhívás a szakmunkások katonai főiskolai előkészítő tanfolyamára )

Next

/
Thumbnails
Contents