Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-09 / 134. szám
/ 1978. június 9., péntek 'T ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 f (Folytatás az 1. oldalról) a különböző világnézetű emberek reprezentáns képviselői jelen vannak. Nem szabad lebecsülnünk, értékelnünk kell ezt az egyetértést, mert harcban, nehézségek leküzdése árán született;. Egyes egyházakkal korábban, másokkal később rendeződött államunk viszonya. Most mar azonban mindegyikkel rendezett, ami örvendetes, fontos és jó dolog, mert azt jelenti, hogy a materialisták és a hívők, a különböző világnézetű emberek egyetértésben munkálkodhatnak a közös társadalmi célért, a fejlett szocialista társadalom építésén. Mi, kommunisták nagyra értékeljük ezt és a tapasztalatok szerint ugyanígy az egyházat.-. reprezentánsai is. Belpolitikai helyzetünk tehát’ a XI. kongresszus óta tovább szilárd-’lt, társadalmunk politikai viszonyai megfelelő, irányban fejlődtek és kézzel fogható, jelentős eredmények születtek a gazdasági építőmunkában. Ez utóbbiak értékét külön is növeli az a tény. hogy a nemzetközi gazdasági élet az elmúlt években számunkra kedvezőtlenül alakult, ami komoly nehézségeket okozott, majd hangsúlyozta: a kongresszus óta eltelt időben megfelelően végrehajtottuk az ötéves terv időarányos feladatait, ami nagyon fontos és jó eredmény. Az ideológiai munkában, a közoktatásban, a szakképzésben, a világnézeti oktatásban, továbbá a tudományos és a kulturális élet különböző területein és a szocialista tudat fejlesztésében is megfelelően haladtunk előre a XI. kongresszus óta. A fejlődés ezen a téren statisztikailag ugyan nehezen mutatható ki, de sokféle módon érzékelhető. A szocialista tudat erősödésének nagyszerű megnyilvánulása volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tisz'eleiére kibontakozott szocialista munkaverseny, amelyhez — a csepeli dolgozók kezdeményezésére — az ország úgyszólván minden munkahelye, egész dolgozó népünk csatlakozott. Ennek nem kis része volt abban, hogy a tavalyi esztendőt jó eredménnyel zártuk. A gazdasági munkának, mint a szocialista építés döntő területének a kérdései természetesen előtérben állnak. Hasonlóan nagy figyel- met kell azonban fordítanunk az ideológiai, a közoktatási, a kulturális munkára is, mert a fejlett szocialista társadalom építésében most már nemcsak az anyagi, hanem a szintén nélkülözhetetlen tudati feltételeket is meg kell teremtenünk. Az eddiginél jobban, komolyabban kell foglalkoznunk az ifjúság nevelésével. Fontos része ennek» a szakmunkásképzés, az ipari munkásosztály. és ma már a mezőgazdasági dolgozók utánpótlásának biztosítása. Fordítsunk kellő figyelmet a növekvő társadalmi szerepet betöltő értelmiség utánpótlásába, az egyetemi, a főiskolai diákokra. S amikor az ifjúság neveléséről beszélünk. elsősorban az ifjúság munkára nevelésére gondolunk. ' Olykor ugyan a szabad idő helyes eltöltése lép elő központi problémává, de úgy vélem. a munkaidő megfelelő eltöltésével is foglalkozni kell. Ez mégiscsak előbbre való. A KISZ munkája az utóbbi években fejlődött, ifjúsági szövetségünk mind jobban megtalália a fiatalok számára megfelelő munka- módszereket. Fontos a kulturális nevelés, a színvonalas szórakozás. De még fontosabb — s ehhez kérjük a szülők, a pedagógusok, s természetesen a párt- és társadalmi szervezetek segítségét is — a munkára nevelés. Az, hogy minden fiatal