Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-01 / 127. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. június 1., csütörtök Nézőtéri meditáció Dráma, vígjáték, animáció Egy kocka az Ahová lépek, ott fű nem terem című francia filmből. (Daniele Minazzeli és Pierre Richard.) A címben említett kategó­riák közül az utolsóval kezd­jük. Legyünk ennyire elfo­gultak a magyar filmekkel szemben! A MOKÉP ugyanis mos egész műsort betöltő összeállítást mutat be a Pan­nónia Stúdió díjnyertes rö­vidfilmjeiből. E filmek, szám szerint 12, a rendszeres mo­zilátogató előtt ismertek, hi­szen kísérőműsork int már szerepeltek, hacsak valami okn„l fogva el nem felejtet­ték befűzni a vetítőgépbe. A hazai szereplésen túl közös vonásuk, hogy valamennyi több fesztiválon nyert díjat a nagyvilágban, nem egy kö­zülük a miskolci filmfesztivál valamilyen díját tudhatja magáénak. Tizenkét filmet nehéz lenne, most külön is­mertetni, de nem is'szüksé-' ges. viszont annál melegeb­ben hívjuk fel a figyelmet valamennyire. Csak a címei­ket soroljuk itt fel: Díszlé­pés, Mese a bogárról, Variá­ciók egy sárkányra. Átválto­zás ~k, Modern edzésmódsze­rek, Nekem az élet teccik ■ nagyon ..., Animálta, Hé, Tel, Bab film, Rondinó, Az 1812-es év; Küzdők. Ugye, valamennyi ismerősnek hang­zik. Még annyit: e 12 animá­ciós film felnőttekhez szól, nem a gyermekeké. ’ * A folyó vonala címmel pe­reg az Áldó Scavarda ren­dezte olasz filmdráma. Az olaszok viszonylag kevésszer nyúltak a fajüldözés, depor­tál" II. világháború alatti előfordulásához, mint témá­hoz. ez a film most ebből a történelmi szituációból idéz. 1943 októberében Rómában is megkezdődik a zsidó lakos­ság.-deportálása a német ha­láltáborokba. Egy nyolcéves kisfiú leszakad a szüleitől, illetve anyjától és egyéb hoz­zátartozóitól, akikét elvisznek, ő oedig nekiindul, hogy Lon­donba jusson, ahol édesapja a BBC rádió olasz szekciójá­nak bemondója. Ennek a kisfiúnak kalandos útját kí­sérjük nyomon mintegy más­fél órán keresztül. Amennyi­re hitelesnek tűnik a film bevezetése, a nácik megszáll­ta Róma hangulatának meg- idézése, a deportálás rettene­téinek jelenetei, annyira vi­tathatók a későbbi jelenetek, illetve képsorok. Valahogy túl jól, túl olajozottan megy minden. A nyolcéves kisfiú ügyesen félrevezet egy gát­lástalan feketézőt, nem tűnik fe] a német katonáknak, be­fogadja vadidegen városba egy ismeretlen család, parti­zánokkal, angol pilótákkal jön össze, becsapja a német elhá.'ítást Franciao.-—ágban, végis a nyugati partra­szállás pillanatában kísérli meg, hogy felfújható csóna­kon jusson Normandiából Angliába, így találkozik vé­gül az apjával. Tagadhatat­lan jó szándékkal megcsinált, de roppant sok naivitástól terhes melódra, natikus, s min .ezeknél fogva hiteltelen történet, amelynek a fordu­latai átmenetileg pór perces izgalmat adhatnak ugyan, de megőrzésre érdemes, tartós filmélményt aligha. * Ahová lépek, ott fű nem terem — hirdeti az új francia film címe. Claude Zidi film­jét talán nem is a címével kellene hirdetni, vagy rek­lámozni. hanem a főszereplő­jének a nevét megmondani, vagy még inkább egyik ismert filmjének a címet: Magas szőke férfi, felemás cipőben. Igen, Pierre Richard a fő­szereplője ennek az új film­nek is, és mint mindig, most is setlii. botlik, kétbalkezes, mindenféle - mulattatónak szánt helyzetbe keveredik. Néhány esztendeje az ő két- baikezessége, meg Piedone ökölcsapásai jelentik a hu- mo csimborasszóját a mo­ziban és minden nyár elejére jut egy újabb Pierre Richard- produkció. (Piedone is itt van reprízben.) Mint korábban is, Pierre Richard újra szép nőkkel kerül