Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-11 / 136. szám
!>%»*. Ä- i?7S. jfemratU Míómcfi mMMI •v\sKK.^hV>.yv PÁRBESZÉD Energikus fiatalember rob-' ban be az építésvezetőség S Irodájába. Jóval fiatalabb, mint ahogy a fényképen (láttam, s így némi bizonytalansággal kérdezem. — Csorba Barnabás? * — Igen! tessék?! Kezet nyújtunk, most én ; következem: t — Csorba Barnabás .. ‘ — Ezek szerint névrokonok vagyunk. Tulajdonképpen mi már kapcsolatba kerültünk egymással. Az egyik 1 este felhívtak egy cikkével i kapcsolatban. Az első pil- I Hallatban nem értettük egy- ! mast a hívő félig!, de rövi- ! desen kiderült, hogy rossz helyre csengettek. — Valakinek nem tetszett az írásom? — Némi változtatást akartak csináltatni a cikkben. Egy másik esetben pedig dicséretet kaptam ... — Egy ízben viszont engem hívtak fel . a Gömöri felüljáró miatt... _ És? — Mondtam, hogy rossz , a címzés. Ha én építettem volna, azt hiszem, még javában dolgoznának rajta. Hogyan lett építész? — Szuhogyon születtem, Zuhogyon lakiam. Apám 36 éven át bányászkodott. A középiskolában megkérdezték, milyen pályára akarok lépni. Engem a bánya érdekelt, így az egyetem bányaművelő szakát választottam. Amikor végeztem, 1908-ban, a bányászat felett fekete íellegek gyülekeztek. Felesleges ember nem akartam lenni. Oldalirányú lépést tettem — a távhőszolgáltatásnál dolgoztam. Egyetemista koromban Pesten a metrónál töltöttem a gyakorlati időt, amikor megkerestek, hogy nem jönnék-e ide, a Közlekedési Építő Vállalathoz? Igent mondtam. Négy évvel ezelőtt megszereztem a közmű-mély építő szakmérnöki végzettséget is. _ Mi volt az első munka? — Miskolcon a belvárosi lakóházak I-es üteméhez utat építettünk, közműépítést végeztünk. Barcikán ütés hídépítés... — És a Gömöri felüljáró? — Olyan szerencsém volt, hogy az előkészülettel kezdődően minden munkában — először mint helyettes, aztán mint építésvezető — részt vettem. Az volt a baj, hogy a föld alatti közműtervek pontatlanok voltak, a közműtulajdonosok csak megközelítő adatokkal rendelkeztek. Nekünk meg úgy kellett építkeznünk, hogy vagy a régi. vagy az új közműnek mindig üzemelnie kellett. — Viszonylag gyorsan elkészültek. — 1976. február 17-én húztuk le a sorompót, és egy évvel később, a múlt év november 5-én már ment a forgalom. Igaz, voltak még utómunkák, de azok végzése már nem akadályozta a felüljáró forgalmát. Az elmúlt nappkban minden munkával végeztünk. — Gratulálok a Kiváló Munkáért kitüntetéshez. — Köszönöm. — A minisztert® kapott kitüntetésre azért emlékszem jól, mei-t volt, aki engem köszöntött érte... Ügy gondolom, nagy vizsga, kemény munka volt. — Voltak nehéz időszakok. Előfordult, hogy hajnal ötkor indultam otthonról, s csalt másnap este értem haza. Elég, ha annyit mondok, hogy a vasút feletti vasbetongerendákat a tervezett- tői egy évvel később kaptuk meg. Ha időben kapjuk, pár hónappal még élőbb átadjuk a felüljárót. Szerencsémre, van néhány műszaki társam, időt. energiát nem kímélnek. A fizikai dolgozók 70 százaléka törzstag, akire lehet számítani. Amikor kellett, mindegyik jött szombaton, sőt vasárnap is, S csakhogy előre tudjunk ha- | ladni a munkával. — Ha