Észak-Magyarország, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-15 / 165. szám
1978. július 15., szombat ÉSZAK MAGYAKÜRsZAG 5 Óvjuk meg értékeinket! A képen a gyár egyik műhelye látható (baloldalt). Tamara Abazova egyike azoknak, akiknek ügyességet dicsérik a nagy teljesítményű kijevi számítógépek (jobboldalt). Számítógépek Kijevből A kijevi gyár védjegyét vir É pítünk, építkezünk, napról napra gya- rapszunk, gazdagodunk valamivel. A társadalom és természetesen az egyén is hasznát veszi ennek: jobban él, kulturáltabb körülmények között lakik és dolgozik. Amerre járunk, amerre megyünk, mindenütt az új születésének vagyunk tanúi. Üj városok, lakótelepek, iskolák, óvodák kórházak és más közintézmények nőnek ki a földből szinte egyik napról a másikra. Korszerű parkok, játszóterek, teszik változatossá, élénkké és színessé a városok és falvak képeit, központjait, új lakónegyedeit. Ez ma már a világ legtermészetesebb dolga hazánkban. Így van ez évtizedek óta, és így lesz a jövőben is. Ha ez ilyen természetes, akkor mégis miért beszélek róla? Egyszerűen azért, mert a nagy építkezési, újat teremtő, alkotó lázban egy lényeges dologról gyakran megfeledkezünk: a már meglevő értékeink megóvásáról, karbantartásáról. S ez igen komoly károkat okoz és veszteséget jelent népgazdaságunk és természetesen valamennyiünk számára. Vannak például ezelőtt alig 8—10 évvel épült olyan házak, háztömbök, közintézmények, amelyek máris úgy néznek ki, mintha a század elején építették volna azokat. Leomlott vakolat, elkorhadt ablak- és ajtókeretek, elrozsdásodott esőcsatornák és megrokkant tető- szerkezetek hirdetik gazdáik gondatlanságát. S mindez miért van így? Egyszerűen azért, mert az időközben jelentkező kisebb-nagyobb hibákat — ereszcsatornacsur- gást, egy-két tetőcserép vagy pala meglazulását., eltűrését — nem javítják ki, nem hozzák rendbe idejében. Az ajtókat, ablakokat is elfelejtik időszakonként újramázolni és festeni. Így aztán pár forint értékű hiba kijavításának elmulasztása évek múltán az idő vasfogának következményeként százezres, milliós értékű tatarozásokat, javításokat igényel, és nem ritka esetben szinte teljes felújítást. Mindenkinek látnia kell, hogy nem mindegy népgazdaságunk számára, hogy egy-egy énületen idejekorán néhány cserepet vagy palát cserélnek-e ki, vagy a mulasztások miatt az egész tetőszerkezetet újiá kell éoíteni. A napokban láttam egy aránylag fiatal házat, nem lehetett több tízévesnél, ahol az elmúlt évek hanyagsága, nemtörődömsége, lel- ketlensége miatt máris új ablakokat kellett rakni a régiek helyére, mert azok a festés és mázolás elmulasztása miatt teljesen tönkrementek, elkorhadtak. Némely páréves bérház bejárati. lépcsőházi vasaitaja máris a rozsda martaléka. Az egészségügyi ellátás távlati fejlesztésére vonatkozó irányelvek szerint a kórházfejlesztések aránya a hatodik ötéves terv időszakában tovább nő. A fejlesztéseket zömmel a meglevő intézmények rekonstrukciós bővítésével valósítják meg. A megnövekedett feladatok és a rekonstrukciós munkák rendkívül összetett volta miatt szükséges, hogy az Egészségügyi Minisztérium és a tanácsok mielőbb készítsék elő a hatodik ötéves terv fejlesztési programját. Időben hozzá kell kezdeni a nagyobb kórházépítkezések gazdasági és műszaki feltételeinek a megteremtéséhez is. Az egészségügyi beruházások meggyorsításához és gazdaságosabbá tételéhez mind Pedig mindössze pár kiló festék kellett volna állaga megóvásához, ahhoz, hogy hosszú évtizedekig használható legyen. De most már e pár forintos mulasztás miatt egy-két