megértse: úgy tűnik, a szocialista rendszerben is érvényes a bibliai mondás, amely szerint mindenki csak fáradságos munkával keresheti meg mindennapos kenyerét. A párt nagy figyelmet (ordít társadalmunk szocialista vonásainak erősítésére. Ennek megfelelően kell foglalkoznunk az idősebb nemzedékek nyomdokaiba lépő fiatalokkal is. Tulajdonképpen nagyon könnyű szót érteni velük, főként, ha az idősebbek visszagondolnak arra, hogy fiatal korukban nekik is minden sürgős volt. mindent komolyan vettek, s az öregeket ők is -kritikus szemmel nézték. Fiataljaink azt mondják, hogy majd ők megmutatják, hogyan • kell világot formálni. Mi erre azt mondjuk: helyes, de a világnak szocialistának kell lennie! És ha tudnak, alakítsanak ki még szebb szocializmust — emiatt nem fogunk irigykedni rájuk. De tudniuk kell, hogy aki a társadalom rendes lúgjaként, tisztességes emberként akar élni, annak sokféleképpen fel kell készülnie az életre. Szakmai tudásban is, társadalmi felelősségben és más tekintetben is. A régi társadalom maradványai ma még sokak szemléletében élnek. De a fiatalok ne ezek példáját kövessék, hanem azokét — és ők vannak többen —, akik tudjak, hogy az egyén csak a közösséggé] együtt boldogulhat igazán, az egyén ■a szocialista társadalomban bontakozhat ki teljesen. Néhány évtizede még sokakban élt valamiféle nosztalgia a fejlett kapitalista országolt életkörülményei iránt. Sok fiatal is átvette például a hajviseletet, a divatot, de azután rájöttek, hogy nem ez a dolgok lényege. Sokan utaznak külföldre. Akik nyitott szemmel járnak, mindinkább kiábrándulnák abból üz, illúzióból, amit valaha Nyugat-Európa, a tejlett kapitalista világ je- . lep telt az .emberek számára. Mert amíg a mi társadalmi rendszerünkben biztosított az ember szabad fejlődése, s nálunk létbiztonság van, a tőkés országokra a létbizonytalanság a jellemző. Ez nemcsak a munkanélküliség veszélyét jelenti, hanem például a betegséggel járó anyagi terheket is. Ezért: azok is, akik szeretnek utazni, általában kétszer örülnek: amikor elindulnak, és amikor hazaérkeznek. s akkor jobban, amikor újra itthon vannak. Az itt töltött két nap alatt nagy sok emberrel váltottam szót. Találkoztam szocialista brigád vezetőkkel. nagyon hasznos.^ tartalmas gondolatokat vetettek fel. Általában, munkásoktól; parasztemberektől, értelmiségiektől sok* olyasmit hallottam, ami szocialista társadalmunk közös kérdéseit érinti. Valamennyi- ükből ügyünk előrevilelének szándéka sugárzott. De másképpen, nagyobb erővel, mint harminc, húsz vagy tiz évvel ezelőtt. Ez. • az emberek gondolkodásában bekövetkezett változás a legfontosabb számunkra. A Magyar Szocialista Munkáspárt sorain belüli egység és egyetértés a kiindulópontja a nemzeti Összefogásnak, mert ha a párt nem volna egységes, akkor a nép sem volna az. A mostani látogatás során is szinte kézzel fogható an érzékeltem a magyar nép szocialista összefor- rottságának további erősödését. Óvnunk és gyarapila- nunk kell minden eredményünket, de elsősorban a párt és a tömegek összeforrottsá- gát. egységét, népünk egyetértését. Ez a legfőbb hajtóerő népünk számára a g5rá- rakban és a földeken, a tudományos életben, a közoktatásban, a kultúrában. Ez a legfőbb kincsünk, vigyáznunk kell rá. s törekednünk kell erősítésére. Az országban is. Hajdú megyében is jelentős erő van a szocialista építőmunka töretlen folytatásához. Ilyen erő