szabad érdeklődnöm, hány éves ? — Harminchárom. t>e nézze csak, a hajam bal oldalon már „mákosodik”. Ügy gondolom, hogy rövidesen a másik oldalon jönnek majd az ősz hajszálak. — Melyik feladattól őszül a haja? — Most következük a Búza téri aluljáró. Ehhez először el kell „tüntetni” a közműveket, és a közeli hetekben kezdünk a tényleges építéshez. Az aluljáró a Búza tér sarkához közel álló óránál halad keresztül az út alatt, T-alakú lesz, s a hosszú „szár-” az út közepe : táján nyúlik át. Mi a kedvenc szórakozása? Szeret dolgozgatni a hétvégi telken. Azt mondja, „nem bírom fizikai munka nélkül”. Szeret autót vezetni. A nyáron Jugoszláviába, Bulgáriába, Törökországba szeretne elmenni feleségével és másodikos lcislányá- val. Szeret olvasni. Ha a munkanap nyugodtan telik el, akkor klasszikusokat, vagy modern írók könyveit olvassa, de ha gondokkal | van telítve, akkor a krimi | oldja fel benne a napi te- f' szükséget. Eddig tart * párbeszéd, a közös sors iránti érdeklődés. Emberek jönnek, érdeklődnek, döntést, segítséget várnak, és Csorba Barnabás építésvezetőnek döntenie, intézkednie kell. ■«jfeSé, Csorba Barn ab*«------------------------- J‘ B ALOGH ATTILA: PANASZ j Részeg voltál, 1 azért nem találta anyám nyolcadik gyermekét, 'Adtál nekem egy kabátot, amely kicsi rám, örököltem tőled egy csikket, amelyből nem rojtosodik a füst, nekem adtad legszebb kutyád, ami másnap megdöglött, Anyám sír, és még mindig nem találja nyolcadik gyermekét. ) Maradj egy ritmusig, most húzd! most lágy a dallam.- £SZAK-MA6YARÜRS£A6 l "" ..........— "■ -.-TT : — A • v • 5 _____,____________' . . V ilágirodalom oroszul A szovjethatalom éveiben ! R francia szerzők több mint 6000 könyvét nyomtatták ki, az angol írók 4000, az amerikai szerzők 3928 mü- \ vei szerepelnek a statisztikában. Jack London írásai 38 millió példányban jelenlek meg, Victor Hugo 27 millió, Charles Dickens és Honoré de Balzac 26—26 millió példányban került az olvasók kezébe. Mark Twain. Émile Zola művei 20 millió példányban kerültek a könyvesboltokba a Szovjetunióban. Nagy figyelmet fordítanak a szocialista országok szerzőinek munkáira. Most kerül az olvasók kezébe a szocialista országok irodalmának 15 kötetes válogatása. 1977-ben fejezték be a ; Bolgár Népköztársaság, az § NDK és más országok iro- í dalmát bemutató könyvsorozat előkészítő munkála- | tait. Jelenleg dolgoznak a magyar, a román és a jugoszláv sorozaton, s folynak az előkészületek a Vietnami Szocialista Köztársaság, Mongólia és.Kuba irodalmát bemutató sorozat ’ megindításához. A Gellért pezsgőfürdő, megfiatalodva az átcpíícs titán, megnyílt a nagyközönség előtt. A BUVATI tervei alapján. 170 millió forintos költséggel, a Fővárosi L számú Építőipari Vállalat kivitelezésében készült. __, ■ ‘,„.11, ||1M1 „„.II,,.,, ..................