Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-28 / 150. szám
ESZAK-MAGYARORSZÁG 2 1978. június 28., szerda (Folytatás az 1. oldalról.) Aíekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet küldöttség vezetője a KGST XXXII. ülésszakának első napján, kedden elhangzott felszólalásában az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége, a szovjet kormány és Le- onyid Brezsnyev nevében üdvözölte az ülésszak részvevőit. sok sikert kívánva a küldöttek munkájához. Koszigin emlékeztetett arra, hogy a KGST országaiban az ötéves tervekben kitűzött feladatok megvalósítása döntő szakaszába érkezett. A tervidőszakok mintegy felének elteltével megállapítható, hogy a tagországok szilárd alapokat teremtettek az ötéves tervek megvalósításához. Fontos, minőségi előrehaladás történt az elmúlt két és fél év során, a KGST-orszá- gok együttműködésének területén is. A testvérpártok Központi Lázár György, a Minisztertanács elnöke, a KGST XXXII. ülésszakán elmondott beszédében a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar kormány nevében köszöntötte az ülésszak résztvevőit, majd rámutatott:" — Nagy megelégedéssel szólhatunk arról, hogy a KGST-országok gazdasági fejlődése — ahogyan ezt a végrehajtó bizottság beszámolója is meggyőzően szemlélteti — 1077-ben is töretlenül folytatódott. A növekedés üteme továbbra is magasabb volt, mint a tőkés országokban, a Közös Piac tagállamaiban elért növekedést például kétszeresen meghaladta. Mindebben szocializmust építő népeink erőfeszítései mellett nagy szerepe volt közösségünk tervszerűen ösz- szehangolt. internacionalista és kölcsönösen előnyös együttműködésének. Lázé • György ezután elmondotta, hogy Pártunk Központi Bizottsága ez év áprilisában megtárgyalta a XI. kongresz- szus határozatai végrehajtásának helyzetét, és ezen belül kiemeit figyelmet fordított a gazdasági építőmunka kérdéseire. A Központi Bizottság figyelemre méltó eredménynek minősítette, hogv népgazdaságunk fejlődésében — a lényegesen nehezebbé vált külső és belső feltételek közepette is — sikerült megtartani az ötéves tervben meghatározott irányvonalat. 1976-ban — főleg a mezőgazdaságot sújtó szárazság- miatt — a tervezettnél lassúbb volt ugyan a fejlődés, és jelentős nemzetijöve- delem-kiesés következett be, de 1977-ben az- elmaradás jelentős részét, nagy erőfeszítés árán, sikerült pótolni. A kormány elnöke hangsúlyozta, hogv a Köznonti Bizottság ráirányította a figyelmet gazdaságunk hatékonysági problémáira, arra, hogy előrehaladásunk e téren nem kielégítő. Fennálló nehézségeinknek, hazai munkánk fogyatékosságai mellett az a fő oka, hogy a világpiaci körülmények számunkra a vártnál is kedvezőtlenebbül alakultak. Ehhez járul, hogy a hatékonyság, javítását és a termelési szerkezet fejlesztését szolgáló jelentős beruházásokra a szükségesnél' és estenként a terBizottságai hatalmas munkát végeznek annak érdekében, hogy sikeresebben egyesíthessük a szocialista közösség országainak erőfeszítéseit. Most az a feladat, hogy hosszú távú időszakra határozzuk meg a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének perspektíváit. A népgazdaság fejlesztésének tervezésekor — mutatott rá a továbbiakban a szónok — a szocialista országok nem hagyhatják figyelmen kívül a világgazdaságban végbement változásokat, amelyek tükrözik a tudományos és műszaki fejlődést. Minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy a szocialista országokban létrehozott termelési és műszaki-tudományos potenciálra támaszkodva, a kölcsönös, sokoldalú együttműködésből fakadó előnyöket kihasználva sikerrel oldjuk meg a legbonyolultabbnak vezettnél is csak kisebb ösz- szegeket tudunk fordítani. Gazdasági fejlődésünk gondjainak megoldását egyrészt saját erőfeszítéseink fokozására, másrészt a KGST- országok közötti gazdasági együttműködés további fejlődésére alapozzuk. Központi Bizottságunk múlt év októberi határozata hangsúlyosan kiemelte és megerősítette gazdaságpolitikánknak azt az eddig is követett vonalát, hogy népgazdaságunk fejlődésének alapvető tényezője a KGST-országokkal, és ezen belül különösen a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködés elmélyítése, a szocialista gazdasági integráció fejlesztése. Ezzel kapcsolatban rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a KGST-országok közötti kereskedelmi forgalom dinamikus fejlődését a jövőben is megőrizzük, sőt, ha lehet, fokozzuk. Kapcsolataink fejlesztésében azonban még sok a kihasználatlan tartalék. Teljesen helytálló az az igénv,' hogy minden eddiginél nagyobb figyelmet kell lordítanunk a vállalt szállítási kötelezettségek maradéktalan teljesítésére, arra, hogy az új, korszerű termékek bevezetésében ne forduljanak elő zavaró késedelmek. Jelenlegi ötéves időszakkal összefüggő feladatok megoldása mellett elő kell készítenünk kölcsönös forgalmunk további erőteljes bővítését a következő ötéyes tervidőszakra. Úgy vélem, ez valamennyiünk számára fontos. Lázár György rámutatott: a magyar népgazdaság alapvétő törekvése, hogy termelési szerkezetét szelektíven — az együttműködés adta lehetőségek teljes kihasználásával — fejlessze tovább. Ennek velejárója, hogy a jövőben számos termék hazai előállítását meg kívánjuk szüntetni, és azokat az országaink közötti termelési együttműködés keretében, import útján tervezzük biztosítani. Nem kevésbé fontos feladat, hogy növeljük az olyan jó minőségű ipari és mezőgazdasági termékek termelését és exportját, amelyek a többi KGST-országok- ban keresettek, fontos szükségleteket elégítene« ki. A magyar népgazdaság szelektív fejlesztése megköveteli, hogy a nyersanyagok és energiahordozók importja mellett erőteljesen fokozzuk tűnő gazdasági és műszaki problémákat is. Ami az energetika, a nyersanyagok, a gépgyártás területére vonatkozó hosszú távú együttműködési célprogramokat illeti, e programok egyelőre még csak a problémák megoldásának általános körvonalait jelzik. Ránk vár a feladat, hogy felkutassuk a megvalósításukhoz szükséges anyagi és pénzügyi erőforrásokat, meghatározzuk az egyes tagországok érdekeltségének és rész/ételének mértékét. Ennek érdekében igen rövid időn belül — 1979 végéig, részben pedig már 1979 közepéig — ki kell dolgozni a sokoldalú és kétoldalú megállapodások tervezeteit, hogy ily módon is biztosítsuk a hosszú távú együttműködési célprogramok gyakorlati megvalósítását. E célprogramok nem nyilatkozatok, hanem konkrét a feldolgozó ipari késztermékek behozatalát is a KGST- országokból. A termelés korszerűsítése szempontjából elsőrendű jelentőségű a' gép- és berendezésszükséglet Kielégítése. Lázár György, a célprogramokról szólva, kiemelte: — Mind a KGST-országok közössége, mind a magyar népgazdaság további fejlődése szempontjából meghatározó jelentőséget tulajdonítunk a jelenlegi ülésszakon elfogadásra kerülő hosszú távú együttműködési célprogramok megvalósításának. A célprogramok jelentőségét mindenekelőtt abban látjuk, hogy gazdagítják és megalapozottabbá teszik valameny- nyi KGST-tagállam, így a mi távlati tervezésünket is. Számunkra különösen jelentősége van az energetikai és nyersanyag célprogramnak, hiszen közismert, hogy hazai energia- ésv nyersanyagforrásaink korlátozottak. Szükségleteink kielégítésének érdekében ezért egyrészt jelentős erőfeszítéseket teszünk az energiahordozók és nyersanyagok hazai kutatása és termelésének fokozása érdekében, másrészt a felhasználás -racionalizálásával és a termelési szerkezet átalakításával tovább kívánjuk csökkenteni termelésünk fajlagos energia- és anyagigényességét. Mindezek mellett azonban hosszú távon is importra szorulunk, és a behozatal növekedésének az 1980 utáni időszakban is meghatározó szerepe lesz szükségleteink fedezésében. Ezért nagy biztonságot jelent számunkra, ha igényeink kielégítésében támaszkodhatunK a KGST- országokkal — mindenekelőtt a Szovjetunióval — folytatott együttműködésre. Az energetikai nyersanyag célprogram fontos részét képezik a kohászati, vegyipari, könnyűipari és egyéb nyersanyagokra vonatkozó alprog- ramok. Számos együttműködési intézkedésben érdekeltek vagyunk, hiszen ezekből a termékekből is zömmel, vagy teljes egészében importra szorulunk. A mezőgazdasági és élelmiszeripari célprogramról szólva, Lázár György rámutatott, hogy jelentősége számos területen nem kisebb az energia és nyersanyag célprograménál. A mezőgazda- sági célprogram keretében készek vagyunk további erőtervdokumentumok, együttes cselekvésünk programjai, amelyek nagy hatással lesznek a KGST-országok gazdaságpolitikájának alakulására. Aíekszej Koszigin emlékeztetett arra, hogy a KGST országai a közeljövőben a világ első új típusú nemzetközi gazdasági szervezete fennállásának három évtizedét ünnepelhetik. Végezetül a szovjet küldöttség nevében kifejezésre juttatta meggyőzőt-ését, hogy az ülésszak sikerrel oldja meg az előtte álló feladatokat, elsősorban azokat, amelyek' a hosszú távú együttműködési célprogramok megvalósításával kapcsolatosak. A délelőtti és a délutáni plenáris ülésen Aíekszej Koszigin, Sztanko Todorov, Lázár yörgy, Willi Stoph, Carlos Rafael Rodriguez, Zsam- bin Batmönh, Piotr Jarosze- wicz és Lubpmir Strougal mondott beszédet. feszítéseket tenni, de ennek feltételeit az érintett országokkal mielőbb kétoldalúan szükséges egyeztetni. Célprogramok kidolgozásával kapcsolatos eddigi tevékenységet méltatva arról szólt, hogy az elkövetkezendő időszakban a fő figyelmet a megvalósítást biztosító feltételek kialakítására, a végrehajtást konkretizáló szerződések megkötésének előkészítésére kell összpontosítani. A magunk részéről, mivel érdekeltségünk igen nagy, készek vagyunk e munkában aktívan közreműködni. Ezután arról beszélt a Minisztertanács elnöke, hogy a közeljövőben az 1981—1985. évi tervek koordinálása döntő szakaszába érkezik, igen fontos, hogy a célprogramokból adódó együttműködési feladatok a két- és sokoldalú tervkoordináció során napirendre kerüljenek, és a nemzetközi kötelezettségek teljesítésének feltételei egyúttal beépüljenek az országok népgazdasági terveibe. Lázár György hangsúlyozta : — Az országaink között megvalósuló gazdasági együttműködésnek — a többi között — az az alapvető előnye, hogy az egyes tagállamok stabilan építhetnek rá, mint a fejlődés megalapozásának fontos nemzetközi feltételére. Ezen a téren nagy jelentőségűek azok a szerződések, amelyek öt évnél hosszabb időszakra szóló termelési együttműködést és kölcsönös áruszállításokat irányoznak elő. A magyar népgazdaság számára különös jelentőségűek azok az öt évnél hosszabb időszakra szóló szállítási szerződések, amelyeket a Szovjetunióval kötöttünk. A magyar—szovjet együttműködésben jelenleg 47 hosszabb lejáratú államközi megállapodás van érvényben, s közülük 19 öt évnél hosszabb időszakra szól. — Befejezésül szeretném kifejezni azt a meggyőződésünket — mondotta Lázár György —, hogy tanácskozásunk tovább erősíti közösségünk gazdasági együttműködését, a célprogramokban körvonalazott együttműködési lehetőségek konkretizálása és megvalósítása új lehetőségeket tár fel a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásához. Tegnap délután az MSZMP Borsod megyei Bizottsága székházában megkezdődött hét megye pártbizottsága és az MSZMP Központi Bizottsága Párttörténeti Intézete arch ívűm vezetőinek tájértekezlete. A tanácskozás résztvevőit Deme László, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára és Pál- hegyi Ágnes, a megyei párt- bizottság archívumának vezetője köszöntötte. A há(Folytatás az 1. oldalról.) gyárát, a műanyaggyárat, valamint az év második felében elkészülő polipropiléngyárat. A kora délutáni órákban dr. Pál Lénárd és dr. Simon Pál a többi vendég társaságában a helyszínen ismerkedett a Tiszai Erőmű, a Tiszai Kőolajfinomító beruházásával. * A leninvárosi látogatás után, a delegáció a délutáni órákban a Borsodi Vegyikombinátot kereste fel. A vállalat központi épületében Körtvé- lyes István igazgató fogadta a nehézipari tárca és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság vezetőit. Körtvélyes István ezt követően részletesen ismertette a kombinát sokrétű tevékenységét. Jelentőségéhez mérten foglalkozott Hétfőn este — néhány órával az államcsínykísérlet leverése után — kivégezték Szalem Ali Rubiát, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság volt államfőjét — jelentette az állami rádió Adenből. A Nemzeti Front Egyesített Politikai Szervezetének közleménye a kivégzés hírét bejelentve, hangoztatta, hogy Szalem Ali Ru- biának az általa szőtt reakciós összeesküvésért, a nép ellen elkövetett szörnyű bűnökért kellett halállal lakol- nia. Ugyanezért állították kivégzőosztag elé a volt államfő két magas rangú munkatársát, Dzsaim Szalehet, a Nemzeti Front Politikai Bizottságának és Ali Szalem Al-Avart, a párt Központi Bizottságának tagját — hangzott az adeni rádióban beolvasott közlemény, amelyet az INA iraki hírügynökség jelentése alapján ismertettek a nyugati hírügynökségek. A dél-jemeni politikai helyzetet elemző nyugati . romnapos tanácskozás résztvevői megtárgyalják a pártarchívumok fondjegyzéke készítésének általános kérdéseit és az ezzel kapcsolatos sajátos feladatokat, valamint a megyei archívumok tájékoztatóinak továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdéseket, s — a vendégek — megismerkednek a Borsod megyei Pártbizottság archívumának munkájával. a PVC—III. gyár beruházásával, szólott róla, hogy a napi termelési tennivalók sikeres megoldásán túl, a 11 milliárd forintos új létesítmény határidőre és az előirányzott költségen belül történő megvalósítása jelentette a legjelentősebb feladatot a vállalat számára. Az igazgató elmondta, hogy sikeresen folynak áz üzemi próbák, a polimer-, a monomer- és az elektrolízisüzemben, s remény van rá, hogy rövidesen megkezdődhet a termelés az új gyárban. A vendégek ezután gyárlátogatáson ismerkedtek a BVK főbb üzemeivel. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Nehézipari Minisztérium vezetői a mai naoon az Országos Érc- és Ásványbányák Módi Üzemét keresik fel. kommentátorok azt hangoz-v tátják, hogy a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság vezetésében már hosszabb ideje egyre súlyosbodó nézeteltérések mutatkoztak azt illetően, merre tartson az ország. Szalem Ali Rubia az utóbbi időben mindinkább a reakciós arab rezsimekhez, elsősorban a Szaúd-Arábia- hoz való közeledés hívének mutatkozott, s szembekerült a vezetés másik, a haladó irány folytatása mellett kiálló szárnyával. A Nemzeti Front Központi Bizottsága vasárnapi rendkívüli ülésén ezekért a cselekedeteiért akarta felelősségre vonni az elnököt, aki személyes megjelenés helyett lemondását bejelentő nyilatkozatot küldött az ülésre. Lemondását elfogadták, s egyben valamennyi tisztségétől megfosztották Szelem Ali Rubiát, aki ezután kísérelte meg az államcsínyt. Rendkívüli társulati ülést tartottak az Operaháziján. Pozs- gay Imre kulturális miniszter beszélt a nyugdíjba vonuló Lukács Miklós igazgatói munkásságáról, és bejelentette, hogy az Operaház új igazgatójává Mihály András Kossuth-díjas zeneszerzőt nevezték ki. Képünkön: Pozsgay Imre beszél (tőle jobbra) Lukács Miklós és Mihály András. Napireiien a petrolkémiai központi fejlesztési program Ili Rübia kivégzése Aíekszej Koszigín: Minőségi előrehaladás történt PíUíviiHzei \m\m Lázár György:
