Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-28 / 150. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4

1978. június 28., szerda

Ma nyit

a miskolci nyári egyetem

R

angot, megbecsülést szerezhet az a város, megye, amelyik rendszeres, elismert fórumot képes teremteni — a fővároson kívül — az aktuális társadalompolitikai kérdések megvitatásához. Úgy tűnik, most már rendszeresnek tekinthető a Miskolcon harmadik alkalommal sorra kerülő ilyen jellegű összejövetel.

Az előző két évben az ember—munka-'-társadalom aktuális gondolatköreit nyári szeminárium formájában vitatták meg a résztvevők. Az idén a miskolci rendezvény bevonult a nvári egyetemek országos rendezvényeinek so- rába. Ez a változás részben' formai, de a jövőt illetően kötelező tartalmi gazdagodást is jelent.

A szocialista életmód és a munka volt az elmúlt év témája, s most ennek mintegy szerves folytatása lesz A szocialista életmód és a művelődés.

A művelődés kérdését kétoldalúén közelítik a ma kezdődő nyári egyetemen. Az egyik nagyobb, átfogó témakör lesz a szocialista életmód és a művelődés összefüggései, a másik a szocialista brigádok szerepe a művelődési szokások kialakításában. Érdekessége a témaválasztásnak. hogy míg az elmúlt évben a brigádban dolgozó egyénnek a munkához való viszonyát. kötődését elemezték, most a kultúrához való viszonyát, művelődési szokásait vizsgálják az adott témakörben elhangzó előadások s az ahhoz kaD^solódó viták

A miskolci nyári egyetem idei programiénak megválasztásánál abból indultak ki. hoev a művelődés az égvén fejlődésének és közösségi kapcsolatainak nélkülözhetetlen tényezője, közösségteremtő erő. A fejlett szocialista társadalom építése szükségessé teszi az egyes emberek és a közösségek sokoldalú továbbképzését szolgáló közművelődési rendszer szervezeti és eszmei erősítését. Három év tapasztalata nvomán most már azt is mondhatjuk, hogy a nyári egyetem, a maga saiátos formáiéval része lehet, a közművelődési rendszernek. Felfoghat iuk ezt úgy is, mint valami felsőfokú to- vábbkéozési fórumot társadalompolitikai vonatkozásban. A résztvevők ugvanis az ország különböző részéhői jönnek össze, s a ielen- leg is közel né^vszaz tőt számlálók táborában sok olvan művelődési területi-n dolgozó található altiki ek e.z itt elhangzó színvonalas előadások egvfaita továbbképzést is nyúltanak a. tervek szerint a jövőben a nvári egyetemnek ezt a jellegét — nászon helyesen — erősíteni, s formailag is szilárdítani kívánják.

Bevált gyakorlat lett. hogv a fő témákat részleteiben, szekcióüléseken tárgyalták meg a résztvevők. Az első témakört a munkáséletmód

és >a művelődés sokoldalú kötődésének megvitatása egészíti ki. míg a második témakörnél ugyanezt úgynevezett emberközelben, a brigádok oldaláról tanulmányozzák majd

A tervek szerint több kiadvány kíséri majd a miskolci nyári egyetem idei rendezvényét. Megjelentetik az elhangzott előadásokat, de megjelentetik a különféle pályázatokra beérkezett írásokat is A sajtópályázatra beérkezett s díjazott cikkek kiadása vaskosabb kötetet ígér. Ügy véljük, érdekes forrásmunkának is megfelel majd az a kötet, amelyik a Brigádművelődés eredményes módszerei címen meghirdetett pályázatra beérkezett anyagokat adja közre. Ezen a pályázaton már nemcsak egyének, hanem brigádkollektívák is részt vettek, ösz- szegezték tapasztalataikat.

Az ország figyelme már felénk irányul. Bizonyítja ezt. hogy a fővároson kívül számos megyéből jöttek ösz- sze a résztvevők, továbbá bizonyítja. hogy a pályázatokra beérkezett munkák is — különösen a sajtópályázatra — az ország különböző területeit reprezentálják.

A nyári egyetem jellege megkívánja, hogy az érdemi tanácskozásokat színvonalas kulturális program is kiegészítse. Ez évről évre jobban sikerül. A jelenlegi rendezvény során a megyénkbe érkezett vendégek megismerkedhetnek Mskolc-Tapolcá- val, külön programként épülő. szépülő városunkkal. A folklórnaook rendezvényeiből megtekintik a hagyo- mánvőrző együttesek bemutatóiát és a bábműsort, valamint részt vesznek a táncegyüttesek gálaestjén. Ellátogatnak Aggtelekre, a Hegy- aliára. Az érdeklődőknek módjuk lesz részt venni július 3-án egy várkopcerten, s igen jó lenne, ha az időjárás nem kényszerítene rá hogy a Jerzy Salwaroiosky lengyel karmester által vezényelt Miskolci Szimfonikus Zenekar műsora a Miskolci Nemzeti Színházba kényszerüljön. Nem ezért m’ntha színházunk nem lenne méltó környezet de a várban megrendezett koncert saiáf.s hangulatát, légkörét szívesebben mutatnánk meg a nyári egyetem hallgatóinak.

• •

Ö

sszességében igen nagv várakozással tekintünk az elkövetkező napok elé. Bízunk benne, hogy az elhangzó előadások, a viták, konkrét, s gyakorlati segítséget is nyújtanak a résztvevőknek, hogv a szocialista művelődés elvi kérdéseinek jobb megértésével még eredményesebben munkálkodnak maid azon, hogy a szocialista társadalomban bővülő lehetőségek valóban a személyiség sokoldalú fejlődését. szolgálhassák.

A miskolci nyári egyetem munkájához sok sikert kívánunk 1

A. I.

Napközis táborok

Nyitásra készülődnek már a miskolci nyári napközis táborokban. Perecesen naponta átlagosan 420—450 kisdiák tölti majd a vakáció egy részét. Az elmúlt nyárra elkészültek a pihenőháza'., idén a berendezésük jelent majd újdonságot a gyerekeknek. A Miskolc városi Tanács művelődésügyi osztálya 80 ezer forintot biztosított új játékok és sportszerek vásárlására, s egy televízió is bővíti a programválasztékot. Hasonló számban nyaralhatnak a gyerekek a tapolcai napközis táborban, amely az ottani iskolában

üti fel főhadiszállását. Háromszáz kisdiákot várnak a harmadik, a papírgyár melletti napközis táborba, melynek résztvevői a hatalmas Csanyik-parkban töltik a délelőtt és a délután nagyobbik részét.

A gyerekeket ezúttal is a Miskolci Közlekedési Vállalat autóbuszai viszik ki reggelente iskolájuk elől. s ugyanoda érkeznek majd vissza. Az első autóbuszjáratok július 3-án reggel indulnak: ezen a napon nyitnak a nyári napközis táborok.

A Magyar Közgazdasági Társaság Borsod megyei Szervezete „A területi tervezés és irányítás információs rendszerének és szervezetének kialakítása” címmel hirdetett a közelmúltban pályázatot. A beérkezett pályamüveket hattagú zsűri vizsgálta, elemezte.

Első díjat nyert dr. Bariba Imre Racionálisan, második díjat dr. Koleszár István Adatbank, harmadik díjat nyert dr. Bogár Károly és dr. Puskás Emese Egység jeligéjű pályázata.

*

Dr. Juhász György, a zsűri elnöke is hangsúlyozta — díjkiosztáskor —, hogy olyan területről készültek ezek a munkák, amelyeken kiforrott. hazai módszerek nincsenek, és így nem is tartoznak a könnyen kezelhető, könnyen kidolgozható tárgyak, témák közé.

így igaz... Valóban, a formálódás. a kialakulás

stádiumában van ez a terület. És ez a formálódás még minden bizonnyal hosszú évekig eltart. A megfogalmazás nehézségei, a megközelítés sokféle módja így érthetően mind nyomon követhető volt a pályamunkákban, amelyeken ez a bizonytalanság, ez a sok „szabadság fok” is érződött.

Terjedelmi korlátok nélkül, csoportmunkával, vagy éppen a feladat méretének szűkítésével, a kiírási feltételek helyesebb megválasztásával ez a gond, a pályázat apró. de mégis észrevehető szépséghibája, talán elkerülhető lett volna. Am. figyelembe véve a szervezeti munkában ezt a „pangás” utáni megélénkülést, ez a pályázat is jól szolgálta az alapvető célt. elsősorban az érdeklődés felkeltését, a szakmai ismeretszerzés, a figyelem irányítását és elmélyítését.

— crt —

Szabad szombat, szabad hétfő

' Általános iskolás gyere- [ kék újságolták el egy- i másnak, hogy ezután már J, általánossá teszik a sza- i badszombatos tanítási rend- 1 szert, örültek előre a szün- i időben is, hogy milyen jó i lesz szeptembertől együtt- [ lenni a hétvégeken a fel- i nőttekkel, a szülőkkel és j utána vasárnap is folytat- i ni a kirándulást a jobb- 1 nál jobb programokat. Az [* egyik kislány hirtelen köz- i bevágott.

— Tudjátok, jó ez a sza- i bad szombat, de ha meg- j toldanák a szabad hétfő- i vei, az lenne a ragyogó

dolog. Tudjátok ti is, mit jelent a diáknak a hétfő, hát most meg, amikor két napra lelazulunk.

— Jó vicc, vág közbe a másik, így három napra lazulnánk le, és a keddből lenne a rémes hétfő. Elégedjünk meg ezzel a szombattal, mert kitűnő dolog.

A kis javaslattevőnek pedig megbúbolták a fejét jutalmul, mert szó, ami szó, a diáknak olykor egy hétből álló szabad szombat se lenne elég. Dehát azt az iskolát csak ki kell járni így is, úgy is.

B. I.

■

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

i

l

i

i

i

■

i

i

A MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT

„D” VIZSGÁVAL RENDELKEZŐ

gépkocsivezetőket, tehergépkocsi-vezetőket, legalább 2 éves szakmai gyakorlattal, vagy 1 éves és 20 000 km-es vezetési igazolással.

A „D” vizsgával nem rendelkezők részére a KPM Autóközlekedési Tanintézetnél

„Ö” tanfolyamon való részvételi biztosítunk.

Szirmabesenyő, Kistokaj, Alsózsolca,

Felsözsolca községekből

személyzeti járatok biztosítják a munkába járást.

Bővebb felvilágosítás a vállalat munkaügyi osztályán, Miskolc. Szondi Gy. u. I. sz.

Volt egyszer egy bábszínház...

Volt egyszer egy bábszínház. Itt, Miskolcon. Igaz, nem olvan fényes, rangos, mint amilyenbe a fővárosi gyerekek járhatnak várni azt illeti, a miskolci bábszínház bábszínpadára meglehetősen sokat panaszkodtak azok, ak!k „csinálták” az előadásokat, mivelhogy elavult a felsze: elése, nehézkes volt a díszletezés és még folytathatnánk tovább), ám mégiscsak volt egy amatőr bábszínház, ahol, ha rövid, átmeneti ideig is, de biztosan találhattak szórakozást kicsik és nagyobbak

A Debrecenyi utcában, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kultúrtermében most is áll a bábszínpad — de vasárnap délelőtt már hiába is jönnének a gyerekek. Jó ideig ismét lehúzták a rolót a paravá- nos játékra.

Egy, csak egy csoport...

A bábtörténet — sajnos — helyi viszonylatban meglehetősen nagy egyenetlenségeket mutat. Az ominózus miskolci amatőr bábszínház hajdanában már működött egyszer, az élelmiszeresek bábcsoportja játszott itt. Azóta viszont sok víz lefolyt a Szinván, s a bábmozgalomra inkább a viszontagságos, mintsem más jelző illett. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy tulajdonképpen a bábszínház életre keltése idején is csak egyetlenegy igazán színvonalas bábcsoport működött a megyében és Miskolcon együttvéve: a diósgyőri Ady Endre Művelődési Ház Játsszunk együtt bábcsoportja. Erre az együttesre épült lényegében a program, amelyet kiegészítettek vendégszereplésekkel, s a miskolci és a megyei csoportok előadásaival.

A Játsszunk együtt azonban, legalábbis a felnőtt csoport, feloszlott; akarom mondani, vezető nélkül maradt. A borsodi bábmozgalmat újból csak egy csoport képes országos szinten is képviselni: a- tiszalúci Tüzvirág együttes. Nekik viszont területi feladataik is vannak, noha éppen ők kísérelték meg meghosszabbítani a miskolci bábszínház működését.

A gyakorlat — sajnos! — igazolta azt, »amit a Tűzvi- rág együttes vezetője, Cziko- ra János, (egyszersmind megyei bábszakfelügyelő is) megfogalmazott: egy nem hivatásos bábszínház nem épülhet egyetlen csoportra, akkor sem, ha mégoly lelkesek és áldozatkészek a tagjai. (A Túzvirág csoport, tagjai például hetente kétszer, háromszor négy órát dolgoznak a kötelező próbán, s ezen felül havonta 6—10 előadást tartanak úgy, hogy közben utaznak is egy puszta köszönömért.) Jelenieg viszont a megyében — vidéken — ifjúsági csoport rajtuk kívül nincs, úttörő szakkör körülbelül, 15 működik. S Miskolcon sem rózsásabb a helyzet.

Komplex

művészet

A tűzvirágosok, mint megyei báziscsoport nemcsak a helyi tanács messzemenő támogatását élvezik, hanem a megyei tanácsét is. De saj- ios, nem ez az általános, a jellemző. Amíg ugyanis elv- her. senki sem vonja kétségbe a bábművészet jelentőségét a legifjabb korosztály nevelésében, a gyakorlatban nem kapja meg a mozgalom az őt megillető megbecsülést. De az anyagi támogatást sem!

A bábelőadások leghűségesebb nézői a gyerekek. De a báb legjobb megszólaltatói mégiscsak a 15—20 évesek korosztályából kerülhetnek ki. No, de ha valaki gyerekkorában nem ismerkedett meg úgy igazán a bábbal, akkor egyrészt aligha barátkozik meg a mozgalommal, másrészt nem is érezheti fontosnak ezt a művészetet. Szóval; aligha dönt úgy, hogy önmaga és mások szórakoztatására vállalja ezt a nagy időköt _;tséget kívánó elfoglaltságot. Pedig hát. s idézném ismét a Tüzvirág együttes vezetőjét, „a gyermek nevelésében, szórakoztatásában és esztétikai érzékének fejlesztésében a báb nyújthatja a legtöbbet. A szépérzék kifejlesztése a gyermekkorban kell elkezdeni. A gyermek erőteljesen és gyorsan reagál mindenre, s ebhez az egyik let. umplexebb művészet, a báb a legalkalmasabb ..Aki látott már gyerekeket bábelőadáson, annak nem kell bizonyítani ezt. A pszichológusok és a pedagógusok ugyanígy vélekednek, s körükből Kerülnek ki a bábmozgalom lelkes támoga tói is.

Alapok a kibontakozáshoz

Azokban a városokban, amelyeknek csoportjai a miskolci amatőr bábszínházban is felléptek, tulajdonképpen 15—20 éves múltra tekint vissza a mozgalom. Megvannak a hagyományai és a szakemberei. Borsodban mindössze két bábos szakember van: az egyik nyugdíjba vonult, a másik Czikora János. Képzett vezetők nélkül pedig aligha lehet eredményes a továbblépés szándéka.

A kép szerencsére nem ilyen sötét. A Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ szervezésében kétéves báboktatói tanfolyamot indítottak, úgyhogy 1979-ben körülbelül 25-en szakmai hozzáértéssel láthat- naK neki a szakkörök megszervezésének. A tanfolyam részvevői többségükben pedagógusok, úgy.iogy elsősorban az iskolai bábszakkörök számának gyarapodását lehet remélni. De ahhoz, hogy folyamatosan működjenek is ezek a csoportok, legalább olyan hozzáállásra, támogatásra lenne szükségük, mint amilyeneket a leninvárosi iskolákban élveznek. Különben menthetetlenül kezdődik elölről minden ,..

Bábszínházra egyelőre aligha számíthatunk. (Bár érdemes lenne utánanézni, hol, s miért akadt ei két csoport lelkes felajánlása, hogy társadalmi munkában, „ingyen és bérmentve” rendbehozzák, játékra alkalmassá teszik a miskolci bábszmpadot!) Reménykedhetünk viszont abban, hogy mind több, s több csoport szerve ik az elkövetkezendő években. S ha gyermekként nemcsak a bábelőadás élményével, hanem a bábjátszás művészetével is többen ismerkednek meg, talán néhány ütőképes, színvonalas csoport verbuválódhat össze ifjúsági korban.

Szívügyünk a bábmozgalom, de nem személyes ügyünk. Ezt meg kell mondanunk, már csak azért is, mert e lap hasábjain nem először tesszük szóvá a bábmozgalom áldatlan helyzetét. Most viszont ismé nyomós okok késztetnek arra, hogy újból szóba hozzuk: az általános iskolákban és az óvodákban. általánossá válik a szabad szombat. S bár a szabad idő hasznos eltöltése elsősorban család' feladat, a művelődési és az úttörőházaknak nyilvánvalóan fel kell készülniük.

S azt hiszem, sokan vallják ami mi magunk is: az élő bábot nem pótolhatja a televízió matinéműsora, s hogy olyan lehetőségeket adunk ki a kezünkből, akkor, amikor veszni hagyjuk a bábcsoportokat, amelyeket később aligha, vagy csak roppant nehezen tudunk pótolni.

CIsutorás Annamária

f

Szükséges és...

Pálpii míinybiÉlis