kapcsolatba, szerencséllenkedik, vízben és szárazföldön, autóval száguld, mint matematikatanár, sereg­nyi kamaszlánnyal viaskodik stb. De verekszik is csinos nővel a vízben, s általában sem ő, sem a film rendezője nem ismer alsó határt a hu­morkeltés eszközeiben. Két jelenetsor egyszerűen vissza­taszító már. Az egyiken egy ideges sebészprof^sszor mű­tét közben mincüg rosszul vág, s az operálandó beteg­ből vastag sugárban spriccel mindenkit leterítve a vér, a másik jelenetsorban Pierre Richard hallottszállító autón menekül és a hulla lába min­dig becsúszik a sofőrfülkébe. Aligha ezek a fogások a de­rűkeltés légművészibb esz­közei. Nem vitás, e filmnek lesz közönségsikere, mert jó vígjátékra kiéhezetten a tisz­ta búza helyett kínált ocsút is nagy étvággyal fogyasztjuk. (benedek) ifjúságpolitika és honismereti mozgalom Tegnap, május 31-én dél­előtt tartotta ülését a Haza­fias i épfront Borsod megyei Bizottságának elnöksége.,Var­ga Gáborné, a HNF Borsod megyei alelnöke előterjeszté­sében megvitatták az elnök­ség tagjai a népfrontnak az if.iúságnolitikai párthatározat végrehajtásában végzett mun­káját. A honismereti mozga­lom eredményeiről és a moz­galom további feladatairól Szebeni Gvőzö, -a HNF me­gyei alelnöke adott tájékoz­tatást. Ugyancsak a tegnapi elnökségi ülésen ismertették az idén nyáron már hetedik alkalommal megrendezésre kerülő tokaji írótábor prog­ramját. Ma a tv képernyőjén A nyelvtudás: kapcsolat a világszínvonallal A mezőkövesdi gimnazisták A mezőkövesdi I. László Gimnázium KISZ-fiataljai sikerrel vették a „Köszön­tünk VIT, köszöntünk Ha­vanna!” vetélkedő eddigi fordulóit. Az április 15-én, Edelényben megrendezett megyei versenyen a harma­dik helyezést érték el, s a tatai területi vetélkedőn, má­jus első napjaiban a zsűri különdíját kapták. így pénteken este a tele­vízió képernyőjén találkoz­hatunk a mezőkövesdi gim­názium 12-es • számú Ra­bindranath Tagore KISZ- alapszervezetének tagjaival. Eredményük azért is szép. mivel az országban ők az egyedüli gimnazista csaoat, amely eljufott a vetélkedő e fordulójára. Érdeklődéssel várjuk Sebestyén Tamás, Bájtok Gábor, Gál Gabriel­la harmadik osztályos és Braun István. Kiss Judit el­ső osztályos tanulók szerep­lését. MazsarolT Miklós tárlata Mazsaroff Miklós festőmű­vész gyakran állítja ki mű­veit a megye kisebb-nagyobb településein is. Ma délután négy órakor Encsen nyílik újabb kiállítása. A já­rási pártbizottság és tanácsi hivatal székházáhak emeleti tanácstermében nyíló. tárla­ton negyvenegy festményét — olaj-, tempera- és pasz­tellképeket — mutatja be. A kiállítás nyitásakor Dobrik István művészettörténész mond bevezetőt. Mazsaroff kiállítása két hétig látogat­ható. A diák tantárgyként ta­nulja az idegen nyelvet. De miért tanul oroszul, angolul, németül vagy épperi franciá­ul egy felnőtt? Van. aki azért, mert turistaútján nem akar teljesén „elveszett” lenni, s van, aki azért, mert a nyelv- tanulást, az egy vagy több idegen nyelv ismeretét a kor­szerű rpűveltség részének tartja. Ma azonban már egy­re inkább felismert tény, hogy a nyelvtanulás, a nyelv­tudás több ennél: állandó, közvetlen kapcsolat a világ- színvonallal. Azaz: népgaz­daságunk színvonala akkor tud lépést tartani a tudomá­nyos-technikai fejlődéssel, ha a szakembereink nemcsak mesterségük . nagy tudású művelői, hanem nemzetközi­leg tárgyalóképes képviselői is. Külkereskedelmi szakem­bereink szakmailag és nyel­vileg kiválóan képzettek. De vannak olyan szigorúan szak­mai kérdések, amelyekben az adott területen dolgozók a megfelelő tárgyalópartnerek. S nemcsak mérnökökre igaz ez. A nemzetközi