Észak-Magyarország, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-23 / 146. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. június 23., péntek Farmer és nyelvkönyv Iskolanéző sétán európai körút, Olaszországot is útba ejtenék, ha sikerül. — Engem köt a hangszerem, ugyanis orgonán tanulok — mondja Ladócsy Erzsébet. A kérdést egyébként még jó néhány fiatalnak feltettem. Tolnay Szilvia kezdő angol csoportjában (itt néhány kazincbarcikai másodikospn kívül jobbára csak elsősök voltak miskolci gimnáziumokból) kicsit iskolásabban, de lényegében Ugyanazt válaszolta Pékár Jutka: — Miért jöttem a táborba.? Céljaim vannak a nyeltanu- lással. Az angolt meg azért választottam, mert azt hallottam, ezzel lehet a legjobban boldogulni. Általános iskolás koromban oroszból versenyeztem is ... A barcikai Erdélyi Judit és társai már tavaly is hallottak a táborról. De akkor még nem volt -bátorságuk idejönni. — Azt hiszem, akármilyen pályára kerülünk majd. nem hátrány, ha jobban ismerünk egy nyelvet.. . Gimnáziumi társa kisegítette : — Voltak, akik azt mondták, tiszta őrültség. A szünet az szünet. Na és? Lehet bulizni, hülyéskedni... De egész nyáron? És még hosszú lesz a vakáció . .. Szóval mi szívesen jöttünk ide ... Ami azt illeti igazuk volt. S bizonyára hasonló válaszokat kaptam volna az oroszos és a németes csoportokban is. Mert nemcsak az a különbség, hogy a táborban farmerbe bújnak iskolaköpeny helyett a fiúk és a lányok. Tolnay tanárnő szabatosabban megfogalmazta: a néhány fős csoportokban, ahová mindenki jószántából jött rádolgozni egy kicsit a tanévre, kötetlenebbül gyakorolhatják a nyelvet. S abban tehetnek szert nagyobb jártasságra, amiben az osztálykeretek között sokkal kevesebb a módjuk: hogy fecsegjenek, társalogjanak. Egy kicsit a tanár is szabadjára engedheti itt a fantáziáját... A Gárdonyi idegen nyelvi táborába több mint másfél százan jöttek el az idén. őszinte legyek? Nekem nem is kicsit imponáltak ezek a lányok és fiúk. akik ugyan nem mind eminens tanulók, de merik vállalni, hogy szívesen tanulnak. A délutánokból jut idő kikapcsolódásra is. És ez már vakációt Csutorás Annamária Fotó: Szabados György „KeN a jó könyv” — irodalmi est A lányok nagy szemeket meresztenek, amiKor (utólag bevallom, nem minuen szan- dékosiág nélkül) kereK-pe- rec nekik szegeztem a kérdést: bizonyítványosztás után hogy-hogy nem dobták sutba egy időre a tankönyveket? Néhányan gyorsan Közbeszóltak, nogy tévedek, a bizonyitványosztás még hátra van, szombaton „uirekt’ szünnap lesz az idegennyelvi táborban, hogy valameny- nyien részt vehessenek a szokásos, de mindig izgalmasnak Ígérkező diákeseményen. — Hát akkor meg különösen! — erősködtem, úgy, hogy némi hümmögés és za. vartság után a zrínyis Gál Erika rászánta magát, hogy magyarázatot adjon. — Ez egész más, mint az iskola. Mi például azért jöttünk, mert szeretjük az olaszt. A Gárdonyi Géza Művelődési Ház középiskolás idegennyelvi táborának résztvevői közül ugyanis éppen az olaszosokba botlottunk bele, amikor keresésükre indultunk a tábori főhadiszálláson, a Vörösmarty lakótelepi általános iskolában. — De hát mégis! — ma- kacskodtam. — Padban ültök itt is ... — Nem ugyanaz, ragaszkodott véleményéhez Erika. — Az előbb például sétára indultunk az iskolaépületben. Ha akadozva, ha bizonytalanul is, mégiscsak társalogtunk. Gimnáziumi órán ilyen sétákra aligha gondolhatunk ... Ott a tankönyvet tanuljuk ... A táborba még sok minden más is belefér ... Lassanként a többiek is felbátorodtak. Egykettőre kiderült: Jeges Zsuzsanna olasz csoportjában zrínyisek és zeneművészetisek vannak. Ebben a két iskolában tanítanak olaszt, a Gárdonyi idén ilyen nyelvi csoportot is meghirdetett. Eddig, ha hallottak is a táborról, leg- feliebb irigyelték a szerencsésebbeket. — De nemcsak itt vagyunk az iskolában, szólt közbe Nagy Ági, voltun. már a képtárban, megyünk kirándulni, strandra.. . — Ha jó lesz az idő ... — jött valahonnan hátulról a közbekotyogás... — Más program? Csend. A zeneművészeti szakközépiskolások többsége nemigen készül nyaralni, legfeljebb néhány napot a nagymamánál .. . Csak Baranyi Éviék terveiben szerepel egy A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának Központi Könyvtára és a Rónai Sándor Művelődési Központ június 28-án, délután fé’ hat órai kezdettel irodalmi estet rendez a „Kell a jó könyv” című olvasópályá- zat keretében. Az SZMT- székház földszinti klubtermében tartandó esten közreműködik Lőte Attila, Moór Mariann, Cs. Németh Lajos és Tóth Judit színművész, valamint Bakcsi György irodalomtörténész. Az est résztvevői között a pályázat könyveiből sorsolást tartanak. . .Myií a miskolci nyári egyelem A két éven át nyári szeminárium címen megrendezett társadalompolitikai előadássorozat, az idén miskolci nyári egyelem címen folytatódik. Ezzel a változással bekerült az országos nyári egyetemi rendezvények so- ráoa. A szocialista életmód és a művelődés lesz a témája a június 28-tól július íj-ig tartó nyári egyetemnek, amelyre ez alkalommal az ország minden részéből közel négyszázan jelentették be részvételi szándékukat. Az életmód és művelődés kérdését két nagyobb témakörben vitatják meg a hallgatók: A szocialista életmód és a művelődés összefüggései, valamint A szocialista brigádok szerepe a művelődési szokások kialakításában. A Nehézipari Műszaki Egyetemen megrendezésre kerülő nyári egyetemen Deme László, a megyei pártbizottság titkára mond megnyitó beszédet. Az első téma bevezető előadását dr. Wirth Ádám kandidátus, a Politikai Főiskola tanszékvezető egyetemi tanára tartja, Szocialista tudatosság — életmód — művelődés címmel. A miskolci nyári egyetem alkalmából több pályázatot is hirdettek. A brigádművelődés eredményes módszerei című • pályázatra tíz pályamunka érkezett, a Sajtópályázatra pedig húsz szerző, közel ötven cikket küldött országos és megyei lapoktól. Kevesebb anyag érkezett a Művelődés ábrázolása a fotókban és a Művelődés ábrázolása a gyermekrajzokban meghirdetett pályázatokra. Az eredményhirdetésre a nyári egyetem megnyitóján kerül sor. A rendezvény színhelyén kiállítás nyílik Egy üzem — egy tabló címmel. Gazdag és változatos lesz a nyári egyetemen résztvevők kulturális programja. Többek között tanulmányi kirándulást terveznek Aggtelekre, a Hegy alj ára, s részt vesznek a diósgyőri váriban egy várkoncerten. Az érdemi tanácskozások — most is mint ahogy ez már gyakorlattá vált —, szekcióüléseken zajlanak majd. Ezeknek a szekcióüléseknek során is módjuk lesz a vendégeknek rá, hogy ismerkedjenek megyénkkel, mert Miskolcon kívül Lenin- városban. Ormosbányán. Kazincbarcikán vitatják meg a munkahelyi, brigádművelődés aktuális problémáit. . i „Borsodi Fonó” Miskolcon 24 óra folklór a Gárdonyiban Programígéretével, az elképzeléssel és a törekvéssel méltán számít jeles helyre Miskolc nyári kulturális rendezvényei között a Gárdonyi Géza Művelődési Ház által rendezendő folklórnapok. A június 30-án este kezdődő, és július 2-án este záródó eseménysornak a „Borsodi Fonó” elnevezést adták a rendezők. Utalva ezzel és emlékezve is a megyénkben élt és két esztendővel ezelőtt elhunyt , Lajos Árpád néprajzkutatóra, aki e címmel adta közre, — s adták aztán kézről kézre —, a borsodi fonók életéről összegyűjtött anyagát; s aki nemcsak gyűjtött és rögzített, de fiatalokat magával ragadó lelkesedéssel szervezett is. tevékenykedett mindenütt, ahol a folklór hagyományápolásában tenni lehetett valamit. Az ő kezdeményezésére és segítő közreműködésével vállalkozott négv évvel eze'őtt a Gárdonyi Művelődési Ház a nyári folklóresték megrendezésére. Az előrelépés, a megú julás szándékát az idén nem csupán az ielzi. hogy — az eddigiektől eltérően —. most egvfolvtábán. azaz három egvmást követő nanon váltják egymást a orogramok. Az .Idei rendezvénvsör más óidon cágot is ÍJ?ér. •zélgettünk Szabó Imrével, a művelődési ház előadójával, aki kezdettől részese volt a szervezésnek-rendezésnek. Erről tájékoztatott: — Mint eddig, most is meghívtuk a bemutatókra megyénk legjobb népművészeit, együtteseit. Felsorolni is sok lenne, kik, és honnan jönnek, szerte a megyéből: Domaházától Taktaszarláig, Erdőbényétől Ózdig, Dédes- tapolcsánytól Sárospatakig. Citerazenekarok. pávakörök, táncosok, mesemondók mutatják be — többek között — megyénk népművészetének, folklórhagyományainak mintegy a keresztmetszetét. Ami emellett új lesz, az az, hogy július 2-án, vasárnap egész napos népművészeti és né- ni-ioarművészeti vásárt rendezünk. Cserepesek, hímzők, szövők, kádárolj, szíijártók, mézeskalácsosok. fafaragók, kékfestők ígérték részvételüket. Két megyén kívüli vendégünk is lesz — Bagó Erzsébet. a kalocsai pingálóasz- szonv és Pólyák Ferenc „bal- tás faragó” —, akik bemutatót tartanak. E napra várjuk Páoai Tstvánné karcsai mesemondót is. Aztán, amint a programot végignézzük, hamar kiderül, hogy nemcsak a vásári nap ígérkezik ilyen esemény telinek, a nyitástól — június 30-án délután háromnegyed 6 órakor lesz a megnyitó —, szinte szünet nélkül kínálkozik valami látni-hallani való a „Borsodi Fonóban”. Mintegy 24 órai programmal várják az idelátogatókat. A már említetteken kívül is lesznek vendégei megyén túlról a folklórnapoknak, jön például az ismert, népszerű Kaláka együttes, s az Állami Bábszínház művészeit is várják. — A rendezvénysorozatot megelőzően információs sátrat helyezünk el a város különböző pontjain — folytatja Szabó Imre. az újdonságok felsorolását. — E helve- ken népművészeij könvvekef és hanglemezeket vásárolhatnak az é^dekiői-lőtc. A vásári programra külön ntaVá- tof nyomatunk, az ekna; készült színes levelezői an ugyancsak megvehető. Tervezünk továbbá egy hangulatos lovaskocsis-hirdetést tánccsoporttal.., Az előkészületek javában folynak. A hejőcsabai Gárdonyi Géza Művelődési Házat körülölelő parkban minden folklór-fogadásra készül. A vásárt rossz idő esetén is a parkban tartják — sátrakban —. egyéb rendezvényeket, „bemenekítenek” a nagyterembe. Ottjártamkor éppen a végleges program rögzítésének a kellős közepébe csenpentem bele. A kéttagú „stáb” — Szabó Imre és Stol- ler Antal, a műsor szerkesztője —, a műsorrenden dolgoztak. nyomdai szedésre készítették elő a programfüzetet. meghívókat, plakátokat. Amikor elbúcsúztunk, a művelődési ház előadóin még egyszer utánaszólt a szerkesztőnek: „Akkor így jó lesz?” A válasz bólíntássai érkezett „így íó”. a hírhozó harmadik ' meg azt gondolta magában: hisszük, majd ha láttuk. Ahhoz azonban, hogy meglássuk. el kell mennünk megnézni. S minél többen megyünk maid el. bizonyos, hogy annál jobb lesz ... (t. n, j.) » V ezényelt K. K. Trikolidis A hűvös, szeszélyes nyár ellenére a „muzsika virágoskertje” szerte az országoan virágzik. Az Országos Filharmónia nyári hangversenyeiről kiadott német és angol nyelvű tájékoztató megszámlálhatatlan zenei alkalomról tudósít. Hangversenyek várakban, zenélő udvarokban, templomokban, botanikuskertben, kastélyokban, megyeházák udvarán, jelezve, hogy a nyár nem kulturális szezonvég, eseménytelenség. Örömünkre ebben a tájékoztatóban szerepelnek a diósgyőri várkoncertek. Özd és Sárospatak. A vácrátóti botanikus kertben szimfonikus zenekarunk Mura Péterrel vendégszerepei. A miskolci komoly zenét kedvelőknek szép alkalmakat tartogatnak a várkoncertek és a Collegium Musicum sorozata. Az idei első, diósgyőri vároa hirüelelt hangversenyt Beetnoven IX. szimfóniáját Karolos Kaspar Trikolidis vezényelte. Bár a vár romantikus és hangulatos környezetet jelent, a remekmű előadásához az okosan megváltoztatott helyszín, a Miskolci Nemzeti Színház, mindenképpen alkalmasabb volt. A kivételes esemeny teljesen telt házat vonzott, ami a ruhatár bőséges állományából ítélve a várban is ezt jelentette volna, mégis a közönség* tájékoztatásának biztonságosabb módja kívánatos. A vezénylő karmester mind a hazai, mind a miskolci közönség nagy rokon- szenvét és nagyrapecsülését élvezi, s minderre nagyszerű tehetségével rá is szolgál. A Budapesti Kórus szereplésével a grandiózus mű előadása tehát méltán váltott ki ekkora érdeklődést. Trikolidis valóban kivételes zenei tehetség, aki nagyszerű mestereknél — Boult, Karajan, Fournet, Rajter — tökéletesítette tudását. 1972 óta a Thesszaloniki Városi Zenekar első karmestere és egyben a regensburgi opera karmestere. Erényei: a szilárd formai építkezés, rendkívül gazdag zenekari színhatások megteremtése, áradó, mély, természetes zeneiség, gazdag fantázia. A IX. szimfónia méltatása hálás feladat lenne, bár köteleket írtak már róla. Ez a grandiózus mű a klasszikus formák évszázados világát elhagyva, valami példátlant kiserei meg: szónoklat akar lenni, zenei proklamáció. Nem éri be a hangszerek beszédével, hanem felvonultatja a verset, az- éneket, az énekkart. S ha százszor, ezerszer is leírták már, akkor sem lehet szabadulni a gondolattól hallgatása közben, hogy ebből a Mester semmit sem hallott, egyetlen hangot sem, és Unger Karolina énekesnő intésére fordult a tomboló, ünneplő hallgatóság felé, már fáradt és kicsit torz mosollyal. A „IX.” előadását a hallgatók érezhető, felfokozott, örömteli várakozása előzte meg. A karmestert rögtön forró taps köszöntötte. Az előadást gondos előkészítő munka előzte meg, nyolc próba, három Mura Péter Liszt-díjas érdemes művészszel, öt a vezénylő vendég- karmesterrel : az előadás előtt közvetlen egy utolsó próbával, ami kicsit, kifárasztotta a karmestert, és a felfoko- zottság szélső határáig sodorta. Ez a II. és III. tétel elején éreztette hatását. Talán a nagy belső feszültséget levezette volna egy nyitány, ez nem lévén műsoron, rögtön a dolgok közepébe kellett ugrani. Ám ne higgye senki, hogy ez említett körülmény alapvetően befolyásolta az egyébként nagyon szép előadást, de Trikolidist az általa magasra * állított mércével szabad csak mérni. A szóban forgó második tétel nemcsak Beethoven, hanem az egész szimfóniairodalom leghatalmasabb tétele, 1411 ütem! Formai felépítése és eredendően „moltó vivace” tempója akkor is elég, ha külön nem kap gyorsítást. A szimfónia I. és II. tételének fő vonása az öröm és béke hiánya, a III. tételé az abszolút béke és harmónia. E tétel indításánál éppen ez a mély tüdővel lélegzés, ez a derűs, csendes szemlélődés nem született meg rögtön. csak az andante mode- rattó résznél. Ügy túnt, s — ez a tétel nagyszabásúnál fogva érthető —, Trikolidis a IV. tételre összpontosította az erejét. Egy fergeteges, gyönyörűen megoldott nagyszerű zárótételt hallottunk, amelyben szinte vibrált, égett, kigyúlt a karmester. Gyönyörű volt! Dicséret, érte a Budapesti Kórusnak — amely érett hangjával bírta a nem kis igényeket —, a zenekarnak, a szólistáknak: Moldován Stefániának, Páka Eszternek, Fiilöp Attilának (aki picit halványabb volt a szükségesnél), és Gregor Józsefnek. A közönség tombolva ünnepelte Trikolidist. Szép emlék marad a hangverseny ! V. Zalán Irén a' miskolci köztisztasági vállalat felvételre keres autószerelőket, gépkocsivezetőket, gázmestereket, kártevőirtókat, takarítókat, ablaktisztítókat, szállítási segédmunkásokat, kazánfűtőket. Jelentkezni lehel: Miskolc. József Attila u. 65. szám alatt.