az, hogy a párt, politikájáért, egységben és összefor- rottsággal dolgozik a párt tagsága, így dolgozunk valamennyien a központban is, a megyékben is. Nagyon fontos, talán elsődleges erőforrás. hogy jól értve a párt politikáját, még jobban alkalmazzuk azt a gy a korlátban, mint eddig. Es még valamit hozzátennék: mindenki a saját munkahelyén végezze el mindenek előtt a munkáját és csak azután menjen —, ahogy mondják — a tömegek közé. Mert csak az járjon a tömegek közé, aki előbb eleget tett kötelességének, mert ha elmulasztotta, hiába megy közéjük, nincs mit képviselnie. A "helyes politikát: nem könnyű kidolgozni. A reálisan lehetségesnél nem lehet gyorsabban előrehaladni. hiszen erre történelmi tanulságaink is vannak. A gyakorlati tapasztalatok szerint a pártnak a XI. kongresszuson kidolgozott irányvonala helyes. De írott mulaszt maradna, ha Debrecenben. Nádudvaron s mindenütt az országban, ipari és mezőgazdasági üzemekben, tudományos és kulturális intézményekben nem követnék, ha nem teremtenének belőle valóságot. A látottak alapján szívből gratulálok a Hajdú megyei kommunistáknak. pártszervezeteknek, társadalmi szervezeteknek, a megye munkásságának, parasztságának és értelmiségének az utóbbi két és fél esztendőben elért nagyszerű eredményekhez és sok sikert kívánok további lelkesítő terveik valóra vállasához. A Központi Bizottság első titkára kiemelten szólt a gazdasági kérdésekről. A gazdasági haladáshoz — mondotta — nélkülözhetetlen a technikai fejlődés, a termelés állandó korszerűsítése, a jobb munkaszervezés. Szűkében ■ vagyunk a munkaerőnek, és ez belátható ideig így is marad: mert ahol még van helyi tartalék, ott is bizonyáfa hamar el fog fogyni. Nép- gazdasági méretekben a termelés növekedésének már sok éve a termelékenység fejlesztése fő forrása, mert nincs új, szabad munkaerő. Es mindenütt csak a munka termelékenységének növelésére. vagyis a technika fejlesztésére. a munka jobb megszervezésére támaszkodhatnak. A fejlődés a termelési, szerkezet változtatását, a beruházások ésszerűbb, gazdaságosabb. gyorsabb megvalósítását. a határidők és a •költségek szigorúbb betart á- . sál és a munkafegyelem javítását megköveteli — mutatott rá. Ha azonban a munkafegyelemmel foglalkozunk. azt se tévesszük szem elöl, hogy megvannak-e az , adott helyen a jól szervezeti. fegyelmezett munka feltételei. Ahol ugyanis hi-: ányzik a szerszám, az anyag, ott nem lehel fegyelmezett munkát követelni. A munkaidő jobb kihasználásának, a teljesítménybérezés szélesebb körű. hatékonyabb érvényesítésének egyaránt sok tartaléka rejlik még a szervezésben. Minél jobban szervezzük a munkát, annál jobbak lesznek a fegyelmezett munka feltételei. A rendes, jól szervezett munkahelyeken nincs szükség semmiféle különleges ösztökélésre, ott maga a munka dinamikája lendíti előre az embert. És ha egyáltalán akad valaki, aki kir lóg a sorból, azt rendszerint a többi dolgozó igazítja helyre, sokszor még felettesre sincs szükség hozzá. Néha pedig — ha hiányzik a biztatás , biztatni kell. Ahhoz, hogy még előbbre jussunk, jobban kell gazdálkodnunk azzal, amink van — mutatott rá. —.Saját erőinket kell jobban mozgósítani. a fő területekre összoon- tositani. A másik nagv lehetőségünk. hogy hatékonyan és jól használjuk ki a Szovjetunióval, a szocialista országokkal való együttműködés lehetőségeit, a szocialista integráció programiának megfelelően