együttmű­ködésben a legkülönbözőbb szakemberek vesznek részt, szakmunkások is. Akár úgy, hogy ők mennek külföldre — például egy-egy új gyár be­indítása előtt, hogy elsajátít­sák a technológiai ismerete­ket —, akár úgy, hogy az üzembe érkeznek a külföldi szakemberek. A példákat so­rolhatnánk. Egy friss felmé­rés szerint, megyénk csupán hat nagyüzemében évente 115 ezer oldalra tehető az idegen nyelvről magyarra fordítan­dó tudományos műszaki szö­veg, s valamennyi exportáló és importáló vállalatnak szüksége van nyelvtudással rendelkező szakemberekre. Borsod ipari jellegéből is adódik, hogy a ' szakmai nyelvoktatás kiemelkedő je­lentőségű vagy legalábbis annak keli lennie. A szerve­zett keretek között történő idegennyelv-tanuiásnak pe­dig — az orosz nyelv kivé­telével, melynek legfőbb gazdája a Gorkij Nyelvisko­la, de természetesen a TIT Is, — a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat teremti meg a feltételeit. A TIT Borsod megyei ügyvezető el­nökségének ülésén, az ide­gennyelvi szakosztály tevé­kenységét vizsgálva és érté­kelve hangsúlyosan fogalma­zódott meg a nyelvtanulás és a népgazdasági igények kap­csolata. Az elmúlt’ öt évben példá­ul Borsod számos ipari üze­mében szervezett a szakosz­tály nyelvtanfolyamot. A Ti­szai Vegyikombinátban pél­dául több alkalommal is fel­készítettek dolgozókat .tanul­mányúton való részvételre, úgynevezett külszerelői tan­folyamokat szerveztek a Di­ósgyőri Gépgyár szakmunká­sainak, mielőtt külföldi munkahelyükre elutaztak volna. S a példákat még so­rolhatnánk tovább. A TIT nyelvtanárai megfordultak már a Lenin Kohászati Mű­vekben, a Cementgyárban, az Ózdi Kohászati Üzemekben, az Északmagyarországi Ve­gyiművekben, de a vendég­látóipar dolgozói között is. S ezek a példák azt is bizonyít­ják, hogy az érdekeltek, az üzemek és a vállalatok is mind erőteljesebben _ ismerik fel — sőt, sok esetben anya­gilag is serkentik! — szak­embereik többet érnek, ha jártasak valamelyik idegen nyelvben. A tényszerűséghez hozzá tartozik, hogy megjegyezzük; az említett ügyvezetői elnök­ségi ülésen, a szakosztályi munka értékelése kapcsán más feladatokról is szó volt, így például a szaktanárok továbbképzéséről, a tudomá­nyos-szakmódszertani tevé­kenységben való részvételről, s a nyelvoktatás színvonalát javító tervekről, elképzelé­sekről is. Amíg azonban az általános jellegű nyelvtanfo­lyamok viszonylag kitapo­sott úton járnak, a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­latnak ezek a közhasznú és egyre nagyobb jelentőségű nyelvtanfolyamai még vi­szonylag újaknak számítanak akkor is, hogyha a jó példák egész sorát tudjuk felhozni. Nincsenek például megfelelő, a szaknyelv oktatására is építő tankönyvek, korántsem áldoznak mindenütt a' válla­latok a nyelvoktatásra, s or­szágosan még az sincs fel­mérve. hogy melyek azok a területek, ahol elengedhetet­lenül szükséges lenne a dol­gozók idegennyelv-ismerete. És persze más gondok is adódnak. Többek között az, hogy főleg a kezdő tanfolya- , mokon igen magas a lemor­zsolódás — ennek oka lehet a központi tanfolyamok vi­szonylag magas, huszonötös létszáma is! — s a vállalatok sem kérik mindig számon, hogy milyen eredménnyel ta­nulták az idegen 'nyelvet azok. akiket hozzásegítettek a tanuláshoz. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Borsod me­gyei idegennyelvi szakosztá­lya szervezésében az elmúlt évben valamivel több mint kétezren tanultak nyelveket. Különböző szinten és külön­böző tanfolyamokon. Jelen­tősen hozzájárultak ahhozj hogy megyénkben egvre több ' szakember — mérnöktől szakmunkásig, orvostól a ven­déglátóipart dolgozóig — .el­sajátítsa a munkájához fel­tétlenül szükséges idegen nyelv alaniait. S a jövőben még inkább ez a fajta nyelv- oktatás kerül előtérbe, hi­szen a nemzetközi munka­megosztásban adódó felada­taink. néogazdasági érdeke­ink is ezt kívánják meg. Csuíorás Annamária 150 éves intézmény Óvodák M ásfél száz éve, 1828. június 1-én nyitotta meg kapuit hazánkban az első kisdedóvó. E naptól számítjuk a magyar óvodai intézmény történetét, amelynek alap­jait a haladó gondolkodású Bruanwick Teréz rakta le. A 150 esztendő alatt volt néhány kiemelkedő periódusa honi óvodáinknak, közülük is legszámottevőbbek azok a sikerek, amelyek a felszabadulás óta eltelt több mint há­rom évtized alatt valósultak meg. Aligha mondunk azzal újat, hogy a második világháború az óvodai intézményeket is megtizedelte. Míg 1938-ban 1140 óvoda működött az or­szágban, a felszabadulás évének statisztikái viszont mind­össze 995 óvodáról tudósítanak. A fejlődés dinamikáját attól kezdve jól érzékelteti, hogy 1954-ben számuk túlhaladta a 2400-at, négy esztendővel később a 2600-at. Az óvoda — legalábbis a törvény szövege szerint — nem tartozik az alsófokú oktatási intézmény fogalmába, s ez alighanem azzal magyarázható, hogy nem kötelező.' Tudjuk, nem mindenkit tudnak ma még felvenni, mindenekelőtt új lakótelepeinken — hiszen a legtöbb apróság ott található — van rá szükség, hogy áz eddiginél gyorsabban épüljenek fel az édesanyák gondját napközben felvállaló intézmények. Ismert tény, hogy a népesedéspolitikai intézkedések hatá­sára ugrásszerűen emelkedett az igény az óvodák iránt. Ér­kezett társadalmi segítségnyújtás üzemektől, intézmények­től, népünk széles rétegeiből. Így, és csakis így lehetséges, hogy, míg az 1973—74-es oktatási évben a három-hateszten­dős gyermekeknek csupán 62,8 százaléka járhatott eme gyermekintézménybe, ma az arányuk húsz százalékkal ma­gasabb. Pedig — s ez sem mellékes talán — az óvodát most befejező korosztály hatezerrel több gyereket számlál, mint négy esztendeje. Az arányokon kívül tehát hatezerrel több gyermek részesült az idén gondos iskolaelőkészítésben. Számos helyen a költségvetés nem volt képes követni a mennyiségi növekedést, s emiatt a minőségi fejlesztés — kénytelen-kelletlen — háttérbe szorult. Különösen érvényes ez a tanácsi óvodákra. Bizony akad még helyenként képesí­tés nélküli a pályán, számuk jelenleg 1500. Néhány eszten­deje négyszer ennyien voltak. Többségük fiatal, számolni kell tehát azzal is, hogy az óvónők rövidebb-hosszabb ideig kiesnek a munkából. Ennek ellenére biztató, hogy mire a most beiskolázott óvónőjelöltek végeznek, már bem lesz szükség képesítésnélküliekre. , A Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat lap Üzemi részlegébe lehetőleg nyomdaipari gyakorlattal rendelkező VILLANYSZERELŐ és GÉPLAKATOS SZAKMUNKÁSOKAT VESZ FEL. • Fizetés megegyezés szerint. Szükség esetén munkás­szállást biztosítunk. Jelentkezés a vállalat igazgatási — munkaügyi osztályán —, Miskolc. Bajcsy-Zs. u. 15. L 109. A MISKOLCI SÜTŐIPARI VÁLLALAT , i felvételre keres — férfi és, női pék szakmunkásokat; — női munkavállalókat takarítói, segédmunkási és betanított munkás munkakörbe. Jelentkezés: Miskolc, Hunyadi u. 56. sz. I Felvételre keresünk 10/1972. ÉVM számú rendelet szerinti „A” kategóriás statikus tervezőt, paneles rendszertervezési feladatokra. Lakásbiztosítás és fizetés megállapodás szerint. Jelentkezés: a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat . személyzeti és oktatási osztályán, Miskolc, Magyar—Szovjet Barátság tér 4. Telefon: 33-758. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents