Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-30 / 152. szám

.nimm" v t Miskolci stúdiónk jelent­kezik címmel érdekes mű­sor hangzott el tegnap dél­után egy órától a Petőfi rádióban. Már hagyomány ez a stúdió életében, hiszen minden hónapban felhang­zik az ismert szignál, amely után megyénk ismert, vagy kevésbé ismert nevezetessé­geit mutatja be az egész or­szágnak. A csütörtöki je­lentkezés alkalmával a Bod- rog-parti ősi városról, Sáros­patakról hallhattunk hu­szonöt perces összeállítást. A gondos szerkesztésre valló műsor milliók számára hoz­záférhetővé tette, hogy be­tekintsen a 15 ezernyi lel­ket számláló ősi település, a 10 évvel ezelőtt városi ran­got kapott Sárospatak min­dennapi életébe. Megelevenedett előttünk a nagy múltú város minden ne­vezetessége, a hallgató szin­te beleélte magát, hogy ő is ott sétál a riporterrel együtt a sajátos szépségű városne­gyedben, megtekinti a vár­múzeumot, hazánk és egész Európa legnagyobb és legré­gibb városépítészeti reme- • két. A város iskolajellegét a híres pataki kollégium ha­gyományait őrző tanítóképző főiskola munkáján keresztül érzékelhették a rádióhall­gatók. Szerencsés volt a nyugdíjas pataki pedagó­gusnak, Károly Istvánnak a megszólaltatása is, aki négy évtizeddel ezelőtt, mint fé­lénk tanyai kisdiák lépett be a kollégium komor ka­puján. s azóta mindvégig hű maradt ehhez az intézmény­hez. s ma is szoros szálak fűzik diákéveinek a kedves színhelyéhez. A jelent, méginkább a jö­vőt tárta elénk a jól dolgo­zó termelőszövetkezet és az ipar térhódítását bizonyító Csepel Kerékpárgyár város­ba telepített üzeme, munká­jának bemutatása. Végezetül hadd idézzük a műsorvezető szerkesztő sza­vait: Sárospatak a Rákóczi- ak egykori várával, a ma­gyar történelem egy darab­ja, a szabadságmozgalmak sajátos jelképe. És még több is ennél. Borsodi Fonó Folklóríogadásra készül Miskolc. „Borsodi Fonó” fel­iratú transzparenst lenget a szél az utcán, információs sátrak könyvekkel, hangle­mezekkel fogadják az ér­deklődőket, kíváncsiskodó­kat. És természetesen infor­mációval. Nagy a nyüzsgés a Gárdonyi Géza Művelődé­si Házban és ifjúsági park­jában: mindezt már tegnap tapasztalhattuk... Ma délután háromnegyed 9 órakor Tolnay Ferenc, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitja meg a háromnapos rendez­vénysorozatot hogy ezt kö­vetően színpadot és teret, szót és hangot átvegyenek megyénk népművészetének hagyományőrzői és tovább- folytatói. A mai megnyitót követően a megyaszói cite- razenekar és a nelcézsenyi Páva-kör műsorát hallgat­hatják meg az érdeklődők, majd a táncosok következ­nék: előbb a Kisbojtár Tánccsoport „serdülői” Nyék- ládházáról, majd az ózdiak Kohász Táncegyüttese. (Ök „felnőttségüket” éppen az el­múlt hét végén Szegeden bi­zonyították, arany fokozatú minősítést szerezve a szak- szervezeti táncegyüttesek be­mutatóján.) Az első napi programot a budapesti ven­dégek. a Vízöntő zenekar koncertje zárja., Minden reklám nélkül, jó szívvel csábítunk mindenkit a folklórnapokra, egy kis kiruccanásra Hejőcsabára, a Gárdonyi Géza Művelődési Házba és — az időjárás ke­gyes hozzájárulásával — a házat ölelő, magában is pi­hentető parkba. Nemzetiségi alsók a Rádió 3. műsorában A Magyar Rádió vidéki stúdiói német, szerb-horvát és szlovák nyelven sugároz­nak nemzetiségi műsort. A műsorok rendszeresen tájékoztatják az adók kör­zetében élő nemzetiségieket a legfontosabb országos és helyi eseményekről. Július 1-től a harmadik műsorban szombaton 7.30—8 óráig szlovák, vasárnap 7— 7.30 óráig szerb-horvát, 7.30 —8.00 óráig német nyelvű összeállítás hangzik el. Ezen kívül a Külföldi Adások Fő­szerkesztőségén készülő és a rövidhullámú adón sugár­zott német nyelvű kívánság- műsort vasárnaponként 20 00 —21.00 óráig a pécsi stúdió középhullámon megismétli. Kongresszusra készülnek a nemzetiségi szövetségek. E fontos eseményről a helyi adások mellett — már a 3. műsorban is anyanyelvükön értesülhetnek a hazánkban élő nemzetiségiek. Jégesővel kisért vihar pusztított szerda este a bul­gáriai Sumen megyében. A vihar után a jégtakaró vas­tagsága helyenként a húsz centimétert is elérte. Több helyütt megszakadt az áram­szolgáltatás és megbénult a forgalom. Növi Pazar kör­nyékén súlyos károk kelet­keztek a mezőgazdaságban, több lakóház és gazdasági épület víz alá került. A men­tési és helyreállítási mun- Kálatok a vihar elülte után azonnal megkezdődtek. Épül, épülget a néhány esztendeje leégett miskolci István-malom „utódja”. A napi 12 vagonos kapacitású új malom építése rengeteg gondo* okoz a Borsod me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalatnak. Fur­csán hangzik, de valahogy úgy áll a dolog, hogy a föld felszínétől, azaz 0 métertől 8 méteres magasságig nincs gazdája a kivitelezésnek. A mélyben, a föld felszíne alatt folyó munka, az alapozás las­san már elkészül, de ezután valahogy el kellene jutni a 8 méteres magasságig is?! Er­re azonban nincs építőipari kapacitás. Miskolcnak, a me­gyének rendkívül nagy szük­sége van ■ erre a malomra. A beruházó vallalat ezért meg­próbál valami „újat”, azaz előszedtek valami régit, a falvainkban egykor hagyomá­nyos „kalákát”. így próbál­nak „besegítést” szervezni a BÁÉV-nek, hogy 0 és a 8 méter között se tátongjon űr. Eddig ugyanis még nem akadt senki, aki kiialálla volna, hogyan lehetne rögtön a második emelettől felfelé kezdeni az építkezést. Mert, hogy onnan állítólag már „simán menne”. . Szeptember 15-től 1979. márciusáig mintegy 10 ács, 15 vasbetonszerelő és 15 kő­műves szakmunkást és szá­mos betanított munkást kér­nek „kölcsön” a tsz-ek, más mezőgazdasági üzemek, ipari szövetkezetek építőbrigádjai­tól. A „kaláka” szervezése remélhetően sikeres lesz. Né­hány tsz, állami gazdaság máris felajánlotta segítségét, á szükséges munkaerő egy- harmada már biztosított. Különben a malom ■ szociális épülete is ilyen összefogás­sal épült fel. Ha összefogunk, „kalákázunk”, malmunk is lesz! <P. s.) ÓZD A GYÁR TETEJÉRŐL Mizerák István felv. MEGSZÖKÖTT EGY TÓ @ Ki hinné; estétől reg­gelre eltűnt egy 37 ezer négyzetméteres erdei tó a Német Demokratikus Köz­társaságban. Schwerin kör­nyékén. Mélyépítő mun­kások dolgoztak az isza­pos víz sekély részein, gá7 tat kezdtek építeni. Egy reggelre eltűnt a tó, vele a baggerek, munkaeszkö­zök, az út százméteres szakasza és a fás, bokros partrész is. A tó kéthar­mada mocsárrá változott. Geológusok úgy vélik: a puha és mocsaras altalaj­ban a munkák törést okoz­tak, s ezen át tűnt el a hegvi tó nyolcezer köb­méter vize. GYE RM ERI! A D .1A R A T Ä Igen, ma már ez is hi­hetetlen. hogy volt gyer­mekhadjárat is. 1%12-ben francia és német gyerme­kekből a Szentföld visz- szafoglalására alakult se­reg. Szervezése abból a vallásos balhiedelemböl in­dult ki, hogy a Szentföldet csak ártatlan gyermekek foglalhatják vissza. A gyermekek útközben el­pusztultak vagy rabszol­gaságba kerültek. A LOVAK ÉS A PELENKA A A konflislovak július 1- től ..pelenkát” viselnek Bruegge városában. A bel­ga város hatóságai enge­délyezik a turistákat fu­varozó konflisok közleke­dését a gyalogos zónákban, de csak „felöltöztetve”. HULAHOPP-CSÜCS SS Miss Christa Tubus 30 éves angol lány a hula- hoppozás új világrekorde­re. A karikát 24 órán és 75 percen át pörgette csí­pője körül. Az eddigi csúcs 10 óra 47 perc volt, ame­lyet egy nyolcéves ameri­kai kislány ért el. iép borjúi iiozoll a vígra Négy szép borjút hozott világra a Baranyában gaz­dálkodó sombereki tsz egyik fiatal tehene. A Béke Őre Tsz az ország legjobb állat- tenyésztő gazdaságai közé tartozik, s a szenzációs bor- júszaporujat is a termelő- szövetkezetben folyó céltuda­tos, magas színvonalú te­nyésztői munka eredménye. A maguk nevelte Cifra nevű magyartarka tehén évente három és fél ezer liter tejet ad. s a négyes ikreket megelőzően kétszer ellett egy-egy borjút. A mes­terséges megtermekeny Rés­ből származó újszülöttek együttvéve 77 kilót nyomnak közülük három üsző és egy bika. Igen étkesek, eleve­nek. Mind az anya, mind a borjak egészségesek. A sombereki szakemberek úgy döntöttek, hogy a né­gyes ikreket felnevelésük után megtartják a saját te­henészetükben. s megfigye­lik: vajon örökölték-e any­juk rendkívüli szaporítóké- pességét. fi Legfelsibb Bíróság ítélete a győri Balodéi roiaaás Bgyéőea A Legfelsőbb Bíróság — fellebbezés folytán — csü­törtökön ítélkezett az 1978. január 4-í győri öntödei robbanás ügyében. Halált okozó gondatlan veszélyez­tetés büntette miatt ma­rasztalta el Molnár Albert művezetőt, Hegyi Lajos üzemvezetőt. Bognár Ernő termelési intézőségj osztály- vezetőt és Kövecs Miklós főművezetőt. Ezért Molnár Albertet 3 évi és 8 hónapi, Hegyi Lajost 2 évi és 6 hó­napi, Bognár Ernőt ugyan­csak 2 évi és 6 hónapi. Kö­vecs Miklóst pedig 1 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Az első három elítél­tet négy-négy évre. Köve­cset pedig 3 évre eltiltotta foglalkozásának gyakorlásá­tól. A legfőbb bírói fórum büntetőtanácsának határoza­ta megállapította: a vádlot­tak szakmájuk elemi sza­bályait és az utasítások so­rozatát szegték meg, ezáltal közvetlen előidézőivé váltak a tragikus robbanásnak. A felrobbant kemence ugyanis már korábban meghibáso­dott. Nem törődtek azzal, hogy miután a berendezést új,.a falazták, belsejébe víz tört be. Mindenáron erőltet­ték a termelés megkezdését, sót akkor sem álltak hiva­tásuk magaslatán, amikor a sietősen „rendbehozott” ke­mencéből kicsapott az ol­vadt acél. Nem állították le a munkát, bár ezzel még idejében elkerülhették volna a katasztrófát. A Legfelsőbb Bíróság in­dokolásában aláhúzta; sem­miféle ..termelési érdek” nem előzheti meg az ember életének, testi épségének vé­delmét. A vádlottak számá­ra ezért nincs mentő körül­mény. A munkavédelmi elő­írásoktól nem szabad eltér­ni. aki pedig ilyen módón okoz balesetet, nem kerül-- heti el a törvény szigorát. A fiatal életkor nem mentség! Elítéli a pacifii gyilkost Több emberen elkövetett em­beröles kísérlete és könnyű testi sértés ügyében hozott tegnap ítéletet a megyei bíróság dr. Bat- ta Miklós vezette, íiatalkorúak büntető tanácsa. A fiatalkorú sátoraljaújhelyi lakos. Glóner Tibor, ez év január 28-án meg­ölt egy fiatalembert, kettőt pe­dig megsebesített. Egyikük sú­lyos, másikuk könnyebb sérül- lést szenvedett, ám, hogy kettő­jük közül egyikük sem jutott arra a sorsra amire a 20 éves Tóth András — csak a véletlen­nek köszönhető. Miért is került a fiatalkorú Glóner Tibor a vád­lottak padjára? Ez év január 28-án bált ren­deztek a pácini művelődési ház­ban. Glóner Tibor Sátoraljaúj­helyről társaival ide indult, am már . az . autóbuszon említi egyi­kük, hogy Pácinban sokszor ».balhés” a bál. Glóner kijelenti: „Nem félek, kés van nálam”. (Később az egyik tanú, aki ezt hallotta visszavonta vallomását.) Amikor megérkeznek Pácinba, egy ismerősükhöz mennek el, ahol esznek, tévét néznek, majd később elindulnak a balba. Egy idei után innen ismét visszamen­nek az ismerősükhöz majd az éj Téli órákban, amikor ismét megjelennek a kultúrházban, ta­lálkoznak egy közös