|................. K ŐERDŐK Kő kő hátán. Ha a* «saber napjainkban temetőkben jár, vagy csak elmegy mellette, kőerdőt lát. KarS csú oszlopok, széles kőtömbök, amelyeken fekete már- ványlapcjn aranybetűk hirdetik nemcsak azt, kik nyugszanak ott, hanem azt is, kiket várnak még oda a családból. A kivagyiság, az oktalan versengés, szörnyszülöttei népesítik be a . kegy helyeket. Nem bokrok, nem szomorufüzek árnyékolják be az elhunytak hantjait, hanem méregdrága kőfaragványok. Nem elég a családi ház elé épített díszes kerítés es annak kovácsoltvas cifrál- kodása, nem elég a szomszédokat mindenképpen felülmúlni akaró külsejű nyaraló, tudja meg a sírkertben is az arra járó ismerős és ismeretlen, hogy nem akárki az, akinek hozzátartozói itt nyugszanak, vagy ahol 6 maga családjával nyugodni ! készül. Van rá módja, hogy cifrálkodjon még a túlvilággal is. (Illetlen gondolat- társítás, de eszembe jut a Veri az ördög a feleségét című magyar filmvigjáték, amelyben egy jómódú család, a gazdagság sok egyéb külső jele mellett, óriási kriptát építtetett, és ezzel kapcsolatban csak az volt a bánata, hogy a nagyapa, akinek kedvéért és mozdonyvezetői múltjára való tekintettel még egy 424-es mozdonyt is ráfaragtattak a várkastélyszerű kriptára, a legjobb egészségnek örvend, s amíg ő meg nem hal, az egész építménynek tulajdonképpen semmi értelme.) Éppen másfél évtizeddel ezelőtt egyszér már írtam az Sz-i temetőről. Akkor még csak az tűnt fel, hogy a hajdani szegénysorsú, nagyrészt volt summásoktól lakott falu temetőjében egyre kevesebb a fej fa. szaporodnak a kőből készült emlékművek és azokon egyre több a kinnmes velsike, az-----------------------) o lyan rímíaragvóny, aroe^ | lyet a kőfaragó ajánl a j gyászolóknak, s ha már a szomszédnak is van valami | ilyesmi, hát legyen neki is. I A falu a termelőszövetke- | zetek megerősödése után, | akkoriban lépett a gazdago- \ dás útjára. A temetője az jj egyike volt a legszebbek- | nek. Poros, lapos, alföldi í községről lévén szó, valósá- [ gos felüdülést jelentett a j faluszéli temető. Elősövény 1 vette körül, az egyes par- cellák között is bokrok, szé- Jj pen ápolt, gondozott fák. Árnyas, ligetes, valami bensőséges nyugalmat árasztó ? hely volt. A közelmúltban arra jártam, s megdöbbenve lát- j tarn, hogy az, utolsóig kiír- ; tották innen is a fákat és a bokrokat, egyetlen árva cserje sem maradt. Mert a ;* bokrok és a fák eltakarták a drága pénzén épült és ; egyre terebélyesebb sírem- . lékeket és kriptákat. A vakító fehér és világosszürke kőerdöt. A sok zöld bokortól, fától nem lehetett látni messziről is, ki, milyen síremlékkel hivalkodik. Ha meg nem látni, úgy r mit. er az egész?! (benedek) i Ahol minden vendég úr *■.... „ Ha nincs munka, mindig itt nézelődük ...” I Tokajhoz, ugyancsak hozzátartozik ez az ódon. kicsi portál. A rácsos ajtó! az ablaküvegbe épített ventillátor, a cif- rított vasvázakon függő, sárgaréz cégérek, a bor- bélytányérok. Öszidőben, télen barátságos neonfény szűrődik ki az ablakon, flyeT>- kor, nyáron, a íodrászüz- letek sajátos illatából szippant a járókelő. Andor bácsi — ha úgy tetszik: Tep- per úr — világára, lényére sokan felfigyelték már. Több fénykép készült már á nett, csokornyakkendős öregúrról. Turisták készítették. magyarok és külföldiek, olyan emberek, akik nyitott szemmel járják a világot, és felfigyelnek arra is, ami az idegenvezető tájékoztatójából kimarad. Legutóbb Lipcséből kapott képeket. Tepper Andor hetven éve csinosítja a férfifejeket. _ Több is mint hetven é ve — helyesbit. — Kicsi gyerek koromban nagyapáin megengedte, hogy megfésüljek egy-két engedékeny bácsit. Nagyapámról tudni kell, hogy 1800-ban született. és 1900-ban halt meg A lia. apam is fodrásznak tanult, de nem tetszhetett neki a szakma, mert újat: választott, asztalos lett. Ö és a segédei készítették ezt a stelázsit. Huszonnégy óra alatt. Pedig volt rajta munka. Itt vannak például a fiókok. Huszonnégy darab. És még díszítették is a darabol. _ Miért volt ilyen sürgős? _ Nem is emlékszem. T ényleg, miért lehetett ilyen sürgős? Biztosan türelmetlen voltam. Azonnal meg akartam nyitni az üzletel. Manapság sokat hallani, hogy összegyűjtik egy-egy szakma kellékeit, szerszámait és ipartörténeti múzeumot csinálnak belőlük. Andor bácsi fodrászüzlete egy ilyen múzeum, csakhogy sokkal érdekesebb, mint egy múzeum. Ifit minden tárgy „él”: vizes a hajmosólál, nedvesek a törülközők, hajsza! van a fésűben, fogynak az anyagok. Elevenek és ragyognak a tükrök, egyiket sem torzítják vakfoltok. A boltívek tiszta, bizalomgerjesztő helyiséget fednek. .................... r— A mosás, a takarítás könnyen megy, nem is fáraszt. Csak főzni nem tudok. Vendéglőből étikezek. — Hogy megy az üzlet? — Naponta 7—8 vendég, Nem panaszkodhatok. Főleg öregurak, de betérnek időnként a fiatalok is. Ügy látom, véget ért a hosszú haj divatja, újra egészséges, rövid frizurát viselnek. — Dauer, festés? _ Ohdolálást nemigen kérnek, festést gyakrabban. Feketét, barnát. Kinek milyen volt a hajszíne az őszülés előtt. — Andor bácsi kivel dolgoztat? _ Miskolcra járok, régi szaktársakhoz. Gondosan nyírt, hófehér frizurát visel. A haja dús, egészséges. _ Mi a hajhullás ellenszere? — A gyakori hajvágás, a gyakori mosás. .És mégegy: nem szabad a vizes hajat lekötni, mert tönkremennek a hagymák. Mosás után azonnal szárítani kell. Modernnek tűnő szerszámhoz nyúl. aztán meggondolja magát, egy kis titok is maradjon. — Csak nem masszírozó? — De igen, 1933-ban vettem, akkoriban kevés fodrászat használt ilyesmit. Ma is működik, jó. Arcmasz- százst is kérnek az urak. Sokra becsültem mindig a gépeket. Borotvagépem ,is volt egykoron. Tepper Andor 1919-ben nyitotta meg az üzletét Tokajjal). — Az utca túloldalán, az Aranysas vendéglő épületében dolgoztam. Chatre- quatrót ittak akkoriban az emberek. Mármint azok, akik az Aranysasba jártak. A szegényebbek, nos, ók még az én üzletembe se igen jártak. Voltak évek, amikor meg fodrászatra sem igen tellett. Az inflációs és a háborús évek meggyötörtek a népet. A háborúban sokan pusztultak el az én legjobb és legkedvesebb vendégeim közül is ... No, de ne háborgassuk a múltat, Szagolja csak meg ezt a kölnit. Nem rossz, ugye? Igaz, régebben francia kölni járta. Ma meg olajkály- ha, villany van... Amúgy eladom a boltot. — Miért, kinek? —A szövetkezetnek. Ide költözik a szövetkezeti fodrászat. Kapok másik helyiséget, ha elfogadom. Máshol. A Tisza partján. Kicsit csendes. Én a zajt. a forgatagot szerelem. Ott van élet, ahol nagy a zaj. Ha nem 84 éves lennék, es ha nem kötne annyi szál Tokajhoz, biztosan Pestre kői-^ tűznék. A legzajosabb utcába, ahol nem lehet az autóktól átmenni az úttesten. Lcvay Györgyi