Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-27 / 149. szám
E5ZAK-MAGYARORSZÄG 2 1978, június 27., kedd Lennyid Brezsnyev beszéde A leszerelés kérdéseiről, különösen a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon előterjesztett új javaslatról beszélt Leonyid Brezsnyev vasárnap Minszkben, a városi pártbizottság és a- városi szovjet együttes ülésén. Az ülésen adták át Minszk- nek a Hős város kitüntető címmel járó Arany Csillagot és a Lenin-rendet. Az SZKP KB főtitkára ebből az alkalomból érkezett vasárnap reggel a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosába. A beszéd nemzetközi kérdésekkel foglalkozó részében Leonyid Brezsnyev kiemelte, hogy az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszaka ismét megerősítette az emberiség legmélyebb érdekeltségét a fegyverkezési hajsza megszüntetésében. A Szovjetunió és a többi szocialista ország átfogó, bátor i i ugyanakkor realista programot terjesztett a fegyverkezés teljes megszüntetéséről az ülésszak elé. Ezek a javaslatok álltak mindvégig az ülésszak tárgyszerű vitájának középpontjában. ..Az ülésszak ugyanakkor megmutatta, hogy a NATO számos vezető tagja, mindenekelőtt az Egyesült Államok, nyilvánvalóan nem kíván konstruktív módon közeledni a leszerelés feladatainak megoldásához” — mondotta az SZKP KB főtitkára, utalva arra, hogy az Atlanti Szövetség vezetői a leszerelési ülésszakkal egy- időben Washingtonban nagyszabású fegyverkezési programot fogadtak el. Ez a népek vágyainak és létérdekeinek figyelmen kívül hagyása. Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta: a NATO-államok vezetői által az ENSZ-közgyűlé- sen a leszerelést támogató kijelentések csupán a közvélemény félrevezetésére szolgáltak, a lényeget számukra a NATO washingtoni csúcstalálkozója jelentette. Ugyanebben a hangnemben beszélnek a pekingi vezetők is — folytatta Leonyid Brezsnyev. — Képviselőjük valószínűleg eltévesztette a fórumot; harcias hangnemű beszédét nem az ENSZ-ben, hanem a NATO tanácsának ülésszakán kellett volna elmondania. „Az Egyesült Államokban az utóbbi időben magas szinten és meglehetősen cinikus formában próbálják kijátszani a „kínai kártyát” a Szovjetunió ellen. Ez rövidlátó és veszélyes politika, amelynek szerzői esetleg keserűen ébrednek majd rá erre” — mondotta Brezsnyev. Beszédében a továbbiakban részletesen szólt a fegyverzet és a fegyveres erők Közép-Európában történő csökkentéséről folytatott bécsi tárgyalásokról. Sajnálattal állapította meg, hogy az immár ötéves megbeszélések mind ez ideig nem hoztak eredményt. Hangoztatta: a szocialista országoknak a közelmúltban előterjesztett új javaslatai figyelembe veszik a tárgyalások eddigi tapasztalatait, azt célozzák, hogy a bécsi megbeszéléseket kivezessék a zsákutcából. Ezek a javaslatok új, széles körű és konkrét programot adnak. Lényegüket két pontban összegezte. Egyrészt a javaslatok legfontosabb eleme az, hogy konkrét számokat tartalmazzanak az első szakaszra vonatkozóan a Szovjetunió és az Egyesült Államok által végrehajtandó csapatcsökkentésre. A Szovjetunió kész egy éven belül három teljes hadosztályt kivonni, a teljes harci technikával együtt, beleértve mintegy ezer harckocsit. Másrészt a NATO-országok és a Varsói Szerződés tagjai fegyveres erőinek csökkentését úgy kell végrehajtani e javaslatok szerint, hogy megőrizzék az egyensúlyt. Brezsnyev síkraszállt azért, hogy állandóan szilárduljon és fejlődjék a békeszerető európai államoknak közös vívmánya, az európai enyhülés folyamata. Különösen fontos ez ma, amikor a nemzetközi helyzet ismét éleződik. Éppen Európa mutathat gyakorlati példát arra, hogyan kell egymás mellett élni, együttműködni, közösen dolgozni. A tartós békéért vívott harc nem csupán a kormányok, hanem a népek, a széles néptömegek feladata is — hangoztatta a szónok. — Leonyid Brezsnyev rámutatott: Korunkban a nemzetközi élet igen nagy fontosságú tényezője lett a szocialista országok erősödő testvéri együttműködése. Utalt a szocialista gazdasági integráció elmélyülésére, hangoztatva, hogy szinte jelképe ennek a szocialista országok közös űrkutatási programja, a közös űrrepülés. Ezek közül az első már megtörtént, s a programot a közeli jövőben folytatják — mondotta a többi között. fi SZÓ! elilségének ölese Az értelmiség körében végzett szakszervezeti munka fejlesztéséről másfél évvel ezelőtt hozott határozata végrehajtásának tapasztalatait tárgyalta meg hétfőn egyebek között a SZOT elnöksége. Az ágazati és iparági szakszervezetek, a szak- szervezetek megyei tanácsai vezető testületi üléseken, ankétokon és rétegtanácskozásokon tárgyalták meg az értelmiségi dolgozók élet- és munkakörülményeinek. közéleti , aktivitásának, továbbképzésének, társadalmi megbecsülésének eredményeit és gondjait. Az alkotó viták alapján körvonalazódtak az értelmiség körében végzendő szakszervezeti munka hosszú távra szóló programjai. A vezető testületek többsége azonban még adós a SZOT értelmiségi határozatának komplex feldolgozásával. Jelzéseik szerint ez év második felében tűzik napirendre ezt a témát. Az elnökség megvizsgálta a szakszervezeti nevelő munka fejlesztéséről egy évvel ezelőtt hozott határozat teljesítésének helyzetét is. Diósgyőri siker Kiemelkedő termelési eredmény született hétfőn a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben:- öt nappal a határidő előtt teljesítette 489 ezer tonnás féléves termelési tervét a miskolci gyár acélmű gyáregysége. A durvahengermű bugasorán dolgozó szocialista brigádok már korábban teljesítették féléves tervüket. A kiváló termelési eredményeket az üzem- és munkaszervezés fejlesztése, a folyamatos anyagellátás,, a gépek és a termelőberendezések jobb kihasználása, valamint az állásidők csökkentése tette lehetővé. Kedden kezdődik Bukarestben a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 32. ülésszaka. Az ülésszakon részt vevő magyar küldöttség Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének vezetésével hétfőn a román fővárosba, Bukarestbe érkezett. Közös közíeméiy a magyar-líbiai tárgyalásokról (. jlytatás az 1. oldalról) A felek között teljes a nézetazonosság abban, hogy az enyhülés folyamata létfontosságú a világ valamennyi állama számára. Rámutattak, hogy tevékenyebbek azok az erők, amelyek a hidegháborús légkör szításával, a fegyverkezési verseny fokozásával, új tömegpusztító fegyverek, köztük a neutronbomba kifejlesztésével a nemzetközi feszültség növelésére törekszenek. Megállapították, hogy a nemzetközi enyhülést hatékony leszerelési intézkedésekkel kell megszilárdítani. A két fél hangsúlyozta a népek jogát, hogy védelmezzék szabadságukat az imperializmussal, a reakcióval és a faj üldözéssel szemben. Üdvözlik az ENSZ közgyűlése rendkívüli leszerelési ülésszakának tárgyalásait. Kifejezték reményüket, hogy a leszerelésről, a fegyverkezési verseny megfékezéséről megállapodás jön létre és ennek érdekében gyakorlati intézkedéseket fogadnak el. A felek támogatják a leszerelési világértekezlet mielőbbi összehívását valamennyi állam részvételével, amelyen ' megállaoodnának az egyenlő biztonság elvein alapuló leszerelés kérdéseiben. Pozitívan értékelték a szocialista országoknak a leszerelés és a nemzetközi enyhülés érdekében tett kezdeményezéseit. Aláhúzták, hogy az európai biztonság szorosan összefügg a Földközi-tenger, az arab országok és a világ más térségeinek biztonságával. Reményüknek adtak kifejezést, hogy a Földközi-tenger a béke tengerévé válik és követelik az imperialista katonai támaszpontok felszámolását ebben az övezetben. A két fél nagyra értékeli az el nem kötelezett országok szerepét, különösen azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a jog és igazság támogatása érdekében, az imperializmus ellen, a nemzetközi békéért és biztonságért kifejtenek. A magyar fél méltatta Líbia pozitív szerepét az el nem kötelezett mozgalomban. A két fél egyetért abban, hogy folytatni kell az erőfeszítéseket olyan új gazdasági világrend megteremtésére, amely igazságos alapokra épül, véget vet a monopóliumok uralmának, a kizsákmányolásnak és egyenlőséget, jólétet biztosít minden nép számára. A felek áttekintették Magyarország és Líbia kapcsolatainak helyzetét- és megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország kölcsönös előnyökön alapuló együttműködése eredményesen fejlődik. A politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok szélesedésében különösen fontos szerepet játszanak a két ország vezetőinek találkozásai. Számos megállapodás jött létre a kereskedelmi kapcsolatok, a műszaki-tudományos és kulturális együttműködés szabályozására. Ezeknek a megállapodásoknak a végrehajtása eredményesen folyik. A legfelső szintű tárgyalások és a szakértői megbeszélések során megállapították, hogy a két ország gyümölcsöző együttműködésének további elmélyítésére kedvezőek a lehetőségek. Ezek kihasználására. a kapcsolatok szélesítésére intézkedéseket határoztak el. amelyeket új dokumentumokban rögzítettek. A két fél megelégedéssel állanította meg, hogy a megtárgyalt kérdésekben nézeteik azonosak, vagy közel állnak egymáshoz. Muam- mar Al-Kadhafi magyarországi látogatása tovább erősítette a két állam közötti kölcsönös megértést, a magyar és a líbiai nén barátságát és szolidaritását, új távlatokat nyitott az államközi kaocsolatok fejlődésében, hozzájárult a haladó erők egységének erősítéséhez a nemzetközi imoerializmus és reakció elleni harcban. Muammar Al-Kadhafi líbiai látogatásra hívta meg Kádár Jánost és Losonczi Pált. A magyar vezetők a meghívást köszönettel elfogadták. Az MSZMP MMmForíupSia izeit A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására hétfőn Lisszabonba utazott á Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségé Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével. A delegáció tagja Frank Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a Békés megyei Pártbizottság első titkára és Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Négy megye; Szabolcs- Szatmár, Heves, Hajdú-Bi- har és Borsod áfész-elnö- keinek, kéreskedelmi vezetőinek és szakszervezeti titkárainak részvételével fontos eszmecserét tartottak tegnap, június 26-án Miskolcon az MHSZ megyei székházában. A csaknem kétszáz szakember a szövetkezetek üzem- és munkaszervezésére. annak javítására hozott párt- és állami határozatok végrehajtásának eddigi eredményeiről, a soron levő feladatokról tanácskoztak. A tanácskozást Tóth Bálint. a Borsod megyei MÉSZÖV elnökhelyettese nyitotta meg, majd Kovács József, a SZŐ VOSZ kereskedelmi főosztályának helyettes vezetője tartott vitaindító előadást. Szólt arról, hogyan lehet jobban meg(Folytatás az 1. oldalról) — Órákig elnézném a CSEMADOK Palóc Tánc- együttest ... A nap ontotta melegét. A Borsodi Ércelőkészítőmű technológiai melegüzemének Lenin és Fazola Henrik szocialista brigádjának tagjai egy terebélyes tölgyfa árnyékába húzódtak. A bográcsban jóféle gulyás rotyogott... — Harmincöt főre főzök — mondta az alkalmi szakács, Seres János darabosító gépész. —• Nyolc kiló húst, tíz kilogramm krumplit tettem a kondérba. Meg persze bőven borsot, paprikát, hagymát ... Odébb néhány fával a DIGÉP Tyereskova nevét viselő női brigádja ebédelt, jó étvággyal. Nagy volt a vidámság, tréfálkoztak, ugratták az egyetlen férfit, Princz László szivattyúprogramozót. A kisebb gyerekek hintáztak, a nagyobbak labdával szervezni a bolti kiskereskedelem áruutánpótlását, mennyit segíthet ebben a konténeres áruszállítás ki- terjesztése. az árumozgatás gépesítése, nem utolsósorban a bolti dolgozók munkakörülményeinek sokirányú javítása. Előadását követően Gelb Miklósnak, a KPVDSZ megyei titkárának korreferátumát hallgatták meg a tanácskozás részvevői. Mindkét előadást, vitaindítót számos hozzászólás követett, A felszólalók többsége a területükön már megvalósult fejlesztésekről, az üzem- és munkaszervezés javítása érdekében eddig tett és folyamatban levő intézkedésekről számolt be, helyi gondjaik megoldásához kért fokozottabb támogatást a felsőbb szervektől. játszottak. A kispályán női és férficsapatok vívtak focicsatát, s volt női és férfi- kézilabda is. A helyszínen lehetett jelentkezni a kötélhúzásra, a Kocog a juniális rendezvényre. * A térség közepén a DVTK természetjáró szakosztályának sátrai álltak. — Minden évben kiköltözünk — mondta Hirtling Magdolna. — Most öt vénén vagyunk, 2 és 76 év közöttiek. Köztünk még az egyedül élő özvegyek sem magányosak. Teltek az órák, estére a gyerekek és a felnettek egyaránt jólesően elfáradtak. Mire a nap lebukott a nyugati égbolton, már csak a büfések, a bazárosok bontották sátraikat. A viszontlátásra, a VI. va- sasjuniálison! Kolaj László NÉHA MÁR közmondás számba említünk olyan megfogalmazásokat, amelyek mögött alapvető közgazdasági összefüggések rejlenek. Azonban a köztudatban nem a tudományos meghatározások öltenek testet, hanem az egyszerű kifejezések. Gondolunk itt például olyan, az életszínvonal-politikánkkal nagyon is szinkronban levő szólás-mondásra: csak azt fogyaszthatjuk el, amit megtermeltünk. Voltaképpen ebben a hétköznapi kifejezésben a, szó közgazdasági értelmében is sok minden benne van. Tulajdonképpen amikor kimondjuk, talán tudat alatt is arra gondolunk, hogy nemzeti jövedelmünk fel- használásának számos lehetősége. például a lakosság fogyasztását és felhalmozását befolyásoló jelenségek, végső soron azzal határozhatók meg, milyen értéket, illetve árutömeget képvisel az ország háztartása. Előfordul esetenként, hogy a belföldön felh sznált nemzeti jövedelem, egyik-másik esztendőben, mondjuk meghaladja a határainkon belül előállított érték összegét. Ilyenkor az ország külkereskedelmi mérlegében rendszerint hiány mutatkozik, azaz az importált javak értéke meghaladja az exportét, s ez már meghatározott időn belül csak többlet- exporttal egyenlíthető ki. Viszont ennek sajátos következményei vannak. Nevezetesen az, hogy a korábbi adósságok törlesztésekor, nem lehet az előállított nemzeti jövedelem teljes egészét belföldön felhasználni, ugyanis annak egy jelentős részét áruk és javak formájában exporttermékként külföldön kell értékesítenünk. Hosszú távon rendkívül szoros a nemzeti jövedelem és az életszínvonal növekedésének kapcsolata. Gondoljunk csak arra. hogy például az elmúlt 25 esztendőben a nemzeti jövedelem egységnyi gyarapodásához a lakosság fogyasztásának 0.8— 0,9 százalékos növekedése társult. Nem véletlen tehát, hogy a Központi Bizottság két határoz tban is foglalkozott az életszínvonal-növelés lehetőségeivel, a jelen és a közeljövő adottságainak. realitásainak figyelem- bevételével, ezeket, szembesítve az igényekkel és a lehetőségekkel. Nem lehet eléggé hangsúlyozni — és ez kicsendül a Központi Bizottság 1974. decemberi határozatából csakúgy, mint az 1975. júliusi határozatából, és a legutóbbi ülés dokumentumaiból — hogy csak olyan fogyasztási célokat tűzhetünk magunk elé, amelvek minden oldalról megalapozottak. Látszólag lehet, hogy szerénynek tűnnek ezek. de folyamatosan, és következetesen szolgálják népünk életszínvonalának emelését. Félreértés ne essék, amikor mindezt hangsúlyozzuk, egy pillanatig sem gondolunk arra, hogy korábbi tetteink az életszínvonal-politikánkat mozgató cselekedeteink és terveink nem voltak megalapozottak, vagy nem épültek realitásokra. Napjainkban azonban újabb realitásokkal is számolnunk kell. hiszen a a fogyasztás lehetőségeit, immár nem csupán egyes- egyedül a nemzeti jövedelem forintban is kifejezhető mennyisége és gyarapodása határozza meg. Ezt tapasztalhattuk többek között akkor. amikor a világpiaci áremelkedések és árarányvál- tozások következtében az árucserefel tételek, ahogy mondani szoktuk, a cserearányok sajnálatos módon hátrányunkra, romlottak, és bizony az ebből származó értékveszteség esetenként megrövidítette nemzeti jövedelmünket. Jóllehet ebben az időszakban csakúgy, mint a jövőben is, olyan erőfeszítéseket tettünk és teszünk. amelyek e veszteségek ellensúlyozását szolgálják, mégis előfordul, hogy nem sikerül teljes egészében „kivédenünk" az árucsere-forgalom részünkre mindenképpen káros hatásait. Ennek ellenére meghatározott célkitűzéseink vannak a termelési éc export- struktúra célszerű kialakításában. De látni kell, hogy ez a folyamat nem megy máról holnapra, néha bizony esztendőket is igénybe vesz. Viszont, akkor is törekednünk kell rá, mert a korábbinál rosszabb cserearányok nemcsak ma hanem holnap is hatással lesznek életszínvonal-politikánk megvalósítására. ÍGY TALÁLKOZHATNAK kisebb közösségek törekvései gazdaságpolitikai céljaink megvalósításának reális lehetőségeivel, életszínvonalpolitikánk megvalósulásával. S talán ezért sem szabad mosolyogni akkor, amikor azt hallja az ember, hogy közgazdasági megfogalmazásokat már-már népi szólás színvonalán, valamiféle közmondásokba sűrítve emlegetünk. — ffá — Lázár Gyürgy Bukarestben ünnepeltek a vasasok Tanácskozás a MESZÜV íél Közgazdasági fogalmak - közmondásokban