év múlva százezerforintos ajtószerkezetet kell majd cserélni. Vajon ennyire gazdagok lennénk. Aligha hiszem! De ha történetesek azok lennénk is, mindez akkor is bűnös mulasztás és felelőtlenség a közvagyon ellen. Aztán az utóbbi években divatossá vált, hogy a félig kész épületekről „levonulnak” a munkások, mert máshová irányítják őket. Az így félben hagyott építkezés aztán néha évekig várja a munkák folytatását, befejezését. S eközben mi történik? Jelentős értékek mennek tönkre: építőanyag és munka vész kárba, és gyakorlatilag évek múltán sok esetben mindent elölről kell kezdeni, szinte az alapok lerakásától. Mindez játék a tisztességgel, a közösség pénzével, a nép vagyonával. Vannak vállalatok, amelyek erejükön, kapacitásukon felüli munkát vállalnak a nyereség érdekében, egyszerre két—három beruházás kivitelezésébe is belefognak, aztán néhány nap vagy. hét után az egyik munkahelyről vonulnak a másikra, maguk után szanaszéjjel hagyva a drága építőanyagot, az idő és a „gyüjtöge- tők” martalékának, könnyű prédájának. Sokat hallunk és olvasunk arról, hogy vannak teljesen gazdátlan, elhagyott épületek, értékes, régi kastélyok, elhagyott munkásszállások, elnéptelenedett iskolák, amelyeknek évek óta még a gazdáját sem sikerült megtalálni. Azt hiszem, ezek állapota sem valami örömteli látvány. Nézzünk egy másik példát. ami az előbbiektől kissé távol esik, mindezek ellenére azonban örökzöld témája városunknak. Az útburkolatokon keletkezett gödrök, lyukak, beszakadások „kráterek” sokszor hónapokig éktelenkednek a város legforgalmasabb pontjain és útjain. Gépkocsik százai hibásodnak meg, balesetek keletkezhetnek, pedig ezek megelőzése és elhárítása csupán egy-két órai munkát igényelt volna. De hogy így legyen, ahhoz viszont már oda is kellett volna figyelni. N éha úgy tűnik, hogy ez már olyan erőn felüli kívánalom, amelyet szinte el sem várhatunk az illetékesekkel szemben. Sorolhatnám még a példák sokaságát, de azt hiszem, ez is éppen elég ahhoz, hogy az illetékesek elgondolkodjanak azon, hogy hanyagságból, nemtörődömségből hogyan lehet százezreket és milliókat kivenni a közösség kasz- szájából. W. L. a tanácsoknak, mind az érintett minisztériumoknak tovább kell javítaniuk a munkájukat és fokozottab- ■ban kell ellenőrizniük a beruházások menetét. Nélkülözhetetlen az is, hogy szorosabbá váljék a jövőben a tervezők, a beruházók és a kivitelezők együttműködése. Nem kis gondot jelent a kórházi berendezések, korszerű műszerek áremelkedése. Az eszközök túlnyomó többsége importból, főleg tőkés országokból származik, ahol az árak növekedése a vártnál is nagvobb arányú. A többletköltségek biztosítására intézkedés történt, s így ez nem lehet akadálya a kórházfejlesztés ötödik ötéves tervének teljesítéséhez. A népgazdaság különböző ágazatainak több száz gyárában és intézetében alkalmazzák sikerrel a számítógépek és vezérlőberendezések kijevi gyárában készült komputereket. Kőolaj- és földgáz- kitermelés, az energiatartalékok elosztása, bonyolult mérnöki számítások — e korántsem teljes felsorolás is jól érzékelteti széles körű felhasználási területüket. A Balaton északi és déli partján levő kempingekben a hét végén nincs szabad hely. A Dunántúlon: Győrött, a kiskúti ligeti kempingben 120 sátorhely, és faházakban 180 úgy szabad, Pécsett a Mecsekben a Mandulás kempingben 100 fő részére van sátorhely, Sikondán 150 fő részére van szabad sátorhely, Dunaújvárosban 100 szabad .sátorhely van. Az Alföldön: Baján 100 fő részére, Nyíregyházán, az Ig- rice kempingben 100 fő részére. Püspökladányban 100 fő részére van szabad sátorhely, Debrefcenben, a nagyerdei kempingben 200 sátorhely, Hajdúszoboszlón 200 zött nagy hagyományai vannak a vetélkedőknek — mondja kölcsönös bemutatkozásunk után Gazdag Mária, az ércelőkészítő mű Lu- nohod ifjúsági szocialista brigádjának helyettes vezetője, a VIT-vetélkedőt nyert csapat kapitánya. — Talán ezért is indultunk olyan könnyen-gyorsan a „Köszöntünk VIT, köszöntünk Havanna!” vállalati döntőjén. Persze akkor még nem gondoltunk arra, hogy eljutunk Havannába. A VIT-vetélkedőn győztes sajókeresztúri csapat lassan már kipihente a fáradalmakat: az utazáshoz készülődnek. A BÉM villamosüzemének egyik irodájában beszélgetünk — itt dolgoznak mint karbantartó műszerészek — a több hónapos vetélkedősorozat izgalmairól. Az utolsó döntőnek sok millió néző volt tanúja a televízióban. Sok ezer borsodi — fiatalok, felnőttek — szurkolt a BÍSM- nek és a mezőkövesdi I. László Gimnázium csapatának, amely második lett, s szintén utazik Kubába. — Hogyan készültelek a döntőre? — Felosztottuk egymás között a vetélkedő témaköreit, mindenki egy-egy terület „specialistája”, szakértője selő számítógépek kezelése kényelmes, lehetőség van a különböző típusú berendezésekhez történő csatlakoztatásra és több gépből álló célkomplexumokban való alkalmazásra. E számítógépek legnagyobb külföldi ^vásárlói sátorhely, Szegeden 100 sátorhely szabad a hét végén. Észak-Magyarorszúgon csak Egerben és Salgótarjánban van 200-nál több szabad sátorhely. Lakókocsikat a hét végén Budapesten a római-parti kempingben, Nagykanizsán, Mecsek-Mandulás kempingben, Sikondán, Hajdúszoboszlón, Püspökladányban, Szegeden és Egerben tudnak a kempingek fogadni. Részletes tájékoztatást a Magyar Camping Klub (Budapest VIII.. Üllői út 6. sz. alatti) irodája ad (telefon: 336-536), helyfoglalás a helyszíneken. lett. Természetesen szükség esetén tudtuk egymást helyettesíteni. Sőt, „tartalékunk” is volt, Makranczi Pista, de ő nem került „bevetésre”. — A Kubáról szóló irodalom nagy részén „átrágtuk” magunkat — fűzi hozzá Káli Sándor. — Nagyon jó volt Kerekes György „Mit kell tudni Kubáról?” című könyve. Könyvtárakban búvárkodtunk, s a járási KISZ-bi- zottság is nagyon sok anyaggal segített minket. — Káli Sándor, a KlSZ-alapszerve- zet sportfelelőse, a vetélkedőn a nemzetközi ifjúsági mozgalom szakértője volt. — Melyik forduló volt a vetélkedősorozat legnehezebb része? — A tatai tábor — válaszol a kérdésre Szolgák János. — A több napos versenyen 69 csapat mérte össze az erejét. Minden szellemi és fizikai erőnket igénybe vevő erőpróba volt. Itt dőlt el. hogy melyik 24 csapat kerül a Tv-beli döntőbe. — Persze, a televízióban sem volt könnyű a döntő — folytatja Tóth Tibor. —Amire kezdetben nem is gondoltunk — az út Havannába — itt már elérhető közelségbe került. Megizzadtunk: volt idegesség, izgalom — harc a másodpercekért. Jó villámBulgária, Csehszlovákia és Lengyelország. Az idén például a KGST-országokba nagyszámú M—4030. típusú számítógép-komplexum kerül leszállításra, amelyeket nagy hatékonysággal elsősorban a sokgépes rendszerek vezérlőberendezéseként célválaszokat adtunk és nagyon sokat jelentett, hogy a „Mit tennél..sorozatban magas pontszámot értünk el a differenciált bérezésről való elképzeléseinkkel. (Tibor a VIT-ek történetének „tudósa” volt.) Huszonévesek, a BÉM törzsgárdatagjai — mindegyiküknek első munkahelye a vállalat, aktív KISZ-esek, mozgalmi emberek. Kádas Ferenc, a közelmúltban nősült, a nászúiról egyenesen a döntőre ment. ó egyébként műhelybizottsági titkár, a vetélkedőn a gazdaságpolitikai kérdésekre válaszolt. — Ott segítettünk, ahol tudtunk — mondja Szabó Sándor, a BÉM KlSZ-bizott- ságának a titkára. — De segített a vállalatvezetés, s nem utolsósorban a 12 tagú brigád többi tagia. Ha szükség volt rá. akkor dolgozlak helvettük, de elkísérték őke' a döntőkre is. Velük utazik Havannába Kriston László a brieád vezetője. A KISZ-bizottság szervező titkára, s mellesleg a vállalat ..Integrál” klubjának a vez.etőíe. A iól felszerelt, s iól működő klub évek óta a PFívt egvik ..mozvai’—' kö-montia” is. Kirábi László, a miskolci járási KlSZ-bizottság titkára mondia. hogy kezdettől fogszerű alkalmazni. Ezekből az országokból a kijevi gyár mágneses adatrögzítőket, dis- play-eket és sornyomtató berendezéseket importál. A gyár egyben módszertani központ is. Itt képezik ki azokat a bolgár, lengyel, csehszlovák és NDK-beli szakembereket, akik odahaza szovjet gyártmányú számítógépekkel dolgoznak majd. va figyelemmel kísérték' és segítették a keresztúriak szereplését. A vállalat budapesti központjának vezérigazgatójától pénzjutalmat, és a kubai útra jutalomszabadságot kaptak. — Milyen érzésekkel indultok Kubába? — Alig várjuk, hogy utaznunk — sóhajtott fel Gazdag Mária. — Szeretnénk már látni mindazt, amit hallottunk, tanultunk Kubáról. A tévéijén felismertük, a kubai ételeket — szeretnénk mielőbb meg is kóstolni őket. Felismertük a kubai néptáncokat és ruhákat — lehet, hogy táncolni is fogunk Havannában — nevet. — Biztos, hogy felejthetetlen élményben lesz részünk, (ö egyébként a kubai művészetek és a kubai irodalom szakértője volt. KlSZ-propagan- dista és a KISZ járási köz- művelődési bizottságának tagja.) VIT-egyenruhát a csapat tagjai nem kapnak, de „maszek” alapon lesz „egyen- farmerük és trikójuk”. Soa- nyol szavakat tanulgatnak, s a repülő útvonalát nézegetik a térkénen A Köszöntünk VIT. köszöntünk Havanna! vetélkedősorozatát megyénkben 1500 csapat 7000 tagja járta végig. A televízió sokmilliós nyilvánossága előtt a BÉM jól felkészült. A jó összetételű csaoata megérdemelten lett első. Hosszú és fárasztó utat jártak végig a döntőig, hosszú és sokkal kellemesebb lesz az út I’ctra József Napinkéi a kírbázfejiesztés Ki a fele Veszett rókák a kiskertben A napokban egyik barátom alig-alig hihető történetet mondott el. A miskolci Bakos és Ostorhegy közötti telkén dolgozott, amikor egy nagyon barátságos, farkcsóválva közeledő rókára lett figyelmes. Rögtön tudta, miről van szó, a veszett állatot nagy nehezen „elirá- nyílotta” az egyik hegy felé. Ekkor újabb meglepetés érte: most már nem egy, hanem két, igen szelídnek mutatkozó róka közeledett felé. Szerencsére most sem történt semmi baj, barátomnak sikerült elmenekülnie az állatok elől. Az eset után felhívta a miskolci KÖJÁL-t, aztán a megyeit is. Mindkét helyen a városi tanácsot ajánlották, mondván, azaz illetékes ebben az ügyben. A tanácson az egyik osztályvezető ismét csak elutasította. Azt mondta barátomnak, keresse meg a mezőőrt, az majd talán kilövi a veszett rókákat. Nehéz elhinni, hogy amikor ilyen rendkívül sürgős beavatkozásra van szükség, nincs olyan szerv Miskolcon, amely azonnal intézkedni tudna. Az esetet hallva szorongás fogott el, hiszen ezen a környéken már igen sok kiskert van, amit hét végén bizony több száz pihenő ember, és gyermek népesít be. Az ő védelmükben lenne jó, ha az ügynek lenne egy gazdája, aki hatékonyan és gyorsan intézkedne. Búzái Csaba Miskolc, Kuruc u. 77. Az út Havannába lat műszerész a VIT-re készül — A BÉM KISZ-esei köTelt ház a megyében Hol van hely a kempingekben?
