Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-07 / 132. szám

1978. június 7., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 ß páríraka első vonalában: az alapszervezetek Együtt a végrehajtásban Csendes jubileum A pártmunka eredményes­sége nagyrészt az alapszer­vezeti párlmunka minősé­gén múlik. Társadalmi, gaz­dasági életünkben elért si­kereink egyik forrása a párt­munka, a politikai munka eredményeiben rejlik. Az el­ső vonalban, az alapszerve­zetekben dolgozó kommu­nisták összehangolt, céltuda­tos és áldozatkész tevékeny­sége nélkül nem értük volna el azokat a gazdasági sike­reket, amelyek szocialista fejlődésünk jelenlegi sza­kaszát döntő mértékben meg­határozzák, minőségét jel­zik. AZ alapszervezeti munka sokoldalú és jól érzékelhető fejlődése ellenére még több olyan szemléletbeli és gya­korlati problémával küzde­nek a pártszervezeteit, ame­lyeket feladataik maradékta­lan ellátása érdekében meg kell oldani, megteremtve azokat a feltételeket, ame­lyek keretei között hosszabb távon továbbfejleszthető az alapszervezeli pártmunka. E célt szolgálta a Politikai Bi­zottság 1972. december 20-i, az alapszervezeti munka to­vábbfejlesztéséről szóló ha­tározata, amely egyrészt ér­tékelte a helyzetet, másrészt ajánlásokat tett a pártszer­veknek és -szervezeteknek a munka tartalmának és mód­szereinek javítására. Pártunk XI. kongresszusa is- megkü­lönböztetett figyelmet for­dított a pártaiapszervezetek tevékenységére, újólag hang­súlyozta annak fontosságát. Megyénkben 1860 pártalap- szervezet dolgozik, mintegy 61 ezer taggal. Érthető tehát, hogy a megyei pártbizottság is megkülönböztetett figyel­met fordít az alapszerveze- teK munkájára. A megyei pártbizottság négy év eltel­tével a közelmúltban meg­vizsgálja a Politikai Bizott­ság állásfoglalása végrehaj­tásának tapasztalatait. A Központi Bizottság április 19—20-i ülésén határozatot hozott a XI. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól. — Az elmúlt évek tapasz­talatai alapján milyen az alapszprvezeti pártmunka, színvonala Borsodban? Mi­lyen eredménnyel hajtják végre a párthatározatokat? Ezekről a kérdésekről be­szélgettünk Dudla Józsefjei, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjével. — A Központi Bizottság legutóbbi ülésén hozott ha­tározatában megállapította, hogy a párt szervezetei és tagjai a XI. kongresszus ha- .ár.ozatainak szellemében és azok megvalósításáért dolgoz­nak. A párt eszmei, politikai és szervezeti egysége szilárd, tömegkapcsolatai erősek. Ez jellemző Borsod megye kom­munistáinak munkájára is. A pártaiapszervezetek döntő többsége, a munka objektív és szubjektív feltételeitől függően, igyekszik maradék­talanul valóra váltani a párt politikáját. — Az elmúlt évek tár­sadalmi fejlődésében be­következett változások, a gazdasági építömunka meg­növekedett feladatai maga. sabb követelményeket tá­masztottak a kommunis­tákkal szemben. A megye pártalapszervezetei hogyan feleltek meg ezeknek a magasabb követelmények­nek? — A tapasztalatok bizo­nyítják, hogy jelentősen ja­vult és fejlődött az alapszer­vezetek munkastílusa, belső rendje, fegyelmezettsége, szervezettsége. Rendszeressé vált a pártélet, szélesedett az aktivisták hálózata. Fejlődés tapasztalható az irányító pártszervek határozatainak helyi adaptálásában, mindin­kább megtalálják az abból adódó sajátos feladataikat. Az elvégzendő teendőktől függően a végrehajtásra in­tézkedési és feladatterveket, cselekvési programokat ké­szítenek. — Hogyan segítik me­gyénkben a párlalapszerve- zeteka gazdasági feladatok végrehajtását? — Az alapszervezetek egy részének — főleg az iparban és a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekben — a hely­zetére, hatáskörére jellemző a gazdaságirányításban és az ellenőrzésben játszott sze­repe. Nemcsak joguk, de kö­telességük is részt venni a döntések előkészítésében, meghozatalában, a tervek ki­dolgozásában, és ily módon biztosítani, hogy á döntések és a gazdasági folyamatok megfeleljenek a párt politi­kájának. — Ez nagy felelősséget ró a pártalapszervezel tiszt­ségviselőire és tagságára. Nem lapaszLalhatók-e ese­tenként feszültségek a gaz-' dasági vezetők és a párt­aiapszervezetek vezetői között? — A pártaiapszervezetek többsége hatékonyan érvé­nyesíti a pártirányítás és a pártellenőrzés elveit. Nem dolgozik a gazdasági vezetés helyett, nem sérti az egysze­mélyi felelős vezetés elvét, az önállóságot, és így nem menti fel a gazdasági vezető­ket a felelősség alól sem. A gyáregységekben, üzemek­ben, műhelyekben működő pártalapszervezeteknek igé­nyelniük kell az irányító pártszervektől is, a gazdasági vezetőktől is a rendszeres politikai és gazdasági infor­mációt az egész vállalat te­vékenységéről. Ez feltétele annak is, hogy javaslatokkal, észrevételekkel segíthessék a munkát. — A politikai munka ha­tékonysága megköveteli, hogy mindén kommunista, minden alapszervezet a helyén legyen, s munkájá­ban politikai tevékenysé­gének maximumát, legjobb képességeinek a javát nyújtsa. Milyen a munka elosztása és a feladatok végrehajtása alapszerveze­teinkben? — Esetenként még prob­lémát okoz a vezetőségeken belüli helytelen munkameg­osztás. A pártirányítás to­vábbra is túlzottan titkár- centrikus, holott . a napja­inkban jelentkező, szerteága­zó és bonyolult ■pártpolitikai munka a reszortjellegű te­vékenység kiszélesítését, a reszortjellegű feladatok elő­térbe kerülését teszi szüksé­gessé. Az alapszervezetekben folyó munka hatékonyságá­nak segítését szolgálja, hogy a vezetőségi üléseken a té­máktól függően a pártcso- portbizalmiak is részt vesz­nek, de a pártcsoportok a pártmegbízatások elosztá­sában is eredményesen dolgoznak. Megyénkben a párttagság 70—*75 százaléká­nak van állandó jellegű és mintegy 5 százalékának ide­iglenes pártmegbízatása. A pártmegbízatások teljesítésé" ről rendszeresen beszámol­nak az alapszervezetekben. • — A megyei »árbizott­ság ez év februáriéban meghatározta az irányító pártszervek és az appará­tus munkastílusának, mun­kamódszerének továbbfej­lesztésével knncsolotos fel­adatokat. Müven hatással volt ez a ->Artn'apszerveze- tek munkájára? — A megyei pártbizottság határozatát természetesen az alsóbb szintű pártszervek is feldolgozták, s ennek a hatá­sa már jelentkezik az alap­szervezeteknél. De a vezető­ségek munkamódszere az utóbbi években sokat fejlő­dött és pozitív irányban vál­tozott. A pártélet lenini nor­mái erősödtek, javult a mun­ka tervszerűsége, a kollekti­vitás, érvényesült az egyéni felelősség, a bírálat és az önbirélat. Azonban a veze­tőségek .munkájának tartal­mát. de még inkább a mun­kamódszereket tovább kell javítani, finomítani. — Hogyan értékeli a leg­kisebb kommunista közös­ségek,' a párlcsoportok te­vékenységét? — A pártalapszervezeti munka továbbfejlesztésének kulcsfontosságú kérdése a pártcsoportokon belüli rend­szeres, eleven politizáló lég­kör kialakítása. A pártcso­portok — különösen a nagy létszámú pártalapszérvezetek- ben — a párton belüli fo­lyamatos nevelő munkának, a nárlfeladaíojt elosztásának, a munka ellenőrzésének, a kötetlen véleménycserének, a pártépitő munkának fontos és nélkülözhetetlen egységei. Pártalapszervezeteink jelen­tős részében jól működnek a -ártcsoportok. Az év végi beszámoló taggyűléseket már megelőzik a pártcsoportok ülései, ahol értékelik a párt­tagok egyéni munkáját, ma­gatartását és a vezetőség te­vékenységét. A pártcsoport- értekezleteknek nem kell szi­gorúan kötötteknek és par­lamentárisnak lenniük. Sok formalitás zavarja még a munkájukat. Igen fontosnak tartjuk, hogy ezen kis kö­zösségekben olyan őszinte, nyílt légkör uralkodjon, amely növeli a párttagok ak­tivitását, elősegíti vélemé­nyük bátor kimondását. — Milyen tartalmi ele­mekkel gazdagítandó a pártcsoportok élete és az egész pártalapszervezet munkája? — A legfontosabb feladat: biztosítani a pártpolitika megértetését, egységes értel­mezését és elősegíteni a vég­rehajtását. A kommunisták­nak a politika minden kér­déséről kel] hogy legyen, és van is véleménye. Alkotó vi­ta és véleménycsere után a határozatokat végre kell haj­tani, ez alapvető kérdés a pártban. Nem arról kell vi­tatkozni, hogy igen, vagy nem, hanem arról, hogy ho­gyan hajtsuk végre a hatá- ror-atot. A határozatok csak akkor hajthatók végre ered­ményesen, ha a párttagság megértette azok célját és lé­nyegét, s ily módon az azok­ban foglaltakat az élet min­den területén következetesen képviseli, és tetteivel részt vesz azok maradéktalan végrehajtásában. — Konkrétabb, személyre szólóbb cselekvési programo­kat és munkaterveket kell készíteni. Tovább kell fokoz­ni a pártcsoportok és a tag­gyűlések szerepét a döntések előkészítésében. Növelni kell a taggyűlések beszámoltató és értékelő szerepét, az a he­lyes, ha beszámolás esetén egyénileg is értékelik a kom­munisták tevékenységét, .pél­damutatását. Neveléssel, ,a munka jobb megszervezésé­vel el kell érni, hogy minden párttag képességeinek meg­felelő, s a párt határozatai­nak megvalósítását elősegítő pártmegbízatást kapjon. Az alapszervezeti munka tovább­fejlesztésének a jövőben is fontos feltétele, hogv az irá­nyító pártszervek fokozzák irányító, segítő és ellenőrző tevékenységükéi, csökkentsék az adminisztrációs munkát, növelnék az alanszervezeti vezetőségek tevékenységét segítő elvi és módszertani se­gítségét — mondotta befeje­zésül Dudla József. Petra József Nem volt zajos ünneplés, s elmaradtak az ilyenkor szo­kásos pohárköszöntők is. A küzdelem részesei csendben, de jóleső érzéssel rögzítették a tényt: az Ózdi Kohászati Üzemekben negyedszázada fo­lyik szervezett és eredményes munka a túlzott alkoholfo­gyasztás csökkentése, az al­koholisták felkutatása és gyó­gyítása, valamint ennek kap­csán és segítségével a mun­kafegyelem megszilárdítása érdekében. A ma már jelentős tömeg­bázissal rendelkező alkoho­lizmus elleni mozgalom spon_ tán módon, néhány segíteni akaró ember egyéni kezde­ményezése nyomán tette meg a kezdeti lépéseket 1953 ele­jén. Tevékenységükre, ered­ményeikre rövidesen felfi­gyeltek az ÓKO vezetői s függetlenített felelős beállítá­sával „intézményesítették” az egyéni törekvéseket. A moz­galom továbbfejlesztéséhez az 1960-ban megjelent kormány- rendelet adta az újabb im­pulzust, meghatározva az al­koholizmus elleni küzdelem társadalmi, egészségügyi, gaz­dasági és jogi feladatait A határozat nyomán a he­lyi elképzeléseket, terveket az ózdi üzemi és városi párt- bizottság 1961-ben hozott ha­tározata fogalmazta meg. Eb­ben a határozatban az illeté­kes pártbizottságok az ÖKÜ szakszervezeti bizottságát bízták meg a küzdelemmel kapcsolatos koordinációs és irányító feladatokkal. A végrehajtás során a szakszervezeti bizottság lét­rehozta az egészségügyi al­koholizmus elleni szakbizott­ságokat, melyek később az ózdi modellként számón tar­tott, s nemzetközileg is elis­mert rendszer bázisszervei lettek. A bizottságok tevé­kenységének köre, mérté­ke és mélysége az évek A gyétr és a — A falu első számú pat- rónusa a Borsodi Sörgyár — mondta Gelb Sándor tanács- titkár. — A gyár nélkül év­tizedek múlva sem gondol­hattunk volna vezetékes gáz­ra, hiszen a községnek ön­erőből nem . futná a főveze­ték kiépítésére. Bocs valóban szerencsés! A sörgyár miatt kiépített gáz­vezeték ugyanis érinti a fa­lu egy részét, viszonylag ol­csón lehet leágazásokat ki­építeni, magánlakásokba is elvézetni a gázt. Tavaly több, mint másfél kilométer hosz- szúságban fektették le a ve­zetéket a faluban, Külső- Bőcs területén, jövőre pedig tovább bővítik a hálózatot: újabb 20 lakás jut majd ve­zetékes gázhoz. A családi la­kásoknál Is figyelemremél­tó, hogy a tanács vezetői a sokakat érintő közintézmé­nyekre gondoltak elsősorban a gáz bevezetésekor: az iskola- ra, óvodára, orvosi rendelő­re. a vezeték kiépítésével va­lamennyit bekapcsolták a gázfűtésbe. Ami pedig a bé­csiek szerencséjét illeti: a sörgyár 300 ezer forinttal já­rult hozzá az említett léte­sítmények gázellátási hálóza. során jelentős mértékben kibővült; ma már a fel­világosító tevékenységet, az alkoholisták felkuta­tását, elvonókezelésre való irányítását s a társadalmi utógondozást egyaránt magá­ban foglalja. ■ A bizottságok javaslatai nyomán számos intézkedést léptetett életbe az ÖKÜ az elmúlt években a munkahe­lyi zugitalozások csökkenté­se, illetve teljes felszámolá­sa, valamint az ittas dolgo­zók munkába állításának meg­akadályozása érdekében. Mozgóbüféit telepítésével le­hetővé tette például az üze­men belüli élelmiszervásár­lást, megszüntetve ezzel aki-, járások egyik gyakori indo­kát, melyek alkalmával le­hetőség nyílt korábban sze­szes ital vásárlására, fogyasz­tására vagy „becsempészé­sére”. A városi tanács segít­ségével felszámolták a gyár körüli italkimérő gombákat, s á művelődési házakban, vala­mint a Kohász-szállókban megtiltotta a szeszes ital áru­sítását. A január elején élet­be lépett országos korláto­zások ugyancsak jelentősen segítették a szeszmentes munkakezdés érdekében ki­fejtett erőfeszítéseket. Ha­sonló cél érdekében váltak általánossá az ÓKÜ-ben a szúrópróba szerű alkohol- szondás vizsgálatok, fe a köz­vetlen termelésirányítók állal végzett ellenőrzések. Kialakult az évelt során a tettenértekkel kapcsolatos eljárás ..mechanizmusa” is. A számonkérés során az eny-- hébb esetekben órabércsök­kentést alkalmaznak a mu­lasztókkal szemben, a visz- szaesők esetében pedig ja­vaslatot tesznek az aktivis­ták az alkoholelvonó, vagy munkaterápiás gyógykezelés­re. Ezt a munkát az üzem­tának a kiépítéséhez. A köz­ség lakossága társadalmi munkával járult hozzá a munka gyorsabb elvégzésé­hez, a gázbekötéssel egvidő- ben jelentkező korszerűsítés­hez az orvosi rendelőnél. Bocs község Tanaesa éven­te 800 ezer forintot költhet fejlesztésre. A lakossági be­fizetés ebből mindössze 270 ezer,— egy ilyen nagy terü­leten fekvő falu esetében bi­zony csekély összeg. Nem futja nagyobb létesítmények­re, a legszükségesebb felújí­tásokra is csak szűkösen elég. — Az idei, egyik legfon­tosabb feladatunk a közvi­lágítási hálózat fejlesztése, bővítése volt — kezdte a tennivalók felsorolását a tit­kár. — A Rákóczi úti köz­világítás kiépítése 130 ezer forintot vitt el, ezt bár az év végéig ütemeztük be, máT befejeztük. A Borsodi Sörgyárról már sok szó esett. Nem véletlenül hiszen felépítése óta sok se gítséget adott a községnek százezer forintokkal toldotta meg a tanácsi pénztárcát. A segítség persze nem önzetlen, ellenszolgáltatás nélküli — ben a már említett bizott­ságok végzik kialakult, meg­határozott feladatrendszer és szérvezeti keretek alapján. Első fázisban elbeszélgetnek a mulasztóval s igyekeznek rábírni a munkafegyelmet megsértő alkoholistát az ön­kéntes kezelésen való rész­vételre. Ez az esetek zömé­ben sikerrel szokott járni: az érintett önként aláveti ma­gát a kezelésnek. , A bizottságok a kezelés után sem hagyják magukra az „ügyfeleket”. A kezelés befejeztével gondoskodnak arról, hogy mégfelelő aktívát találjanak, aki segít a gondo­zottnak az alkoholmentes életvitel kialakításában, a családi körülmények rende­zésében. Kedvező feltétele­ket teremt az utógondozás­hoz az is, hogy a vállalat a gyógyultakat eredeti munka­helyükön és munkakörükben, a szakképzettségnek megfe­lelően foglalkoztatja. Kiveszik a részüket az utógondozásból a* szocialista brigádok is. melyek előkészí­tik a kedvező fogadtatást, biztosítják a kollektívába való mielőbbi beépülést, az eredményes munkavégzést. Komoly segítséget nyújt a gondozottak körében végzett munkához a közelmúltban — 200 000 forintos költséggel — létesített Vasas Munkás­klub is, melyben — család­tagjaikkal együtt — rendsze­resen találkoznak a volt al­koholisták. Itt egyrészt meg­beszélik az életvitelükben bekövetkezett változásokat, másrészt orvos, pszichológus és más szakemberek közre­működésével további taná­csokat is kapnak új életmód­juk tudatosabbá tételéhez, az életformájukban bekövetke­zett. változások állandósításá­hoz. kölcsönös, a gyár és a tanács szántára is előnyös az együtt­működés. Mindketten nyer­nek rajta. A gyár újabb munkásokat, a falu a gyara­podást, fejlődést. Nem vé­letlen, hogy a tanács még ebben az évben mintegy 20 lakás építéséhez házhelyet alakit ki Külsö-Böcsön, a gyár közreműködésével gáz­vezetékkel kiépített, területen. Az itteni portákat ugyanis elsősorban azok a sörgyári munkások kapják majd, akik a távolabbi községekből: Kesznyétenböl, Girincsröl járnak be naponta dolgozni, s szeretnének gyárukhoz kö­zelebb letelepedni. Annyi már most bizonyos; több az igénylő, mint amit a lehető­ség enged a házhelyek ki­alakításánál. Említettük: kevés olyan község van a megyében, ahol megépült a „központi” gáz­vezeték A közéjük tartozó legfiatalabb Bocs iövóre to­vább növeli azoknak a laká­soknak a számát amelveket bekapcsolnak a gázellátásba. Kevés pénzzel, ám sok-sok közmunkával, lakossági ösz- szefogással érik el. N. L Tóth Gyula tswécs együttes erei évet Sulakszállílás az Ózdi Kohászati Üzemekben.

Next

/
Thumbnails
Contents