bővítsük, gazdagítsuk nemzetközi kapcsolatainkat, . Központi Bizottságunk mindig számon tartja, hogyan fogadják határozatait a párttagok, a pártfunkcionáriusok, az aktivisták, a különféle társadalmi tényezők, hogyan fogadják a dolgozók, így van ez a mostani áprilisi határozattal is. Hallottuk. hogy a határozatot pozitívan, egyetértéssel fogadták, de az is eljutott hozzánk, hogy elgondolkoztatta a/, embereket, amit a Központi Bizottság az árakról mondott. Ez így jó, mert olyan valódi problémáról van szó, amellyel foglalkoznunk kell, mer*, nagyon fontos szerepe van és lehet további előrehaladásunkban. Ha pedig van ilyen probléma, az méltó a párt becsületes nyílt politikájához, hogy köntörfalazás nélkül, nyilvánosan, népünk előtt is szóljon róla. amint azt a Központi Bizottság áprilisi ülése telle. Kereken kimondhatják, hogv a népgazdaság legtöbb területén teljesen irreálisak a termelői árak. s általános szintjük felette van a fogyásától árszintnek. Olyan árakkal dolgozunk, amelyek nem tükrözik pontosan sem a hazai ráfordításokat, vagyis az előállítási költséget, sem •az importárakat, amelyek az utóbbi években, mint ismeretes. nagyon nagy mértékben megváltoztak. Ez utóbbit akkor sem hagyhatjuk figyelmen kívül, ha nem engedjük korlátlanul érvényesülni a magyar népgazdaságban a világpiac hatását. Üzemeinkben, amelyek meglehetős önállósággal dolgoznak, a legkulturáltabb, legképzettebb gazdasági vezetők sein tudják egész pontosan, hogy abból, amit ők felhasználnak. valójában mi, mibe kerül az országnak. Ugyanis nem reálisak a számítások. A bonyolult dotációs és elvonási, elszámolási, rendszer es miegyéb végül is teljesen összeKúszálja a képet. Fontos feladat, hogy támogassuk a jobban dolgozó kollektívákat, hiszen nélküle sem a termelési szerkezetváltozás, sem pedig jó néhány más célunk nem valósulhat meg. Arról azonban ritkán szólunk. hogy a támogatásnak volna egy természetes ellenpárja: mégpedig az, hogy a rosszul dolgozó kollektívákat csak szerényebb mértékben vagy egyáltalán nem kellene támogatnunk. Még akkor sem, ha ennek konzekvenciái vannak. Nálunk azonban manapság az a természetes, hogy a gyengélkedőket is támogatjuk. s ezért viszont a jól dolgozókat adóztatjuk meg. Sokszor még a kezdeményezéstől is elvesszük az élenjárók kedvét, a nem jól dolgozókat, a hátul kullogó- kut viszont szinte bölcsőben ringatjuk: hadd éldegéljenek. ahogy mondani szokták a szocializmus mindent kibír alapon. Ezért alakult ki a Központi Bizottságnak az az álláspontja, hogy a termelői árakon határozottan igazítanunk kell. s úgy kell azokat megállapítanunk, hogy jobban kifejezzék a valódi költségeket. Nem lesz könnyű, mert nagy gond, hogy valóban ösztönző, a termelést előrevivő termelői árak legyenek. Természetesen lesznek olyan termelői árak, amelyeket emelni fognak, és olyanok is, amelyeket alacsonyabbra kell a jelenleginél venni. Nyilvánvaló, hogy ez bizonyos mértékig a fogyasztói árakat is érinti. Az alapvető létfenntartási javakat általában stabil árakkal kell forgalomba hozni. Ez a jövőben is így lesz, még akkor is. ha esetleg valamelyik fogyasztási cikk termelői árának mozgása a fogyasztói árakat is érinteni fogja. Eddig is védtük. a jövőben is védjük a fogyasztót. ami azt jelenti, hogy ha valamely árintézkedésünk többletkiadást jelent a, vásárlóknak. akkor ezt megfelelő módon, béremeléssel vagy valamilyen egyéb formában ellensúlyozzuk. Életszínvonal-politikánk tehát nem változik, a XI. kongresszus. .a Központi Bizottság. a kormányzati szervek határozatai továbbra is érvényesek maradnak. Pártunk ügyel arra, • hogy életszínvonal-politikánk céljai csorbjtallanul érvényesüljenek a gyakorlatban. Az eddigiekhez hasonlóan ezután is azt az elvet vallja és érvényesíti. hogy a szocializmus építésének együtt kell haladnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével. Nekünk olyan formában is őrködnünk kell a párt becsületén, hogy semmi olyat, nem mondunk, nem teszünk, ami miatt később restelkednünk kellene. Minden döntésünket úgy kell meghoznunk, hogy három-öt év múlva is emelt fővel állhassunk az emberek elé. Megérdemlik ezt a párt becsületes és aktív harcosai, akik szív vei-lélekkel képviselik politikáját, és szövetségeseink is. akik velük együtt munkálkodnak nemzetünk fölemelkedésén, társadalomformáló céljaink megvalósításán. Jó dolog, ha az emberek érzik és látják, hogy a part állja a szavát. Ennek a jövőben is így kell lennie, minden kérdésben, az árpolitikában csakúgy, rhint az életszínvonal-politikában. Mi megígérhetjük, hogy igy is lesz. De ehhez az is hozzá tartozik, hogy ne hallgassuk el — és nem is hallgathatjuk el —. ha gondjaink vannak. Nem bújhatunk az asztal alá a problémák elől, amelyek közös dolgainkat, szocialista rendszerünk építését, népünk boldogulását és jövőjét érintik. Ezután külpolitikai kérdésekre tért át Kádár János. Hangsúlyozta: a Magyar Szocialista Munkáspárt a nemzetközi kommunista mozgalom részeként aktív internacionalista tevékenységet folytat. Elveink, marxista—leninista eszméink, erkölcsi elkötelezettségünk is erre indít bennünket. Külpolitikánkban arra törekszünk — és ennek helyességét a Központi Bizottság áprilisi határozata is megerősítette —, hogy mindenki számára legyen világos és félreérthetetlen, hogy hová tartozunk, milyen célokat követünk. Ezért nyíltan megmondjuk mindenkinek, hogy a Szovjetunió szövetségesei, a Varsói Szerződés- és , a KGST tagországa vagyunk. Tagja vagyunk az Egyesült Nemzetek Szervezetének is. Ehhez tartjuk magunkat és ilyen alapon politizálunk. Pártunk politikájának sarkalatos tétele, hogy a Magyar Népköztársaság hű szövetségeseihez: barátja a nemzeti szabadságukért, fejlődésültért küzdő volt gyarmati népeknek és korrekt partnere a fejlett kapitalista országoknak. a békés egymás mellett élés elve alapján. Ez egyazon politika három —, de' elválaszthatatlanul összetartozó — megnyilvánulása. Meggyőződésünk, hogy továbbra is csak akkor lehetünk becsületes társai a Szovjetuniónak a közös célokért folytatott harcban, ha világos és rendíthetetlen a szövetségi viszonyunk és együttműködési készségünk. Azt tartjuk, hogy a harmadik világ országainak is akkor van világos képe rólunk, akkor tudhatják, mit várhatnak tőlünk, ha világos a pozíciónk. Kapitalista partnereink is ez esetben tudják, mit tartsanak rólunk. Ezért mi politikánk egyik elemét sem tehetjük ki ingadozásoknak. Éppen mert számítanak ránk, bíznak bennünk. számolnak velünk, nem tehetjük, hogy egyszer ezt. egyszer azt mondjuk. Ezért maradtunk hűek már több mint két évtizede irányvonalunkhoz. s tai-tunk ki a jövőben is szilárdan mellette. A Központi Bizottság első titkára ezután a magyar— amerikai kereskedelmi szerződés kérdéseivel foglalkozott. Elmondta, hogy megkötése a két ország viszonyának rendezésére irányuló tárgyalásokon vetődött fel. Hivatalos megnevezése „a legnagyobb kedvezmény elvének . alkalmazása a kereskedelemben’. Rámutatott arra. hogy valójában nincs szó semmiféle kedvezményről. csupán diszkrimináció, vagyis hátrányos megkülönböztetés nélküli kereskedésről van szó. Ezért egyik fél sem tett engedményt a másiknak. Hangsúlyozta hogy az a politikai vonal, amely élvezi á magyar nép bizalmát es támogatását és nemzetközileg is elismert, már akkor formálódott. amikor az USA és a NATO-tagok még bojkot- táltak bennünket. S mi ezt a politikát folytatjuk a szerződéstől függetlenül is, tehát nem az Egyesült Államoknak tett engedmény vagy szívesség a szerződé^ megkötése, hanem a békés egymás mellett élésre törekvő politikánk része, egyenes következménye. Persze az emberek találgatnak — nyugaton is: mit várunk mi ettől a szerződéstől? A magyar—amerikai gazdasági kapcsolatok növekedését várjuk, . hisz annak aránya ma a magyar külkereskedelemnek mindössze két százalékát teszi ki. Lehet hát ésszerűen, mindkét félnek előnyösen növelni a jelenlegi csekély forgalmat. Kádár János Kínával való kapcsolatunkat érintve ki-, fejtette: Kína belső helyzetét nem ismerjük pontosan, de elvi álláspontunk szerint, beiügyeibe nem is kívánunk beavatkozni — mondotta. A kínai népnek a legjobbakat kívánjuk. Haladjon előre a szocialista forradalom útján, amelyre egykor lépett, s találja meg nemzeti boldogulását, Pártkapcsolatunk ugyan nincs — nem a mi hibánkból szakadt meg —. államközi téren azonban rendezett kontaktusokat akarunk Kínával. Diplomáciai kapcsolatot éppúgy, mint kereskedelmi forgalmat, fejlődő állami együttműködést, amennyiben ez " a kínaiak szándékával is találkozik. Sajnálatos azonban — mutatott rá a Központi Bizottság első titkára, hogy úgyszólván minden nemzetközi politikai lépésünknél szembe találjuk magunkat Kínával. Nekünk — mondotta —megvannak saját politikai céljaink. elvi álláspontunkból, elvi politikánkból nem engedhetünk. Mert az nemcsak kommunista meggyőződésünkben gyökeredzik, hanem kifejezője a magyar nép jól felfogott, érdekeinek is. Ebből a kínaiak kedvéért sem engedhetünk. A kínai külpolitika minden lépését a szovjetellenesség határozza meg. Kuba-ellenes. újabban Vietnam-ellenes. Együttműködést épít ki a NATO-kö- rökkel, a Közös Piac tagállamaival. fenntartja diplomáciai kapcsolatát Pinochettel, a chilei ellenforradalmár katonai rezsimmel, s hasonló politikát folytat a világ más térségeiben- is. Mi a Szovjetunió, a testvéri szocialista országok, Kuba, Vietnam szövetségesei vagyunk. Álláspontunkat minden fórumon, tárgyaláson becsületesen képviseljük. Ez azonban nem azt jelenti, hogy élezni akarjuk .a vitákat, Ellenkezőleg. Azt szeretnénk. ha csökkennének a feszültségek. Erre törekszünk, s reméljük, hogy együtt járjuk majd a szocializmus útját a Kínai Népköztársasággal. De hogy ez mikor, hogyan következik be. nem rajtunk. hanem rajtuk múlik. Alapvető külpolitikai célunk egy új világháború kirobbantásának megakadályozása. A nemzetközi feltételek biztosítása nőnünk szocialista építőmunkájához. Békére törekszünk, ez politikánk sarkalatos kérdése, s természetes. hogy őrizzül . védjük, képvise'iük a magyar néo jogait, függetlenségét, azt az elhatározását, hogy szocialista társadalmat épít. Énnek megfelelően dolgozunk az (Folytatás a 4. - oldalon) / A XI. kongresszus és a i Itaiározatai tavira is érvényesek lírainak