ismerősük­kel, Kecskés Lászlóval. Kecskés már túl sokat ivott, ezért ők kiviszik egy kicsit a kultúrház elé. Később együtt mennek be a bálterembe, ahol Kecskés az el­fogyasztott italoktól rosszul lesz és hányni kezd, A helyiségben tartózkodók közül Séta László önkéntes határőr , intézkedni akar, igazolványt mutat, és fel­szólítja Kecskést a helyiség el­hagyására. Az erősen ittas fiú vitatkozni kezd. amire felfigyel testvére. Séra János is, valamint Tirián Ferenc. Kecskés már Sé- raék anyját szidja, amire Séra János feljogosítottnak érzi ma­gát arra, hogy Kecskést pofon vágja. A vádlott, Glóner Tibor még csak figyeli az eseménye­ket . . . Az ezutáni események azonban nagyon gyorsan köve­tik egymást. 'Dulakodás tör ki, amelynek egyik főszereplője ma­ga a vádlott. Am azt, hogy a verekedésben konkrétan kik vet­tek részt. az. elozó tárgyalásokon meghallgatott több mint 40 tanú vallomásából sem lehet pontosan megállapítani. (Tény, hogy a tu­multus a bálterem színpadáig vonult, óm már ekkor Glóner egy 13 centiméter hosszú kony­hakéssel megszurta Séra Jánost, a bal hóna alatt.) Ezt követően Glóner felugrik a színpadra és azt kiabálja az őt követőknek, hogy aki felé megy, megöli. Kecskés és Glóner egyik táréa időközben eltűnik. Glónert kö­veti a színpadra Tirián Ferenc, kezeiben egy-egy sörösüveggel. Amikor Glóner felszólítja Őt, hogy tegye le az üvegeket, Ti­rián engedelmeskedik, ám to­vább megy Glóner felé azzal a szándékkal, hogy elveszi tőle a kést. Glóner mellbe szúrja. Idő­közben azonban szóltak a bál főszervezőjének. Tóth András­nak, hogy verekedés van. ö, fel- rohanva a színpadra, felszólította Glónert hogy tegye le a • kést, de az nem engedelmeskedett, sót előbb mellbe, majd hátba szúrta a fiatal pedagógust. Tóth András olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy pár percen be­lül meghalt. Glóner ezután ismét: megszórta Tiriánt, akinek életét csak gyors orvosi beavatkozás­sal lehetett megmenteni. A megyei bíróság fiatalkorúak büntető tanácsának elnöke az ítélet indoklásánál hangsúlyozta, hogy a legsúlyosabb bűntettek­nél nincs jelentősége a fiatalko- rúságnak. Glóner Tibor ezen­kívül iskolázatlan, primitív sze­mélyiség — állapítja meg a szak­értői vélemény —. ám ezt a tel­tét fel kellett tudni mérnie. A megyei bíróság a tárgyalások során csak azokat a tanú vallo­másokat vette figyelembe, ame­lyek — a kihallgatott több mint 40 vallomáshoz képest csak igen csekélyke számú — konkrétu­mokat tartalmaztak. Mindezeket figyelembe véve a megyei bí­róság főbüntetésként is év sza­badságvesztésre. mellékbüntetés­ként a közügyektőí való 8 évi eltiltásra ítélte a 17 éves Glóner Tibort. Az ítélet nem jogerős! Pusztafalvi Tivadar ÉSZAK-MAGYARORSZAG. — Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: 3527 Miskolc. Bajcsy-Zs. u. 15. Posta­cím: 3501 Miskolc, Pf. 351. ISSN 0133—0357. Telefonok. Központ: 36-132, 16-672. 35-380. 36-579. Titkárság: 16-886 Gazdaságpolitikai rovat: 16-035. Belpolitikai rovat: 16-450. Kul­túrrovat: 16-067. Sportrovat: 16-049. Munkáslevelezés, panaszügyek: 16-046. Kiadja: a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat. 3527 Miskolc. Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc, pf. 178. Felelős kiadó: VERES MIHÁLY. Telefon: 36-131. Hirdetésíelvétel: 3525 Miskolc, Széchenyi u. 15—17. Telefon: 16-213. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizet­hető: a helyi postahivataloknál és a kézbesítőknél. Az előfizetés díja egy hónapra: 20 forint.' Index: 25 655. Készült: a Borsodi Nyomdában. Felelős vezető: RILIÄN BÉLA. Miskolci sióink jelcnlkezctt Jégesővel kísért vihar

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents